Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-28 / 202. szám

VOLNA MEGI EI ß 1 A MAGYAR SZOCIALISTA III. évfolyam, 202. szám. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA | ÁRA: 50 FILLÉR Csütörtök, 1958 augusztus 28. Széleskörű vita a cigánykérdésről a Megyei Tanács V­­II. szerdai ülésén A megyei tanács VB. szerdai ülé­sét különösen nagy érdeklődés előzte meg annál is inkább, mert többek között egy olyan­­ nagyfontosságú problémát vitattak meg, mint a ci­gánykérdés. A több illetékes meghí­vott vezető mellett tanácskozási jog­gal részt vett a vb. ülésen a cigá­nyok képviseletében három cigány : Balogh József Szekszárdról, Kalá­­nyos Sándor Tamásiból és Sárközi Lajos. Az előterjesztett beszámoló érté­kelte a megye cigányainak helyzetét és ebből adódóan a beszámoló mellé határozati javaslatot is terjesztettek a vb. ülés elé. Az egyik fő dolog, ami magába véve is mutatja, hogy fog­lalkozni kell ezzel a kérdéssel, a ci­gányság szaporodása. A legutóbbi, mintegy másfél évtized alatt 1100-ról 6000 fölé emelkedett Tolna megyé­ben a cigányok lélekszáma. Jelentő­sen növekedett azoknak a községek­nek a száma is, amelyekben a cigá­nyok laknak, illetve telepedtek meg. S ugyanakkor tudott dolog, hogy a közegészségügy, köztisztaság, stb. területén milyen sok problémát je­lent a cigányság. Éppen ezért egy­öntetű volt a vélemény, hogy he­lyesen döntöttek a megye állami ve­zetői, amikor ezt a nagyfontosságú kérdést napirendre tűzték. A vb. ülés­e napirendi pontját mindenekelőtt az a gondolat hatotta át, hogy a cigányságot nem lehet egy kalap alá venni, különbséget kell köztük tenni éppen az elmúlt évti­zed alatt egyre élesebben mutatkozó határvonalak alapján. Ez szerint a zenész cigányok a legkulturáltabbak, ezek gyermekei rendszeresen járnak iskolába. A következő rétegbe az úgynevezett oláh­ cigányok tartoz­nak, akik főként földműveléssel fog­lalkoznak juttatott, vagy bérelt föld­jeiken. Ezek közül sokan tsz-tagok s igen sokan ipari helyeken dolgoz­nak. Ezek saját erejükből, tisztessé­ges munkájukból élnek s egyre in­kább felküzdik magukat a kisebb földterülettel rendelkező parasztok színvonalára. A harmadik réteg az úgynevezett kolompár-cigányság. Ál­landó munkahelyük nincs, ha dol­goznak is, rendszertelenül, kóborol­nak s közülük kerül ki a cigánybű­­nözők túlnyomó része. Mivel tehát nyilvánvalóvá vált ez az elkülönülés, aszerint is kell be­csülni őket, hogy mennyire járnak tisztességes úton. A cigánysággal kapcsolatos problémákat csak úgy tudjuk megszüntetni, ha egyre in­kább elterjesztjük köztük a jó tulaj­donságokat, a becsületes munka sze­­retetét, a kulturáltságot, azaz egyre inkább felemeljük őket az átlag­emberek színvonalára. Ez hosszan­tartó munkát igényel és n­em lehet egyik vagy másik szerv reszortfel­adataként kezelni — azt egész társa­dalom ügyévé kell tenni. A cigány­ság végeredményben az egész társa­dalomnak jelent súlyos problémát annál is inkább, mivel még nem a becsületes úton járók vannak több­ségben. Mint ahogyan a végrehajtó bizott­ság megállapította, sok esetben in­dokolatlanul hátrányos helyzetbe kerülnek azok a cigányok is, akik becsületes munkából élnek Példát soroltak fel arra, hogy néha a rend­őrség egyes tagjai sem tesznek kü­lönbséget a cigányok között és úgy járnak el a lelkiismeretesen dolgozó és élő cigánnyal is, hogy az méltán sérti az önérzetüket. Sajnos, gyak­ran megtörténik az is, hogy egyes szervek munkára sem alkalmazzák a cigányokat, pusztán azért, mert ci­gányok. De más területen is megnyil­vánul ez