Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-11 / 59. szám

fCHJIA MEGYEI MAGYAR 3tuuALi 31 IV. évfolyam, 59. szám, ARA: 50 FILLÉR Szerda, 1959. március 11. VILÁG PRO!,et ARJAI, EGYESÜLJETEK: ISz. Hruscsov és Walt­er Ulbricht beszéde a berlini nagygyűlésen Berlin (TASZSZ). N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a berlini nagygyűlésen mon­dott beszédében mindenekelőtt köszö­netet mondott a Német Szocialista Egységpártnak, az NDK miniszterta­nácsának és a Demokratikus Német­ország nemzeti frontjának azért, hogy még egyszer találkozhatott Berlin la­kosságával. A Szovjetunió dolgozói­nak szívből jövő üdvözletét tolmácsol­va Hruscsov áttért a német problé­mára. Hangsúlyozta, hogy a nemzet­közi helyzet egészségesebbé tétele szempontjából igen fontos lépés len­ne a német kérdés békés rendezése. A német békeszerződés megkötése és a nyugat-berlini megszállási rendszer megszüntetése előmozdítaná a két német állam közeledését, lehetővé tenné egész Németország békés fejlő­dését. A békeszerződés megkötése sok olyan tényezőt kiküszöbölne, amelyek bizalmatlanságot kelte­nek az államok között, egyszer­smind megszilárdítaná a békét, és a népek biztonságát. Úgy tűnnék — mondotta Hruscsov —, hogy mindenkinek érdeke fűződik­ a békeszerződés megkötéséhez. A nyugati hatalmak azonban, amelyek a hitleri Németország ellen folytatott háborúban szövetségeseink voltak, most a Német Szövetségi Köztársaság kormányával együtt ellenzik a béke­­szerződés megkötését. A nyugat-németországi revans-poli­­tikusok igyekeznek halogatni a béke­­szerződés aláírását, hogy atomfegy­verhez juthassanak és — ha sikerül — jobban meggyúrhassák a német közvéleményt egy újabb háború cél­jára. De Nyugat-Németországban most izmosodnak a háborúellenes erők. A német nép valóban a béke biztosítását akarja. A berlini kérdésről áttérve, Hrus­csov a következőket mondotta: A békeszerződés aláírása egyszer­­­smind a nyugat-berlini kérdés meg­oldását is jelentené. Nyugat-Berlin, mint Nagy-Ber­­lin része, a Német Demokratikus Köztársaság területéhez tartozik. Józanul szemléljük a dolgok állá­sát és megértjük, hogy Nyugat-Ber­lin bekapcsolása a Német Demokra­tikus Köztársasághoz a nyugat-berlini lakosság kialakult életmódjának fáj­dalmas megváltoztatását okozná. Ezért terjesztette elő a Szovjetunió azt a javaslatot, hogy adják Nyugat- Berlinnek a szabad város státusát. Indítványoztuk, hogy a nagyhatalmak szavatolják a szabad város független­ségét és szabad fejlődését. Egyetlen államnak — beleértve a két német államot is — sem szabad beavatkoz­nia belső ügyeibe. Még azt sem elle­nezzük, hogy az ENSZ is részt ve­gyen a garanciák nyújtásában. Amennyiben szükséges, még azzal is egyetértünk, hogy az Egyesült Ál­lamok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió vagy semleges országok valamilyen minimális katonai erőket tartsanak Nyugat-Berlinben, amelyek biztosítanák a szabad város státusá­nak betartását, de nem lenne joguk beavatkozni a város belső életébe. Mi csak egyet akarunk: megszün­tetni a feszültség veszélyes tűz­fészkét Európa közepében és meg­teremteni a nyugodt és egészséges élet feltételeit Nyugat-Berlinben. Ha a nyugati hatalmak — mondta N. Sz. Hruscsov — nem szavakkal, hanem tettekkel kívánnak jót Nyu­gat-Berlin lakosságának, akkor csat­lakoznak a szovjet javaslathoz, annál is inkább, mert valóra váltásának megvan minden reális lehetősége. Csodálkozást kelt az a tény, hogy a nyugat-berlini szenátus egyes olyan vezetői, akik — mint mondják — isteni rendeltetéssel védik a város és lakosságának érdekeit — síkra­­szállnak Nyugat-Berlin külföldi csa­patok által való megszállásának fenn­tartása mellett. Engedjék meg, hogy feltegyem a kérdést, kinek az érdekei vezérli őket? Széleskörű támogatásra talált