Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-01 / 50. szám
2 Tervrajzok a zsűri előtt — Megfelelő az acélszerkezet? — 150 személyes lesz a kultúrház, úgy vélem,, hogy legbiztonságosabb ez a megoldás. Az építészek vitatkoznak, a Megyei Tanács, a beruházó intézmény, a kivitelező vállalatok képviselői és a szekszárdi Tervező Iroda munkatársai zsűrit alkotnak most. Az elmúlt év jelentősebb tervrajzait vizsgálják. A szekszárdi tervezőmérnökök között évek óta érdekes verseny folyik. Munkáikkal pályázhatnak a házon belül indított vetélkedés díjaira. A minőségi verseny során nyolc díjat osztanak ki. Az első helyezett jutalma kétezerháromszáz forint, de a legkisebb díj is hatszáz forint. Tavaly közel négyszáz létesítmény tervét készítették el a szekszárdi Tervező Irodában. A pályázók kétkéz munkájukkal szerepelnek. A szedresi művelődési ház tervrajza tetszik. Érdekes a homlokzati megoldása, esztétikai, műszaki szempontból egyaránt sikesrültnek ítéli a zsűri, Link Péter építészmérnök munkája. A pályázatra jónéhány tervmunka érkezett, a zsűrizés két napot vesz igénybe. Az eredményhirdetésre kerül sor. A tervezők között másik vetélkedés is folyik, az úgynevezett „pontossági” verseny. Erre azok a munkatársak nevezhettek be, akiknek sikerült a vállalt határidőnél korábban elkészíteni az egyes létesítmények terveit, vagy megfelelő körültekintő munkával takarékosabb költségvetést megállapítani a tervek kivitelezéséhez. A pontossági verseny helyezéseit már eldöntötték. A pontossági verseny első díjat Link Péter nyerte, akit a közönség több szekszárdi lakóház tervezése révén ismer. Második lett Váczi Imre építészmérnök, akinek legutóbbi nevezetesebb munkája a szekszárdi kórház kétezer adagos konyhájának és éttermének tervezése volt. Harmadik helyezett: Lőrinczi Gyula mérnök, aki a bölcskei szélesvásznú mozit is tervezte. ( ki) Görögszínház — avagy a kulturális ember Tanya Tamás elégedetten hör- vonta a szemöldökét, emlékei közölte össze tenyerét, amikor le 1zött kutatott. „Akárcsak a múlttette a telefonkagylót. Szinte ma kori darabé — villant az eszébe ga előtt látta a következő érzés — igaz, hogy akkor a szekrény a kelés szónokát, aki az ő kis kör- másik oldalon állt.” Aztán megségült művelődési házát fogja kö- nyugtatta magát: „Úgy látszik, a vetendő példaként emlegetni,a szerző nem könnyen szabadul amikor a változatos műsorösszeállításról esik majd szó. Épp az előbb fejezte be a telefonbeszélgetést a Városi Színház igazgatójával, aki mégegyszer biztosította őt, hogy ma estére hozzájuk érkezik az együttes és előadják Vidor Vilmos új darabját, az öszvéres szekeret. Tanya Tamás egy pillanatra arra gondolt, hogy milyen termékeny író is ez a Vidor Vilmos, hiszen alig két hete játszottak itt egy másik darabját, aminek „Gyűlölködésből házasság” volt a címe. Ez újabb kellemes gondolatokat ébresztett benne, hiszen az előző darabnak nagy sikere volt, minden jegyet eladtak arra az előadásra. Este érdeklődők zsibongásával telt meg az előcsarnok, majd a nézőközönség elfoglalta a székeket. Kigyulladtak a reflektorok és Tanya Tamás ellenállhatatlan vágyat érzett, hogy részese legyen a sikernek. Hunyorgó szemekkel lépett a függöny elé, s rövid bevezetőben köszöntötte a Városi Színház együttesét. Az udvariasságból felcsattanó tapsot vastapsnak érezte, ami neki szólt, neki, a szervezőnek, Tanya Tamásnak. A függöny felgördült. A nézők többsége ismerősnek vélte a díszleteket. Tanya Tamás is összemeg az azonos expozícióktól”. Nyugtalankodni csak akkor kezdett, amikor a közönség is több ízben felszisszent, mert a dialógusok is szinte szóról szóra egyeztek a múltkori darab párbeszédeivel. Az első felvonás után már nem lehetett feltartóztatni a botrányt. Nyilvánvalóvá vált, hogy a darab egészen apró módosítással egy, és ugyanaz a múltkorival, csak a címe más. ■ Tanya Tamás bezárkózott