az igazságtalan általánosí­tás, pedig sok példa van arra, hogy a cigányok soraiból elismert munká­sok, szakemberek kerültek ki. A három jelenlévő cigány közül kettő, Balogh József és Kalányos Sán­dor fel is szólaltak. Balogh József mindenekelőtt az ellen emelt kifo­gást, ami az ő családjával megtör­tént. Nem tudott hízót vágni, mert építkezett s így arra kényszerült, hogy a boltban vásároljon meg min­dent. Ugyanakkor az ő családját sem szolgálták ki, amikor a büffében akartak reggelizni. Ez az ember egyébként ktsz-ben dolgozik és tisz­tességesen megállja a helyét. Igen behatóan foglalkoztak a ci­gányok egészségügyi és kulturális problémáival is, hansúlyozták töb­bek között a pedagógusok felelőssé­gét a cigányok átnevelésében, a fia­tal nemzedék tanításában. Felvetődött egy javaslat is a vb. ülésen, amit szerencsére elutasítot­tak. Mégpedig az, hogy a cigányokat telepítsék át, azaz létesítsenek a nagyobb községek határaiban; a me­gyében mintegy 10 helyen nagyobb cigánytelepeket. Erre a rendelkezés­re sem nyújtanak lehetőséget , ugyanakkor célszerűtlen is lenne. A vita után határozatot hoztak az egyes problémák megoldására, amelyek elsősorban a foglalkoztatá­suk, lakáskörülményeik stb. terén mutatkozó hiányosságok megoldását célozza. Kiváló eredmények a dombóvári járási mezőgazdasági kiállításon Augusztus 20-án tartották meg Dombóvárott a járási mezőgazda­­sági kiállítást, ahol terményeikkel részt vettek a szakcsi gazdák, az I. típusú Béke termelőszövetkezeti csoport és a szakcsoport tagjai is. I. díjat nyert cukor- és takarmány­­répájával Besenyei Lajos 16 holdas dolgozó paraszt, akinek becslés sze­rint az idén 350 mázsás cukorrépa és 420 mázsás takarmányrépa átlag­termése lesz. A Béke termelőszövet­kezeti csoport ugyancsak I. díjat kapott a bemutatott kisvárdai Rózsa burgonyájáért. Átlagtermésük hol­danként 180 mázsa lesz. Díjat nyert a vetőmagtermesztésre szerződött szójababjuk is, amely 14 mázsa ter­mést ad holdanként. Szerepelt még a kiállításon egy 130 holdon gazdál­kodó szakcsoport is, amely többek között aranyözön kukoricát, Merkur burgonyafajtát, szóját és kendert termel. Hétezerötszáz forint jutalmat kapott a járási tanácstól a bonyhádi Petőfi Tsz A bonyhádi járás legjobb terme­lőszövetkezete, a bonyhádi Petőfi Tsz az első félévben elért eredmé­nyei alapján elnyerte a Tolna me­gyei Tanács Végrehajtó Bizottsága vándorzászlaját. Ezen túlmenően a szövetkezet 7500 Ft jutalmat kapott a Bonyhádi Járási Tanács Mezőgaz­dasági Osztályától. Ebből az összeg­ből a termelőszövetkezet vezetősége többek között egy mosógépet vásá­rolt, melyet a szövetkezet nődolgo­zói bármikor térítés nélkül használ­hatnak. Ezen túlmenően irodabe­rendezést vásárolt a szövetkezet a fent említett összegből. Tizenhárom tőkés ország százegy bormintával indul a mezőgazdasági kiállításon sorra kerülő borversenyen Az idén a magyar szőlő- és borkul­túra egészének bemutatására törek­szik a kiállítás. Erre egyik nagy év­forduló ad okot. Ugyanis a világ­szerte ismert Magyar Szőlészeti Ku­tató Intézet ez esztendőben ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. Ezért rendezik meg Magyarországon elő­ször a nemzetközi borversenyt és borkiállítást. Három világrészről ér­keztek nevezések. A baráti országok­ból 150 borfajtával jelentkeztek, szám szerint 68-cal, Románia 50 bor­félét hoz, Albánia 8 féle borral vesz részt a versenyen. De Bulgária és Csehszlovákia is elhozza borait. Tizenhárom tőkés ország 34 jelent­kezője 101 bormintával »mérkőzik«­ a nemzetközi