Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-10 / 160. szám
TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK) NÉPÚJSÁG : A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 160. szám ARA: 80 FILLÉR Péntek, 1970. július 10. Egy lépés a városiasodás útján Bátaszék nagyközség Közel egy hónapja múlt, hogy a bátaszéki művelődési ház ünnepi tanácsülés színhelye volt. Akkor, azon a napon Bátaszék, Alsónyék és Várdomb közös tanáccsá alakult. Tegnap, amikor Bonyhád, Dunaföldvár, Paks, Tamási és Tolna után Bátaszéken is átvehették a nagyközséggé válás alapító oklevelét, már a tíz és fél ezer lakos gondját magára vállaló közös tanács tagjai gyűltek össze a művelődési ház termében. A Himnusz elhangzása után Illés Gyula, a bátaszéki közös tanács vb-elnöke üdvözölte a jelenlévőket, s köztük Tolnai Ferencet, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkárát, Tóth Józsefet, az MSZMP Szekszárdi Járási Bizottságának első titkárát, Harmat Józsefet, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának osztályvezetőjét, Bali Zoltán tsz-elnököt, országgyűlési képviselőt és György Józsefet, a Szekszárdi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökét. — A tanácsok fennállása óta —eltelt két évtized alatt, a tanácsi rendszer fennállása óta, Bátaszék és környéke is jelentős fejlődésen ment keresztül — kezdte ünnepi beszédét Illés Gyula. — Ez a fejlődés a kezdeti időszakban lassúbb volt, az utóbbi években azonban egyre gyorsulóbb ütemű. S, hogy erre az ünnepi tanácsülésre sor kerülhet, hogy Bátaszék nagyközséggé alakulhat, azt éppen ez a fejlődés tette lehetővé. Illés Gyula részletesen beszélt a húsz év változásairól. Elmondotta többek között, hogy 48 utcában építették meg a járdát, hogy közel 5 kilométernyi út készült el az elmúlt 10 év alatt, s a régi fahidak helyébe hat kőhidat készítettek. Büszkén beszélt a tanácselnök a 12 000 kötetes községi könyvtárról, s bíztatóan arról, hogy a bátaszéki művelődési ház építésére is sort kell a közeljövőben keríteni. Elsorolta azt a változást, amely az egészségügyi és a szociális létesítmények hálózatában bekövetkezett az utóbbi években. — Változó, fejlődő életünk szépen megmutatkozik a lakásépítési kedvben. 1945—49 között egyetlen új ház sem épült Bátaszéken, s az azóta eltelt időszak alatt a múlt év végéig 255, jelenleg 44 házat építenek a község területén. Már elkészült két társasház, s a következő négyre is megvannak a jelentkezők. Illés Gyula beszélt a Bátaszék területén működő termelőszövetkezet, a MÁV és a ktsz-ek, kisipari szövetkezetek hatalmas fejlődéséről, s arról, a mintegy 7,5 millió forintos beruházásról, amellyel az áfész a közeli Bajával is versenyképessé tette a község üzlethálózatát. A tanácselnök beszéde befejező részében a három község előtt álló feladatokról beszélt. — A bátaszéki közös tanácsnak megalakulása és Bátaszék nagyközséggé válása alkalmából a megyei pártbizottság és a megyei tanács üdvözletét tolmácsolom — mondotta Tolnai Ferenc. — Ezek a változások egy lépést jelentenek a városiasodás útján. A nagyközséggé válás azonban nemcsak rang, nemcsak megnövekedett jogkört jelent, hanem nagyobb és jelentősebb feladatok végrehajtását követeli meg a közös tanácstól. Megköveteli az önálló, ésszerű, a lehetőségeket a legjobban kihasználó gazdálkodást, s nemcsak Bátaszék, hanem a közös tanács felügyelete alá tartozó másik két község fejlesztését is. Tolnai Ferenctől az oklevelet Illés Gyula vb-elnök vette át. Ezután a jelenlévők közül néhányan meleg szavakkal köszöntötték az újonnan alakult nagyközséget, tanácsát