Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-11 / 59. szám
fCHJIA MEGYEI MAGYAR 3tuuALi 31 IV. évfolyam, 59. szám, ARA: 50 FILLÉR Szerda, 1959. március 11. VILÁG PRO!,et ARJAI, EGYESÜLJETEK: ISz. Hruscsov és Walter Ulbricht beszéde a berlini nagygyűlésen Berlin (TASZSZ). N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a berlini nagygyűlésen mondott beszédében mindenekelőtt köszönetet mondott a Német Szocialista Egységpártnak, az NDK minisztertanácsának és a Demokratikus Németország nemzeti frontjának azért, hogy még egyszer találkozhatott Berlin lakosságával. A Szovjetunió dolgozóinak szívből jövő üdvözletét tolmácsolva Hruscsov áttért a német problémára. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi helyzet egészségesebbé tétele szempontjából igen fontos lépés lenne a német kérdés békés rendezése. A német békeszerződés megkötése és a nyugat-berlini megszállási rendszer megszüntetése előmozdítaná a két német állam közeledését, lehetővé tenné egész Németország békés fejlődését. A békeszerződés megkötése sok olyan tényezőt kiküszöbölne, amelyek bizalmatlanságot keltenek az államok között, egyszersmind megszilárdítaná a békét, és a népek biztonságát. Úgy tűnnék — mondotta Hruscsov —, hogy mindenkinek érdeke fűződik a békeszerződés megkötéséhez. A nyugati hatalmak azonban, amelyek a hitleri Németország ellen folytatott háborúban szövetségeseink voltak, most a Német Szövetségi Köztársaság kormányával együtt ellenzik a békeszerződés megkötését. A nyugat-németországi revans-politikusok igyekeznek halogatni a békeszerződés aláírását, hogy atomfegyverhez juthassanak és — ha sikerül — jobban meggyúrhassák a német közvéleményt egy újabb háború céljára. De Nyugat-Németországban most izmosodnak a háborúellenes erők. A német nép valóban a béke biztosítását akarja. A berlini kérdésről áttérve, Hruscsov a következőket mondotta: A békeszerződés aláírása egyszersmind a nyugat-berlini kérdés megoldását is jelentené. Nyugat-Berlin, mint Nagy-Berlin része, a Német Demokratikus Köztársaság területéhez tartozik. Józanul szemléljük a dolgok állását és megértjük, hogy Nyugat-Berlin bekapcsolása a Német Demokratikus Köztársasághoz a nyugat-berlini lakosság kialakult életmódjának fájdalmas megváltoztatását okozná. Ezért terjesztette elő a Szovjetunió azt a javaslatot, hogy adják Nyugat- Berlinnek a szabad város státusát. Indítványoztuk, hogy a nagyhatalmak szavatolják a szabad város függetlenségét és szabad fejlődését. Egyetlen államnak — beleértve a két német államot is — sem szabad beavatkoznia belső ügyeibe. Még azt sem ellenezzük, hogy az ENSZ is részt vegyen a garanciák nyújtásában. Amennyiben szükséges, még azzal is egyetértünk, hogy az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió vagy semleges országok valamilyen minimális katonai erőket tartsanak Nyugat-Berlinben, amelyek biztosítanák a szabad város státusának betartását, de nem lenne joguk beavatkozni a város belső életébe. Mi csak egyet akarunk: megszüntetni a feszültség veszélyes tűzfészkét Európa közepében és megteremteni a nyugodt és egészséges élet feltételeit Nyugat-Berlinben. Ha a nyugati hatalmak — mondta N. Sz. Hruscsov — nem szavakkal, hanem tettekkel kívánnak jót Nyugat-Berlin lakosságának, akkor csatlakoznak a szovjet javaslathoz, annál is inkább, mert valóra váltásának megvan minden reális lehetősége. Csodálkozást kelt az a tény, hogy a nyugat-berlini szenátus egyes olyan vezetői, akik — mint mondják — isteni rendeltetéssel védik a város és lakosságának érdekeit — síkraszállnak Nyugat-Berlin külföldi csapatok által való megszállásának fenntartása mellett. Engedjék meg, hogy feltegyem a kérdést, kinek az érdekei vezérli őket? Széleskörű támogatásra