az a javaslat, hogy Nyugat-Berlin legyen demilitarizált, szabad város, de akad­nak olyan emberek is, akik úgy vé­lik, hogy nemcsak Nyugat-Berlint, hanem Berlin keleti részét is szabad városnak kellene minősíteni. Ezek az urak nyilván elfelejtik, hogy Berlin a Német Demokratikus Köztársaság fővárosa. Étvágyuk ki­tűnő. Szemlátomást az­ szeretnék, ha Kelet-Berlin után a Német Demokra­tikus Köztársaság egész területét is a szabad városhoz csatolhatnák. (Folytatás a 2. oldalon.) A TAVASZI MUNKÁK HÍREI HARMINC TRAKTOR, 180 PÁR LÓFOGAT ÉS 1100 GYALOGMUNKÁS DOLGOZIK A TENGELICI PETŐFI TSZ-BEN A megye egyik legrégibb és ma már a legnagyobb társasgazdasága a tengelici Petőfi Tsz. A közelmúlt­ban történt új belépések következ­tében a földterület is, meg a tagok szá­ma is megháromszorozódott. A megnövekedett szövetkezet meg­növekedett gondok elé is állítja a közös gazdaság vezetőit. De mivel az idő sürget, azonnal munkához láttak, bár még adminisztráció is van bőven a szövetkezetben. Hiszen most mun­kálkodnak a négy üzemegység kiala­kításán, a földek összevonásán, a brigádok megszervezésén és az álla­tok értékelésén, összehordásán. De a mezei munka teljes erővel megy így is. Hosnyánszky János, a szövetkezet Kossuth-díjas elnöke mondotta el, hogy hétfő reggel óta 18 körmös, 10 gumikerekű és két lánctalpas traktor dolgozik a szövetkezet földjein. A gépekkel szántanak, vetnek, foga­­solnak, készítik elő a talajt a későb­bi tavaszi vetésekre. A gépek mellett 180 pár lófogat­tal is munkálkodnak és 1100 gyalogmunkás dolgozik a tsz­­ben. Van is munka, hiszen termelnek itt dohányt, nagy területen lesz a szö­vetkezetnek kertészete, ápolják a gyümölcsösöket és a gépek mellett kézi erővel is szórják a műtrágyát. A szorgalmas munkának van is ered­ménye, hiszen a szövetkezetben a kukorica és burgonya kivételével rö­videsen végeznek a koratavaszi nö­vények vetésével. a megye Állami gazdaságai elvégezték már a tavaszi árpa-vetés 80 százalékát, 8000 holdon készítették elő a talajt a későbbi vetésekre A viszonylag korán beköszöntött tavasz egy kicsit váratlanul érte az állami gazdaságokat, mert nem tud­ták befejezni a gépek javítását. De a munkákat azért megkezdték és olyan ütemben végzik, amire az elmúlt évek hasonló időszakában nem igen volt példa. Ez idő szerint már­­ S000 holdon elvégezték az őszi kalászosok fejtrágyázását és 4000 holdra szór­ták ki a műtrágyát alaptrágyaként. A továbbiakban szintén végeztek 1000 hold évelő pillangós tavaszi ápolásával és mintegy 8000 holdon készítették elő a talajt a burgonya és a kukorica alá. Az állami gazda­ságok szakemberei jó eredménynek könyvelik el, hogy bár még március első felében vagyunk, de az állami gazdaságokban már elvetették a ta­vaszi árpa, a zab és a borsó mintegy 80 százalékát és több állami gazda­ságban elvetették már a rostkendert is, amire az elmúlt években szintén nem volt példa. Az állami gazdaságokban minde­nütt jól állnak a később vetésre ke­rülő magvak előkészítésével is. Az ipari növények és a kukorica vető­magjának a 99 százaléka már min­denütt elkészítve várja, hogy a jó időben földbe tegyék. NYOLC TERMELŐSZÖVETKEZETET SEGÍT AZ IREGSZEMCSEI kísérleti gazdaság Az iregszemcsei kísérleti gazdaság nyolc szakembere vállalta egy-egy termelőszövetkezet megsegítését az idén. A szövetkezetek az iregszem­csei kutatók segítségével láttak hoz­zá idei terveik elkészítéséhez, akik kijelölték a táblákat és segítenek a vetésnél is. A nyolc kutató vállalta, hogy az egész év folyamán rendsze­res szakmai tanácsokat ad termelő­­szövetkezetének. Az iregszemcsei gazdaság más mó­don is segíti a szövetkezeteket. Az idén körülbelül 2000 holdhoz szüksé­ges, Iregszemcsén nemesített kuko­rica és napraforgó vetőmagot adnak cserébe, illetve kölcsön a termelő­­szövetkezeteknek. Ötvennégy hold GYÜMÖLCSÖST TELEPÍTENEK BONYHÁDON A bonyhádi Dózsa Népe Termelő­­szövetkezetben 54 holdon kezdték meg a gyümölcsfa-telepítést. Főként barack- és almafákat ültetnek. A tavaszi munkák üteme meg­gyorsult a termelőszövetkezetben. Négyszáz hold őszi mélyszántás si­mítózását elvégezték, 60 holdon be­fejezték a borsóvetést, 10 holdon a cukorrépavetést, 10 holdon pedig a tavaszi árpa vetését. 