Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-01 / 257. szám
2 Hruscsov elvtárs nemzetközi kérdésekről beszélt a Legfelső Tanács ülésén Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Tanácsának két háza, a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács moszkvai idő szerint szombaton délelőtt 10 órakor együttes ülést tartott. Az ülésen Hruscsov miniszterelnök beszédet mondott a nemzetközi helyzetről és a Szovjetunió külpolitikájáról. Megállapította, hogy a legutóbbi időben észrevehetően javult a nemzetközi helyzet. A feszültség lényegesen enyhült, kedvezőbbek a lehetőségek a béke megszilárdítására. Nyugaton kezd felülkerekedni a helyzet józanabb értékelése — mondotta. — Arra a következtetésre jutnak, hogy a katonai erőre alapuló számításokat a lomtárba kell tenni, a különböző társadalmi rendszerű államoknak ésszerű alapon békésen együtt kell élniük. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a szocialista táborhoz tartozó többi ország békeszerető politikája olyan utat nyitott meg az emberiség előtt, amelyen haladva a társadalom háborúk nélkül, a békés együttműködés alapján fejlődhet. A békés együttélés elve annyi, mint a be nem avatkozás a belügyekbe, egyértelmű a kölcsönös engedményekkel, kompromisszumokkal, a felek egymáshoz való alkalmazkodásával az államközi viszonylatokban a béke fenntartása és megszilárdítása végett, ideológiai kérdésekben azonban szó sem lehet engedményekről. — Bízunk igazságunk erejében ■— hangsúlyozta Hruscsov — s hittel hirdetjük az egész világnak a szocialista igazságot, a szocializmus előnyeit. Hruscsov határozottan visszautasította a burzsoá közéleti személyiségek állításait, amelyek szerint a Szovjetunió csupán taktikai célokat követ, amikor a békés együttélésről beszél. — A marxizmus a munkásosztály győzelméhez sohasem tartotta szükségesnek a háborút az államok között — mondotta. — A történelem arról tanúskodik, hogy nem a kommunisták, hanem az imperialisták idézték elő a háborúkat. A szovjet Minisztertanács elnöke kifejtette, hogy véleménye szerint Macmillan angol miniszterelnöknek a Szovjetunióban tett látogatása jelentős szerepet játszott a szovjet—angol kapcsolatok megjavulásában és az egészségesebb nemzetközi helyzet kialakulásában. A szovjet és az amerikai kormányfő kölcsönös látogatására vonatkozó megállapodásról' Hruscsov kijelentette, hogy az messzemenő lépés volt a nemzetközi feszültség általános enyhüléséhez. Eisenhower amerikai elnökkel folytatott beszélgetéseit úgy jellemezte, hogy azok lényegesen hozzájárultak az egyetemes béke megszilárdításához. [ — Igen nagyra becsüljük e beszélgetéseket — jegyezte meg. Hruscsov kifejezte azt a reményét, hogy de Gaulle-lal sorrakerülő találkozása hasznos lesz a szovjet—francia kapcsolatok fejlődése és az egyetemes béke megszilárdulása szempontjából. Hruscsov kijelentette, hogy a szovjet—francia kapcsolatok remélhetőleg normálisan fejlődnek majd, de megjegyezte, hogy Franciaország részvétele a szovjetellenes katonai tömbökben rányomja bélyegét a francia kormány politikájára. — A szovjet dolgozók kívánják, hogy Franciaország nagy és virágzó hatalom legyen. Békében és barátságban szeretnének élni a francia néppel — hangsúlyozta Hruscsov. Hruscsov nagyra értékelte de Gaulle és Debré realitásokon alapuló kijelentéseit, amelynek értelmében az Odera—Neisse-határ megváltoztathatatlan. Mint a szovjet kormányfő kijelentette, az algériai kérdés rendezésében fontos szerepet