Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-16 / 113. szám

fotMl MEGYEI [UNK]«mag ram tráatu samnirm i NÉPÚJSÁG­ZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT tolna megyei bizottsága és­ a megyei TANÁcS lapja XVIII. évfolyam, 113. szám ÄRA: 80 FILLÉR Csütörtök, 1968. május 16 „A szocializmust építő lengyel és magyar nép képvise­lőinek találkozói mindig nagy fontosságúak számunkra, mert ezek eredményeképpen tovább erősödnek és szélesednek az országainkat összefűző baráti kapcsolatok, amelyek eszméink, céljaink és érdekeink közösségére épülnek." (Kádár János) Forró óhajunk, hogy ez az új szerződés mindkét or­szág további fejlődését szolgálja, alapját képezze a pártjaink, országaink és népeink közötti baráti kapcsolatok és együtt­működés további erősítésének, elősegítse a szocialista or­szágok egységének megszilárdítását..." (Wladyslaw Gomulka) Barátok jöttek­­ barátokhoz Hazánkba érkezett a lengyel párt- és kormányküldöttség Tíz óra előtt néhány perccel tűnt fel Budapest légterében a lengyel párt és kormányküldött­ség különrepülőgépe, amelyet a határtól a magyar légierők va­dászgép-köteléke kísért, és ame­lyet a Ferihegyi repülőtéren Ká­dár János, Losonczi Pál, Fock Je­nő, a párt és a kormány több más vezetője és több ezres tömeg várt. Amikor a vendégek különrepülő­gépe az épület elé gördült, a re­pülőtér betonjára lépő Wladislaw Gomulkát, valamint a küldöttség többi tagját Kádár János, Lo­sonczi Pál, Fock Jenő, Nyers Re­zső és Péter János üdvözölte el­sőként. Díszjel harsant, a dísz­zászlóalj parancsnoka jelentést tett Gomulkának, majd felcsen­dült a magyar és lengyel Him­nusz. 21 tüzérségi díszlövés adta hírül, hogy a kedves vendégek hazánkba érkeztek. Zúgott a taps, amikor Wladislaw Gomulka Ká­dár János,­ Losonczi Pál és Fock Jenő társaságában az üdvözlések után a fogadtatásukra megjelent budapestieket köszöntötte. A meg­jelentek vörös és nemzeti színű zászlókat lengetve éltették a ma­gyar—lengyel barátságot. — Kiváló alkalom és nagy öröm számunkra, — mondotta Kádár elvtárs, miután üdvözölte a ven­dégeket , hogy kedves vendég­ként hazánk fővárosában, Buda­pesten üdvözölhetjük a testvéri lengyel nép képviselőit. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, az egész magyar nép nevében tisztelettel és szeretettel köszöntöm Gomulka elvtársat, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kárát, Cyrankiewicz elvtársat, a Lengyel Népköztársaság minisz­terelnökét, a lengyel párt- és kor­mányküldöttség minden tagját, valamennyi kedves lengyel ven­dégünket. A taps után Kádár elvtárs hangoztatta: a szocializmust épí­tő lengyel és magyar nép képvi­selőinek találkozói mindig nagy fontosságúak, mert ezek eredm­é­nyeként tovább erősödnek és szélesednek az országainkat ös­­­szefűző baráti kapcsolatok, ame­lyek eszméink, céljaink és ér­dekeink közösségére épülnek. — Mostani találkozásunknak megkülönböztetett jelentőséget ad, hogy ez alkalommal nagy fontossá­gú okmányt, új barátsági, együtt­működési és kölcsönös segély­­nyújtási szerződést kívánunk alá­írni a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között. Mély meggyőződésünk­ — hangoz­tatta Kádár elvtárs — hogy az új barátsági szerződéssel további évtizedekre megszi­lárdítjuk testvéri kapcsolata­inkat. Bizonyosak­ vagyunk abban is, hogy az önök mostani látogatása lehetőséget ad az őszinte, elvtársi és gyümölcsöző eszmecserére az országainkat és pártjainkat köl­csönösen érdeklő időszerű kérdé­sekről és közös hozzájárulásunk­ról a szocialista