Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-17 / 14. szám
1946 -i híd a Dunán Budapest nem lehet'; hidak nélkül. így:' * jajdult fel a költő, Illyés ' Gyúrú. áí't&ottyan' . papjdibdn: ',,A légsiohío, ribb látvány ez folt: *_f* betörött / geiheű hidak ■ atJcéL.,Páros. között, ■ ahogy .fpkjildtek wr.'bpri, mint leölt fállatok'j.a bünben és mocsokban* sz 'k, az ártatlanok.” Úriási’ 'mészár szelepek névé&te a napokat., ángik'br' g fastÉzfa ' '. düh sorra' ifiép&erfrifíisít^t ' te a' budapesti' hidiíUás., * És'ünnep tett 1946 télé,' jan uár - tízehnyolcadiká: 'Ekkor., nyitották még ünnepélyes keretek között a forgalom számára 'Budapest, felszabadulás utáni első • állandó ’ Duna-hídját, ír Kossuth, hidat'.' Huszonöt évvel ezelőtt. ’. . .'3^ felszabadult mappát nép hősi Tfcanikiajánakt klép - fejezete át', amelyik a hid-' építésekről ad'számot. Különösen a budapesti hidak ■ újraszületéséről. A jubileum ‘ megkívánja a történelmi visszapillantást: -bizonyára' lesz majd -vállal. ■ kózo, aki megírja a ' pesti hidak regényét is, mert a hidak történelme valamiféleképpen Budapest, tör ■ lénelme. ... . .A Gellérthegy lábdapX. iden jelentős átkelési’ nélpt alakult egykotört. írásos' okirat: emlékezik ‘■mep ’q;* pesti révről, a Portus Pestről 1148. évi keltezéssel. De már korábban, is ,voltak e , tájékon ideiglenes/ xyihrtokat 'Kötő építmeTtyék. vy. v:': *•«. *•; i&z&sz;*r T!?.'C‘ Budát, h, Ä?*öSszeicmo*' LucaSó * híd 'gondolatával' Zsigmond király uralkodása idejében találkozunk. Egy egyejárt francia lovag, bizonyos Bertrandon, de la Broquiére úr úti feljegyzéseibién olvashatjuk, hogy a király tornyot építtet ± a pesti parton, szemben a várral és ez a torony az 'állandó híd pesti hídfője lesz. Az építmény már hat lándzsányi magas volt. Maradványai még a XIX.század elején is láthatók ivói-a lak— de a híd akkor nem épült meg. Hosszú, száza ■dokig csak hajóhidak kötöttél össze a flét partot. ■ /Ír-eszme Széchenyi István gondolatában érett meg.refkl köszönhetjük £• ' Lánchíd 'felépítését.“•'Jiev épí 'kezés ' előmunkálatai: 1839-ben kezdődtek Clark Thierney ' Williams angol mérnök tervei alapján. A ' hidat 1849. november 20- án nyitották meg’ ünnepélyes keretek között. A hidak, legújabbkori történelmének szintén hősi nyitánya van. 1945 tavaszától 1946 januárjáig a szovjet hadsereg által épített ideiglenes híd jelentett egyetlent összeköttetési lehetőséget a. partpk. kör.... zott. Jafluár.. .If.: Kossuth híd. 1946.. augusztus 20:Szabadság híd. 1947. november 16 :Margit híd. 1949. november 20. Lánc-_ • híd. 1964. nov’ember 70 Erzsébet híd: ' ■% r mosi munkával ■ meg. , H épített Kossuth híd . 1955-ig szolgálta a közúti járművek forgalmát, később csak gyalogosforgalmat engedélyeztek rajta és 1960-ban lebontották. SOLTÉSZ ISTVÁN • í / . .1951. január fi-mu. jelítnt yaev. ,eSoyz«jf—■' •’’ma* január 11-ig az újság lmin.tátí Naplóként '• került az olvasókhoz. Az agitáció, a mozgósítás egyik legfontosabb*^eszközének ,h párt rpindig a 'isaitáttat,. • tolta. A' ‘felszabadulás l után' is a Magyarf Kommunista Íjárt a megyeszékhelyen elsőként jelent £ tety.',neg újsár got. Az akkori , sok'rét,Új feladatok megoldását., segítette a . pártsajtó.. Mi ősünknek tekintjük a negyvenöt - negyven - hatos.' érték- .píártsajt'ójat, , végeredményben'* az OViban a Tolna- megyei Nép’ifjlíá'got lKfi- től.» tekintjék. ’ .Málló megyei pártlapnak. • . v . A korábbi években a lápot • nemcsak . .fté/sett nyomták — e QunÁMMi Naplé Katqs'.igafá 'terjedt ki,Tolna, megyére,' is ttáhem5’,a . ga„?darsági ügyeit''is . ott intézték. A.