játszhatnak de Gaullenak azok a javaslatai, hogy az önrendelkezés alapján oldják meg a kérdést, már tudniillik akkor, ha e javaslatok nem maradnak csupán szavak. Ez a rendezés elősegítené, hogy fokozódjék Franciaország nagyhatalmi szerepe. — Nyitva az út a tárgyalásokhoz — jelentette ki Hruscsov — és a megoldatlan kérdések rendezésével el lehet érni a nemzetközi helyzet további javulását. Az államok most lépnek az ilyen tárgyalások szakaszába, de még teljesen fel kell olvasztani a hidegháború siegét. Mindenekelőtt a leszerelés kérdését kell megoldani és meg kell szüntetni a fegyverkezési versenyt. Itt az idő, hogy végezzünk a második világháború maradványaival és véget vessünk a hidegháborúnak. Meg kell kötni a német békeszerződést. Ezzel kapcsolatban Hruscsov emlékeztetett arra, megegyezett Eisenhower elnökkel abban, hogy »kívánatos újra megindítani a tárgyalásokat a német kérdésről«. Az európai helyzet még mindig sok nyugtalanságot okoz, állapította meg Hruscsov, majd kijelentette, hogy a Szovjetunió kész messzemenő lépésekre és mindenütt ésszerű részintézkedésre az európai légkör enyhítése céljából. Az Egyesült Államoknak és néhány más nyugati hatalomnak a Kínai Népköztársasághoz való viszonyáról Hruscsov megállapította: ezek az államok másodrangú hatalommá igyekeznek minősíteni ezt a nagy országot. A Kínai Népköztársaság mind a mai napig nem kapta meg jogait az ENSZ- ben. Hruscsov elmondotta, hogy a Szovjetunió javasolta általános és teljes leszerelés lehetetlenné tenné a háborút, megelégedéssel állapította meg, hogy Eisenhower kijelentette: megoldást kell keresni a leszerelés kérdésére. Hruscsov ismét hangsúlyozta, hogy ha a nyugati hatalmak nem hajlandók elfogadni az általános és teljes leszerelést a Szovjetunió kész megegyezni részleges lépésekben is, kész megvitatni a javaslataihoz fűzött módosításokat és kiegészítéseket, hajlandó más javaslatok megvitatására is. A szovjet kormány — mondotta Hruscsov — teljesen osztja azt a véleményt, hogy kívánatos a kormányfői értekezlet mielőbbi összehívása. Ezen az értekezleten a legfontosabb helyet a leszerelés kérdésének kell elfoglalnia. A szocialista világrendszer minden országa összeforrottabb mint valaha — folytatta Hruscsov. Ezek az országok annak a történelmi feladatnak megoldásáért szállnak síkra, hogy megmentik az emberiséget a háborútól és biztosítják a népek fejlődését a béke és a társadalmi haladás útján. A Szovjetunió sikeresen oldja meg a kommunizmus építésének feladatait és az erőteljes felemelkedés útján halad — állapította meg Hruscsov, majd a szovjet dolgozók hőstettének nevezte, hogy egy esztendő leforgása alatt három űrrakétát bocsátottak fel. Végül szerencsekívánatait fejezte ki a tudósoknak a Hold túlsó oldalának lefényképezéséért. 1! i! !)á sávút ősi alma, körte, birs, cseresznye, meggy, kajszi, őszibarack, szilva gyüm$!asf € s@!ivény ® k<it' Diófacsemetét, köszmétét, ribizkét, málnát, díszfát, rózsát, díszcserjét az ALSÓTEKERESI ÁLLAMI GAZDASÁG. Balatonvilágos LERAKATAIBAN. Dombóvár, Rákóczi u. 59. Tamási, Bezerédj u. 17. Almafák, füge, mogyoró, fenyők, évelő növények, aranycsemeték is kaphatók az alsótekeresi lerakatokban. Helvéciai Állami Gazdaság lerakatai: Dunaföldvár, Paksi u. 19. * Szekszárd, Keselyűsi út (városi kertészet). Elsőosztályú minőség, nagy választék! Árusítás naponta 8—16 óráig, vasárnap 8—12-ig. (78) TOLNA MEGYEI NEPTAJSÁG 1959. november 1. (Folytatás az 1. oldalról.) és