borversenyen. Ponto­sabban Ausztria, Franciaország, Nyugat-Németország, Olaszország, Svájc, Anglia, Görögország, Spa­nyolország, Korzika, Cyprus,­ Algé­ria és Marokkó képviselteti magát. Naponta érkeznek a külföldi borok, postán, vasúton, repülőgépen, így szeptember 1-én 250 külföldi és az országos borverseny eredményei alapján továbbjutott 330 magyar borminta között indul meg a nemes vetélkedés. Ezeket a borokat a nem­zetközi borpavilonban is megtekint­heti a látogató. Mérkőzni e legjobb borokkal, helyezést elérni e nemes vetélkedésben nem kis dicsőséget jelent a világszerte ismert magyar boroknak. 17 517 forint 50 fillér gazdát keres ! Nem elveszett pénzről van szó! De lényegében a pénz még nem ta­lált gazdára, ugyanis a pécsi posta­­igazgatóság területén forgalomba hozott Totó-szelvény­en nyertek en­­­nyi összeget. A Totó-szelvény a 31. játékhéten volt forgalomban és az V 464 601 számú nyertes szelvény tulajdonosa még nem jelentkezett a pénz átvé­telére. A szelvény tulajdonosa a nyereményt az illetékes helyen — az Országos Takarékpénztár vala­­­melyik fiókjánál — bármikor átve­heti. A szakszervezeti tagok ünnepe lesz szeptember 14 A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége Bonyhádon szak­­szervezeti napot rendez. A szakszervezeti tagok megyei ünnepségére első ízben kerül sor, amikor a megye különböző részeiből a szakszer­vezeti tagok eljönnek Bonyhádra, hogy kultúrműsorokkal, ünnepi nagygyűléssel, sportrendezvényekkel felejthetetlenné tegyék ezt a napot. A szakszervezeti nap célja, hogy megismertesse a különböző szakmák tagjait egymással, munkamódszereikkel, életükkel. Szeptember 14-én reggel zenés ébresztő köszönti a szakszervezeti tagokat, a község lakóit. Délelőtt háztömb körüli motorverseny lesz. Tíz órakor ünnepi nagygyűlés lesz, ahol a SZOT elnökségének egyik tagja fog beszélni. Az ünnepi nagygyűlésen jutalmazzák meg a szak­­szervezeti munka élenjáróit. A dél­után is változatos programmal várja a szakszervezeti nap résztvevőit. Kultúrműsor lesz a Járási Kultúrház szabadtéri színpadán, a bábszínházban előadás, a földművesszövetkezet divatbemutatója, ökölvívó-mérkőzés, labdarúgó-mérkőzés, este pedig táncmulatság teszi emlékezetessé a bonyhádi szakszervezeti napot. A szakszervezeti napon nyitják meg a képzőművészeti és fotókiállí­tást, ezzel egyidőben a zománcműv­ek kultúrotthonában ipari kiállítás nyílik. Ma este érkezik haza 93 gyermek a szakszervezeti üdülésből Kétheti üdülése járt le ma annak a 93 szakszervezeti tag gyermeké­nek, akiket Mikosdpusztára küldtek nyaralni. A szakszervezeti gyermek­üdültetés második csoportja ma es­te a féltízes vonattal érkezik az ál­lomásra. Az idén a szakszervezet közel két­százötven gyermeket üdültetett. Ér­tesüléseink szerint szeptemberben és októberban újabb csoportokat küldenek üdülni. Szeptemberben öt gyermeket Ormánd- pusztára, szana­tóriumba visznek üdülni. Október­ban ugyancsak Ormánd-pusztára küldenek gyógyüdülésre egy kisebb csoportot. Októberben pedig húsz fiú és húsz leány gyermeket Parád­­sasvárra, illetve Tóalmásra küldenek iskolaüdülésre. A gyerekek az isko­laüdülés alatt tanulmányaikat foly­tatják. Várpalotai és budapesti kirándulást szervez a paksi járási népfront bizottság Kedden gyűlésre jöttek össze a paksi járás községeinek népfront­bizottsági elnökei és elnökhelyette­sei, a járási népfront-bizottság tag­jai. A gyűlésen az őszi és téli hóna­pok munkatervét beszélték meg. A járási n­épfront-bizottság munkájá­ról hangzott el beszámoló, majd a községi népfront-bizottsági elnökök a