10 hold vörös­here felülvetést végeztek és 6 és fél hold szőlőt istállótrágyával terítettek be. HATVAN HOLDON VETNEK LUCERNÁT UJIREGEN A szocialista községgé lett Ujire­­gen nagy lendülettel láttak neki a tavaszi munkáknak a falu szövetke­zeti parasztjai. Eddig 400 holdon végezték el a ta­vaszi vetések alá a talajelőkészítést, 10 hold étkezési borsót és 30 hold lencsét vetettek. 218 holdon fejezték be a búza fej­trágyázását, 60 holdon pedig meg­kezdték a lucernavetést. A tavaszi munkákban már az új belépők nagy része is részt vesz. i A Tanácsköztársaság évfordulójának tiszteletére munkásmozgalmi kiállítás nyílik a szekszárdi múzeumban Az anyag összegyűjtése és előké­szítése után megkezdték a szekszár­di múzeumban a Tanácsköztársaság negyvenedik évfordulójának tisz­teletére készített kiállítás rende­zését. A kiállítás, amelyet a megyei pártbizottság, az MHS megyei elnök­sége, a Partizánszövetség megyei el­nöksége és az 1919-esek Baráti Köre rendez, három termet tölt meg bő­séges dokumentációs anyagával. Országos és megyei anyagot mu­tatnak be három héten keresztül a szekszárdi dolgozóknak. Az országos anyag a következő részekre tagozó­dik: Magyarok a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomban, A Magyar Tanácsköztársaság honvédő háború­ja, Magyarok a spanyol polgárhábo­rúban, Magyarok a francia ellenál­lásban, A fasizmus igazi arca, Ma­gyar partizánháború, A szovjet had­sereg felszabadító harcai és Az 1956-os ellenforradalmi események. Többszáz kép szemléltetően mu­tatja be a magyar nép legjobb fiai­nak küzdelmét az ellenforradalom és a fasizmus ellen. Fénykép és le­vélmásolataik láthatók azoknak a hősöknek, akik a szovjet munkások oldalán segítettek megteremteni a világ első proletárállamát, láthatjuk népünk legjobb fiait, akik a spanyol frontokon, vagy a francia ellenállá­si mozgalomban harcoltak a fasiz­mus ellen és egyszersmind a magyar nép szabadságáért. Bemutatja a kiál­lítás a fasizmus rémtetteit és azt, hogyan harcoltak a kommunisták az újkori barbárság ellen, hogyan küz­döttek a szovjet nép oldalán a ma­gyar dolgozók­ felszabadulásáért. Vé­gül pedig néhány képben felidézi az 1956-os ellenforradalom rémtetteit s megmutatja, hogy a kommunisták voltak azok, akik következetesen ki­álltak a proletárdiktatúra védelmé­ben. Az országos anyaghoz szervesen kapcsolódik a megyei anyag, amely eredeti fényképeken, eredeti doku­mentumokban mutatja be a Tanács­­köztársaság Tolna megyei esemé­nyeit. A kiállítás megnyitójára március 14-én kerül sor és április 8-ig lesz nyitva. Megkezdték a nyersgyártást a téglagyárakban Munkaverseny indult április­i tiszteletére A mezőgazdaság szocialista átszer­vezésének sikeres előrehaladása min­den eddiginél nagyobb feladatot ró a téglagyárak dolgozóira is, akik az idén tervük túlteljesítésével akar­ják elősegíteni azt, hogy a termelő­­szövetkezetek építkezéseihez legyen elegendő mennyiségű tégla amellett, hogy a lakásépítés is egyre több téglát követel. A téglagyárak, a Tolna megyei Téglagyári Egyesülés dolgozói átér­zik megnövekedett felelősségüket, ezt mutatja, hogy már a gyártási idény előkészítésének szakaszában is lelkes munkaverseny bontakozott ki a dolgozók között. Ennek köszön­hető, hogy az idén — az elmúlt évek­hez viszonyítva — egy hónappal előbb fejezték be a téglagyárakban a gépek téli javítását, karbantartását, így a