Nagy-Britanniától eltérően, mi nem terjesztünk ma elő teljes tervet. Úgy látszik, ennek még nem jött el az ideje”. A francia delegáció fenntartásait a leszerelési tervekkel kapcsolatban aláhúzzák a nyilatkozat következő szavai: Véleményünk szerint hadseregre szükség van mindaddig, amíg a tízhatalmi bizottság összeül. A francia kormány is elérkezettnek találja majd az időt, a leszerelési tervek reális tanulmányozására és kevésbé lesz meggyőződve arról, hogy szükség van hadseregre, — mondotta Péter János, majd azokkal a fenntartásokkal és félremagyarázásokkal, problémák helytelen értelmezésével foglalkozott, melyek a vita során a javaslat egyes részeivel, vagy magának az általános és teljes leszerelésnek a gondolatával kapcsolatban jelentkeznek. Rámutatott: hiábavaló igyekezet volna megpróbálni összeegyeztetni az emberi természetről alkotott különböző filozófiai nézeteket, elegendő, ha ez a bizottság megérteti az emberi természetről pesszimista németeket valló delegátusokkal, hogy kevesebb emberi tragédia fog történni a lefegyverzett társadalmunkban, mint amikor veszedelmes tömegpusztító eszközök sötét árnyéka lebeg felettünk. Mindenesetre mondjuk ki az ENSZZ-ben: adják meg az embernek azt a történelmi lehetőséget, hogy képességeit egy a háború veszélyeitől megszabadított új világban fejthesse ki. A magyar delegáció jó hírrel tér haza Péter János beszéde végén kijelentette : a magyar delegáció e vitáról azt a jó hírt viszi majd haza, hogy a leszerelés kérdésében valami új és jó van születőben. Az óriási nehézségek és ellentmondások ellenére, amelyeket a jövendő tárgyalásokon kell majd leküzdeni, a magyar delegáció meggyőződése, hogy a tízhatalmi bizottság folytatja, sőt tovább fejleszti a mostani ülésszak kezdeményezéseit. Ha a tízhatalmi bizottság felhasználja a nukleáris kísérletekről folyó tárgyalások tapasztalatait, akkor nyitva áll az út további igazi haladás előtt. A nukleáris kísérletek megszüntetéséről szóló egyezményről tárgyaló három hatalom képviselői úgy találták, hogy a haladás azonnal lehetséges, mihelyt a három hatalom megállapodik abban, hogy a kísérleteket örök időkre megszüntetik. Ugyanez lehetséges lesz más körülmények között, mihelyt megegyeznek az általános és teljes leszerelés konkrét céljában. A magyar delegáció üdvözli a nagyhatalmak közös megegyezését a határozati javaslatban és teljes sikert kíván a tízhatalmi bizottság munkájához. Járuljon hozzá eredményesen a tízhatalmi csoport annak a reménynek a megvalósításához, hogy hathatós nemzetközi ellenőrzés mellett az általános és teljes leszerelés érdekét szolgáló intézkedéseket a lehető legrövidebb időn belül kidolgozzák és megegyeznek azokban — mondotta Péter János. Japán tanítók tüntetésekkel és ülősztrájkkal tiltakoznak a bérezési rendszer ellen Japánban már több mint egy éve mind hevesebben folyik a vita a tanítók bérezési rendszere körül. E rendszer értelmében minden egyes iskola igazgatójának egyéni jelentést kell leadnia az egyes tanítók teljesítményéről a helyi oktatási hatóságoknak. E jelentések alapján állapítják meg a pedagógusok fizetését. Az ülősztrájkok, tiltakozó gyűlések és felvonulások ma már hozzátartoznak az iskolai élethez. Az országszerte rendezett tiltakozó tüntetéseken egyre többen vesznek részt. Hírügynökségi jelentés szerint az országos tüntetésen 2400 város és falu 300 ezer pedagógusa vonult fel. Tokióban a közelmúltban egy titakozó gyűlésen háromezren jöttek össze és követelték, hogy