Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-22 / 167. szám
7 da 'cl VTlág FR OI’ETATj TT ÉLTE a v IrTETPíC' NÉPÚJSÁG• ■ n DVA/«TRT!CM>in UTTTLTV Ét CD fi TAT MB MPAVTI BTZATT8 áflo n Mpfion TANÁCS íaAPIA 1 gj A MAGYAR S20ClALlaTA nUNlUiaj^ini 1 vLFIn nLuILl filZiUl i IiD a wdvi im vnrln ■ XIX. évfolyam, 167. szám, ARA: 90 FILLER Kedd, 169. július 22 MAI SZÁMUNKBAN: Beszélgetés a munkáról ( 3.0 . 50 éve 5. o. Garázsépítés engedély nélkül 7.o. EMBER A HOLDON Washington, Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: „A Nyugalom támaszpont jelenti: a Sas leszállt”. Ezzel a mondattal jelentkezett Neil Armstrong a Hold felszínéről, először az űrhajózás rövid történetében, 1969. július 20- án, magyarországi időszámítás szerint este 21 óra 17 perc 40 másodperckor. Embert szállító jármű, az Apollo—11 holdkompja, rádióhívójele szerint a „Sas” fedélzetén két űrhajóssal, Neil Armstronggal és Edwin Aldrinnal ekkor szállt le először idegen égitestre. A holraszállás, majd az azt követő első holdséta volt az eddigi csúcspontja az Apollokísérletnek, amely az űrhajó szerdai felbocsátásával indult meg. Az űrhajó szombaton érkezett meg a Hold térségébe, ahol orbitális pályára állt. Vasárnap előbb az űrkabin és a holdkomp szétválasztására került sor, majd a holdkomp megkezdte leszállását az égitest felszínére.. A példa nélkül álló és bonyolult, manőver teljesen az előirányzott tervnek megfelelően ment végbe. Az űrhajó előbb mintegy 16 kilométerre közelítette meg a Hold felszínét, majd innen a tervezett leszállóhely felé ereszkedett, a fékezőrakéta működése eredményeként egyre csökkenő sebességgel. Az űrhajósok csak a legutolsó szakaszban követhették szabad szemmel a leszállást, addig ugyanis a holdkomp olyan helyzetben volt, hogy nem láthattak ki az ablakon és radarral tájékozódtak. Ekkor, szinte közvetlenül a talaj felett lebegve, Armstrong kézi irányítással manőverezett. A manőverezésre szükség is volt, mert az a hely, ahova a ,,Sas” érkezett. Armstrong közlése szerint „egy kráter futballpálya nagyságú belseje", igen sziklás volt, s ezért az űrpilóta kissé távolabb manőverezett a holdkomppal. Végül a „Sas” simán ért talajt, csaknem teljesen függőleges helyzetben, úgy, hogy az ajtaja nyugatra nézett. Ekkor az űrhajónak már csak 40 másodpercre elegendő üzemanyag-tartaléka volt. Átszállás a manőverezés miatt 40 másodperccel a tervezett időpont után következett be. Az űrhajósok budapesti idő szerint körülbelül hajnali fél négykor kaptak engedélyt a kabin belső nyomásának megszüntetésére és a kabinajtó kinyitására. A nyomás lassan csökkent és a két űrhajós még annak teljes megszűnte előtt megkezdte az ajtó kinyitását. Ezután ismét hosszas ellenőrzés következett, majd Armstrong jelentette, hogy megkezdi a kiszállást. Az űrkabin szűk résén óvatosan, háttal bújt ki az úgynevezett „arany tornácra", a bejárati részre, majd közölte, lába már a létrán van. Egy kötél meghúzásával Armstrong kinyitotta az űrhajó oldalára felszerelt tartályt, ebből előbújt egy különleges fekete-fehér képet adó tv-kamera, s néhány másodperccel ezután már az egész világ láthatta a létrán lassan, óvatos mozdulatokkal lemászó űrhajóst. Az űrtarbin nagyjából függőlegesen szállt le, a lába azonban jobban kinyúlt a vártnál. Armstrongnak így sem okozott nehézséget, hogy a létra utolsó fokára a lábazat tányér alakú aljára ugorjon, majd óvatos, lassú mozdulatokkal előbb egyik, majd másik lábával is a Holdra lépett .Az első tapasztalatokat haladéktalanul közölte a Földdel: a Hold felszíni rétege szürke sötét színű pornak tűnik, de képes elbírni az emberi test súlyát, amely egyébként a Holdon a földinek csak egy hatoda. Röviddel a leszállás után a holdkomp pilótája, Aldrin rövid nyilatkozatot tett, amelyet később rádiófelvételről közvetítettek. A holdraszállás a Kennedy elnök alatt kilenc évvel ezelőtt kezdeményezett Apolloprogram csúcspontjának számít. E program tudományos célján túl, az elnök egykori munkatársai szerint „presztizsokokból” is született, s eddig nagyjából 24 milliárddal(Folytatás a 2. oldalon.) 