és lakosságát. — Kívánom, hogy a most kapott, az eddiginél nagyobb önállósággal, a párt politikájának megfelelően, a kormány határozatainak szellemében, a lakosság jobb ellátása érdekében éljenek — mondotta György József, a járási pártbizottság és a járási tanács nevében. — Mi, fiatalok is köszöntjük a község vezetőit e napon — szólt Pór Zsolt, az iskola KISZ-bizottságának tagja. — A közös tanács teljesítse pontosan és felelősséggel feladatát, amit az oklevéllel járó megbízatással ráruháztak — mondotta a községi pártbizottság titkára, Szűcs Imre. — Ennek a közös tanácsnak minden ügyben úgy kell döntenie, hogy sohase tévessze szem elől; tíz és fél ezer ember bizalmát élvezi — hangzott Benkó Ivánnak, a Hazafias Népfront bátaszéki szervezete elnökének köszöntője. — A feladatok, amelyek a tanács előtt állnak, nagyok, ezért a felelősség is nagy. Ezek végrehajtása minden egyes lakos érdekében történik, mivel azokat minden egyes lakos élvezheti majd — mondotta többek között Báli Zoltán, aki a felszólalók sorát zárta. Az ünnepi tanácsülés fehér asztal mellett, egy kis beszélgetéssel ért véget. A Szojuz—9 utasainak nemzetközi snft Andrijan Nyikolajev és Vitalij Szevasetyjanov szovjet űrhajósok, akik a Szojuz—9 fedélzetén rekordidőt töltöttek a világűrben, a hagyományokhoz illően, a Lenin-hegyi Lomonoszov-egyetem márvány, oszlopokkal ékes aulájában tartották meg sajtóértekezletüket. Több mint 2000 hazai és külföldi újságíró csütörtök délután, moszkvai idő szerint 3 órakor, tapssal köszöntötte a kozmosz hőseit. A két- és háromnegyed órás sajtóértekezletet Msztyiszlav Keldis, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. Keldis akadémikus a szovjet kozmikus program egyik alapvető irányának nevezte a tartós orbitális űrállomások létrehozását, amelyek tudományos és gazdasági feladatokat fognak megvalósítani. Az orbitális űrállomások létrehozásának útján — tette hozzá —, rendkívül fontos szakaszt jelent a Szojuz—9 repülése. Kiemelve a Szojuz—9 kozmonautáinak tudományos tevékenységét, hangsúlyozta, hogy nagy mennyiségű információs anyagot gyűjtöttek össze a Föld légköréről, az atmoszférában lejátszódó folyamatokról, valamint Földünk felszínéről is. Keldis akadémikus ezután a jelenlévők tapsa közepette nyújtotta át Szevasztyjanovnak a Szovjet Tudományos Akadémia kitüntetését, a Ciolkovszkij arany emlékérmet és oklevelet. Nyikolajev, a Vosztok—3 fedélzetén tett útja után lett Ciolkovszkijemlékérmes. Oleg Gazenko, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja hangsúlyozta, hogy Nyikolajev és Szevasztyjanov űrrepülése meggyőzően bebizonyította: az ember nem csupán hosszú ideig tartózkodhat a világűrben, hanem hatékony munkát is tud végezni a kozmikus feltételek közepette. (Folytatás a 2. oldalon.) 100 szekszárdi olajkályhát szállítanak Moszkvába A szekszárdi hőcsöves szobai olajkályhákból újabb száz darabot rendelt a Szekszárdi Vasipari Vállalattól a RAZNOEXPORT szovjet külkereskedelmi vállalat. A H—68-as típusú olajkályhákat a napokban szállítják el Moszkvába. Ezt megelőzően, már 160 szekszárdi olajkályhát exportáltak a Szovjetunióba, ahol a sarkkutató állomásokon is kipróbálták a praktikus és szép kivitelű kályhákat. A Szekszárdi Vasipari Vállalat legújabb típusú olajkályhája, amely valószínűleg a Gemenc elnevezést kapja, kategóriájában I. díjat nyert a Pécsi Ipari Vásáron. A kémlelőablakkal ellátott, igen tetszetős olajkályhát bemutatják az augusztus utolsó felében megnyíló moszkvai kiállításon is. (só) Befejeződött a finn—magyar barátsági hét Kállai Gyula sajtókonferenciája