Tolna Megyei Népújság, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-26 / 97. szám
1959. április 26. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG lj harcostárs a kommunisták között KOROMSÖTÉT ÉJSZAKÁBAN kezdték meg a munkát. Volt már könnyebb dolguk is néhány napja, József-napon, amikor a műtrágyával teli zsákokat csak meg kellett fogni és gyorsabban, egyszerűbben ment a rakodás. Igaz, akkor több volt, de azért hárman időben kirámolták azt az öt vagont, hadd vigyék üresen a vasutasok, nekik is jobb, ha más állomáson hasznát vehetik, javul a kocsiforduló. Éjfél után kezdtek, igyekezni kell, mert mire megvirrad, ki kell rakni, és az ömlesztett műtrágyás vagon lassabban ürül ki. Reggelre befejezték. A nagyerejű, jól megtermett fiatal parasztember most sem tagadta meg magát, derekasan dolgozott, meg is izzadt belé. Mikor virradatkor hazaért, aludt egypár órát, majd felkészülődött. Az apró szolid asszonyka — tudva, úgyis hiába beszél — zsörtölődve, de szorgalmas emberére kicsit büszkén, szóvá teszi: — Hová mégy, csak tán nem dolgozni megint? — Mondták, hogy a termelőszövetkezetben a sódert hordják máma, kell a munkaerő, elmegyek, segítek kicsit. Tudom, tudom, ne is mondd, pihentem már — így búcsúzik feleségétől. Estefelé, szombat lévén, 5 órakor befejezték a sóderhordást. Mi tagadás, a „hosszított műszak” után elfáradt, no de nem először történt vele, hisz volt dolga elég azzal a 10 holddal is, amit egyéni korában művelt. AMINT HAZAFELÉ INDUL, a vasút felé menet Nagy Mózest, a termelőszövetkezet egyik tagját látja meg, aki felismervén, odakiált neki: — Hé, Misi, gyere segíts már! Közelebb megy és megtudja, hogy nemrég érkezett egy vagon melegágyi keret a szövetkezetnek, amit sürgősen ki kéne rakni, mert ha nem, úgy a termelőszövetkezet felbért kell fizessen. Ki segítsen, ha ő nem, aki mégiscsak a szállítóbrigádba van beosztva. Összetartás is van a világon, nem hagyhatja Mózest cserben, bajos ilyenkor szombat este szaladgálni emberekért. Legalább szaporodik a munkaegységem, pár óra alatt kirakodunk — gondolja, és hozzákezdenek, öreg este lett, mire végeztek, úgy 9 óra körül lehetett, derekas munkát végeztek. Gondoltak egyet és még az estén befuvarozták a kertészethez a melegágyi kereteket, hadd csinálják meg a kertészek mielőbb a melegágyat. Hát ez jó hosszú „műszak” volt. Nincs a tsz-ben olyan rendkívüli sürgős munka, amelyben a nemrég belépett Kostyák Mihályra ne számíthatnának. Egy hét múlva, március 28-án, nagyszombaton éjjel, húsvétvasárnapra virradóan 7 társával együtt két vagon burgonyát és két vagon műtrágyát, húsvéthétfőn pedig egy vagon meszet raktak ki. Tyű, az a mész, de megtüsszögtette őket! UJ TSZ-TAG Kostyák Mihály, nemrégen, március 19-én kezdte meg a közösben a munkát és jó 10 nap alatt, április 1-ig 23 munkaegységet szerzett, kemény munkával igaz, de derekasan helytállva, nem lehetett panasz rá. A naptár április tizedikét mutat. Taggyűlést tartanak a bátaszéki Búzakalász Tsz kommunistái. Lezárták már a vitát a vezetőségi beszámoló felett, következik a tagjelölt-felvétel. — Tagjelölt-felvételi kérelmét juttatta el hozzánk Kostyák Mihály új tsz-tag — kezdi Szűcs Imre párttitkár. Alig mondja ezt el, összeverődnek a tengerek, a tsz kommunistái helyeslésük jeleként megtapsolják a bejelentést. — Kostyák elvtársat becsületes, dolgos, tekintélyes, rendes embernek ismertük meg még egyéni korában. Tudjátok jól, az ellenforradalom alatt sem hallgatta sehol szó nélkül a párt gyalázását. Nem csalódtunk benne a tsz-ben sem. Példamutató szorgalommal vesz részt a közös munkában, itt is egyenes jellemű, szerény, szorgalmas ember — folytatja a párttitkár. — Van-e valakinek kérdése hozzá, vagy ajánlóihoz? Jelentkező nincs, de nagy mozgolódás támad, többen is beszélnek egyszerre: „Ismerjük őt magát, munkáját is”, „miközülünk való”. ..megszavazzuk” stb. SZAVAZÁSRA BOCSÁTÁSKOR egyhangúlag, az előterjesztést helyeselve, megszavazzák Kostyák Mihálynak az MSZMP tagjelöltjei közé való felvételét. A bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezetben dolgozó kommunisták a