Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-25 / 21. szám

-i TOLNA MEGYE! IV. évfolyam, 21. szám. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! flz 1959-es költségvetési - községfejlesztési tervjavaslatról, a köztisztasági tanácsrendelet módosításáról tárgyalt a városi tanácsülés Pénteken este ülést tartott a szek­szárdi városi tanács. Három napiren­di pontot tárgyalt, éspedig a v. b. intézkedéseit az elmúlt tanácsülés óta, a város idei költségvetési és köz­ségfejlesztési tervjavaslatát, végül a város köztisztasági tanácsrendeleté­nek módosítását. Németh József V. B.-elnökhelyet­­tes számolt be a végrehajtó bizottság intézkedéseiről. A beszámoló foglal­kozott egyes községfejlesztési fela­datok megvalósításával, illetve hogy mire nem kerülhetett sor kivitelező vállalat hiánya miatt. A városrendezési tervek elkészí­tése a tervezettnél kevesebbe ke­rült, ezt az összeget a házhely­kisajátításoknál felmerült kárta­lanításra fordították, amely viszont a tervezett összegnél 2000 forinttal többe került. Ugyan­csak 2100 forinttal kevesebbet hasz­náltak fel az újvárosi temető rava­talozójának átépítésénél, ebből az összegből — és társadalmi munka igénybevételével — egy kéthajós vi­rágház épült a városi kertészetnél. A hangoshíradó bővítését eredetileg 30 ezer forintos költséggel tervezték, a munkák során viszont még 20 ezer forinttal meg kellett emelni ezt az összeget. A múlt évben a kamatter­hek magtakarítása miatt 509 200 fo­rint bankkölcsönt fizettek vissza, így mintegy 25 ezer forintot takarítottak meg. A végrehajtó bizottság ezenkívül több intézkedést hozott. Az intézke­déseket a tanácsülés jóváhagyta. A második napirendi pontban tár­gyalták a költségvetési és községfej­lesztési tervelőirányzatot. A költségvetésben 1 070 000 fo­rinttal szerepelt utak, hidak fel­újítása, a vízgazdálkodás 251 400 forinttal, a bölcsődék fenntartása 681 670 forinttal, az óvodák, nap­közi otthonoké 778 000 forinttal, az általános iskoláké 2 599 550 forinttal, a diákotthonok, menzá­ké 1 130 290 forinttal szerepel többek között a költségvetés­ben. A községfej­lesztésben 100 ezer fo­rinttal szerepel járdaépítés, a Remete tér vízrendezése 15 000 forinttal. A Dobó István utca út- és hídépítése 165 000 forinttal, a Mártírok tere épí­tésének további, idei költségei 330 ezer forinttal, az autóbusz végállo­más áthelyezése 75 000 forinttal, a piactér áthelyezése 350 000 forinttal, az útkarbantartó részleg részére te­hergépkocsi-vásárlás 120 000 forint­tal, hogy csak a lényegesebb terve­ket említsük. Ez a költségvetési és községfejlesz­tési terv még nem végleges, részlete­sen a márciusi tanácsülésen tárgyal­ják meg és hagyják jóvá. A tanácstagok közül tizenheten mondták el véleményüket a tervek­kel kapcsolatosan. Elmondták, mire lenne szükség az ő körzetükben — járdaépítés, útépítés, vízvezeték­­hálózat-bővítés, villanyvilágítás —, de arról is beszéltek, miben tudná­nak társadalmi munkával segíteni, hogy figyelembe kell venni, melyik városrész van legjobban rászorulva a különböző létesítm­ényekre. Végül a harmadik napirendi pont­ként a város köztisztasági tanácsren­deletének módosítását vitatták meg b. javaslatai alapján. A termelőszövetkezetek zárszámadásáról tárgyal kedden a Megyei Tanács VB A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága legközelebb kedden, janu­ár 27-én tart ülést. Az ülésen