az irodájába és dühösen gondolt a türelmetlen közönségre, nagy részük már a ruhatár felé tolakodott. „Bezzeg a görög színházak — jutott eszébe egy régen olvasott tanulmány — akkor a derék athéniek egymásután többször is megnéztek egy-egy Sophokles, vagy Aristophanes darabot, csak azért, hogy összehasonlítsák a különböző együttesek felkészültségét. Tessék, itt a lehetőség, hogy az Országjáró Színház meg a Városi Színház előadását összehasonlítsák a nézők. De ma az emberek türelmetlenek.” Maga is sovány vigasznak érezte az eszmefuttatást és arra gondolt, hogy többen ma este őt átkozzák. Szörnyű gyanú ébredt benne: „Én, Tanya Tamás kultúros is ember vagyok, ergo, tévedhetek?!” M. M. “TOLNA MFC,YET NÉPÚJSAG ▼vvywT ▼ wwrvYYyywtv ▼ [UNK]wvI»’>i ^ yyyrs>Yvmvyvvyvvvvwvvvyv >wv Van ennek a problémának egy másik oldala is, a szülők felöli rész. Még csak véletlenül sem mondják az apára, vagy az anyára, hogy ellenségei, károkozói a falu. Aparhant tanács It M *1 r • r • ra késztetik. Kár lenne Marika házának faláról kis tábla /§fW fW J wyt Tt fi >71 Iff IfJ előtt becsapni a gimnázium kaötlik a látogató szemébe. A paját, csak azért, mert a SzÜlei Arról tudósít, hogy 1959 tava most még templomba járnak. Miszán szocialista község lett. Akarásból szárnyra kelt egy híresz nuárban töröltették a hittanosokkor, kitől tanuljon ateizmust, halatlanul is kérdez az utazó: itt telés, ami szerint az az iskolás, névsorából. A Heidecker lány nem ’ engedjük, hogy tanuljon, már szocialista módon is élnek az aki hittanra jár, nem mehet gim- azonban továbbra is hallgatta a művelődjön, emberek? És aztán rájön, csak náziumba. Nem késett a másik hittant. Szívesen, vagy nem? Ezt ilyen formában gazdálkodnak, oldal válasza sem. Erről azt ál maga sem tudná még eldönteni, meglehetősen messze járnak még lítottak: aki jól tanul, mehet ki- mert egy 13—14 éves gyerek aligahhoz, hogy a szocialista élet középiskolába, mert a felvételeknél ha képes még meghatározni viveket a gyakorlatban is megvaló az az egyedüli döntő érv, melyik tágnézeti álláspontját, sírsák. Különösképpen, ami néző gyerek milyen bizonyítványt tud A Fauszt kislány esetében nem lennének rendszerünknek. Pedig teste egy részét illeti. Templomot felmutatni az általánosban volt vita. Heidecker Marika ügye- a faluban mindenki ismer minsok az aparhantiak közül sokan, ben azonban annál inkább. A védenkit jó és rossz oldaláról, egys gyakran önmagukkal viaskodva A kérdés körül felkeveredett remények megoszlottak. Az egyik iránt. Nos, a szülők voksoltak, próbálnak különbséget tenni régi vita, de az is lehet, hogy más tábor — szerencsére, ez volt a Heidecker Jánosnak 585 munkaszokás és új meggyőződés között, okok miatt, a faluból csak két kisebb — azt mondta: Nemme- egysége volt a termelőszövetke S néha egészen furcsa paradoxo gyerek jelentkezett gimnáziumba, hét gimnáziumba, mert •hittanrazetben. Ez a szám azon túl, hogy sokat produkál ez a változó élet. Mindkettő lány. Az egyik, Fauszt jár. A másik, a tisztábban látó szépen keresett, arra is bizonyí Mert lehet, hogy valaki meggyő- Erzsébet kitűnő, a másik, Heide- többsége viszont nagyon helye ték: egyetért azzal, ami ma Aparződéses híve a termelőszövetke- cet Marika jeles tanuló. Ilyenben így érvelt: menjen csak gim- hanton történik, becsületes, rendeszetnek, s közben vasárnaponként tekintetben tehát semmi akad anáziumba a kislány, mert ugyan, dolgozó ember. Ha pedig így van, eljár misére, és a gyerekét is belga sem látszik annak, hogy gimki követelheti meg tőle, hogy feltétlenül fel kell venni annak íratja hittanranáziumba menjenek. Igen ám, de már most, a nyolcadik általános idején Marikát a gimnáziumba. Az utóbbi helyzet aztán még a hittan... Ezen a problémán többan birtokában legyen mindazon még akkor is, ha most hittanra furcsább dolgokat eredményez, bek nézete összecsapott. A Fauszt