taggyűlésről azzal a tudattal távoznak, hogy Kostyák Mihály felvételével erősödött a párt. Somi Benjaminné rá a tömegkapcsolata, de többet kell foglalkoznia az értelmiséggel a nagydorogi pártszervezetnek Ha a nagydorogi községi pártszervezet pártnapot, kül- és belpolitikai tájékoztatót tart, ha a termelőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatos kérdéseket vitatják meg, rendszerint nagy érdeklődés nyilvánul meg a pártrendezvények iránt. A pártonkívüliek közül különösen a dolgozó parasztok tanúsítanak érdeklődést a pártnapok iránt, s ez érthető is, mert ilyen alkalmakkor megvitatják az őket foglalkoztató kérdéseket és a problémáikra választ kapnak. A rendezvények látogatottsága egymagában is mutatja, hogy a nagydorogi községi pártszervezet tömegkapcsolata az elmúlt évek során jelentősen erősödött. De ez a tapasztalat akkor is, ha egyes kommunisták munkáját, tevékenységét vizsgáljuk. Rácz elvtársnő, Tímár, Sebestyén, Sántha és Zilizi elvtársak különösen a parasztság körében örvendenek népszerűségnek. Szeretik őket, tanácsaikat szívesen fogadják az emberek. A községben több olyan pártszervezet is tevékenykedik, amelynek tagjai nem csupán Nagydorog lakóival tartanak kapcsolatot, hanem a környező községbeliekkel is. Dicsérendő munkát végez a gépállomás, a dohánybeváltó és a pénzügyőrség pártszervezete. Andrási és Gazdag elvtársak a mindennapi munkájuk mellett rendszeresen és maradék nélkül elvégzik a pártmegbízatásokat is. A mindennap tapasztalható megnyilvánulások bizonyítják, hogy helyes úton járnak a nagydorogi kommunisták, amikor minden alkalmat megragadnak a tömegkapcsolatuk szélesítésére. Ezt állapítja meg az MSZMP Paksi Járási Végrehajtó Bizottsága is, amely az elmúlt hetekben a községben tartotta meg a szokásos ülését és a pártszervezet tömegkapcsolatát vizsgálta. Jónak mondható a szervezeti élet is. Ma már rendszeresen megtartják a vezetőségi üléseket, látogatottak a taggyűlések is, amelyeken a napirendi pontnak megfelelően a szükséges tennivalókat határozatba foglalják, amelyeknek végrehajtásáról aztán a pártszervezet vezetősége gondoskodik. Az elmondottak azonban nem azt jelentik, hogy minden rendben van. Nagydorogon súlyos hiányosságként vetődik fel, hogy bár egységes az állásfoglalás a határozatok meghozatalában, de azok végrehajtásában nem vesznek részt valamennyien. Pedig nem egy olyan határozat született már a taggyűléseken, amelynek megvalósítása minden kommunista aktív tevékenységét igényelte. Több párttag nem vállal még ma sem munkát, megbízatást a feladatok végrehajtása során, s ezért több elvtársnak túl sok feladatot kell megoldania. Van pedig jelenleg is mit tenni: erősíteni kell a párt befolyását a tömegszervezetekben, különösen a KISZ-ben, a nőtanácsban és a földművesszövetkezetben végzett politikai munkát kell fokozni. Van javítani való a pártszervezet munkájában az értelmiség felé is. Különösen a pedagógusok irányában végzett munkát kell javítani. Minden bizonnyal erdeményes lesz majd a pártszervezet kezdeményezése, hiszen már eddig is számos tanújelét adták annak, hogy készek aktívabban bekapcsolódni a község életébe. Markó János különösen az úttörők nevelése terén fejt ki eredményes munkát, s két hold cigánymeggyet telepített az úttörőkkel. Kovács Pál a modellező szakkörben ért el említésre méltó sikereket. Kiss Etelka vezetésével az úttörők részt vesznek a község parkosításában, füvesítésében, virágot ültetnek. Sántha József és Tarr Lajos nevelők is aktív munkát fejtenek ki a község társadalmi életében. Ezeket a kezdeményezéseket a pártszervezetnek fel kell karolnia, segítséget kell adnia a vállalások teljesítéséhez. Cserenyecz István INNEN—ONNAN Az SZKP XXI. kongresszusának anyagát megkezdték tanulmányozni a paksi járásban is. Általános tapasztalat szerint mindenütt többen jelentek meg a konferenciákon és a szemináriumokon, mint az oktatás más időszakában.* A Dombóvári Vasüzem fiataljai a kongresszusi versenyben vállalták, hogy az idén a tavalyi eredményekhez viszonyítva újabb 10 ezer forintot takarítanak meg. • Bikácson, Sárszentlőrincen és Dunakömlődön újonnan választott vezetőséggel megalakultak az üzemi pártszervezetek.