Helsinkiben Helsinki, Tóth Ferenc, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Helsinkiben, ahol a gazdag programmal megrendezett finn—magyar barátsági hét befejeződött, csütörtökön délután — a magyar nagykövetség épületében — sajtókonferenciát szervezett a Finn— Magyar Társaság és a barátsági hét előkészítő bizottsága. Kállai Gyula, a politikai delegáció vezetője, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a magyar országgyűlés elnöke, a finn sajtó, rádió és televízió képviselőinak, valamint magyar újságíróknak a jelenlétében beszámolt a finnországi látogatás tapasztalatairól. Kérdésekre válaszolva részletesen ismertette a szocialista országoknak az európai biztonsági konferenciával kapcsolatos állásfoglalását, azt, hogy milyen kezdeményezéseket tettek a szocialista országok külügyminisztereinek — a közelmúltban tartott — budapesti A magyar—finn barátsági hét alkalmából hazánkban tartózkodó finnországi vendéértekezletén, és kifejtette: az előzetes tárgyalások, konzultációk megerősítették az európai biztonsági konferencia mielőbbi összehívásának szükségességét. A sajtókonferencián a finn é—magyar barátsági hét finn előkészítő bizottsága részéről Unto Niemi elnök örömmel állapította meg, hogy a Finnországban vendégül látott 300 fős magyar csoportnak sokrétű programban volt része. A magyar politikai delegáció magas szintű találkozóin szóba került, hogy népes finn és magyar csoportok kölcsönös látogatásait, a mostani második csereprogram után, a későbbiekben is megrendezzék. Kaarina Virolainen asszony, a Finn—Magyar Társaság elnöke elmondta, hogy a társaság mintegy 1500 tagot számlál és a Finnországban működő 36 féle baráti társaság között, az aktivitást illetően mindjárt a Finn—Szovjet Társaság után következik. gek csütörtökön délelőtt megtekintették a Parlamentet. Ezzel egyidőben a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában a barátsági hétre érkezett politikai delegáció — élén Jaakko Numiminen oktatásügyi miniszterrel — találkozott a magyar sajtó, a rádió, a televízió képviselőivel. A miniszter közölte, hogy a különféle finn ifjúsági szervezetek — saját kezdeményezésük alapján — augusztusban megrendezik az európai fiatalok biztonsági konferenciáját. Az eddigi jelek arra mutatnak, hogy a tanácskozás iránt máris nagy az érdeklődés. Az európai biztonság kérdésének témájához kapcsolódva Jaakko Nurruminen elmondotta még: a finn kormány az európai biztonsági konferencia összehívására vonatkozó javaslatára az érdekelt államoktól nagyon pozitív válaszokat kapott. Finnország kormánya derűlátóan ítéli meg a biztonsági konferencia összehívásának lehetőségét. A következőkben a finn oktatásügyi miniszter röviden áttekintette a barátsági hét eseményeit. Hangot adott annak a véleményének, hogy a jövőben is nagyon hasznos lenne a mostanihoz hasonló, nagy létszámú küldöttség cseréje, s megjegyezte, hogy a testvérvárosi mozgalom talán a legjobb forma a barátsági kapcsolatok fejlesztésére. Néhány kérdésre Anna- Liisa Tiekso parlamenti képviselő, volt miniszter válaszolt, aki a finn idegenforgalmi szervek egyik vezetője. Hangsúlyozta, hogy különösen nagy lehetőségeket lát a magyar— finn kapcsolatok szélesítésére a turistamozgalom keretében. Felvetette: jó lenne a Balaton mellett egy finn nyaralótelepet létesíteni, s cserébe az egyik szép finn tó partján hasonló magyar nyaralótelep épülhetne. Csütörtökön délután finn vendégeink hajókirándulás során megtekintették a Dunakanyar szépségeit, s az esti órákban érkeztek vissza Budapestre. (MTI) Sajtótájékoztató Budapesten