Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-02 / 79. szám

V»i A szabadságról nevezték el.­ A pesti hídfőnél áll még a két vámház. Mindkettőn táb­la, aranybetűs felirat. Az egyiken ez áll: „Ferenc József híd. Épült az 1893. évi XIV. törvénycikk alapján az ország költségén, a közforgalomnak átadatott Ő felsége, a király által, a magyar állam ezeréves fennállásának évében, 1896. évi október hó 4-én.” A má­sik vámházra ezt írták: „Sza­­badság-híd. A német fasisz­ták és hazaáruló magyar cin­kosaik 1945. január 16-án rob­bantották fel ezt a hidat. Ge­rő Ernő közlekedésügyi minisz­ter vezetése alatt a demokrati­kus Magyarország mérnökei­nek és munkásainak teremtő ereje egy esztendei megfeszí­tett munkával újjáépítette. A Magyar Köztársaság a szabad­ságról nevezte el a hidat és Tildy Zoltán köztársasági el­nök 1946. augusztus 20-án adta át ismét a forgalomnak.” S ebből, nagyjából, minden ki is derül a híd történetéről, nagy napjairól. A múlt század utolsó évei­ben, amikor már a két állandó pest-budai Duna-híd gyalogos- és teherforgalma is megnőtt, az 1885. évi XXI. törvénycikk elrendelte, hogy amint a hidak vámjövedelme meghaladja az évi 650 ezer forintot, a Lánc- és a Margit-híd mellé egy, eset­leg két új hidat kell építeni. Néhány év múlva megfelelő összeg állt a főváros rendelke­zésére, s 1894-ben nemzetközi pályázatot írtak ki az Eskü té­ri — Erzsébet híd — és a Fő­vám téri — Ferenc József — híd építésére. A pályanyertes Feketeházy János tervei alap­ján építették a Fővám téri hi­dat. Vonalában függőhíd alak­ját utánozza, s elismerten a vi­lág egyik legszebb rácsos vas­­szerkezetű hídja. A karcsú, elegáns ívelésű híd szépségét a pillérek feletti vaskapuzatok adják. Az áttört oszlopok le­vegősek, könnyedek, és még­is a híd e részének fontos erő­­tani szerepét hangsúlyozzák. A széttárt szárnyú turulmadarak is jelzik a kapuzat fontosságát. Húszméteres szélességével már az első években is kes­kenynek bizonyult a híd, mert két villamosvágány is halad át a kocsitesten. A pálya alatt négy 65 centiméter átmérőjű vízvezetékcsövet, két kábel­szekrényt és egy 30 centis gáz­vezetéket helyeztek el. A híd­fők és a mederpillérek legna­gyobb megterhelése 114 ezer mázsát nyomhat. A jobb part hídfő alapozásakor 40 fokos meleg víz tört fel Építésekor a szenzáció ere­jével hatott: ez az első na­gyobb folytvas szerkezetű hi­dunk. A Siemens—Martin "el­járással öntött vasút tisztasá­ga, egyenletessége, hossz- és keresztirányú egyenletes igény­bevehetősége, s főleg nagyobb szívóssága és nyúlása kiváló­an alkalmassá tették hidak építésére. A híd szerkezetét a MÁV Gépgyár gyártotta és szerelte fel. A vasszerkezet sú­lya 4884 tonna, a felbillenést akadályozó ellensúlyoké pedig 1218 tonnányi. Amikor az elkészült hidat Ferenc József a millenniumi ünnepségek egyik eseménye­ként felavatta, a balparti me­der­pillér feletti kapuzat egyik toronygombjának aljába okira­tot helyeztek el, az építés kö­rülményeiről, a király és a mi­niszterek aláírásával. Állt a híd, szürke acéltesté­vel átszelve a Dunát, összeköt­ve városokat, meghosszabbítva utakat. Katonák masíroztak és királyok hajtották át, hótól tisztították munkanélküliek, s álmodozva nézte díszes korlát­jára dőlve a vizet a költő. Si­rályok repdesték körül, ragyo­gott fölötte a Nap, és néha fe­kete felhők borították. 