az oktatásügyi miniszter kihallgatáson fogadja megbízottjukat. A kormány kifejezésre juttatta azt az álláspontját, hogy a legcsekélyebb mértékben sem hajlandó megváltoztatni a bérezési rendszert, a pedagógusok szakszervezetei viszont kijelentették, hogy tovább folytatják a harcot. I FIGYELEM! Nyersbőrt, házi- és mezei nyűrüt magas áron vásárol a MÉH Átvétel: Szekszárd, Paks, Dombóvár, Simontornya, dunaföldvári telepeken. (2) Több mint 700 ezer fő- és középiskolát végzett szakember a csehszlovák népgazdaságban A csehszlovák népgazdaságban jelenleg több mint 700 000 fő- és középiskolai képzettséggel rendelkező szakember dolgozik, vagyis az összes dolgozók több mint 1 százaléka. A csehszlovák szakemberek száma azonban állandóan emelkedik. Több mint 137 000 dolgozó főiskolai és csaknem 560 ezer dolgozó pedig középiskolai szakképesítéssel rendelkezik. A. Tolsztoj: A 1 (9) Lesz nehezen tudta levenni szemét erről a tüneményről, a világmindenség életadó tüzéről. Egy búrával eltakarta a lencsét. Sötét lett. Most odament a Nappal ellenkező oldalra néző figyelőszemhez. Arra egészen sötét volt. Elfordította a lencsét és egy csillag zöldes sugara küldte be fényét a figyelőszemen. Aztán egyszerre csak kékes, világos, erős sugár tört át a lencsén: a Sziriusz volt, az ég gyémántja, az északi égbolt első csillaga. Lösz odamászott a harmadik figyelőszemhez. Elfordította a lencsét, belepillantott, megtörülte zsebkendőjével. Tekintete a lencsére meredt. Hirtelen elszorult a szíve, úgy érezte, hogy fején fölágaskodik a haj. Közel, egészen közelben, portengeren át homályos, ködös foltok tűntek szemébe. Guszev ijedten kiáltotta: — Valami, nem tudom micsoda, repül mellettünk. A ködfoltok lassan ereszkedtek, élesebbek, világosabbak lettek. Szaggatott, ezüstös vonalak, szálak suhantak. Aztán egyszerre feltűntek egy sziklás hegyvonulat éles körvonalai. A gép nyilvánvalóan egy égitest közelébe jutott, belekerült annak vonzóerejébe és akár egy hold, körülötte kezdett keringeni. Lösz reszkető kézzel nyúlt a reosztát-emeltyűkhöz és ütközésig elfordította őket, megkockáztatva, hogy felrobban a gép. Lent, a lábuk alatt rettenetes dübörgés, recsegés kerekedett. A foltok és a csillogó hegygerinc sebesen közeledett. Fényes felülete nőttön nőtt, egyre közelebb jutott. Most már látni lehetett a sziklák éles, hosszú árnyékát is, mely kopár, kietlen fennsíkon vonult át. A gép a sziklák felé repült. Már egészen közelükben voltak, az oldalukon úsztak a napfényben. Lösz arra gondolt (agya nyugodt, világos volt, hogy ha az égitest vonzóerejébe került gépnek nem sikerül torokkal az égitest felé fordulnia — egy pillanat, és itt a vég. Ebben a pillanatban Lösz lépcsőzetes tornyok romjait pillantotta meg a kihalt fennsíkon, a sziklák közt... Aztán kopár hegyek fölött siklott a gép.. De ezen az oldalon feneketlen szakadék tátongott, sötétt égi lepett el mindent. A meredek szakadék oldalán fémerek csillogtak. És a szétszakadt, ismeretlen égitest szilánkja elmaradt mögöttük, hogy halott útját folytassa az öröklétben. A gép újra a fekete világűrben száguldott, Guszev hirtelen felkiáltott: — Valami holdféle van előttünk! Megfordult, eltántorodott a faltól és a levegőben lebegett, szétterült, mint egy béka, suttogva káromkodott és igyekezett visszakúszni a fal mellé. Lösz elrúgta magát a padlótól, szintén fölemelkedett a levegőbe, belekapaszkodott a figyelőcsőbe , és megpillantotta a Mars ezüstös, vakító korongját. i. d ír