Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-25 / 21. szám
-i TOLNA MEGYE! IV. évfolyam, 21. szám. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! flz 1959-es költségvetési - községfejlesztési tervjavaslatról, a köztisztasági tanácsrendelet módosításáról tárgyalt a városi tanácsülés Pénteken este ülést tartott a szekszárdi városi tanács. Három napirendi pontot tárgyalt, éspedig a v. b. intézkedéseit az elmúlt tanácsülés óta, a város idei költségvetési és községfejlesztési tervjavaslatát, végül a város köztisztasági tanácsrendeletének módosítását. Németh József V. B.-elnökhelyettes számolt be a végrehajtó bizottság intézkedéseiről. A beszámoló foglalkozott egyes községfejlesztési feladatok megvalósításával, illetve hogy mire nem kerülhetett sor kivitelező vállalat hiánya miatt. A városrendezési tervek elkészítése a tervezettnél kevesebbe került, ezt az összeget a házhelykisajátításoknál felmerült kártalanításra fordították, amely viszont a tervezett összegnél 2000 forinttal többe került. Ugyancsak 2100 forinttal kevesebbet használtak fel az újvárosi temető ravatalozójának átépítésénél, ebből az összegből — és társadalmi munka igénybevételével — egy kéthajós virágház épült a városi kertészetnél. A hangoshíradó bővítését eredetileg 30 ezer forintos költséggel tervezték, a munkák során viszont még 20 ezer forinttal meg kellett emelni ezt az összeget. A múlt évben a kamatterhek magtakarítása miatt 509 200 forint bankkölcsönt fizettek vissza, így mintegy 25 ezer forintot takarítottak meg. A végrehajtó bizottság ezenkívül több intézkedést hozott. Az intézkedéseket a tanácsülés jóváhagyta. A második napirendi pontban tárgyalták a költségvetési és községfejlesztési tervelőirányzatot. A költségvetésben 1 070 000 forinttal szerepelt utak, hidak felújítása, a vízgazdálkodás 251 400 forinttal, a bölcsődék fenntartása 681 670 forinttal, az óvodák, napközi otthonoké 778 000 forinttal, az általános iskoláké 2 599 550 forinttal, a diákotthonok, menzáké 1 130 290 forinttal szerepel többek között a költségvetésben. A községfejlesztésben 100 ezer forinttal szerepel járdaépítés, a Remete tér vízrendezése 15 000 forinttal. A Dobó István utca út- és hídépítése 165 000 forinttal, a Mártírok tere építésének további, idei költségei 330 ezer forinttal, az autóbusz végállomás áthelyezése 75 000 forinttal, a piactér áthelyezése 350 000 forinttal, az útkarbantartó részleg részére tehergépkocsi-vásárlás 120 000 forinttal, hogy csak a lényegesebb terveket említsük. Ez a költségvetési és községfejlesztési terv még nem végleges, részletesen a márciusi tanácsülésen tárgyalják meg és hagyják jóvá. A tanácstagok közül tizenheten mondták el véleményüket a tervekkel kapcsolatosan. Elmondták, mire lenne szükség az ő körzetükben — járdaépítés, útépítés, vízvezetékhálózat-bővítés, villanyvilágítás —, de arról is beszéltek, miben tudnának társadalmi munkával segíteni, hogy figyelembe kell venni, melyik városrész van legjobban rászorulva a különböző létesítményekre. Végül a harmadik napirendi pontként a város köztisztasági tanácsrendeletének módosítását vitatták meg b. javaslatai alapján. A termelőszövetkezetek zárszámadásáról tárgyal kedden a Megyei Tanács VB A megyei tanács végrehajtó bizottsága legközelebb kedden, január 27-én tart ülést. Az ülésen értékelik a