Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-11 / 132. szám

miKG PBOLgsimEdY^Ol-TETBK'i NÉPÚJSÁG , A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XIX. évfolyam, 132. szám ARA: 80 FILLÉR Szerda, 1969. június 11. A moszkvai tanácskozás elfogadta a Vietnammal kapcsolatos okmányt Kádár János felszólalása a kedd délutáni ülésen A kommunista és munkáspártok keddi tanácskozása Luis Corvalan, a Chilei KP főtitkára nyilatkozatával kezdődött, aki bejelentette, hogy a tanácskozás szerkesztő bizottsága befejezte a Vietnammal kapcsolatos okmány megvitatását. Az okmány címe: Függetlenséget, szabadságot és békét Vietnamnak! — A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának felhívása. A Chilei KP főtitkára közölte, hogy az okmányt az előkészítő bizottság dolgozta ki és azt megvitatták a vietnami elvtársakkal. E célból a Német Szocialista Egységpárt küldöttsége utazott el Hanoiba. Az Egyesült Államoknak véget kell vetnie laoszi beavatkozásának és agressziójának, meg kell szüntetnie Kambodzsa területi integritásának megsértését, el kell ismernie ezen ország határait, le kell mondania agressziós céljairól Délkelet- és Kelet-Ázsia országaiban, és szigorúan tiszteletben kell tartania az 1954-es és 1962-es genfi megállapodásokat. A tanácskozás egyhangúlag, mindennemű javítás vagy megjegyzés nélkül elfogadta a szerkesztő bizottság által a vietnami kérdésben előterjesztett okmányt. A tanácskozás résztvevői meleg, hosszan tartó tapssal fejezték ki, hogy egyöntetűen elfogadják az okmányt, hogy egyetértenek Corvalan nyilatkozatával. „A kommunista és munkáspártok értekezlete követeli, hogy „Thaiföld, Új-Zéland, Ausztrália és a dél-koreai bábrezsim, valamint az NSZK és Japán hagyja abba az Egyesült Államok vietnami agressziójában való nyílt, vagy leplezett részvételét”. „A szocialista őrs.igk, elsősorban a Szovjetunió, valamint minden békeszerető nép hatalmas támogatása következtében a vietnami nép megmutatta az Egyesült Államoknak, az imperializmus leghatalmasabb országának, hogy hatalma korlátozott”. Az értekezlet aláhúzza, hogy „legyőzhetetlen az a nép, amely következetesen harcol az imperializmus ellen, a szabadságért és a függetlenségért, és amelynek oldalán áll a Szovjetunió, az összes szocialista országok és a világ békeszerető erői”. A kedd délelőtti ülésen öt felszólalás hangzott el. Sorrendben az osztrák, a bolgár, a kubai, a kelet-pakisztáni és az iraki testvérpártok küldöttségvezetői mondtak beszédet. A kedd délutáni ülés magyar idő szerint két órakor kezdődött. Elsőnek Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a magyar pártküldöttség vezetője szólalt fel. Függetlenséget, szabadságot és békét Vietnamnak! A kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezlete „a testvéri vietnami népnek forró, harcos üdvözletét küldi, és teljes szívéből jó kívánságait fejezi ki az amerikai agresszió elleni harcban elért történelmi sikereiért” — hangoztatja a felhívás. Az értekezlet kifejezésre juttatta azt a meggyőződését, hogy a vietnami probléma igazságos megoldása csak a vietnami nép alapvető nemzeti jogainak biztosítása alapján lehetséges. Az értekezlet feltétel nélkül támogatja a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front tízpontos programját a délvietnami probléma általános megoldására, és a vietnami béke helyreállítására. Az értekezlet felhívása értelmében július 20-át, a genfi megállapodások aláírásának évfordulóját nyilvánítják a Vietnammal való szolidaritás nemzetközi napjává, az amerikai agresszió megszüntetéséért folytatott harc napjává. „Az amerikaiak vietnami intervenciója állandó fenyegetés a világbékére, közvetlen