Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-01 / 179. szám
2 Közös közlemény (Folytatás a 1. oldalról) ügyminisztert Japánba. A magyar külügyminiszter örömmel Miki Takeo japán külügyminiszter fogadta a meghívást. A látogatói hivatalos látogatásra hívtatás időpontját később, diplomámég Péter János magyar küloiai úton fogják megállapítani. November elején megkezdődik a kollektív szerződések vitája - Aláírás január 1-ig Mint ismeretes 1968. január 1- én életbe lép az új Munka Törvénykönyve, amely azonban az új mechanizmus elveinek megfelelően a vállalatok munkaügyi szabályzatainak csupán keretét tartalmazza. A dolgozók munkaés életkörülményeit érintő konkrét intézkedésekről mindenütt a helyi adottságoknak megfelelő kollektív szerződéseket készítenek. Ezekben az okmányokban a vállalatok igazgatói és szakszervezeti szervei részletesen meghatározzák a munkaviszony, a bérezés, a különféle juttatások, a munkaidőbeosztás szabályait és sok egyebet. A kollektív szerződésekben a törvényes keretek között szabadon döntenek például a próbaidőről és a felmondási időről, a bérekről, az éjszakai, a nehéz fizikai és a túlórapótlékokról, a részesedési alap felosztásáról, a vállalati üdültetésről, az üzemi étkeztetésről, vagy például arról, hogy az évi munkaidőt naponta egyenlően, vagy a szezonnak megfelelő egyéb beosztásban kell-e ledolgozni. Mint a SZOT-ban az MTI munkatársának elmondták, a kollektív szerződések előkészítésébe a dolgozókat széles körben be kell vonni. A szerződések tervezetét a műhelyek, részlegek dolgozóival meg kell vitatni. A javaslatokat mindenütt figyelembe kell venni, a vállalat igazgatója valamennyi javaslatra rövid időn belül köteles válaszolni, mivel a kollektív szerződés kereteit a Munka Törvénykönyve adja, ezért a szerződés tervezetek vitája a Munka Törvénykönyve végrehajtási utasításának megjelenése után, tehát november elején kezdődhet meg. Addig is azonban megfelelő tapasztalatokat akar szerezni a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT a szerződéskötések előkészítéséről. Ezért hat vállalatot kiszemeltek, amelyek szeptember közepéig próba kollektív szerződést készítenek. Ezeket a vállalatokat előre megismertetik a várható jogszabályokkal. Próba kollektív szerződést készít a Ganz- MÁVAG, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár, a Chinoin, a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár, a Tatabányai Szénbányászati Vállalat és a Csemege Élelmiszerkereskedelmi Vállalat. A SZOT értesülése szerint további vállalatok saját kezdeményezésre is készítenek próbaszerződéseket. Alapos előkészületek után 1968. január 1-ig mindenütt alá kell írni a szerződéseket, hogy azok a Munka Törvénykönyvével egy időben életbe léphessenek. Az új kollektív szerződések egyébként minden eddigitől lényegesen különböznek majd. A felszabadulás után az államosításokat követően létrejött kollektív szerződések, egész sor új vívmányt, például a nők és fiatalok védelmét, a fizetett szabadságot, a munkaviszonnyal kapcsolatos jogvédelmet és sok egyebet tartalmaztak. A mindenre kiterjedő központi intézkedések miatt azonban a vállalati kollektív szerződések később formálissá váltak. Ezért 1957. óta nem kötöttek vállalatainknál kollektív szerződéseket, csupán bérszabályzatokat, amelyek a bérezés formáit, a premizálás és a nyereség elosztásának rendszerét tartalmazták. Mivel 1968. január 1-től a vállalatok önállóságot kapnak, s törvényes keretek között maguk döntenek fontos kérdésekben, a kollektív szerződés jelentősége igen nagy lesz. A dolgozóknak joguk, hogy a választott szakszervezeti tisztségviselők útján például a termelési tanácskozásokon közvetlenül is ellenőrizzék a kollektív szerződések végrehajtását. (MTI) A japán külügyminiszter találkozása a sajtó képviselőivel Miki Takeo japán külügyminiszter vasárnap este a Gellértszállóban találkozott a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőivel. Meleg szavakkal köszönte meg a vendégszeretetet, amelyben kíséretével együtt része volt. — Azért jöttem Magyarországra — mondotta ezután —, hogy eszmecserét folytassak a magyar miniszterelnökkel és a külügyminiszterrel, valamint az ország más vezető személyiségeivel a magyar—japán kapcsolatok további javításának lehetőségeiről és a két országot érdeklő fontos nemzetközi kérdésekről. Péter János külügyminiszter úrral három és fél órás megbeszélésünkön elhatároztuk, hogy a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztése érdekében előmozdítjuk delegációk, személyek cseréjét, és az együttműködés kiszélesítésére törekszünk tudományos és kulturális téren is. A jelenlegi nemzetközi helyzettel kapcsolatban elsősorban a nemzetközi feszültség enyhítésének lehetőségei és a béke fenntartása érdekében teendő lépések kerültek szóba. Annak ellenére, hogy különböző társadalmi rendszerű országok képviselőiként jöttünk össze, úgy látjuk, lehetséges együttműködnünk, méghozzá együttes akciók és kapcsolataink erősítése révén. A kérdésekre válaszolva többek között elmondta, hogy a tárgyalásokon megvitatták a vietnami és a közel-keleti kérdést is. Abban mindkét fél egyetértett, hogy csak békés megoldás lehetséges. Minden országnak joga van ahhoz, hogy maga határozza meg saját társadalmi rendszerét és kormányformáját. Befejezésül arról szólt, hogy a két ország kereskedelmi kapcsolatai ma még igen szerények, de mindkét félnek őszinte vágya a kapcsolatok fejlesztése. Úgy gondolom — tette hozzá mosolyogva —, hogy a kapcsolatok szélesítésére igen alkalmas volna a tokaji bor exportja Japánba. Gondolom, hogy a jövőben kapcsolataink kereskedelmi és kulturális téren is erősödnek, fejlődnek. (MTI) Véget ért az iráni, török, pakisztáni csúcsértekezlet Hétfőn véget ért Irán, Törökország és Pakisztán államférfiainak ramsari csúcsértekezlete, amelyen a közel-keleti kérdésben, valamint az övezetközi együttműködés tekintetében teljes nézetazonosságra jutottak. A tanácskozások részvevői hazautaztak. A ramsari tanácskozás befejezését követően közös záróközleményt adtak ki. A közlemény egyebek között hangoztatja, hogy „az izraeli erők visszavonása a megszállt arab területekről döntő előfeltétele az igazságos és tartós közelkeleti béke megteremtésének”. A tanácskozásokon részt vett államférfiak „megismétlik határozott elutasításukat a Jeruzsálem státusának megváltoztatása érdekében tett izraeli rendszabályokkal szemben” és azt a meggyőződésüket fejezik ki, hogy „csak az ENSZ határozatainak következetes végrehajtása állíthatja helyre és biztosíthatja a békét a világnak ebben a térségében”. A közlemény a továbbiakban hangoztatja annak szükségességét, hogy Irán, Törökország és Pakisztán „jobban mint valaha, fokozza együttműködését a meglévő egyezmények keretében”. Elhatározták, hogy a három ország államfői évenként találkoznak egymással. A záróközlemény végül megelégedéssel állapítja meg, hogy a három ország regionális együttműködése jelentős mértékben előrehaladt. Zahedi iráni külügyminiszter egy kérdésre válaszolva a záróközlemény felolvasása után kijelentette, hogy a Cento továbbra is működik és rövidesen kitűzik a Cento újabb tanácskozásának időpontját. TÖOIA MEGYEI VERtÍJSAG 1961. augusztus 1. Ma kezdődik az arab külügyminiszteri értekezlet A Nílus-parti köztársasági palotában már berendezték a tárgyalótermeket és hétfőn reggel felhúzták 13 arab nemzet lobogóját. A szudáni fővárosbankeddre összehívott arab külügyminiszteri értekezlet résztvevőinek listája az elmúlt órákban ugyanis kibővült. Hír szerint Szaud-Arábia kérte, hogy előzetesen tisztázzák a várható napirendet , s ez részvételi készségre vall. Jelen lesz Monzsi Szlim, Tunézia külügyminisztere is. Egy magasrangú szudáni hivatalos személyiség a UPI tudósítójának kijelentette: „Az arab csúcsértekezlet jövője teljes mértékben a külügyminiszteri értekezlet eredményességétől függ. Ha a miniszterek, illetve a velük egyenrangú képviselők pozitív döntéseket hoznak, mint reméljük, akkor a csúcsértekezlet összehívása bizonyos, ha nem, a csúcsértekezletnek sincs értelme”. Jelezte már részvételét Hasszma, az Arab Liga főtitkára, valamint Sukeiri, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetője is. Letartóztatások Jeruzsálemben Az izraeli minisztertanács hétfő délelőtt 24 óra leforgása alatt harmadízben ült össze Jeruzsálemben, hogy kidolgozza a megszállt területekkel kapcsolatos rövid- és hosszútávú politikáját. Megfigyelők szerint a vasárnapi két ülés nem járt eredménnyel, mert a kormány tagjai között meglehetősen nagy véleménykülönbségek merültek fel. Az izraeli kormány csak egy dologban ért egyet, éspedig abban, hogy az izraeliek hosszú ideig tartó megszállásra rendezkednek be. Az üléssorozaton foglalkoztak a megszállt területeken, főként Jeruzsálem arab szektorában az utóbbi időben egyre erősödő ellenállási mozgalommal. Hétfőre virradóra Jeruzsálem arab szektorában négy muzulmán személyiséget