érté­kelik a termelőszövetkezetek 1958. évi zárszámadását. A napirendi pont előadója Walter János mező­­gazdasági osztályvezető lesz. A na­pirendi pont tárgyalására meghív­ták dr. Kurnik­ Ernőt, az Iregszem­­csei Kutató Intézet vezetőjét, a me­gyei mezőgazdasági állandó bizott­ság elnökét, ezenkívül a miniszté­rium, az Országos Termelőszövetke­zeti Tanács képviselőjét és a szövet­kezeti mozgalom több megyei veze­tőjét. A végrehajtó bizottság ezen az ülésen tárgyalni fogja Gyönk község autóbuszjárati kérelmét is. — PÁRTNAPOT rendeztek a kö­zelmúltban Medinán. A pártnapon 118-an hallgatták végig a külpoliti­kai kérdésekről szóló beszámolót. — KISZ TAGKÖN­YV-KIOSZTÓ TAGGYŰLÉST, majd műsoros estet rendeztek Decs-Cserenc pusztán a fiatalok. A műsort Szíjártó Tibor tanította be. Az előadást táncmulat­ság követte. — SZERETNEK OLVASNI a nagy­dorogiak. Jelenleg nyolcszáz beirat­kozott olvasója van a községi könyv­tárnak. — BONYHÁDON a községfejlesz­tési hozzájárulásból 1959-ben elő­reláthatólag 400 000 forintot hasz­nálnak fel a vízmű építésére. — A TAMÁSI VÖRÖS SZIKRA TSZ-BEN erre az évre 153 tagra 60 000 munkaegységet terveztem be. Befejeződött a növényvédelmi tanfolyam A Fácánkerti Növényvédő Állo­máson január 5-től 24-ig növényvédő tanfolyamot rendeztek. A tanfolya­mon tíz termelőszövetkezeti tag, tíz állami gazdasági dolgozó és tizen­három permetezőmester vett részt. A három hét leforgása alatt a hall­gatók a legszükségesebb teendőket tanulták meg a szőlő, gyümölcs és szántóföldi növényi és állati kárte­vők leküzdésével kapcsolatban. A hallgatók növényvédelmi vizs­gát tettek és bizonyítvánnyal látták el őket. A növényvédelemmel kap­csolatos szakképzettségüket majd a gyakorlatban igyekeznek gyümölcsöt tenni. Ma 10 oldal. Ára: 60 fillér Vasárnap, 1959. január 25. Két pár cipő jut minden megyei lakosnak a Bonyhádi Cipőgyár idei termeléséből Mindig szebb és jobb cipők készí­tése a cél a Bonyhádi Cipőgyárban. Azért kerestük fel a gyárat, hogy megtudjuk, az idén milyen újdon­sággal lepik meg a vásárlókat, s mennyi cipőt készítenek. Az idei program szerint végzik már a mun­kát a gyár műhelyeiben. Új fazono­kat is készítenek, de a termelés lé­nyegében nem tér el a múlt évitől. Január elsejétől megkezdték a dí­szes goyser férfi félcipők készítését. Ezenkívül új fazonú cipő a csattos­­goyser is. A közönség kívánságára gyártanak ilyen cipőket az idén, me­lyet ezideig csak kisiparosok készí­tettek. Az oldalcsattos goyser cipő ára 271,50 forint lesz, míg a kis­marosok, a hasonló fazonnal készült cipőért 500—600 forintot is elkértek. A nők részére a múlt évben gyár­tott, megkedvelt fazonú cipőket ké­szítik. Távolabbi tervben szerepel, hogy erős strapabíró félcipőket is készítenek majd azok részére, akik a bakancsot nem szeretik, de ked­velik az erős félcipőket. A félcipők békanyelv-szerű megoldással készül­nek majd. A cipőgyár idei termelésével min­den megyei lakosnak — a csecsemő­ket is beleszámítva — két pár cipőt lehetne juttatni. E mennyiségen kí­vül jelentős a gyár export termelése is. A Szovjetunió kereskedelmi szer­vei részére több mint ötvenezer pár bundabéléses és több ezer díszes goyser cipőt készítenek. Az export bundabéléses cipőket a második ne­gyedévben kezdik gyártani. Kihirdették a szekszárdi borverseny eredményeit Tegnap, szombaton este ünnepé­lyes keretek között hirdették ki Szekszárdon