kihívása minden olyan népnek, amely a békéért, nemzeti függetlenségért, demokráciáért és a társadalmi haladásért harcol” — állapítja meg a felhívás, majd rámutat arra, hogy ,a VDK és a DNFF kezdeményezései „megteremtették az összes szükséges feltételeket az igazságos politikai rendezés számára”. A felhívás kiemeli a következő követeléseket: — Az Egyesült Államoknak fel kell hagynia obstrukciós álláspontjával a párizsi négyhatalmi értekezleten; — Az Egyesült Államoknak haladéktalanul abba kell hagynia agressziós cselekményeit Vietnamban, teljesesen és feltétel nélkül ki kell vonnia haderőit és csatlósainak haderőit Dél-Vietnamból; — Az Egyesült Államoknak el kell ismernie Dél- Vietnam népének azon jogát, hogy saját maga, külföldi beavatkozás nélkül oldja meg belső problémáit; — Az Egyesült Államoknak véget kell vetnie mindazoknak a cselekményeknek, amelyek a VDK szuverenitása és biztonsága ellen irányulnak; Gromiko Haifában Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter kedden egy öttagú küldöttség élén Kairóba érkezett. A repülőtéren Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter fogadta. Mint a Mena jelenti, a szovjet külügyminiszter a közel-keleti helyzetről fog az EAK fővárosában tárgyalni. Ötórás tűzpárbaj A Szuezi-csatornánál 60 kilométeres szakaszon kedden hajnalban ötórás tűzpárbajt vívott az EAK és Izrael tüzérsége, közölte Kairóban egy katonai szóvivő. Egyiptomi részről az izraeli frontvonalak kiépítését akadályozták meg, több berendezést megsemmisítettek. flutoRámát kap Dél-Szudán Szudánban két héttel ezelőtt hatalomra került új rendszer autonómiát adott az ország déli területeinek. A döntésről Dzsafar Numeiri, a forradalmi tanács elnöke számolt be rádióbeszédében. Közölte, a forradalmi tanács és a kormány együttes ülésén úgy határozott, hogy az új, integrált szocialista Szudán keretében az ország déli tartományai területi autonómiát kapnak. Joseph Garang, az új szudáni kormány egyik déli származású minisztere a döntést történelmi jelentőségűnek nevezte és hangoztatta, hogy igazságos megoldást kínál Dél és Észak vitájának rendezésére. Szudán három déli tartományában négymillió afrikai élt akik 1963-ban fellázadtak, azt sérelmezve, hogy a „kharte»umi arab kormány hátrányosan különbözteti meg Dél lakosságát”. Kádár János: Parancsolóan szükséges az egység A Magyar Szocialista Munkáspárt kezdettől támogatta a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának összehívását; örülünk, hogy a testvérpártok túlnyomó többsége elküldte képviselőit. Úgy véljük, a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődésében történelmi jelentősége van annak, hogy közel egy évtized után ismét sor került az összes kontinensről érkezett testvérpártok képviselőinek közös tanácskozására — mondotta bevezetőben, majd arról beszélt, hogy az előkészítő bizottság keretében demokratikus és kollektíven végzett munka eredményes volt, jó feltételeket teremtett a tanácskozás számára. — Az imperializmus elleni harc alapvető feltétele, hogy a világ bonyolult folyamatait időszakonként sokoldalúan, marxista-leninista módon elemezzük. Ez az elemzés csak a testvérpártok kollektív munkájával, tapasztalataik egybevetésével végezhető el. — folytatta Kádár János. A fő dokumentumtervezet a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának véleménye szerint jó, annak értékelésével és irányvonalával egyetértünk. — A nemzetközi imperializmus fő ereje ma az amerikai imperializmus, amelynek monopoltőkései a számukra nyereséges második világháború után megkísérelték, hogy a világot uralmuk alá hajtsák. Az antikommunizmus hírhedt zászlaja alatt támadják a szocializmusért, a