talált az a javaslat, hogy Nyugat-Berlin legyen demilitarizált, szabad város, de akadnak olyan emberek is, akik úgy vélik, hogy nemcsak Nyugat-Berlint, hanem Berlin keleti részét is szabad városnak kellene minősíteni. Ezek az urak nyilván elfelejtik, hogy Berlin a Német Demokratikus Köztársaság fővárosa. Étvágyuk kitűnő. Szemlátomást az szeretnék, ha Kelet-Berlin után a Német Demokratikus Köztársaság egész területét is a szabad városhoz csatolhatnák. (Folytatás a 2. oldalon.) A TAVASZI MUNKÁK HÍREI HARMINC TRAKTOR, 180 PÁR LÓFOGAT ÉS 1100 GYALOGMUNKÁS DOLGOZIK A TENGELICI PETŐFI TSZ-BEN A megye egyik legrégibb és ma már a legnagyobb társasgazdasága a tengelici Petőfi Tsz. A közelmúltban történt új belépések következtében a földterület is, meg a tagok száma is megháromszorozódott. A megnövekedett szövetkezet megnövekedett gondok elé is állítja a közös gazdaság vezetőit. De mivel az idő sürget, azonnal munkához láttak, bár még adminisztráció is van bőven a szövetkezetben. Hiszen most munkálkodnak a négy üzemegység kialakításán, a földek összevonásán, a brigádok megszervezésén és az állatok értékelésén, összehordásán. De a mezei munka teljes erővel megy így is. Hosnyánszky János, a szövetkezet Kossuth-díjas elnöke mondotta el, hogy hétfő reggel óta 18 körmös, 10 gumikerekű és két lánctalpas traktor dolgozik a szövetkezet földjein. A gépekkel szántanak, vetnek, fogasolnak, készítik elő a talajt a későbbi tavaszi vetésekre. A gépek mellett 180 pár lófogattal is munkálkodnak és 1100 gyalogmunkás dolgozik a tszben. Van is munka, hiszen termelnek itt dohányt, nagy területen lesz a szövetkezetnek kertészete, ápolják a gyümölcsösöket és a gépek mellett kézi erővel is szórják a műtrágyát. A szorgalmas munkának van is eredménye, hiszen a szövetkezetben a kukorica és burgonya kivételével rövidesen végeznek a koratavaszi növények vetésével. a megye Állami gazdaságai elvégezték már a tavaszi árpa-vetés 80 százalékát, 8000 holdon készítették elő a talajt a későbbi vetésekre A viszonylag korán beköszöntött tavasz egy kicsit váratlanul érte az állami gazdaságokat, mert nem tudták befejezni a gépek javítását. De a munkákat azért megkezdték és olyan ütemben végzik, amire az elmúlt évek hasonló időszakában nem igen volt példa. Ez idő szerint már S000 holdon elvégezték az őszi kalászosok fejtrágyázását és 4000 holdra szórták ki a műtrágyát alaptrágyaként. A továbbiakban szintén végeztek 1000 hold évelő pillangós tavaszi ápolásával és mintegy 8000 holdon készítették elő a talajt a burgonya és a kukorica alá. Az állami gazdaságok szakemberei jó eredménynek könyvelik el, hogy bár még március első felében vagyunk, de az állami gazdaságokban már elvetették a tavaszi árpa, a zab és a borsó mintegy 80 százalékát és több állami gazdaságban elvetették már a rostkendert is, amire az elmúlt években szintén nem volt példa. Az állami gazdaságokban mindenütt jól állnak a később vetésre kerülő magvak előkészítésével is. Az ipari növények és a kukorica vetőmagjának a 99 százaléka már mindenütt elkészítve várja, hogy a jó időben földbe tegyék. NYOLC TERMELŐSZÖVETKEZETET SEGÍT AZ IREGSZEMCSEI kísérleti gazdaság Az iregszemcsei kísérleti gazdaság nyolc szakembere vállalta egy-egy termelőszövetkezet megsegítését az idén. A szövetkezetek az iregszemcsei kutatók segítségével láttak hozzá idei terveik elkészítéséhez, akik kijelölték a táblákat és segítenek a vetésnél is. A nyolc kutató vállalta, hogy az egész év folyamán rendszeres szakmai tanácsokat ad termelőszövetkezetének. Az iregszemcsei gazdaság más módon is segíti a szövetkezeteket. Az idén körülbelül 2000 holdhoz szükséges, Iregszemcsén nemesített kukorica és napraforgó vetőmagot adnak cserébe, illetve kölcsön a termelőszövetkezeteknek. Ötvennégy hold GYÜMÖLCSÖST TELEPÍTENEK BONYHÁDON A bonyhádi Dózsa Népe Termelőszövetkezetben 54 holdon kezdték meg a gyümölcsfa-telepítést. Főként barack- és almafákat ültetnek. A tavaszi munkák üteme meggyorsult a termelőszövetkezetben. Négyszáz hold őszi mélyszántás simítózását elvégezték, 60 holdon befejezték a borsóvetést, 10 holdon a cukorrépavetést, 10 holdon pedig a tavaszi árpa vetését. 