termelőszövetkezetek 1958. évi zárszámadását. A napirendi pont előadója Walter János mezőgazdasági osztályvezető lesz. A napirendi pont tárgyalására meghívták dr. Kurnik Ernőt, az Iregszemcsei Kutató Intézet vezetőjét, a megyei mezőgazdasági állandó bizottság elnökét, ezenkívül a minisztérium, az Országos Termelőszövetkezeti Tanács képviselőjét és a szövetkezeti mozgalom több megyei vezetőjét. A végrehajtó bizottság ezen az ülésen tárgyalni fogja Gyönk község autóbuszjárati kérelmét is. — PÁRTNAPOT rendeztek a közelmúltban Medinán. A pártnapon 118-an hallgatták végig a külpolitikai kérdésekről szóló beszámolót. — KISZ TAGKÖNYV-KIOSZTÓ TAGGYŰLÉST, majd műsoros estet rendeztek Decs-Cserenc pusztán a fiatalok. A műsort Szíjártó Tibor tanította be. Az előadást táncmulatság követte. — SZERETNEK OLVASNI a nagydorogiak. Jelenleg nyolcszáz beiratkozott olvasója van a községi könyvtárnak. — BONYHÁDON a községfejlesztési hozzájárulásból 1959-ben előreláthatólag 400 000 forintot használnak fel a vízmű építésére. — A TAMÁSI VÖRÖS SZIKRA TSZ-BEN erre az évre 153 tagra 60 000 munkaegységet terveztem be. Befejeződött a növényvédelmi tanfolyam A Fácánkerti Növényvédő Állomáson január 5-től 24-ig növényvédő tanfolyamot rendeztek. A tanfolyamon tíz termelőszövetkezeti tag, tíz állami gazdasági dolgozó és tizenhárom permetezőmester vett részt. A három hét leforgása alatt a hallgatók a legszükségesebb teendőket tanulták meg a szőlő, gyümölcs és szántóföldi növényi és állati kártevők leküzdésével kapcsolatban. A hallgatók növényvédelmi vizsgát tettek és bizonyítvánnyal látták el őket. A növényvédelemmel kapcsolatos szakképzettségüket majd a gyakorlatban igyekeznek gyümölcsöt tenni. Ma 10 oldal. Ára: 60 fillér Vasárnap, 1959. január 25. Két pár cipő jut minden megyei lakosnak a Bonyhádi Cipőgyár idei termeléséből Mindig szebb és jobb cipők készítése a cél a Bonyhádi Cipőgyárban. Azért kerestük fel a gyárat, hogy megtudjuk, az idén milyen újdonsággal lepik meg a vásárlókat, s mennyi cipőt készítenek. Az idei program szerint végzik már a munkát a gyár műhelyeiben. Új fazonokat is készítenek, de a termelés lényegében nem tér el a múlt évitől. Január elsejétől megkezdték a díszes goyser férfi félcipők készítését. Ezenkívül új fazonú cipő a csattosgoyser is. A közönség kívánságára gyártanak ilyen cipőket az idén, melyet ezideig csak kisiparosok készítettek. Az oldalcsattos goyser cipő ára 271,50 forint lesz, míg a kismarosok, a hasonló fazonnal készült cipőért 500—600 forintot is elkértek. A nők részére a múlt évben gyártott, megkedvelt fazonú cipőket készítik. Távolabbi tervben szerepel, hogy erős strapabíró félcipőket is készítenek majd azok részére, akik a bakancsot nem szeretik, de kedvelik az erős félcipőket. A félcipők békanyelv-szerű megoldással készülnek majd. A cipőgyár idei termelésével minden megyei lakosnak — a csecsemőket is beleszámítva — két pár cipőt lehetne juttatni. E mennyiségen kívül jelentős a gyár export termelése is. A Szovjetunió kereskedelmi szervei részére több mint ötvenezer pár bundabéléses és több ezer díszes goyser cipőt készítenek. Az export bundabéléses cipőket a második negyedévben kezdik gyártani. Kihirdették a szekszárdi borverseny eredményeit Tegnap, szombaton este ünnepélyes keretek között hirdették ki Szekszárdon a városi borverseny