a városi borverseny eredményeit. A borversenyt a gaz­dakörök szervezték és a bírálatot január 21-én és 22-én tartották meg a városi tanács mezőgazdasági osz­tályának helyiségében. A versenyen összesen 108 borminta szerepelt. Igen örvendetes, hogy ennek túl­nyomó többsége vörös bor volt, ös­­­szesen hetvenkettő. A többi siller és fehér bor volt. A bíráló bizottság 20-as pontszám alapján bírálta a borokat és úgy hogy közülük senki sem tudta a bor tulajdonosának a nevét, így tehát teljesen elfogulatlan, részrehajlás nélküli volt a döntés is. Mind a há­romfajta bornál négyet-négyet díjaz­tak. A díjnyertes borok tulajdonosa és pontszáma a következő a fehér boroknál: 1. Neiner János olasz­riz­­ling 14,9, 2. Csuka István muskotály 14,8, 3. Béke Tsz bánáti rizling 14,5, 4. Budai Mátyás olasz­rizling 14,2 ponttal. Siller boroknál: 1. Nagy Já­nos 16, 2. Horváth József 15, 3. Cse­ri István 14,3, 4. Kovács Ádám 13,1 ponttal. Vörös boroknál: 1. Simon József 17, 2. Schenk János 16,6, 3. Aszalai József 16, 4. Török Béla 15,9 ponttal. A díjnyertes gazdák között érté­kes jutalmakat osztottak ki. Szom­baton vendégül látták a soltvadkerti szőlőtermelő gazdák egy csoportját Szekszárdon, akik eljöttek tanulmá­nyozni a szekszárdi szőlőtermelés módszereit. A 62. Szovjet Mezőgazdasági Kiállítás képekben címmel kiállítás nyílt a szekszárdi múzeumban A Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság Tolna megyei elnöksége kiállítást rendezett a szekszárdi Balogh Ádám Múzeumban »­A 62. Szovjet Mező­gazdasági Kiállítás képekben« cím­mel. A megnyitásra január 23-án a délelőtti órákban került sor. Meg­nyitó beszédet Csigi György a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályá­nak szőlészeti előadója tartott. A kiállított fényképes és grafiko­­konos anyag összesen 100 négyzet­­méter területet foglal el. A megnyitás napján közel ezer ér­deklődő tekintette meg az anyagot. A kiállítás február 10-ig lesz nyitva. A későbbiekben hasonló keretek kö­zött bemutatják az egész kiállítási anyag második, majd harmadik ré­szét is. r Értékes dokumentumokat, írásos anyagokat gyűjtöttek össze a Tanácsköztársaság idejéből A Tanácsköztársaság 40. évforduló­ja megünneplését előkészítő bizott­ság, ahogy erről már hírt adtunk , két hónappal ezelőtt kezdte meg munkáját. Az aránylag rövid idő alatt széles aktívahálózat segítségé­vel értékes dokumentumokat­, írásos anyagokat, fényképeket gyűjtöttek össze a magyar munkásmozgalom és a Tanácsköztársaság Tolna megyei mártírjairól. A kutatómunka nyomán előkerül­tek a kommunisták elítéléséről ké­szült vádiratok, illegális sajtótermé­kek, röplapok és az 1919-es megyei direktórium hivatalos lapjának ös­­­szegyűjtött és bekötött példányai, valamint a mártírokról és internál­takról készült fényképfelvételek, stb. A bizottság irányításával ezideig 102 olyan elvtárs nevét sikerült ös­­­szegyűjteni, akik életüket áldozták a kommunista eszméért. Ezek között — a megállapítások szerint — 74 elvtársat a Horthy fehérterror hóhé­rai végeztek ki 1919-ben, többen a kínzások következtében internáló tá­borokban, vagy börtönökben pusz­tultak el a 30-as, illetve a 40-es években kommunista meggyőződé­sükért. A kutatómunka nyomán számos olyan áldozat sírjára bukkantak, akiknek kilétét — miután az ország különböző részeiből kerültek a megyébe és mint politikai megbízot­tak, vagy vörös katonák