országok, a kom­munista és munkáspártok egysé­gének megszilárdításához, az an­­tiimperialista békeerők újabb győzelméhez. Köszönjük, hogy meghívásunkat elfogadva eljöttek hozzánk, kérjük, érezzék jól ma­gukat nálunk. Éljen, erősödjék a magyar és lengyel nép barátsága! Éljen a szocializmus és a béke! Nagy taps helyeselte Kádár elv­társ szavait, amelyre Wladyslaw Gomulka válaszolt. Wladyslaw Gomulka, miután megköszönte a meleg, üdvözlő szavakat s átadta a lengyel nép baráti üdvözletét, kijelentette: (Folytatás a 2. oldalon.) VV. Gomulka/ J. Cyrankiewicz *(l. f ■ ■ EZ TÖRTÉNT A „szégyen-törvénytervezet" a Bundestag napirendjén Amerikai időhúzás A bonni állam történetének újabb visszataszító mozzanatá­hoz érkezett: a jobboldalnak si­került második olvasásra is a Bundestag napirendjére erő­szakolnia a szükségalapot-tör­­vényjavasl­atot, amelynek értel­mében a kormány bár­mikor el­rendelheti bármely neki nem tet­sző állampolgár letartóztatását. Ha a javaslat törvényerőre emel­kedik, akkor bizonyos jogi for­maságok elrendezésével a rend­őrség nemcsak tüntetőket és sztrájkolókat, de olyan egyéne­ket is őrizetbe vehet, akik „tün­tetni, vagy sztrájkolni készül­nek”. A szerdán újrakezdett parla­menti vitában a CDU-CSU par­lamenti frakciója fenntartás nélkül támogatja a törvényjavas­latot. Az illegalitásba kényszerített kommunista párt, a parlamenten kívüli ellenzék, a diákszerveze­tek nem adják fel a harcot, a „szégyen-törvénytervezet” ellen. Az elkövetkező napokban nö­vekvő belpolitikai feszültségre lehet számítani az NSZK-ban. Egynapos szünet után Párizs­ban folytatódtak az Egyesült Ál­lamok és a VDK megbízottainak előzetes tanácskozásai. A külföldi megfigyelők többsége úgy véli, hogy az amerikaiak hosszas tár­gyalásra, időhúzásra akarnak be­rendezkedni. Erre mutat egyebek között, hogy az amerikai küldött­ség vezetője, a 76 éves Harriman nyári lakást keres Párizsban és feleségét is elhozatja az óceánon túlról. Washingtonban a Fehér Ház hivatalosan hallgatásba bur­kolózik­­ az amerikai tárgyalási terveket illetően, Johnsonhoz kö­zelálló körök azonban olyan híre­ket szivárogtatnak ki, hogy az el­nök szeretné a párizsi tárgyalást fokozatosan genfi típusú értekez­let összehívásának előkészítésére felhasználni. Ezt összefüggésbe hozzák Stewart angol külügymi­niszter közelgő moszkvai látoga­tásával. A mind nyilvánvalóbbá váló amerikai halogató taktika — a pá­rizsi Humanité szerint — nem tud változtatni azokon a tényezőkön, melyek arra késztették az Egye­sült Államokat, hogy a tárgyaló­­asztalhoz üljön. „Ezek a tényezők a bombázások feltétel nélküli és végleges beszüntetésére is rá fog­ják Johnsont kényszeríteni”. Ötvenegy palack vér Harmincöt véradó azonnal jött Taksonyi b­ácsi most már jól érzi magát. Szombaton kí­sérte be a felesége Taksonyi Józsefet a kórházba. A ko­rábbi betegségeitől látszólag független gyomorvérzése volt. Délelőtt vért kapott, délután is transzfurtálták, és az éj­jeli órákban is még vérre volt szüksége, összesen 17 pa­lack nullás vért kapott. A se­bészeten gyakori, hogy ilyen nagy mennyiségű vért adnak egy-egy betegnek. A belgyó­gyászaton ritk­aság. Még ak­kor is az, ha éppen a napok­ban fordult elő, hogy­ egy ugyancsak nullás vércsoportú beteg. Róth János, 14 palack vért kapjon. Szombat, vasárnap öt gyo­morvérzéses beteg feküdt be a megyei kórházba, akiknek null­pozitív vérre volt szük­ségük. Az azóta eltelt időszak alatt érkezett egy hatodik is. összesen 51 palack null­pozitív vért szállítottak át a megyei