haladásért, a nemzeti függetlenségért küzdő erőket. Az amerikai imperialisták legbrutálisabb és legnyíltabb támadása jelenleg a vietnami nép elleni agresszív háború. — mondotta, majd arról beszélt, hogy joggal háborítja fel a haladó embereket, és aggasztja a béke híveit a válságos és mindennap újabb robbanással fenyegető közel-keleti helyzet. A kommunista világmozgalom pártjai, a haladás, a béke erői nagy figyelmet kell, hogy szenteljenek Európa kérdéseinek is. Európában a békét leginkább és közvetlenül fenyegető erő, az USA-imperializmus első számú európai szövetségese és gyámoltja, a nyugatnémet revansizmus és militarizmus, — mondotta, majd arról beszélt, hogy a békés egymás mellett élés elvének megfelelően a Magyar Népköztársaság a társadalmi rendszer különbözősége ellenére a Német Szövetségi Köztársasággal is a viszonyok rendezésére, kölcsönösen előnyös, sokoldalú kapcsolatok kiépítésére törekszik. De komoly akadályát képezi a kapcsolatok rendezésének és fejlesztésének, hogy az NSZK mind ez ideig nem hajlandó elismerni a fasiszta Németország veresége után kialakult európai határokat. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének legutóbbi, budapesti ülése konstruktív kezdeményezést tett az eurijuiSt búsie továbberősítése az európai népek kollektív biztonságának megteremtése érdekében. Első lépésként egy össz-európai tanácskozás létrehozását javasoltuk. A felhívás kedvező visszhangja a lépés helyességét és időszerűségét bizonyítja. A munkát folytatjuk. Az európai béke és biztonság megteremtése megfelelő hozzájárulást kíván a kontinens minden országának kormánya részéről, de megkívánja a tömegek, a népek aktív fellépését és támogatását is. A béke és a biztonság érdekében szükséges társadalmi mozgalom kibontakoztatásában meghatározó, komoly szerepe van és lesz Európa kommunista és munkáspártjainak. Egy új, minden eddiginél pusztítóbb világháború kirobbantásának megakadályozása, a béke védelme és tartóssá tétele változatlanul korunk alapkérdése, — folytatta Kádár János majd hangsúlyozta: — Mi, kommunisták küzdünk az általános és teljes leszerelésért, hogy az emberiség láthatára derült és minden fenyegetéstől mentes legyen. De addig is, amíg ez egykor majd valóra válik, támogatunk minden ésszerű lépést, amely ebbe az irányba vezet. Minden dolgozó ember, kommunisták, és nem kommunisták, világszerte várakozással tekintenek tanácskozásunkra. Azt várják tőlünk, hogy szilárdabbá váljék az agresszorokkal, a békebontókkal szemben a béke frontja. A magyar küldöttség támogatja tanácskozásunk békefelhívás-tervezetét, annak ismételt kinyilvánítását, hogy a kommunista és munkáspártok készek minden számbavehető erővel és tisztességes emberrel összefogni az emberiséget fenyegető új háború veszélyének elhárítása érdekében, a béke védelmében. — Világmozgalmunk minden pártjának munkájában azonos feladatként jelentkezik — bármilyen feltételek között is él és dolgozik — , az, hogy világnézetünk és osztálycéljaink alapján jól összehangoljuk harcunkat, egyesítsük erőinket. Egységünk és összefogásunk szilárd elvi alapja a marxizmus—leninizmus, az internacionalizmus, az, hogy a különböző országok munkásainak, dolgozóinak alapvető érdekei egybeesnek — folytatta Kádár János. A kapitalizmus korszaka magával hozta, hogy a haladás és a reakció erői nem csupán elszigetelten, egyes országokban állnak szemben egymással, hanem nemzetközileg, világméretekben is. Már akkor, amikor a nemzetközi tőke vérbefojtotta a párizsi kommünt, Marx rámutatott arra, hogy a munkásosztályt a kozmopolita tőkével szembeni védekezés vitte el a nemzetközi összefogáshoz. (Folytatás a 2. oldalon.)