eredményeit. A borversenyt a gazdakörök szervezték és a bírálatot január 21-én és 22-én tartották meg a városi tanács mezőgazdasági osztályának helyiségében. A versenyen összesen 108 borminta szerepelt. Igen örvendetes, hogy ennek túlnyomó többsége vörös bor volt, összesen hetvenkettő. A többi siller és fehér bor volt. A bíráló bizottság 20-as pontszám alapján bírálta a borokat és úgy hogy közülük senki sem tudta a bor tulajdonosának a nevét, így tehát teljesen elfogulatlan, részrehajlás nélküli volt a döntés is. Mind a háromfajta bornál négyet-négyet díjaztak. A díjnyertes borok tulajdonosa és pontszáma a következő a fehér boroknál: 1. Neiner János olaszrizling 14,9, 2. Csuka István muskotály 14,8, 3. Béke Tsz bánáti rizling 14,5, 4. Budai Mátyás olaszrizling 14,2 ponttal. Siller boroknál: 1. Nagy János 16, 2. Horváth József 15, 3. Cseri István 14,3, 4. Kovács Ádám 13,1 ponttal. Vörös boroknál: 1. Simon József 17, 2. Schenk János 16,6, 3. Aszalai József 16, 4. Török Béla 15,9 ponttal. A díjnyertes gazdák között értékes jutalmakat osztottak ki. Szombaton vendégül látták a soltvadkerti szőlőtermelő gazdák egy csoportját Szekszárdon, akik eljöttek tanulmányozni a szekszárdi szőlőtermelés módszereit. A 62. Szovjet Mezőgazdasági Kiállítás képekben címmel kiállítás nyílt a szekszárdi múzeumban A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Tolna megyei elnöksége kiállítást rendezett a szekszárdi Balogh Ádám Múzeumban »A 62. Szovjet Mezőgazdasági Kiállítás képekben« címmel. A megnyitásra január 23-án a délelőtti órákban került sor. Megnyitó beszédet Csigi György a megyei tanács mezőgazdasági osztályának szőlészeti előadója tartott. A kiállított fényképes és grafikokonos anyag összesen 100 négyzetméter területet foglal el. A megnyitás napján közel ezer érdeklődő tekintette meg az anyagot. A kiállítás február 10-ig lesz nyitva. A későbbiekben hasonló keretek között bemutatják az egész kiállítási anyag második, majd harmadik részét is. r Értékes dokumentumokat, írásos anyagokat gyűjtöttek össze a Tanácsköztársaság idejéből A Tanácsköztársaság 40. évfordulója megünneplését előkészítő bizottság, ahogy erről már hírt adtunk , két hónappal ezelőtt kezdte meg munkáját. Az aránylag rövid idő alatt széles aktívahálózat segítségével értékes dokumentumokat, írásos anyagokat, fényképeket gyűjtöttek össze a magyar munkásmozgalom és a Tanácsköztársaság Tolna megyei mártírjairól. A kutatómunka nyomán előkerültek a kommunisták elítéléséről készült vádiratok, illegális sajtótermékek, röplapok és az 1919-es megyei direktórium hivatalos lapjának összegyűjtött és bekötött példányai, valamint a mártírokról és internáltakról készült fényképfelvételek, stb. A bizottság irányításával ezideig 102 olyan elvtárs nevét sikerült összegyűjteni, akik életüket áldozták a kommunista eszméért. Ezek között — a megállapítások szerint — 74 elvtársat a Horthy fehérterror hóhérai végeztek ki 1919-ben, többen a kínzások következtében internáló táborokban, vagy börtönökben pusztultak el a 30-as, illetve a 40-es években kommunista meggyőződésükért. A kutatómunka nyomán számos olyan áldozat sírjára bukkantak, akiknek kilétét — miután az ország különböző részeiből kerültek a megyébe és mint politikai megbízottak, vagy vörös katonák teljesítettek szolgálatot — nem sikerült