községekben folyó népfront-mun­kát ismertették. Elhatározták, hogy mindenütt elő­segítik az ezüstkalászos tanfolyamok szervezését és segítséget adnak a falvak kulturális munkájához is. Szeptember hónap folyamán a pak­si járási népfront-bizottság két ér­dekes­ kirándulást is szervez. Egy csoport Várpalotára látogat el, hogy megismerkedjék a várpalotai bányá­szok életével, egy másik csoport pe­dig Budapesten tesz látogatást, ahol megtekintik a Mezőgazdasági Mú­zeumot. A várpalotai látogatás viszonzása­ként a paksi járási népfront-bizott­ság a várpalotai bányászok küldött­ségét hívja meg­ a paksi járásba. Ezenkívül még igen sok kérdésről tárgyaltak az értekezlet részvevői. Megjelent Mónus István országgyű­lési képviselő is, s felszólalásában sok javaslatot tett a járási népfront­bizottsági­­ tagoknak és községi nép­front-elnököknek. Hetvenöt gazda látogatta meg a szálkai Fejlődés Tsz-t Az elmúlt napokban hetvenöt mó­­rágyi, mőcsényi, grábóci, bátaapáti és szálkai dolgozó paraszt látogatta meg a szálkai Fejlődés Termelőszö­vetkezetet. A látogatók tanulmányozták a ter­melőszövetkezet belső életét, megte­kintették a jószágállományt és a szö­vetkezet szántóföldi tábláit. A szö­vetkezet tagjai beszéltek a látoga­tóknak a várható terméseredmé­nyekkel szorosan összefüggő egy fő­re eső jövedelem alakulásáról a ter­melőszövetkezeten belül. A küldöttség egyik tagja, Mikóczi Sándor kismórágyi lakos a látogatás befejezésekor bejelentette, hogy ő és néhány társa szintén a szövetkezés útjára lép, még ebben az évben. A szálkai Fejlődés Termelőszövet­kezetbe négy család lépett az utóbbi napokban. Az őszre a jelek szerint újabb belépők várhatók. Megajándékozták a kórházban fekvő betegeket A Szakszervezetek Megyei Taná­csa mellett működő Társadalom­­biztosítási tanács tagjai ez ideig már két esetben látogattak el a megyei kórházb­a,­­hogy ott felkeressék a be­teg szakszervezeti tagokat. A bizottság tagjai egy korábbi ja­vaslat alapján határozták el, hogy ezentúl rendszeressé teszik a kór­házban fekvő betegek látogatását. A betegek részére virágot, citromot és édességet vittek. Emellett érdek­lődtek a családi helyzetükről, és néhány esetben a kéréseket telje­sítve, intézkedést tettek a család és a beteg érdekében. Félév alatt több mint százhúszezer forint f értékű sárközi szőttest vásároltak Szekszárdon A lakberendezéseket árusító nép­boltban, amely a szekszárdi korzó legkisebb elárusítóhelyének látszik, élénk a forgalom. A vevők nagy ré­sze az olcsó és tetszetős sárközi szőttesek végett keresi fel az üzle­tet. Havonként 85—100 díszpárna és 200—300 kisebb-nagyobb méretű mintás terítő talál gazdára. A vevők közül sokan külföldi ajándéknak szánják a szőtteseket. Beszéltünk egy édesanyával, aki disszidens leá­nyának vásárolt sárközi mintás té­rítőt, s ahogy mondja, azért küldi el neki Kanadába, hogy figyelmeztes­se vele a sárközi tájra, amely vissza­várja. Térítőket már 27—47 forintért is lehet kapni nagy választékban. Legutóbb a szekszárdi leány diák­otthon részére vásároltak nagy­­mennyiségű szőttest. A diákotthon­ban az ágyak is sárközi hímzéses térítőkkel lesznek letakarva. Átlagosan havi 30 ezer forint ér­tékű szőttest vásároltak az utóbbi három hónap során a szekszárdiak. A forgalom állandó emelkedése ész­lelhető­­— Csider Miklós bölcskei lakos ügyében — akit az ügyészség saját édesanyjának meggyilkolásával vá­dolt — szerdán ismét tárgyalt a szek­szárdi megyei bíróság. Véget ért a bi­zonyítási eljárás és szombaton dél­előtt kerül sor az íté­ethirdetésre.

Next