10 hold vöröshere felülvetést végeztek és 6 és fél hold szőlőt istállótrágyával terítettek be. HATVAN HOLDON VETNEK LUCERNÁT UJIREGEN A szocialista községgé lett Ujiregen nagy lendülettel láttak neki a tavaszi munkáknak a falu szövetkezeti parasztjai. Eddig 400 holdon végezték el a tavaszi vetések alá a talajelőkészítést, 10 hold étkezési borsót és 30 hold lencsét vetettek. 218 holdon fejezték be a búza fejtrágyázását, 60 holdon pedig megkezdték a lucernavetést. A tavaszi munkákban már az új belépők nagy része is részt vesz. i A Tanácsköztársaság évfordulójának tiszteletére munkásmozgalmi kiállítás nyílik a szekszárdi múzeumban Az anyag összegyűjtése és előkészítése után megkezdték a szekszárdi múzeumban a Tanácsköztársaság negyvenedik évfordulójának tiszteletére készített kiállítás rendezését. A kiállítás, amelyet a megyei pártbizottság, az MHS megyei elnöksége, a Partizánszövetség megyei elnöksége és az 1919-esek Baráti Köre rendez, három termet tölt meg bőséges dokumentációs anyagával. Országos és megyei anyagot mutatnak be három héten keresztül a szekszárdi dolgozóknak. Az országos anyag a következő részekre tagozódik: Magyarok a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban, A Magyar Tanácsköztársaság honvédő háborúja, Magyarok a spanyol polgárháborúban, Magyarok a francia ellenállásban, A fasizmus igazi arca, Magyar partizánháború, A szovjet hadsereg felszabadító harcai és Az 1956-os ellenforradalmi események. Többszáz kép szemléltetően mutatja be a magyar nép legjobb fiainak küzdelmét az ellenforradalom és a fasizmus ellen. Fénykép és levélmásolataik láthatók azoknak a hősöknek, akik a szovjet munkások oldalán segítettek megteremteni a világ első proletárállamát, láthatjuk népünk legjobb fiait, akik a spanyol frontokon, vagy a francia ellenállási mozgalomban harcoltak a fasizmus ellen és egyszersmind a magyar nép szabadságáért. Bemutatja a kiállítás a fasizmus rémtetteit és azt, hogyan harcoltak a kommunisták az újkori barbárság ellen, hogyan küzdöttek a szovjet nép oldalán a magyar dolgozók felszabadulásáért. Végül pedig néhány képben felidézi az 1956-os ellenforradalom rémtetteit s megmutatja, hogy a kommunisták voltak azok, akik következetesen kiálltak a proletárdiktatúra védelmében. Az országos anyaghoz szervesen kapcsolódik a megyei anyag, amely eredeti fényképeken, eredeti dokumentumokban mutatja be a Tanácsköztársaság Tolna megyei eseményeit. A kiállítás megnyitójára március 14-én kerül sor és április 8-ig lesz nyitva. Megkezdték a nyersgyártást a téglagyárakban Munkaverseny indult áprilisi tiszteletére A mezőgazdaság szocialista átszervezésének sikeres előrehaladása minden eddiginél nagyobb feladatot ró a téglagyárak dolgozóira is, akik az idén tervük túlteljesítésével akarják elősegíteni azt, hogy a termelőszövetkezetek építkezéseihez legyen elegendő mennyiségű tégla amellett, hogy a lakásépítés is egyre több téglát követel. A téglagyárak, a Tolna megyei Téglagyári Egyesülés dolgozói átérzik megnövekedett felelősségüket, ezt mutatja, hogy már a gyártási idény előkészítésének szakaszában is lelkes munkaverseny bontakozott ki a dolgozók között. Ennek köszönhető, hogy az idén — az elmúlt évekhez viszonyítva — egy hónappal előbb fejezték be a téglagyárakban a gépek téli javítását, karbantartását, így