-.-Tolna- megyei: .oldalakat a Szekszárd központjában lávő Pirnitzer-házban; /'Szerkesztettük, itt volt a szerkesztőség, a kiadóhivatal vilég-p kis szobában.’'.ár ■a V. »K • Az 1951-es . .éri- '- «elétől' a Tóiirat Napló, került már ' az olvasók kezébe, ekkor háromezer • példányban` nyomták lapunkat' Pécsért 'Szikra Nyomdában. "Az ‘ -tápkészítés hőskorára visszaemlékezve a mai felszereltségünkhöz viszonyítva szinte képtelenségnek tűnik, hogyan lehetett akkor mindennap újságot megjelentetni. Hogyan ’’kiszikit 'akkor az újság?. .Lasspí inehézkes... volt a szerkesztőségi márka, mert Pécsre kellett a kéziratot küldeni. AZ 1950—71,-es év alap ■ életében meghatározó ^oltj fly-ban a'stekintetben; is, hogy jjj ^munkatársak kerültek a‘ ’ sze rkesztőségi áliíömS- rfímba. 'Üzemekből, g)-árákból vagy a’politikai jelet'-hiilelértií kerültek a szerkesztőségi ■ íróasztalokhoz. Petrits Ferenc, a lap , .--jelenlegi főszerkesztője láSO. ’ november 22-én állt a lap kötelékébe, 1953-tól főszerkesztő. Boda Ferenc 1950. . október 24-én kezdte a lapnál-'1-tevékenységét,' 1951-‘ben Skálái Endre, y.flmann József,Kecskés János, Bolgnár István és Pálkováts Jenő adta be munkakönyvét a Tolnai Naplóhoz! Ekkor; a lap kiadói részlege is ide került Pécsről, Kontra Sándort nevezték ki vezetőnek, Kecskés Jánost pedifj könyvelőnek.. Az*adminisztrációk munkát Hortobágyi Vialéria Végezte.y JA .-.lapkészítés -meglehetősen körülményes j és bonyolult ■ volt, . hisz.az újságíró ezekben az években'/ha kiment. . egy eseményhez, bármennyire is sietett annak megíráséval, a/kézirat,leadásával, as csak ' két-hálóhónap múltán kerülhetett az olvasó elé. Szekszárdról • "a késő délutáni autóbusszal küldtük a • két nappal később megjelenő újs&g .teljes .kéziratanyagát, sőt például ,a keddi, lapot már szombaton a déli órákban el «•". -v- v. "kellett küldeni. Nem beszélhettünk „akkor arról, hogy az újság friss, az eseményeket gyorsan tálalja az olvasó elé Hatezer körül volt már a Tolnai Napló példányszáma 1955-ben, amikor lehetetlenné vált az a gyakorlat, hogy a lapot Szekszárdon írják és Pécsett'nyomják- 1955. július 1-én a’ Szekszárdi Nyomda, síknyomó gépek megkezdhették a Tolnai Napló nyomását. Ez árrunkra határtalan előnyöket adott, hisz mód volt arra, hogy a délután két-három órakor leadott kézirat még a másnapi lapba bekerüljön, ugyanis az újságot az esti órákban kezdték nyomni — óránként alig több mint ezer példányt nyomott, a gép — és csak _reggel tudták expediálni. Még nagyobb gondot okozott az olvasók képigényének kielégítése. Amikor Pécsett nyomták a lapot, a Tolna megyei eseményekről készített fényképet Budapestre küldtük (sürgős esetben