ismereteknek, amelyek a felnőtt jár... A közelmúltban ismeretlen sor- kislányt jobb belátásból márja lehet a vallástól való elfordulás- Sz. I. > I 1963. március 1. Az aranybánya még sok kincset kínál (3) Hogy mindenkinek érdeke legyen a gazdálkodás állandó tökéletesítése A mezőgazdasági nagyüzemben egyre inkább kifejlődik a munkamegosztás. A két nagy szakmán: a növénytermesztésen és az állattenyésztésen belül a munkák évről évre differenciálódnak, új szakmák jelennek meg, amelyeken kiegészítik, tökéletesebbé teszik az alaptevékenységet. Ezenkívül a nagyüzemben új üzemágak is jönnek létre, amelyek természetes velejárói a fejlődésnek. Amikor a tez-tagok anyagi ösztönzésének kérdéseiről beszélgetünk, feltétlenül figyelembe kell venni a munkamegosztásnak ezt az előrehaladó folyamatát. Kiktől függ a terméshozam ? Kiktől függ az, hogy például a kukoricának milyen lesz egy adott esztendőben a terméshozama? Azt hiszem, senki nem mondhatja erre, hogy csak azoktól függ, akik megkapálják. Kétségtelen, hogy a növényápolás minősége, mennyisége nagy jelentőségű, de nem egyetlen feltétel. A kukorica terméshozama függ a jó talajelőkészítéstől, a trágyázástól, a vetőmag minőségétől, a növényvédelemtől és még sok más tényezőtől is. Például attól is függ, hogy a vezetők időben biztosítanak-e fogatos-, vagy gépi kapákat, amelyek után lehet csak elvégezni a kézi növényápolást. Vagy az iparosokon is sok múlhat, akik kijavítják a munkagépeket, élesítik a kapákat, stb. Tehát a kukorica jó terméshozama nagyon sok embertől, vagy mondhatjuk úgy is, hogy a tsz-en belül sokféle foglalkozású embertől függhet. Különböző részterületeknek kell jól együtt dolgozniok, ezek munkáját kell jól megszervezni, összehangolni ahhoz, hogy eredményes legyen a kukoricatermelés. S ezt, amit itt a kukoricáról elmondottunk, elmondhatjuk úgyszólván minden növényről, de az állattenyésztés bármely részterületéről is. Kik kapják a prémiumot? A kukorica példájánál maradva az eddigi gyakorlat szerint legtöbb termelőszövetkezetünkben csak a kézi munkát végzőket premizáltuk. Pedig helyes lenne mindazokat érdekeltté tenni anyagilag a kukorica terméshozamainak fokozásában, akinek közük van a kukorica termeléséhez. Tehát a tratorosokat fogatosokat, iparosokat, növényvédőket és a vezetőket is. Nem is olyan egyszerű tehát megtalálni, kialakítani az anyagi érdekeltség elvének helyes alkalmazási formáit. Éppen ezért állíthatjuk, hogy nincs olyan termelőszövetkezet megyénkben, amely elmondhatná, hogy nála az anyagi érdekeltség elvének alkalmazásában minden rendben van, nincs semmi tökéletesíteni való. Ezért most, hogy vége van, a zárszámadásoknak, vége felé közeledik a tervkészítés és a tél elhúzódása ad még időt — helyes minden tsz-ben gondolkodni azon, hogyan lehetne tökéletesíteni az anyagi ösztönzők rendszerét. . . Persze nem gondolunk arra, hogy az a tsz, amelyben valamilyen munkadíjazási, vagy premizálási forma jól bevált, most megváltoztassa módszereit. Ez helytelen lenne, bonyodalmakat okozna, mert a tagoknak új módszereket kellene megszokni. Arra azonban gondolunk, hogy minden tsz tökéletesítse, terjessze ki szélesebb körre, hozza összhangba a gazdálkodás különböző területeivel az anyagi ösztönzés módszereit Gondoljunk a mostoha területekre is Arra gondolunk elsősorban, hogy az eddig mostohán kezelt területekkel: a vezetők, a traktorosok, egyéb gépi munkát végzők, a fogatosok, szállítók, iparosok anyagi érdekeltségének a kérdésével itt többet kellene foglalkoznunk. Kész, mindenütt érvényes recepteket itt sem adhatunk. Alapelv itt is az, hogy az anyagi ösztönzésnek, a termelés emelkedésére, a jövedelmezőség és az árutermelés fokozására kell hatnia. Továbbá figyelembe kell venni az üzem adottságait és csak a tagsággal egyetértésben szabad kialakítani az anyagi ösztönzés módszereit.. A Földművelésügyi Minisztérium