véradóállomásról a belgyógyászatra és transzfur­­dáltak a hat betegbe, ötven­egy palack, ötvenegy véradó. A megyei véradóállomás nulla RH pozitíves készlete elfo­gyott. — Nagyon ritkán fordul elő, hogy ilyen tökéletesen ki­merüljön a készletünk, mint most — mondja dr. Kolum­busz László, a váradóállomás főorvosa. — Hétfőn reggel autóml jártuk be a környé­ket,­­ megkértük véradóinkat, hogy jöjjenek be. Azonnal jöttek. Néhány óra múltán 35 null­pozitíves palack sorakozhatott ismét a hűtőszekrényekben a véradóállomáson. Az Óra- és Ékszeripari Vállalattól és a Bőrdíszműből ketten-ketten, a Műszergyárból négyen, a Szak­­szervezetek Megyei Tanácsá­tól egy, a Tolnai Textilgyár­ból tíz, a Tolnai Fémipari Ktsz-től és a Selyemfonóból nyolcan-nyolcan siettek az el­ső hívásra vért adni.­­ A véradómozgalom cél­ja éppen az, hogy megfelelő mennyiségű vér álljon rendel­kezésre. Most a tartalék fel­töltésére kellett behívnunk az embereket. Nagyon szép volt, hogy azonnal rendelkezésünk­re álltak, hogy az üzemek, in­tézmények azonnal elengedték őket. t. Minisztériumi vizsgálat cikkünk nyomán Új Femglobus-telep Pécsett Érdekes és nem utolsó sorban izgalmas sajtótájékoztatót tartott Váradi Tibor, a Ferroglobus Vas­es Acél Termelőeszköz Kereske­delmi Vállalat igazgatója a válla­lat központi telepén. Bevezetőjé­ben elmondotta, hogy miután az új gazdaságirányítási rendszerben megszűnt a vaskohászati termé­kek szigorúan kötött keretgazdál­kodása és úgynevezett többcsator­nás rendszer lépett a helyére, ug­rásszerűen megnőtt a hazai ke­reslet a vállalat termékei iránt, így például a rendelések darab­száma háromszorosára, mennyisé­ge pedig több mint két és félsze­resére nőtt. Dombóvárra tavaly egész évben 752 tonna különféle vaskohászati terméket szállított a vállalat, ezzel szemben ez év első negyedében 420 tonnás igényt elé­gített ki. A vállalat, mint ahogy azt az igazgató tájékoztatójában elmon­dotta, felkészült a várható igény­­növekedésre, s többek között nö­velte készletállományát, több mint kétszeresére emelte áruválaszté­kát, s jelenleg mintegy 1400 féle terméket raktároz. Egyébként eb­ben az évben mintegy 10 száza­lékkal nő a vaskohászatban a ha­zai gyártás, aminek természetes következményeként csökken az export. Éves szinten mintegy 300 ezer tonnával több hengerelt áru kerül forgalomba, mint ta­valy. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tényleges igényeket a vállalat ki tudja elégíteni. Az utóbbi hónapokban oly sok vitát kiváltó mennyiségi felárral kapcsolatosan a vállalat igazgató­ja elmondotta, hogy azok egy ré­szét május 1-től csökkentették és előreláthatólag a második félév­ben további mennyiségi felár­csökkentések várhatók. A ma még eléggé kedvezőtlen szállítási­ feltételeket a vállalat úgy kívánja megszüntetni, hogy Miskolcon, Pécsett, esetleg Győ­rött, úgynevezett tájjellegű tele­pet hoz létre. A már épülő pécsi telep lesz hivatva ellátni Baranya és Tolna megye igényét. Ez egyben azt is jelenti, hogy a megrendelők lényegesen kedve­zőbb szállítási feltételek mellett juthatnak anyaghoz. Végezetül a vállalat igazgatója bejelentette, hogy a „Tolna me­gyei Népújság” március 17-i szá­mában megjelent „Mire jó a mo­nopolhelyzet?” című cikkre, amelyben a Ferroglóbusz, mint az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével monopolhelyzetbe került vállalatot bírálták a meg­rendelőket károsító tevékenységé­ért, minisztériumi szinten vála­szolnak, mivel a kérdéses cikk nyomán vizsgálatot rendeltek el. , (szigetvári)

Next