5*'- ------------------------------------------- Új pályán a Luna—15 Moszkva (TASZSZ). A július 17-én Hold körüli pályára térített Luna—15 szovjet automata űrállomás folytatja útját. Vasárnap, közép-európai idő szerint 15:16 órakor végrehajtották az űrhajó Hold körüli pályájának második módosítását. Ennek eredményeként a Duna—15 új pályára tért. A pálya adatai a holdfelszíntől való legnagyobb távolsága 110 km, a legkisebb távolsága 16 km. A pályának a holdegyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 127 fok, forgási idő :1,54 óra. A telemetrikus információk adatai szerint a fedélzeti rendszerek és a tudományos berendezések megfelelően működnek. A Luna–15 automata űrállomás folytatja a Hold körüli kozmikus térség tudományos kutatását. Alpári Gyulára emlékezett a szülőfalu Július 17-én volt 25 éve, hogy a saschsenhauseni koncentrációs táborban kivégezték Alpári Gyulát, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom harcosát, a forradalmár újságírót. Alpári Gyula Dunaföldváron született, s a község kegyelettel emlékezett meg halálának negyedévszázados évfordulójáról. Vasárnap délelőtt tíz órakor ünnepi ülést tartottak a községi tanács épületében, amelyen részt vett Alpári Gyula fia, Alpári Pál, az Ország-Világ főszerkesztője, képviseltették magukat a járás és a község párt-, állami és ifjúsági vezetői. Az ünnepi ülésen Somi Benjamin, a párt megyei bizottságának lof inn tartott emlékbeszédeit vázolta Alpári Gyula harcos életútját, részletesen elemezte munkásságát, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomban betöltött szerepét . A Kommunista Internacionálé III. kongresszusa 1921- ben úgy határozott, hogy meg kell szervezni egy nemzetközi sajtótájékoztatót, amelynek lebonyolításával — Lenin javaslatára — Alpári Gyulát bízták meg. Ez a megbízatás talán a legjelentősebb fordulópont volt Alpári Gyula életében. Tizenkilenc esztendőn át, 1940-ig, letartóztatásáig ez az újságírói tevékenység volt legjelentősebb munkája. Természetesen újságírói munkája mellett részt vett a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom számos rendezvényén. Részese volt az 1922- ben összeült három internacionálé tanácskozásának, tanúja volt 1923-ban a II. és a két és feles Internacionálé egyesülésének is — mondta Somi Benjámin. Felszólalt az ülésen Alpári Pál is, aki édesapja harcáról, munkájáról beszélt. Délelőtt emléktábla-avatásra került sor a volt Ilona utcában, amely ezentúl Alpári Gyula nevét viseli. A márványtáblát — amelyet Molnár György, helybeli kőfaragó fiával és lányával együtt társadalmi munkában készített, — Jendrolovics Ferenc, a községi tanács vb-elnöke leplezte le, majd a párt- és állami vezetők, KISZ-fiatalok, a tömegszervezetek képviselői koszorúkat helyeztek el az emléktáblánál. Szekszárdról is érkezett koszorú: a 11-es AKÖV KISZ-szervezete így emlékezett meg névadójáról. Délután a községi művelődési házban a gumiipari Kisz KISZ-szervezete tartott ünnepi KISZ-taggyűlést, amely névadó ünepség is volt egyben. A KISZ-szervezet munkájának, eddigi tevékenységének elismeréséül ezentúl Alpári Gyula nevét viselheti. Az ünnepi gyűlésen találkozott a fiatalokkal Alpári Pál, aki édesapjának dunaföldvári emlékeiről, az ifjúsági mozgalomban eltöltött éveiről beszélt, felidézett néhány kedves epizódot. Szabó Géza, a KISZ- megyebizottság első titkára a névadó alkalmával zászlót adott át Molnár Józsefnek, az alapszervezet titkárának, majd az irodalmi színpad műsorával ért véget az ünnepség. Alpári Pál a KISZ-gyűlés befejezte után is hosszú ideig elbeszélgetett a fiatalokkal.