idén is jól bevált tapasztalatok alapján számos javaslatot 'küldött' a termelő'szövetkezeteknek. Ezeket a javaslatokat tanulmányozzuk át és bátran módosítsunk rajtuk, attól függően, ahogy azt a tsz helyi sajátosságai megkívánják. Mit javasolunk? Néhány gondolatot azért felvetnénk, hogy ezzel is segítségére legyünk termelőszövetkezeteinknek. Szórványosan ugyanis, néhány tsz már próbálkozott a traktorosok, fogatosok, szállítók, iparosok és vezetők premizálásával. A traktorosok, fogatosok, szállítók, iparosok munkáját vagy célprémiummal szokták ösztönözni, vagy annak a területnek a gazdasági eredményeiben teszik őket érdekeltté, ahol dolgoznak. A célprémiumot általában valamilyen munkának bizonyos időre történő elvégzéséért adják. Például bizonyos mennyiségű termény meghatározott ideire történő elszalatásáért. A gépi, vagy fogatos kapálás meghatározott időre való befejezéséért, az aratás normáinak túlteljesítéséért szoktak célprémiumot megállapítani. Gépeket és fogatokat is beosztanak egyes növénytermelési brigádokhoz. Ebben az esetben a traktorost és a fogatost úgy jutalmazzák, mint a növénytermesztési brigád tagjait, például azok prémiumának átlagát adják nekik. Mindkét módszer hatásos lehet, ha jól alkalmazzák, azonban a célprémium különös mozgósító erejét itt jól ki lehetne használni. Megyénkben, de az országban is, csak néha alkalmazzák termelőszövetkezeteink a célprémiumot. A Szovjetunió kolhozaiban az utóbbi években nagymértékben elterjedt a célpremizálás és nagyon hatásosnak bizonyult. Persze fontos ebben az esetben a cél jó megválasztása, a célkitűzések reális volta, és az, hogy a célfeladat teljesítése, annak díjazása szervesen beleilleszkedjék az üzem munkadíjazása és premizálási rendszerébe. Fordítsunk nagyobb gondot a vezetők anyagi érdekeltségére A tsz-vezetők szerepe ma már minden tsz-tag előtt világos: jó munkájuk nélkül nem boldogulhat a mezőgazdasági nagyüzem. Elengedhetetlen, hogy a tsz-vezetőket az eddiginél jobban tegyük anyagilag is érdekeltté munkájuk végzésében. Eddig nagy általánosságban a földterület nagysága, az állatállomány száma és kismértékben a pénzforgalom határozta meg az elnök jövedelmét. Az elnök jövedelmének egy bizonyos százalékát kapták meg a tsz többi vezetői, az elnökhelyettes, főkönyvelő, agronómusok, üzemegységvezetők... Ez a javadalmazási módszer sablonos, idejétmúlt és sok esetben szembe került a tagok premizálási rendszerével. Helyesebb a tsz-vezetők jövedelmét — természetesen az üzemnagyságot, szakképzettséget, munkában eltöltött időt és más, állandóan ható tényezőt továbbra is figyelembe véve — az árutermelés, a gazdálkodási eredmények és a tagok jövedelmének nagysága szerint megállapítani. Egyre inkább utat tör magának az a szemlélet, hogy a tszvezetők jövedelmének nagyságát, az üzem, vagy üzemág jövedelmezőségétől tegyék jobban függővé. A jövedelmezőség komplex gazdasági mutató, sok mindent magában foglal, leginkább kifejezi a gazdálkodás színvonalát. Lehet azonban az eddigi munkadíjazási mód meghagyása mellett a tagokhoz hasonló módon is premizálni a tsz-vezetőket. Amikor a tsz-vezetők anyagi ösztönzéséről beszélünk, akkor a brigádvezetőkre, a munkacsapatvezetőkre is gondolunk, a termelés közvetlen parancsnokaira, akiknek anyagi érdekeltsége nélkülözhetetlen a gazdálkodás színvonalának emelésében. * Anélkül, hogy kész recepteket adtunk volna, gondolatokat igyekeztünk ébreszteni. A megjelent cikkek sok mindennel nem foglalkoztak, nem foghatták át az anyagi ösztönzés gazdag, sokoldalú problémáit. Bizonyosak vagyunk abban, hogy tsz-vezetőink maguk is sokat foglalkoznak az anyagi ösztönzés kérdéseivel. Tudják, hogy az anyagi érdekeltség elvének alkalmazása óriási tartalék, gazdag arany, bánya a gazdálkodás megjavításában. Ez az aranybánya sok kincset kínál, amelynek kiaknázása mindannyiunk érdeke. Gyenis János