a gyárakban az eredetileg tervezett időpontnál jóval korábban (Mátán és Pakson március 10-ére, a többi üzemben március 16-ára tűzték ki a nyersgyártás megkezdését) indulhattak meg a gépek. Az időjárás kedvezőre fordulása már üzemkész állapotban találta a gépeket. A múlt hónap végén mindenütt megtartották a próbajáratást, a múlt hét elején már folyt a próbagyártás és március 5-én megkezdték a nyers gyártást nemcsak a gépi üzemek, hanem a kézivetők egy része is. Kimagasló eredményt értek el a Dombóvár I. sz. Téglagyár dolgozói — élükön Molnár Ferenc gyárvezetővel. Ez az üzem fejezte be elsőnek a téli nagyjavítási munkákat, elsőként kezdte meg a nyersgyártást. Az Egyesülés vezetősége ezért a gyár fő gépészét pénzjutalomban, a többi dolgozót igazgatói dicséretben részesítette. A gyár dolgozói — fellelkesülve az eddigi eredményeken — március 6-án röpgyűlést tartottak és április 4-e tiszteletére értékes felajánlásokat tettek. A gépi nyersgyártó brigád 200 százalékos tervteljesítést vállalt az első negyedévre. A kézi nyersgyártók közül a Balázsbrigád 80 000, Árva József 20 000, Apáti Ferenc szintén 20 000 darab tégla legyártását vállalta április 4-ig terven felül. A többi gyárban is hasonló versenyvállalásokat tettek a dolgozók. A Szekszárd-palánki gyár dolgozói a téglagyárak államosításának tizedik évfordulója tiszteletére az Egyesülés valamennyi gyárát versenyre hívta ki a többtermelés, az önköltség csökkentése, a minőség javítása, valamint a munkavédelem megjavítása érdekében. A gyárak egymással is párosversenyben állanak, így a Dombóvár I. és II. üzem a szekszárdi gyárral, a mázai gyár pedig a paksival. Készülnek a tervek az újonnan alakult termelőszövetkezetekben A múlt hónap folyamán megyénkben több új termelőszövetkezet alakult, amelyek tagjai már munkához is láttak. A megyei tanács mezőgazdasági szakembereiből egy háromtagú bizottság alakult, amelynek munkájáról a bizottság vezetője, Mohai László megyei főállattenyésztő a következőket mondotta el: “ Valamennyi új termelőszövetkezethez eljutunk, segítünk a tervek elkészítésében, a férőhelyek felmérésében és a termelőszövetkezetekben felmerülő problémákat ott helyszínen segítünk megoldani. Általános az a vélemény a termelőszövetkezetekben, hogy csak zöldtakarmányozás után kívánják a tagok az állatokat összehozni. A szövetkezetek főleg sertéstenyésztésre kívánnak berendezkedni, de örvendetes az a törekvés is, amelyet a szarvasmarhatenyésztés iránt tanúsítanak. Természetesen több új termelőszövetkezetben fennáll a tenyészállatvásárlás, de nagyon sok helyen a tagok arról beszélnek, hogy a bevitt állományból hozzák létre törzsállományukat Ezek mellett nem kis örömmel tapasztaltuk azt is, hogy szinte valamennyi új termelőszövetkezetben megkezdődtek már a tavaszi munkák. A pesti gyerekek örömére Megkezdődött a spenótszállítás A dunaföldvári földművesszövetkezet felvásárló telepéről a jó idő beálltával megkezdték a spenót szállítását. Legutóbb 15 mázsa spenótot értékesítettek budapesti standjukon. Jelenleg is folyik a felvásárlás és a szállítás, legutóbb egyetlen nap alatt 60 kilogrammot vásároltak fel spenótból. A földművesszövetkezet felvásárlási üzemága a gazdákkal még az elmúlt év őszén megkötötte a szerződést. Borsóból 132, zöldbabból 143, spenótból 282, sóskából pedig 22 holdra szerződtek. A későbbiek során uborkát és egyéb zöldségfélét is felvásárolnak, ezenkívül közzel 50 vagonnyi gyümölcs szállítására is számítanak. A dunaföldvári földművesszövetkezet felvásárló telepe felkészült a nagyobb arányú forgalom lebonyolítására. A nyári szállításhoz bőségesen biztosították a jeget: kilenc hatalmas jégvermet töltöttek meg, amelynek felhasználásával hűteni tudják a vagonokat.