teljesítet­tek szolgálatot — nem sikerült meg­állapítani. A bizottság ezúton is felkéri azo­kat, akiknek a munkásmozgalom és a Tanácsköztársaság idejéből szár­mazó írásos dokumentumok vannak birtokukban, bocsássák a bizottság rendelkezésére, amely Szekszárdon az MSZMP Megyei Bizottság ágit. prop. osztályán működik. Százhúszezer forintos költséggel korszerűsítik a Paksi Konzervgyár befőttüzemét A Paksi Konzervgyárban kétszer van évenként uborkaszezon. Az első, az igazi, amikor naponta több vagon uborkát dolgoznak fel a gyárban, nyáron tart néhány hétig. A téli hó­napokban aztán eljön a második is, amit már csak átvitt értelemben ne­veznek »uborkaszezonnak«. Ilyenkor már elfogyott a nyersanyag, a gyár­ban főként a korábban eltett kon­­zervféleségek kiszerelésével, elszál­lításával foglalkoznak, közben fel­készülnek a tavasszal kezdődő új idényre, elvégzik a szükségessé vált avításokat, átalakításokat. A gyár ez évi műszaki fejlesztési tervében az első feladatok közt sze­repel a befőttkonyha átalakítása. Ez volt ugyanis a gyár legegészségitele­­nebb munkahelye. Gyakran olyan gőzben kellett dolgozniuk a munká­soknak, hogy még egymást sem lát­ták, az alacsony teremben megállt a sűrű gőz. Nagyobb esőzések idején az is előfordul, hogy a víz befolyott, mivel az üzem padozata alacsonyabb volt a külső szintnél. Az átalakítási munkákat az év ele­jén kezdték el a gyár kőművesei. Megemelik a mennyezetet, nagyob­bakra cserélik ki az ablakokat, fel­emelik a padlószintet. Sor kerül majd a gőzelszívó berendezés fel­szerelésére is, a falakat pedig csem­pével burkolják be. Az új befőttgyártási idényt már a százhúszezer forintos költséggel bővített, átalakított befőttüzemben kezdik meg a gyár dolgozói. '".1 Munkás—paraszt találkozóra készülnek a paksiak Az elmúlt napokban — mint arról már hírt adtunk lapunkban — paksi parasztküldöttség látogatott el a Budapesti Erőműkarbantartó Válla­lathoz. Az ott kialakult baráti, elv­társi kapcsolatok további erősítésé­re most az Erőműkarbantartó Válla­lat dolgozóinak vendégül látására ké­szülnek a paksi dolgozó parasztok, a két termelőszövetkezet tagjai, a két állami gazdaság dolgozói és az egyé­ni gazdák. A paksi munkás-paraszt találko­zót szombaton, január 31-én ren­dezik meg. A tervek szerint délelőtt lesz a találkozó »hivatalos« része, amikor is a községi művelődési ház­ban fogadják a budapesti vendége­ket és beszélgetnek el velük, ebéd után pedig bemutatják a budapesti munkásoknak a tsz-ek, állami gaz­daságok és néhány egyénileg gaz­dálkodó dolgozó paraszt gazdaságát. A munkás-paraszt találkozóra meg­hívták Dobi István elvtársat, a Népy­­köztársaság Elnöki Tanácsának el­nökét és Vass Istvánná elvtársnőt, Tolna megye országgyűlési képvise­lőjét is. Béke Tsz néven új szövetkezet alakult Alsónánán Alsónánán január 21-én termelő­­szövetkezet alakult Béke néven. Az alakuláskor 10 család volt tagja a szövetkezetnek, de a legújabb hírek szerint újabb családok is beléptek a közös gazdaságba. A szövetkezetnek az alakuláskor 231 hold földje volt, ebből 19 hold gyümölcsös. A községi tanács kezelésében lévő 80 férőhelyes tehén- és lóistállót, magtárt, raktárt és górét a szövetke­zetnek adta a helyi tanács. Értesü­léseink szerint a jövő héten megkez­dik az állatállomány összegyűjtését és a közös gazdálkodást. A szövetkezet alakuló gyűlésén el­nöknek Decsák Istvánt választották;

Next