gyárakban az eredetileg ter­vezett időpontnál jóval korábban (Mátán és Pakson március 10-ére, a többi üzemben március 16-ára tűz­ték ki a nyersgyártás megkezdését) indulhattak meg a gépek. Az időjá­rás kedvezőre fordulása már üzem­kész állapotban találta a gépeket. A múlt hónap végén mindenütt meg­tartották a próbajáratást, a múlt hét elején már folyt a próbagyártás és március 5-én megkezdték a nyers gyártást nemcsak a gépi üzemek, ha­nem a kézivetők egy része is. Kimagasló eredményt értek el a Dombóvár I. sz. Téglagyár dolgozói — élükön Molnár Ferenc gyárvezető­vel. Ez az üzem fejezte be elsőnek a téli nagyjavítási munkákat, első­ként kezdte meg a nyersgyártást. Az Egyesülés vezetősége ezért a gyár fő gépészét pénzjutalomban, a többi dolgozót igazgatói dicséretben ré­szesítette. A gyár dolgozói — fellel­kesülve az eddigi eredményeken — március 6-án röpgyűlést tartottak és április 4-e tiszteletére értékes fel­ajánlásokat tettek. A gépi nyers­gyártó brigád 200 százalékos tervtel­jesítést vállalt az első negyedévre. A kézi nyersgyártók közül a Balázs­­brigád 80 000, Árva József 20 000, Apáti Ferenc szintén 20 000 darab tégla legyártását vállalta április 4-ig terven felül. A többi gyárban is hasonló ver­senyvállalásokat tettek a dolgozók. A Szekszárd-palánki gyár dolgozói a téglagyárak államosításának tizedik évfordulója tiszteletére az Egyesülés valamennyi gyárát versenyre hívta ki a többtermelés, az önköltség csök­kentése, a minőség javítása, vala­mint a munkavédelem megjavítása érdekében. A gyárak egymással is párosversenyben állanak, így a Dom­bóvár I. és II. üzem a szekszárdi gyárral, a mázai gyár pedig a paksival. Készülnek a tervek az újonnan alakult termelőszövetkezetekben A múlt hónap folyamán megyénk­ben több új termelőszövetkezet ala­kult, amelyek tagjai már munkához is láttak. A megyei tanács mezőgaz­dasági szakembereiből egy három­tagú bizottság alakult, amelynek munkájáról a bizottság vezetője, Mo­hai László megyei főállattenyésztő a következőket mondotta el: “ Valamennyi új termelőszövet­kezethez eljutunk, segítünk a tervek elkészítésében, a férőhelyek felméré­sében és a termelőszövetkezetekben felmerülő problémákat ott helyszí­nen segítünk megoldani. Általános az a vélemény a termelőszövetkeze­tekben, hogy csak zöldtakarmányo­zás után kívánják a tagok az álla­tokat összehozni. A szövetkezetek főleg sertéstenyésztésre kívánnak be­rendezkedni, de örvendetes az a tö­rekvés is, amelyet a szarvasmarha­tenyésztés iránt tanúsítanak. Termé­szetesen több új termelőszövetkezet­ben fennáll a tenyészállatvásárlás, de nagyon sok helyen a tagok arról beszélnek, hogy a bevitt állomány­ból hozzák létre törzsállományukat Ezek mellett nem kis örömmel ta­pasztaltuk azt is, hogy szinte vala­mennyi új termelőszövetkezetben megkezdődtek már a tavaszi mun­kák. A pesti gyerekek­­ örömére Megkezdődött a spenótszállítás A dunaföldvári földművesszövet­kezet felvásárló telepéről a jó idő beálltával megkezdték a spenót szál­lítását. Legutóbb 15 mázsa spenótot értékesítettek budapesti standjukon. Jelenleg is folyik a felvásárlás és a szállítás, legutóbb egyetlen nap alatt 60 kilogrammot vásároltak fel spe­nótból. A földművesszövetkezet felvásár­lási üzemága a gazdákkal még az elmúlt év őszén megkötötte a szer­­­­ződést. Borsóból 132, zöldbabból 143,­­ spenótból 282, sóskából pedig 22 holdra szerződtek. A későbbiek so­rán uborkát és egyéb zöldségfélét is felvásárolnak, ezenkívül közzel 50 va­gonnyi gyümölcs szállítására is szá­mítanak. A dunaföldvári földművesszövet­­kezet felvásárló telepe felkészült a nagyobb arányú forgalom lebonyolí­tására. A nyári szállításhoz bősége­sen biztosították a jeget: kilenc ha­talmas jégvermet töltöttek meg, amelynek felhasználásával hűteni tudják a vagonokat.

Next