megállapítani. A bizottság ezúton is felkéri azokat, akiknek a munkásmozgalom és a Tanácsköztársaság idejéből származó írásos dokumentumok vannak birtokukban, bocsássák a bizottság rendelkezésére, amely Szekszárdon az MSZMP Megyei Bizottság ágit. prop. osztályán működik. Százhúszezer forintos költséggel korszerűsítik a Paksi Konzervgyár befőttüzemét A Paksi Konzervgyárban kétszer van évenként uborkaszezon. Az első, az igazi, amikor naponta több vagon uborkát dolgoznak fel a gyárban, nyáron tart néhány hétig. A téli hónapokban aztán eljön a második is, amit már csak átvitt értelemben neveznek »uborkaszezonnak«. Ilyenkor már elfogyott a nyersanyag, a gyárban főként a korábban eltett konzervféleségek kiszerelésével, elszállításával foglalkoznak, közben felkészülnek a tavasszal kezdődő új idényre, elvégzik a szükségessé vált avításokat, átalakításokat. A gyár ez évi műszaki fejlesztési tervében az első feladatok közt szerepel a befőttkonyha átalakítása. Ez volt ugyanis a gyár legegészségitelenebb munkahelye. Gyakran olyan gőzben kellett dolgozniuk a munkásoknak, hogy még egymást sem látták, az alacsony teremben megállt a sűrű gőz. Nagyobb esőzések idején az is előfordul, hogy a víz befolyott, mivel az üzem padozata alacsonyabb volt a külső szintnél. Az átalakítási munkákat az év elején kezdték el a gyár kőművesei. Megemelik a mennyezetet, nagyobbakra cserélik ki az ablakokat, felemelik a padlószintet. Sor kerül majd a gőzelszívó berendezés felszerelésére is, a falakat pedig csempével burkolják be. Az új befőttgyártási idényt már a százhúszezer forintos költséggel bővített, átalakított befőttüzemben kezdik meg a gyár dolgozói. '".1 Munkás—paraszt találkozóra készülnek a paksiak Az elmúlt napokban — mint arról már hírt adtunk lapunkban — paksi parasztküldöttség látogatott el a Budapesti Erőműkarbantartó Vállalathoz. Az ott kialakult baráti, elvtársi kapcsolatok további erősítésére most az Erőműkarbantartó Vállalat dolgozóinak vendégül látására készülnek a paksi dolgozó parasztok, a két termelőszövetkezet tagjai, a két állami gazdaság dolgozói és az egyéni gazdák. A paksi munkás-paraszt találkozót szombaton, január 31-én rendezik meg. A tervek szerint délelőtt lesz a találkozó »hivatalos« része, amikor is a községi művelődési házban fogadják a budapesti vendégeket és beszélgetnek el velük, ebéd után pedig bemutatják a budapesti munkásoknak a tsz-ek, állami gazdaságok és néhány egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt gazdaságát. A munkás-paraszt találkozóra meghívták Dobi István elvtársat, a Népyköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét és Vass Istvánná elvtársnőt, Tolna megye országgyűlési képviselőjét is. Béke Tsz néven új szövetkezet alakult Alsónánán Alsónánán január 21-én termelőszövetkezet alakult Béke néven. Az alakuláskor 10 család volt tagja a szövetkezetnek, de a legújabb hírek szerint újabb családok is beléptek a közös gazdaságba. A szövetkezetnek az alakuláskor 231 hold földje volt, ebből 19 hold gyümölcsös. A községi tanács kezelésében lévő 80 férőhelyes tehén- és lóistállót, magtárt, raktárt és górét a szövetkezetnek adta a helyi tanács. Értesüléseink szerint a jövő héten megkezdik az állatállomány összegyűjtését és a közös gazdálkodást. A szövetkezet alakuló gyűlésén elnöknek Decsák Istvánt választották;