Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-10 / 135. szám

¥ 6&if £ Hegyeí VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! M­­IPCJSAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 135. szám __________________________ARA: 90 FILLER Csütörtök, 1971. június 10. A harmadik munkanap a Szaljut orbitális állomáson Mint a TASZSZ tudósítója a szovjet űrhajózási irányító központból jelentette, szerdán, magyar idő szerint 8.06 óra­kor, a programnak megfelelő­en másodszor is módosították a Szaljut orbitális állomás pá­lyáját. A három űrhajós harmadik munkanapja szerdán, magyar idő szerint 13.00 órakor befe­jeződött. A harmadik munka­napon kísérleteket végeztek és előkészítették az állomást a további munkához. Reggeli után az űrhajósok megkezdték a kitűzött prog­ram elvégzését. Gondoskodtak arról, hogy a Szojuz–11 űrha­jó berendezései továbbra is biztonságosig­ működjenek. Az űrhajó fedélzeti berendezései­nek további ellenőrzését ez­után telemetrikus információk felapján végzik majd. Az űrhajósok több egészség­ügyi és biológiai kísérletet haj­tottak végre. Ahhoz hogy az űrhajózás során fizikailag jó állapotban maradjanak, segít­séget nyújt a különleges űr­ruha, amelynek viselője úgy érzi, mintha csontváza és izomrendszere a földi körül­ményeknek megfelelő megter­helés alatt volna. Az űrha­jósok jelentették, hogy az űr­ruha alkalmas a munkához és nem okoz kellemetlen érzése­ket. A munkanap során az orbi­tális állomás fülkéiben rend­szeresen ellenőrzik a levegő gázösszetételét, megvizsgálták az állomás fő berendezéseit, a tudományos készülékeket és a műszereket. Méréseket kezd­tek a kozmikus térségben ta­pasztalható sugárzások szint­jének, meteoritokkal való ta­lálkozás lehetőségeinek meg­határozására. A szerdai kísérletek során kipróbáltak egy nagy hajlás­szögű vezérlő eszközt, amely új műszer a Nap és a boly­gók irányában való pontos be­tájoláshoz. A már említett pályamódo­sítás eredményeként a Szaljut új pályájának jellemzői a kö­vetkezők: legnagyobb eltávo­lodása a Föld felületétől 282 kilométer, legkisebb eltávolo­­dása 259 kilométer, földkörüli keringési idő 89,7 perc, a pá­lya síkjának az Egyenlítő sík­jával bezárt hajlásszöge 51,6 fok. A Szaljut tudományos állo­más szerdán magyar idő sze­rint 13.00 órakor befejezte a 38. fordulatot a Föld körül. Telemetrikus úton szerzett értesülések és az űrhajósok jelentése szerint a tudomá­nyos állomás fülkéiben a vi­­­szonyok normálisak. Az állo­más fedélzeti rendszerei jó ál­lapotban vannak. Az irányító központ szak­emberei megjegyezték, hogy a Szaljut űrhajósai nagy igye­kezettel, pontosan és nagy ön­bizalommal végzik munkáju­kat. Közérzetük kitűnő. A Szaljut tudományos állomás folytatja repülését, az állomáson sok olyan új műszert helyeztek el, amelyek eddig nem szerepeltek űrrepü­lésen. Jelentés a Lunohodról A TASZSZ tudósítója jelen­ti a kozmikus távközlési köz­­pontból: A Lunohod—1 szovjet auto­matikus berendezés kedden este ismét megindult a Hold felszínén. A Lunohoddal létesített­ rá­dióösszeköttetés során tele­metrikus adatokat vettek a hold­jármű fedélzetére. A fe­délzeti rendszerek és a tudo­mányos berendezés normáli­san működik. A képtávíró két, jó minőségű panoráma ké­­pet sugárzott a Holdról a Földre. Minőségileg új lépés a kozmosz meghódításának útján A TASZSZ tudományos hír­­magyarázója megállapítja, hogy az április 19-én felbocsá­tott Szaljut tudományos állo­más tevékenységében új sza­kasz kezdődött, ahiikor júni­us 7-én a fedélzetére érkezett Georgij Dobrovolszkij, Vla­­gyiszlav Volkov és Viktor Pa­­cajev, a Szaljut a világ első emberlakta orbitális állomá­sává vált. A Szaljut minőségileg új lépés a kozmosz további meg­hódításának útján. Az a tény, hogy a neve ,,tudományos ál­lomás­’, azt jelenti, hogy el­látták tudományos és műsza­ki kísérletek, vizsgálatok el­végzéséhez szükséges felszere­lésekkel. Felszerelték továbbá olyan berendezéssel, amely le­hetővé teszi, hogy szállító űr­hajók kapcsolódjanak hozzá. Ilyen szállító űrhajókon em­bereket — tudósokat, mérnö­köket — és különböző szállít­mányokat lehet eljuttatni a tudományos állomásra. Az űr­hajósok ugyanezeken az űrha­jókon térnek majd vissza a Földre. Április 23-tól 25-ig fontos kísérletre került sor: Föld körüli pályára juttatták a Szojuz–10 űrhajót, amelynek fedélzetén Vlagyimir Satalov, Alekszej Jeliszejev és Nyiko­­laj Rukavisnyikov helyezke­dett