Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-01 / 27. szám
g A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA 68 A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 27. szám ARA: 1.20 FORINT . Vasárnap, 1970. február 1. Mezőgazdasági könyvhónap 1970 A holt betű a tanulni vágyó ember fejében kél életre Országos megnyitó Szekszárdon Dr. Dimény Imre miniszter az ünnepség szónoka Kapcsoljuk be a szellemi erőt a termelésbe A kiadó ajándéka: 600 kötet könyv Tegnap a délelőtti órákban ünnepélyes keretek között került sor Szekszárdon a mezőgazdasági könyvhónap idei februári rendezvénysorozatának megnyitójára. Ebből az alkalomból a kora délelőtti órákban a megyei tanács épületének kistermében adtak fogadást a megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetői. A fogadás után került sor a Soós Sándor művelődési házban az ünnepélyes megnyitóra. A megnyitó elnökségében foglalt helyet Szabópál Antal, a Tolna megyei tanács vb-elnöke, Somi Benjamin, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára, dr. Sárkány Pál, a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat igazgatója, dr. Siklós Margit, a Művelődésügyi Minisztérium munkatársa, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői. A vendégeket és a megjelenteket K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára köszöntötte. Bevezetőjében elmondotta, hogy ma már a mezőgazdasági üzemek fejlődésétől elválaszthatalan, azok dolgozóinak szellemi fejlődése. — Az állami gazdaságok mérlegbeszámolóinak és a termelőszövetkezetek zárszámadásainak időszaka van most — mondotta K. Papp József. •— Az év végi adatokból kitűnik, hogy megyénk tavaly jól vizsgázott, a mezőgazdaságban szép terméseredmények születtek, az állattenyésztés hozamai is jelentős emelkedést mutatnak a korábbi évekhez képest. K. Papp József üdvözlő szavai után dr. Dimény Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartotta meg ünnepi beszédét. — A múló napok, a holnap ránk köszöntő, telet űző február egyre közelebb visz a nagy évfordulóhoz, a régi keserves életet megváltoztató s egy új, szocialista hazát teremtő nép huszonötödik tavaszához — kezdte ünnepi beszédét dr. Dimény Imre. — Ma minden ünnepség természetszerűen ehhez a negyedszázados eseményekhez kapcsolódik —V könyv, s vele a könyvhónap, jó, példa a felszabadult ország fejlődésére. A könyv túlélte a történelmi változásokat. Nincs semmi túlzás abban az állításában, hogy a mezőgazda«"’«? munkásainak fontos ser:t ma többé elsősorban nem a kasza, hanem mindinkább a könyv." — Az elmúlt 25 év alatt a mezőgazdaság átszervezésének történelmi jelentőségű feladatát — a termelés növelése és a lakosság növekvő élelmiszer-ellátása mellett — sikerült megvalósítanunk. Az átszervezés jó eredménye annak köszönhető, hogy érvényesültek az MSZMP agrárpolitikájának alapvető koncepciói. A termelőszövetkezetek önállóságának biztosítása a jövedelemelosztás és munkaszervezés területén, a szövetkezeti demokrácia érvényesítése, a szövetkezeti parasztság nyugdíjellátásának megteremtése, a földjáradék kötelező kifizetése, a háztáji gazdaságok fenntartása és határozottabb támogatása, a nagyüzemek szakemberellátásának növelése, mind-mind a termés biztonságát, lendületes fejődését segítették. Dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ezután számadatokkal ismertette a mezőgazdaság eredményeit. Elmondotta, hogy 1964-től az ország minden polgárának bőven jut kenyér a hazai termésből. Hogy az állattenyésztés termelési értéke az elmúlt öt év alatt 40 százalékkal nőtt l 31l-hoz képest. Gyökeresen megváltoztak a mezőgazdaság termelőerői. 1938-ban a mezőgazdaság összes ráfordításainak 18,3 százaléka származott az iparból, addig 1968-ban már majdnem a fele, 48,3 százaléka. A 7000 traktorral szemben ma több mint 69 000-et találunk, a felszabadulás előtt ismeretlen kombájn ma meghaladja a 10 ezret, s a 24 000 kataszteri holdas öntözéses gazdálkodás 700 000 holdra terebélyesedett. A mezőgazdaságban is okosan használták fel a kedvező légkört teremtő, az alkotó kezdeményezést biztosító új gazdaságirányítási rendszerünk adottságait szocialista nagyüzemeink vezetői és dolgozói egyaránt. Csakis így érhettük el mezőgazdaságunk 6 százalékos növekedését 1969-ben. Dr. Dimény Imre miniszter ezután beszélt a Mezőgazdasági Könyvterjesztő Vállalat által végeztetett szociológiai reprezentatív felmérésről. S ezzel kapcsolatban megállapította: — A szellemi erő bekapcsolása a termelés fejlesztésébe, sürgős tennivaló. S erre most, a mezőgazdasági könyvhónap során számos alkalom nyílik. Az ország különböző részein, falvakban és városokban rendezendő író-olvasó