1945-ben, január 16-án nem sokkal két óra után megreme­gett és aláhullott. A vízbe tér­delt a híd. A szovjet csapatok 1945. februárjában kitoldták fával, öt uszályhajóra fahidat építet­tek, s ezt beillesztették a hi­ányzó középső rész pótlására. A „megfoltázott” hídon Pest- Buda népe is közlekedhetett, mindaddig, amíg a megrongá­lódott budai rész el nem sül­­­lyedt. A főváros felszabadítása utá­ni első gondolat a két város­rész közötti összeköttetés meg­teremtése volt. S mivel a Fe­renc József híd volt a legke­vésbé megrongálódott fővárosi híd, erre esett a választás. A híd eredeti tervét megtalálták az egykori MÁV tervraktárá­ban. De nem volt vas, se gyár, hogy a szerkezetet újraöntsék. A Közlekedésügyi Miniszté­rium hídosztálya bizottságokat hozott létre, az építési szerszá­mok és építőanyagok felkuta­tására. Biztosítaniuk kellett a munkások élelmezését, ruhával, tüzelővel való ellátását az inf­lációs hónapokban. A roncs­kiemeléshez búvár- és tűzsze­részcsapatokat képeztek ki, szereltek fel. A második világháborúban lerombolt budapesti hídjaink felépítéséhez a „békeévek” híd­építő tevékenysége mellett 30 év kellett volna. A Szabadság­­hidat héthónapi helyszíni munkával állították helyre. Az építés alkalmával 1895—96- ban naponta átlag 12 tonna vasszerkezetet szereltek fel a helyszínen, 1946-ban napi 22 tonnát ! Megfeszített munká­val, csodával határos akarat­tal építették, javították a hi­dat. Pótolták a felrobbantott 138 méteres középső vasszerke­zetet, felemelték a kilenc mé­ter mélyre beszakadt budai pillért, a megmaradt szerkezet sérült részeit javították. Dr. Széchy Károly a híd­­újjáépítés egyik vezető mérnö­ke írja emlékezéseiben, hogy a terv mindig az éppen ren­delkezésre álló anyag szerint módosult, s olyan anyagból építettek, amilyen éppen volt. A javításokat, hol fából ter­vezték, hol a Boráros­ téri, s a Margit-híd roncsainak felhasz­nálásával. De 1946. augusztus 20-án megnyílhatott a híd, átdöcög­hetett az első toldott-foldott sárga villamos, hömpölygött az emberáradat. S a hidat szép szimbolizmussal — a szabad­ságról nevezték el. KÁDÁR MÁRTA — Elismerten a világ egyik legszebb hídja a Szabad­­ság-híd. (Komjáti Ferenc felvétele — KS). A Pamuttextilművek Tolnai Gyára FELVESZ 16 évet betöltött lányokat — fiúkat betanuló szövőnek az alábbiak biztosításával: — betanulási idő 3 hónap — vidékieknek szállást adunk — naponta bejárók utazási térítést kapnak — évi 2—3 alkalommal kedvezményes áruvásárlás lehető­sége a vállalat termékeiből (ágynemű, frottíráru, asztal­nemű) — modern új gyárban kifogástalan munkakörülmények — betanulási idő után 1600—2300 Ft-ig terjedő kereseti lehetőségek — szakmai és állami oktatásban való továbbtanulás lehe­tőségei biztosítottak. Jelentkezni lehet : Tolna, Marx Károly u. 63. munkaügyi iroda (30) i „Társadalmi összefogással a közlekedés biztonságáért" Felhívás a közúti közlekedés biztonságának további szilárdítására Közúti közlekedésünk alakulása minden eddiginél jobban foglalkoztatja a közvéleményt. Hazánkban — így megyénk terü­letén is — a közlekedésben, s azon belül jelentős mennyiségi és minőségi változás megy végbe. E fejlődés fő mozgató rugója szocialista társadalmunk fejlődése, a szocialista népgazdaság bő­vülése, az áru- és személyforgalmi igények fokozódása. A fejlődésben fontos szerepe van az életszínvonal emelke­désének, a több szabad időnek. Belejátszik ebbe az urbanizáció, a hazai és külföldi idegenforgalom növekedése, az utazási kedv és a kulturálódással kapcsolatos igények fokozódása is. Jellem­ző, hogy az ország területén tíz évvel ezelőtt még csak 30 000, míg napjainkban 300 000 személygépkocsi fut közutainkon, s az is közismert, hogy számuk 1975-re félmillióra növekszik. Az ismertetett fejlődésnek, a lendületes motorizációs folya­matnak azonban túl sok salakja van. A téma 1972. március 9—• 10-én a KPM által tartott „Közúti közlekedési munkaértekezlet"-én de más országos fórumokon is súlyának megfelelő hangot ka­pott. Felszínre kerültek azok a negatív jelenségek, amelyek köz­úti közlekedésünk jelenlegi helyzetét jellemzik. Az ország közútjain az elmúlt 6 évben 8000 ember halt meg, 140 000-en sérültek meg könnyen vagy súlyosan, közülük 10 000- en egész életükre rokkantakká váltak. Ugyanebben az időszak­ban a megye területén 194 baleset végződött halállal és 3000 súlyos és könnyű sérüléssel. 