személyesen vittük) klisíroztatni, a klisét pedig Pécsre kellett levinni, hogy a lap előállításánál fel tudják használni. A szerkesztőség vezetősége sokat harcolt azért, hogy kliséüzem létesüljön a Szekszárdi Nyomdában. Sajnos ez csak 1967. január elsején teljesült. A Tolna megyei Népújság jelentős fejlődése figyelhető meg az 1957-es évtől. Ekkor már nyolcezer példányban jelent meg újságunk 1962- ben 11 ezer, 1963-ban 11 ezer 1966-ban 19 ezer, 1969-ben 22 ezer, 1970-ben pedig már 23 ezer példányban nyomják a Szekszárdi Nyomdában a Tolna megyei Népújságot. Vissza kell kanyarodni még az 1959. évre, amikor is már semmiképpen sem tudtuk a Tolna megyei olvasók igényét kielégíteni, a lap nevp jutott el időben az olvasókhoz, és nem tudtunk annyit nyomni, amennyi kellett volna. Ezért a Szekszárdi Nyomda kapott egy rotációs gépet, öreg, kimustrált gép volt ez, felújították és 1958. május elsején a Tolna megyei Népújságot már a nekünk új rotációs gépen készítették. A lap oldalterjedelme is egyre növekedett. 1954-ig a Tolnai Napló még csak naponta 4 oldalon jelent meg,1968. március elsejétől pedig már heti 62 oldal olvasnivalót nyújtottunk előfizetőinknek, a Népújság vásárlóinak. Időközben olyan értelemben is változások történtek, hogy amint az anyagiak lehetővé tették, kéthárom évenként két-két oldallal bővítettük a Tolna megyei Népújság heti terjedelmét. A lap fejlődésében különösen figyelemre méltó évek voltak 1957-től 1960-ig Ekkor számos tehetséges újságíró állt munkába. A lap szerkesztésében is változás figyelhető meg, hisz a direkt „ politikai ‘agitáció mellett ezt részben felváltva, az indirekt módszerek, írások kerültek a lapnál előtérbe. Olvasmányosabbá vált az újság. A riportázs meghonosodik, a száraz tudósítások egyre ritkábban jelennek meg. A kiadóhivatal vezetésében gyakorta változtak az igazgatók. 1952-ben Kontra Sándor helyét Németh József foglalta el. 1954-től 1957-ig Lippai István volt az igazgató. Ebben az évben néhány hónapon át Perécsi Ferencné, majd őt Orbán Imre követte az igazgatói teendők ellátásában. 1964-től jelenlegi igazgatónk, Katona József áll a gazdasági ügyek élén. A Tolna megyei Népújság a napi kezdeti háromezres példányszámtól nagy utat tett meg. Nálunk is éppen úgy éreztették hatásukat a különböző gazdasági intézkedések, mint más vállalatoknál. A lap megjelenése során mindig pártos volt; azt nemcsak a lap gazdája, az MSZMP megyebizottsága „garantálta”, hanem a szerkesztőségben dolgozó kommunisták munkája, általában az egész lap szerkesztési koncepciója. A Tolna megyei Népújság technikai felszerelése az utóbbi években jelentősen fejlődött. Míg korábban csak az egyik kollegánk saját fényképezőgépe és három írógép, meg egy rossz személygépkocsi volt az összes technikai felszerelésünk, ma merőben más a helyzet. A legkorszerűbbnek mondott fényképező és képkidolgozó apparátus áll fotósunk rendelkezésére. Az természetes, hogy a szerkesztőségi munkát két telexgép is segíti, az írógépeket már lassan meg sem lehet számolni és másfél év óta működik már szerkesztőségünkben egy képtávíró berendezés. Lapunkat karácsonykor több mint 