találkozók, előadások ankétok alkalmas formák a szakirodalom iránti érdeklődés tömeges felkeltésére. Az ünnepi hónap során azonban ne csak a politikai és szakkönyvekre gondoljunk. Nem feledkezhetünk meg a szaklapokról sem. Mert a szakkönyv és a szaklap eszményien egészítik ki egymást. —* A Mezőgazdasági Könyvkiadó húszéves fennállását ünnepli. Elismeréssel kell szólnunk erről a húszéves fejlődésről. A mezőgazdasági szakirodalom, különösen az utóbbi esztendőkben, szép eredményekkel büszkélkedhet. Helyesen követte a párt agrárpolitikáját. Igykezett pótolni az elmaradást az üzemszervezés igen fontos területén, s egészséges próbálkozások születtek a háztáji gazdálkodás sokrétű témájában. Az igények helyes kielégítését példázza a szakkönyvek százezres példányszáma. Szép, igényes műveket produkáltak az idei könyvhónapra is, amelyre természetesen összpontosították az erőket. Részt vállalt ebben a munkában valamennyi kiadó, amely mezőgazdasági, élelmiszeripari szakkönyveket ad ki, így az Akadémia, a Kossuth, a Műszaki, a Közgazdasági és Jogi Kiadó is. — A február, ez a ránk köszöntő hónap kiválóan alkalmas arra, hogy a néha hosszú pihenésre hajló emberi érdeklődést a tudomány tanfénvével kicsalogassuk a ,,medvebarlangból”. A mezőgazdasági könyvek és szaktanok hónapjában tehát ha valahol a szellem házatáján hiány mutatkozna, itt az idein, hogy pótoltuk a hiányt jó könyvekkel, jó lapokkal. Az olvasatlan könyv azonban nem esvéb, mint halott gondolatok hordozója. A holt betű csak a tanulni vágyó ember fejében kelhet életre. A mezőgazdasági könyvek és szaklapok hónapja is csak akkor érheti el nemes célját, ha a könyveket, folyóiratokat nemcsak megvásároljuk, hanem gondosan elolvassuk. S amit elolvastunk, a gyakorlatban fel is használjuk. — Legyen hát a könyv, a szakirodalom az új paraszti élet segítője, a szocializmus felépítésének támogatója — fejezte be megnyitó szavait dr Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeumban rendezett kiállítást a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat az ünnepi hónap alkalmából. Ennek megnyitására a déli órákban került sor. A népes vendégsereget dr. Mészáros Gyula, a múzeum igazgatója köszöntötte. A kiállítást dr. Sárkány Pál, a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat igazgatója nyitotta meg. Többek között elmondotta: — A kiállításon bemutatott, mintegy 600 kötet jelenleg megvásárolható országszerte. Ezek többsége — 480 mű — a Mezőgazdasági Könyvkiadó gondozásában jelent meg. Az idei könyvhónapra 30 művel jelentkeztek a kiadók. Ezek olvasásához sok sikert kívánok. Végül pedig bejelentette, hogy a kiadóvállalat a kiállított könyveket az 1970. évi mezőgazdasági könyvhónapot megrendező helyi szervnek ajándékozza. MÉRY ÉVA ] Hazaérkezett az NDK-ból Kádár János és Fock Jenő Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, — akik a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága és a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa meghívására baráti látogatást tettek az NDK- ban, — szombaton délelőtt visszaérkeztek Budapestre. Fogadásukra a Nyugati pályaudvaron megjelentek: Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, dr. Ajtai Miklós, a Politikai Bizottság póttagja, a kormány elnökhelyettese, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Péter János külügyminiszter, Gyenes András és Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetői. Ugyancsak jelen volt dr. Herbert Plaschke, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. A látogatás visszhangja az NsDK-ban Valamennyi berlini lap szombaton első oldalán hozza a magyar és NDK-vezetők megbeszéléséről kiadott közleményt, és tudósítást közölnek a magyar vendégek elutazásáról. A Neues Deutschland elsőoldalas képén Kádár János, Fock Jenő, Walter Ulbricht és Willi Stoph köszöntik a Pályaudvaron üdvözlésükre összegyűlt dolgozókat A lap az elutazásról szóló tudósításában megemlékezik a látogatás jelentőségéről és ezzel összefüggésben utal a közleménynek a lefolytatott tapasztalatcsere jelentőségét és a két Párt harci szövetségének megszilárdítását hangsúlyozó soraira. A Berliner Zeitung kiemelt, keretes tudósításában, a lap vezető munkatársa Klaus Wilczynski hangsúlyozza, hogy a látogatás három napját kipróbált és szívélyes barátság légköre jellemezte. Hangoztatja, hogy a megbeszélések megerősítették az egyetértést valamennyi fontos kérdésben, mint ezt a kiadott közlemény s tanúsítja. A búcsúztatás szívélyes, baráti légkörére utalva megjegyzi, hogy az egyértelműen tükrözi mindkét fél elégedettségét s baráti látogatás eredményével. Dr. Dimény Imre, Szabó Pál Antal és Mohácsi Károly a megnyitón.