el. Az űrhajó szorosan megközelítette a Szaljut tudo­mányos állomást és hozzákap­csolódott. Az űrhajó személy­zete értékes adatokat szerzett a közelítő és összekapcsoló be­rendezés működéséről. Ennek során kipróbáltak egy új ös­­­szekapcsoló berendezést. A Szaljut tudományos állo­másból több mint egy hónapon át érkeztek az adatok az állo­más különféle berendezései­nek működéséről. Az eredmé­nyek azt tanúsították, hogy minden berendezés megbízha­tóan működik. A TASZSZ tudományos szemleírója befejezésül­ hang­súlyozza, hogy a kozmoszban való ,.bevetés­e előtt minden berendezést, készüléket a Föl­dön gondosan kipróbálnak, a lehetőség szerint utánozva a kozmikus feltételeket. A vég­leges kipróbálás azonban csak az űrrepülés során történik meg. A Szaljut tudományos állomás útja ebben az érte­lemben kísérleti jellegű, mert Árad a Duna— késik a zöldár A hét elején a Duna legfon­­tosabb vízgyűjtő területén, az Alpokban 50—90 milliméter csapadék hullott az Inn völ­gyére. Ez a bőséges vízpótlás árhullámot indított el a Dunán, s az áradás —, az előzetes szá­mítások szerint — Budapest­nél egy méterrel duzzasztja meg a folyót. Jókor jön ez a vízszintemelkedés, mert a ma­gyar szakaszon jelenleg az át­lagosnál is kevesebb a víz a mederben. Medve község kör­zetében egy gázló, három he­lyen pedig mederszűkület,ne­hezíti a hajózást, de az áradás néhány napon belül megszün­teti ezeket a gondokat, s ja­víthatja a vízművek kútjainak­ ellátását is. Az ország területén kevés jutott a folyóknak a lehullott csapadékból, a szó szoros ér­telmében szomjasan elnyelte a föld. A zivatar miatt azon­ban átmenetileg helyi vízkár­elhárítási készültséget rendelt el a Veszprémi Vízügyi Igaz­gatóság. A zivatarok legfeljebb a patakok gyors megduzzasz­­tásával teremthetnek veszélyes helyzetet, a Dunát nem befo­lyásolják. A szokásos májusi és június eleji­ zöldár pedig máris elkésett. A szokatlanul meleg tavasz ugyanis az Al­pok hótakarójának nagy ré­szét már elolvasztotta. Mi lesz a postával? „Mozgó" vb-ülés Szekszárdon Érdekes napirendje volt teg­nap délelőtt Szekszárd város Tanácsa Végrehajtó Bizottsá­gának. A lejárt határidejű ha­tározatok végrehajtásának megismerése után a végrehaj­tó bizottság tagjai megvitat­ták Tóth Ernőnek, a posta pé­csi igazgatósága osztályvezető helyettesének tájékoztatóját, mely a szekszárdi posta fej­lesztésére vonatkozó elképzelés­­ekkel foglalkozott. A posta helyzete már-már akut kérdés a megyeszékhelyen. A régi épület szűk, a telefonközpont alkalmatlan arra, hogy kielé­gítse a város növekvő igénye­it. Nem elégítette ki a vb-ta­­gok igényeit a postai szakem­ber által benyújtott tájékozta­tó sem. Rövid volt, túlságosan is a valószínűségek világában mozgó, amit csak részben egé­szített ki Tóth Ernő majdnem egyórás szóbeli referátuma. Ennek summázásaként megál­lapítható, hogy a város és megye illetéke­sei mindent megtettek, hogy a tarthatatlan postai helyzetben változás történ­jen. 1966 óta folytak és folynak a különböző tárgyalások, az im­már százmilliós nagyságrendet súroló beruházásról, ugyanis hozzávetőleg (és egyelőre) en­­­nyibe kerül majd a posta bő­vítése a Várköz irányába. A terveket egy kevéssé ismert rövidítésű cég, a POTI, készí­ti. A Postai Tervező Intézet e téren egyeduralmat élvez. A tervek elkészülte után a kivitelezés 1973-ban kez­dődik és előreláthatólag 1976-ban ér véget. A beruházás nem kapott ki­emelt rangot, így előbbre hoz­ni nem sikerült. 1976-ig tehát még szépszámú nehézség léte­zésével kell számolni. A jú­lius 1-én működésbe helyezen­­dő százas központ édeskevés segítség, még legalább három hasonlóra lesz szükség, amíg a svéd licenc alapján a BHG- ben immár rövidesen szériá­ban készülő Erikson rendszerű központ Szekszárdon működés­be léphet. A végrehajtó bizottság tag­jai az előterjesztés révén vá­ratlan részesei lehettek élő vi­lágproblémáknak. Hírközlési gondjai csaknem valamennyi országnak vannak. Nálunk a híradástechnikai ipar legalább másfél évtizeddel maradt le más iparágaktól és az arány­talanságok felszámolásához még hosszú idő szükséges. A végrehajtó bizottság nem sza­vazta meg ugyan egyik tagjá­nak javaslatát, mely a postai előterjesztés elvetését kívánta, de azt csak lényeges kiegészí­tésekkel fogadta el. Ugyanak­kor a vb ígéretet tett, hogy rövid időn belül pontos igény­listával fordul a posta pécsi (Folytatás a 2. oldalon) Városnéző sétán a vb-tagok.

Next