25 ezer példányban nyomták a Szekszárdi Nyomda' fél' 'évszázadnyk öregebő rotációs' gépén. A' kivénhedt szedőgépek és az öreg rotációs gép még bírja e nagy feladatot, de egy üzemzavar azt jelentené, hogy másnap az olvasó nem kapja kézhez a lapot. Előfordul persze az is, hogy akkor sem kapja meg, amikor a géppel nincs baj. Sajnos a posta a lap terjesztését jelenlegi , szervezésitechnikai eszközeivel már nem képes kielégítően ellátni. Az is a laphoz tartozik, hogy nálunk is jönnek-mennek az emberek, az olvasó elég gyakran ismerkedik meg új nevekkel, új emberekkel. Ma már „ugyan kialakult egy szerkesztőségi mag, amely megnövekedett feladatainkat képes ellátni, de természetesnek vesszük, hogy új emberek kezdik ,a szakmát, a hivatást. Arra viszont büszkék vagyunk, hogy tizenöt évi szerkesztőségi munka után tőlünk mehetett nyugdíjba Pozsonyi Ignácné. Ő egyetlen nyugdíjas újságírónk. A Népújság technikai személyzete mindig példásan segítette az újságírók munkáját. Lendvai Gyula volt az első gépkocsivezetőnk egy Skoda Colonial típusú, ponyvatetős kocsin.. Juhász Ferenc követte őt a volánnál, sajnos Feri barátunk ereje teljében volt, amikor elhunyt. A szerkesztőség jelenlegi gépkocsivezetője — lassan már tíz éve — Kettinger Károly. A kiadóhivatal gépkocsiját Hoós Ernő vezeti. Kevesen tudják, hogy a szerkesztőség hőskorában férfi „gépírónőnk” volt Stécz János személyében. Most már tíz éve Klein Györgyné, Hedos Sándorné 6 éve, Szabó Imréné és Börcsök Zsoltné néhány hét óta gondozza kéziratainkat. A hivatalsegédteendőket Majláth Ferencné és Farkas Istvánná látták el. Mindketten már nyugdíjasok.Helyettük Eller Ferencné és Varga Sándorné járja a hivatalokat és a postát. A Népújság most már nagykorú. Ma már képesek vagyunk nagyobb feladatokat is megoldani, mint ezelőtt húsz évvel. A technikai felszerelésünk egyre gazdagodik , már elkészítették a szerkesztőségi székház építésének tervét, folyik a tárgyalás a nyomda korszerűsítéséről stb. Sok a teendőnk. Az agitációra, a mindennapi cselekvő, pártos agitációra a jövőben még nagyobb szükség lesz. A negyedik ötéves terv, változó világunk seregnyi nyitott kérdése választ kíván. Választ kíván a Tisztelt Olvasó is. Mi azon szeretnénk munkálkodni, hogy az olvasó szívesen vegye kezébe a jövőben is a Tolna megyei Népújságot. Csupán a rend kedvéért és a T. Olvasó kíváncsiságának k kielégítése érdekében közöljük a szerkesztőség névsorát: főszerkesztő: Petrits Ferenc. főszerkesztőhelyettes:Szalai János (hároméves párt), főiskolán tanul.) Főszerkesztőhelyettes • :Tant■ner János. Olvasószerkesztő: Ullmann József. Nyomdai szerkesztő: Csányi László.Főmunkatársak: Boda Ferenc, Somi Benjáminná. Gazdaságpolitikai rovatvezető : Szekulity Péter Munkatársai: Bognár István, Pálkovács Jenő. Belpolitikai rovatvezető: László Ibolya. Munkatársai: Méry Éva, Ordas Iván. Sportrovatvezető: Nyakas István. Levelezés: Szalai Endre. Rajzoló: Érdi Judit. * És remélhetőleg a jövő újságírói, akik most még gyakornokok : Domonyai Péterné Varga Márta, Gottvald Károly, Horváth Mária, Horváth Teréz és Radics Ágnes. • —Pj— Népújság , 1971. január 17.