• Elkészült Tamásiban a Magyar Tanácsköztársaság fényképes dokumentációs gyűjteménye. A képsorozatot most a járás minden községébe eljuttatják.• A paksi járás KISZ-szervezetei eddig 1100 forintot fizettek be a VIT- alap javára.• Az MSZMP Tamási Járási Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén a termelőszövetkezetek megszilárdításának kérdéseit vitatta meg. * A MÁV dombóvári pályafenntartási KISZ-szervezet kezdeményezésére beindítják a szakma ifjú mestere című mozgalmat, amelynek célja, hogy a fiatalok minél alaposabban ismerjék meg szakmájukat. * VIT-tanfolyam kezdődött Pakson. A területi KISZ-szervezet rendezésében megtartott tanfolyamon 45-en vettek részt. A tanfolyamot a paksi I-es számú általános iskola fiatal pedagógusai tartják.♦ A dombóvári járási pártbizottságon a héten propagandisták részére megbeszélést tartottak, amelyen megvitatták az SZKP XXI. kongresszusa által elfogadott hétéves tervet, majd a két világrendszer gazdasági versenyéről esett szó. A megbeszélésen 18-an vettek részt.* Az elmúlt héten 30 KISZ-fiatal kezdte meg a munkáját az úttörőcsapatoknál. A járásban 52 KISZ-fiatal mint ifivezető tevékenykedik. • Harmincöt helyen tartanak pártnapot a tamási járásban. A hét folyamán már megvitatták az előadások témáit a pártnapi előadók. Kalaznón, Kölesden, Hőgyészen az elmúlt napokban megtartott pártnapokon 70—70 fő vett részt, Diósberényben 30, Felsőnánán közel százan hallgatták meg az előadót. Minden községben előkészítő bizottság irányítja a május 1-i ünnepségek előkészítését. S A kommunizmus csúcsai felé A Szovjetunió mezőgazdaságának fejlesztése A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1953. szeptemberi plénumán megbírálta a mezőgazdaság fejlesztésében és irányításában elkövetett hibákat és határozatot dolgozott ki a mezőgazdaság nagyarányú fellendítésére. Az 1953. évi szeptemberi programot a XX. pártkongresszuson továbbfejlesztették, kiegészítették az újabb tapasztalatokkal s ennek alapján világraszóló eredményeket ért el a Szovjetunió a mezőgazdasági termelésben. 1950. és 1953. között a Szovjetunió mezőgazdaságának össztermelése 1,6 százalékkal, az USA mezőgazdaságának össztermelése pedig 1,7 százalékkal növekedett évenként. A szovjet mezőgazdasági termelés fejlődési üteme, ebben az időszakban alig érte el az amerikai mezőgazdasági termelés évi ütemét. A Kommunista Párt határozatai nyomán megváltozott a szovjet mezőgazdaság helyzete. 1953-ban és az azután következő években felemelték egyes mezőgazdasági termékek árát, megkezdték a szűzföldek feltörését, fokozták a mezőgazdasági gépek és a műtrágya gyártását. Változások történtek a kolhozok irányításában és tervezésében is. Fokozódott a kolhozok önállósága, az irányítás, a tervezés és a munkadíjazás területén. Eltörölték a kötelező beszolgáltatást és rátértek az állami felvásárlás egységes rendszerére. Ezeknek az intézkedéseknek a hatására 1953 és 1958 között a mezőgazdasági termékek termelése a Szovjetunióban évi átlagban 7,2 százalékkal emelkedett. Ezalatt az USA mezőgazdasági termelése 1,1 százalékkal csökkent. A Szovjetunió mezőgazdaságában öt év alatt duplájára emelkedett a szemestakarmányok, a cukorrépa és a gyapot termelése. 1953 és 1958 között a szovjet mezőgazdasági termelésben olyan forradalmi változások történtek, amelyek — jelentőségüket tekintve — csak a tömeges kollektivizálás időszakának változásaival hasonlíthatók össze. A kollektivizálás idején a termelési viszonyok területén zajlott le forradalom, most pedig a termelő erők fejlődésében. A termelőerők fejlődésében bekövetkező ugrásszerű változás a kommunizmus termelési viszonyainak kifejlődését gyorsítja meg a mezőgazdaságban is. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa azt a feladatot tűzi a mezőgazdaság elé, hogy hét év alatt, 1965-re, majdnem duplájára, pontosan 171 százalékra emelje fel a termelést. Ez a termelés emelkedés minden téren, mind mennyiségben, mind az egy főre eső termelés terén meghaladja majd az Amerikai Egyesült Államok mezőgazdasági termelését. A kitűzött feladatokat elsősorban nem a vetésterület növelésével, hanem a mezőgazdaság termelékenységének emelésével, a termésátlagok emelésével és az önköltség csökkentésével kell megvalósítani. A mezőgazdasági termelés termelékenység-emelkedése és önköltségcsökkentése a mezőgazdaság fokozott gépesítésével valósítható meg elsősorban. Az elmúlt évben megkezdődött a gépállomások gépeinek eladása a koldozóknak és megkezdődött a gépállomások átalakítása gépjavító üzemekké. Ez az intézkedés hasznosnak bizonyul. A kolhozok a gépeket a beadás eltörlése és a mezőgazdasági termékek árának emelése nyomán megnövekedett pénzbevételeikből meg tudják vásárolni. A kolhozok pénzbevételei rohamosan növekednek. 1958-ban a kolhozok pénzjövedelme 135 milliárd rubel volt, 40 milliárd rubellel több, mint 1957-ben. 1959-ben a kolhozok további 15 milliárd rubellel növelik bevételeiket. A gépállomások gépeinek átadása a kolhozoknak nagymértékben növeli a gépek termelési hatékonyságát és gazdaságos kihasználását. A mezőgazdaság termelésének további gyors fejlesztése az ipar megnövekedett erején alapul. A szovjet ipar jelenleg minden szükséges műszaki eszközt biztosítani tud a mezőgazdaság gépesítéséhez. Hét év alatt több mint egymillió traktort, mintegy 400 000 gabonakombájnt és rengeteg egyéb gépet ad az ipar a mezőgazdaságnak. Befejeződik a kolhozok és a szovhozok villamosítása a hét év alatt. A falvakban a villanyáram fogyasztás négyszeresére, a villamosenergia ellátás kétszeresére emelkedik a hétéves terv időszakában. A terv előírja az állattenyésztés munkaigényes műveleteinek és egy egész sor növényfajta termelésének (burgonya, cukorrépa, gyapot stb.) komplex gépesítését. Növelni fogják a mezőgazdasági szállítóeszközök számát. Sokezer vontatót, gyorsjáratú traktort, teherautót, önkiürítő gépkocsit adnak a mezőgazdaságnak. A mezőgazdasági termelőerők növekedését jelenti az is, hogy több kolhoz társul egymással, vagy az állammal villanytelepek, építőipari vállalatok, műtrágyagyárak, öntözőberendezések, szociális létesítmények építésére. Ez a társulás képezi csíráját a szovjet mezőgazdasági termelési-tulajdonviszonyai minőségi megváltozásának. A csoport tulajdon szocialista formája úgy alakul majd át fokozatosan a magasabb formájú össznépi tulajdonformára. A termelőerők fejlődése és a tulajdonviszonyok fokozatos megváltozása maga után vonja az elosztás tökéletesítését. Ez abban jelentkezik, hogy a kolhozok tagjainak díjazása hasonlóvá válik az állami üzemek dolgozóinak díjazásához. A kolhozok tagjainak kifizetett munkaegységekben már ma is meghaladja a pénzjövedelem a természetbeni jövedelmet. A legkiválóbb kolhozokban a hétéves terv folyamán megszűnik a munkaegység rendszer, s ezt felváltja a meghatározott mezőgazdasági munkanormák rendszere. A szovjet mezőgazdaság elkövetkezendő hétéves fejlődése szilárd gazdasági alapot nyújt az életszínvonal emelkedésének és a kommunizmus szélesen kibontakozó építésének. — is — os — Negyven esztendővel ezelőtt 1919. április 20-án, 27-én és május 4-én a megye valamennyi templomában kihirdették a Magyar Tanácsköztársaság rendeletét a vallás szabad gyakorlásáról. Ez a rendelet csírájában fojtotta el a burzsoáziának azt a rémhírét, hogy a Magyar Tanácsköztársaságban tilos a vallási szertartásokon való részvétel. A szekszárdi levéltárban számos adat van arra vonatkozólag, hogyan élt ezzel a lehetőséggel a megye lakossága. Május 9-én például Szekszárdon a katolikus hívők tartottak gyűlést, amelyen a papok és a kántor fizetését állapították meg. A tolnai református egyházmegye május 15-én tartott gyűlésén éppen azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy tovább kell folytatni az egyház szervezését. Bonyhádon, a községi intéző bizottság jegyzőkönyve tanúsága szerint, meghagytak minden olyan anyagi forrást, amely szükséges volt a templomok fenntartásához. A burzsoáziának — érthetően — nem tetszett, hogy a Magyar Tanácsköztársaság különválasztotta az egyházat az államtól. Az iskolákat államosították, s ott a fakultatív hitoktatást vezették be.