1971-ben országosan 22 949, míg megyénkben 585 sérülés­sel járó közlekedési baleset történt, amelyből 36 végződött halá­los eredménnyel. Különösen megdöbbentő, hogy 1971-ben me­gyénk területén több halálos és súlyos sérülést szenvedő gép­járművezető nem rendelkezett gépjárművezetői igazolvánnyal, s a balesetek nagy százalékát kezdő és a fiatalabb korosztályhoz tartozó gépjárművezetők gyorshajtása, szabálytalan előzése, az elsőbbség megadásának hiánya, valamint a szeszes ital okozta. Elgondolkoztató az is, hogy 57 gyalogost ért közúti baleset, akik­nek csaknem fele gyermek és fiatalkorú, vagy idős ember volt. Ezek az adatok érzékletesen utalnak arra, hogy megyénk közlekedésében — a pozitív jelenségek mellett — még mindig vezető szerepet visz a gátlástalan szabálysértők durva, agresszív mentalitása, annak ellenére, hogy az illetékes szervek számos esetben szabtak ki súlyos pénzbírságot, vagy szabadságvesztés­­büntetést. Az elmúlt évben közlekedési bűncselekmény, s a KRESZ rendelkezéseinek durva megszegése miatt 410 vezetői iga­zolvány és 321 ellenőrzőlap került bevonásra. Megyénk közúti közlekedésének helyzete — a jövőt illetően — fokozott társadalmi összefogást, szigorúbb rendőri intézkedé­seket, a gépjárműparkkal rendelkező üzemek, vállalatok, termelő­szövetkezetek, állami gazdaságok vezetőinek és dolgozóinak, de nem utolsósorban a hivatásos gépjárművezetőknek aktívabb megelőző tevékenységét és felelősségét követeli meg. Ennek érdekében — figyelemmel az MSZMP KB 1969. novem­beri és a SZOT elnökségének 1966 évi határozatára — felhívással fordulunk a megye állami, társadalmi és gazdasági szerveihez, a közlekedés valamennyi résztvevőjéhez, hogy fokozottabb ös­­­szefogással és közös tevékenységgek segítsék elő a közúti közle­kedési balesetek megelőzését és visszaszorítását. Közös felelősségünkből kiindulva, közös összefogást kérünk egy olyan közlekedési morál megteremtése érdekében, amely a kölcsönös udvariasságon, előzékenységen alapul. Ne engedjünk teret annak a szűk rétegnek amely mindannyiunknak gondot okoz a közlekedésben magatartásával, s a veszélyhelyzetek láncreak­cióit indítsa el. Támogassuk rendőri szerveink munkáját, akik a jövőben közlekedésünk biztonsága érdekében a közvetlenül bal­esetveszélyes szabálysértések további megfékezése érdekében az eddigieknél szigorúbban fognak fellépni. Kötelességünk megfosztani mindazokat a jármű- és génjár­­művezetőket a közlekedésben való részvételtől, akik rettegésben tartják a rendet és a forgalom biztonságát tisztelő közlekedő partnereiket. A motorizáció fejlődése nálunk is megállíthatatlan. A gép­­jármű barátunk a pihenésben és a szórakozásban. Elválasztha­tatlan életünktől és a munkától. A felelőtlenség és az emberi gondatlanság, a szabályok durva megszűgése azonban még szá­mos esetben okoz az országutakon tragédiákat, egyeseknek öröm helyett könnyet és bánatot. Ezért kérünk mindenkit, hogy segítse munkánkat annak a célnak az érdekében, hogy Tolna menve közútjain tudjuk teremteni azt a közlekedési morált, amely az ember életet van hivatva megmenteni, s amelynek révén ja­­vul közútjaink fegyelme, nő a közlekedés kulturáltsága és biz­tonsága. Megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács Szakszervezetek Megyei Tanácsa Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya Harkányban ZABRISKIE POINT épülő Antonioni amerikai filmje újra Szekszárdon! társasüdülőben előjegyezhetők fél 6 és 8 órakor, a Pécsi 2. sz. Ügyvédi Ápr. 5-én, szerdán Munkaközösségnél. Pécs, Kossuth u. 22. csak fél 6 órakor. Kérjen díjtalan tájékoz­tatót. (28) garzon, egy-, kettő- és háromszobás lakrészek A PANORÁMA MOZI KIADOTT MŰSORÁTÓL ELTÉRŐEN ÁPr. 4-én, kedden (42) \

Next