letartóztattak és egy félreeső izraeli hegyes vidékre száműztek. A letartóztatottak között van Anvar Khatib, Jeruzsálem jordániai szektorának volt kormányzója, Jordánia egykori kairói nagykövete. Ugyancsak száműzték dr. Duad Husszeint, a jordániai parlament volt tagját, a Sukeiri-féle Palesztinai Felszabadítási Szervezet egyik vezetőjét. Valamennyiük ellen az a vád, hogy a múlt héten aláírták Jeruzsálemben azt a beadványt, amely felszólítja az óváros lakosságát, ne működjék együtt az izraeli hatóságokkal. Folytatódnak Amerikában a faji zavargások A faji zavargások vasárnap este a Wisconsin állambeli Milwaukee-ra terjedtek át. A nyomorsújtotta négernegyed központjából fiatal négerek vonultak át a belvárosba és tüntettek. A rendőrség lezárta a körzetet, de a tüntetők többször áttörték a kordont. Nagy verekedés támadt, többen megsebesültek. Hétfőn reggel a rendőrök már fegyverüket is használták, a négernegyedből folyamatos puskaropogás hallatszott. Egy tüntető életét vesztette, huszonöt ember megsebesült. Riadóztatták vasárnapra virradó éjjel a nemzeti gárdát és az állami rendőrséget Oregonban is, ahol a portlandi négerek szintén tüntetést kezdtek. Vasárnap Romney Michigan-i kormányzó és Cavanagh, Detroit polgármestere az NBC televíziónak adott nyilatkozatot. Romney szerint a faji zendülést olyan állapotok váltották ki, amelyek könnyen a polgárháború szakadékába dönthetik az egész Egyesült Államokat. Cavanagh polgármester „mélységesen reakciósnak” nevezte az amerikai kongresszust és rámutatott arra, ha a törvényhozás nem oldja meg reálisan a detroiti problémákat, úgy azok folytatódására lehet számítani. Négerkérdés az Egyesült Államokban iiHiiHiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimiiiiiiiiiiimiiiitmiiiciiiiiHiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitmiiiiiii FEKETE GETTÓK írta: E. Nyrteburg, a történettudományok doktora 1. Harlem, Watris... komor képeket idéznek fel az ember emlékezetében ezek a nevek. Az amerikai fajüldözők kegyetlenkedései a néger gettók lakosságával, világszerte felháborodást keltettek. Ám, sajnos, ez nemcsak a múltra vonatkozik. „A fekete gettó még mindig időzített bomba, amely ott ketyeg az Egyesült Államok minden nagyvárosának szívében” — figyelmeztet rá a Newsweek című amerikai hetilap. Még vészjóslóbban hangzanak Kenneth Clark néger professzor szavai, aki az amerikai városok gettóit az állam alapjainak megsemmisítésére alkalmas atomtöltethez hasonlította. Hogyan jelentek meg ezek az „atomtöltetek” és mi a jelenlegi helyzet az amerikai négernegyedekben? ♦ Az Egyesült Államokban a polgárháború (1861—1865) és a rabszolgaság megszüntetése után az amerikai négerek 91 százaléka délen, s csaknem teljes egészében a falvakban élt Fél évszázaddal később, az első világháború előtt a négereknek már 27 százaléka városban lakott, de a többiek még mindig azon a földön dolgoztak, amelyet egykor rabszolga őseik műveltek. A négereknek az északi városokba történő, tömeges átköltözését az első világháború indította el, amikor az amerikai iparnak az olcsó munkáskezek millióira volt szüksége. 1940-re a négereknek már csaknem a fele (47,9 százaléka) a városokban lakott. (Az Egyesült Államok lakosságának akkoriban 57 százaléka élt városokban). A XX. század első harmadában észlelt tendenciák a második világháború éveiben és a háború utáni időszakban erősödtek. 1940-ben az amerikai mezőgazdaságban 9 millió személyt foglalkoztattak, ma viszont 4,5 millió ember dolgozik. A farmok száma 1940-től 1965-ig csaknem a felére, délen több mint a felére csökkent. Ennek az volt az oka, hogy a néger falusi lakosság tömegesen veszítette el földtulajdonát, s elnyomorodott. Ezt a folyamatot a hosszú agrárválság csak fokozta. A néger farmtulajdonosok száma ezekben az években a negyedére csökkent. A gyapotföldekről, ahol egykor a négerek százezrei dolgoztak, most gépekkel takarítják be a termést. A négerek tömeges áttelepülése a városokba gyökeresen megváltoztatta a néger lakosság szociális és szakmai összetételét. Az önálló keresettel rendelkező néger lakosságnak ma már 8 százaléka sem dolgozik a mezőgazdaságban. A néger burzsoázia és a bérmunkát végző, viszonylag jó módú négerek rétege nem haladja meg az önálló keresettel rendelkező néger lakosság 3 százalékát. A négerek 95 százaléka dolgozó. Az önálló keresettel rendelkező néger lakosságnak körülbelül a kilenctizede, a tágan értelmezett munkásosztályhoz tar- I