Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-14 / 112. szám

A szabadságharcosok folytatják előrenyomulásukat Saigon felé (Folytatás az 1. oldalról), folytatásától sem, de rámuta­tott arra, hogy a titkos tárgya­lások sem jelentenek csoda­szert, mert csak akkor vezet­hetnek eredményre, ha Wa­shington „Propagandamanő­ver” helyett tényleg hajlandó komolyan tárgyalni. 2. Le Duc Tho kiemelte, hogy a vietnami kérdés meg­oldásánál a probléma politikai és katonai vonatkozásai elvá­laszthatatlanok egymástól, s az amerikai feltételek éppen azért elfogadhatatlanok, mert hall­gatnak a politikai megoldás­ról. Le Duc Tho pénteki párizsi sajtóértekezlete „nem tartal­mazott olyan új elemet, amely értelmet adna a Vietnammal kapcsolatos béketárgyalások felújításának” — mondották pénteken az amerikai külügy­minisztériumban. Ebből arra lehet következtetni, hogy a jö­vő héten sem folytatódnak a párizsi tárgyalások az ameri­kai fél hibájából. Világszerte változatlan he­vességgel folyik a tiltakozás az USA vietnami agressziójának kiszélesítése ellen. Az Egyesült Államokban szombatra virra­dóan a legnagyobb szabású tüntetésre San Franciscóban került sor. A nyugat-németországi Frankfurtban kétezer ember tartott tiltakozó gyűlést. A rendőrség brutálisan közbe­lépett. A város több pontján incidensekre került sor. Stockholmban pénteken este újabb háborúellenes tüntetést tartottak. Súlyos incidensek robbantak ki Calcuttában az amerikai­ak eszkalációja ellen tüntető fiatalok és a rendőrség között A szovjet emberek ország­szerte tiltakoznak a vietnami háború eszkalációjára tett újabb, agresszív, amerikai lé­pések ellen és követelik az Egyesült Államoktól, hogy ha­ladéktalanul szüntesse be a VDK területének bombázását és tartsa tiszteletben a hajó­zás szabadságának általánosan elfogadott elvét. Pénteken Moszkvában, Ba­kuban és más szovjet városok­ban tiltakozó nagygyűlésre ke­rült sor. A Szovjet Szakszervezetek központi tanácsa 98 milliós tagsága nevében, ugyancsak nyilatkozatban ítélte el, hogy az amerikai kormány elrendel­te a VDK kikötőinek aknazár alá helyezését és a VDK bom­bázásának fokozását. A haiphongi kikötőben tar­tózkodó szovjet hajókon ugyan­csak tiltakozó gyűléseket tar­tottak. Le Duc Tho, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagja, a VDK Párizsban tárgyaló küldöttségének különleges tanácsadója sajtóértekezleten adott tájékoztatást a múlt héten Kissingerrel folytatott titkos megbeszélésről. (Képtávírónkon érkezett.) Észak-Írország : Ismét rendszeressé váltak a lövöldözések Belfast (MTI Észak-Íror­­szág nagyobb városaiban most már ismét rendszeressé váltak a fegyveres összetűzések s a jelek arra mutatnak, hogy a katolikusok fegyveres ellenál­lási szervezete, az IRA is bel­­viszályokba keveredett. A szombatra virradó éjszakai lö­völdözés szomorú mérlege egy halott és több sebesült. Londonderryben egy katonai őrhelyet értek lövések az éj­szaka, s az angol katonák vi­szonozták a tüzet. Eközben a független ír Köz­társaságból olyan hírek érkez­nek, hogy Lynch miniszter­elnök a közös piaci belépés ügyében tartott népszavazás kedvező eredményét az IRA- val való erélyesebb fellépés indokolására is fel akarja használni. Az IRA politikai szervezete, a Sinn Fein ugyan­is más csoportokkal együtt a belépés ellen foglalt állást, s nagyarányú vereséget szenve­dett. Pénteken az ír rendőr­ség razziát tartott az IRA-val szimpatizáló számos családnál és hét embert letartóztatott. Folyam­­kavics eladás Paks, Duna-parton levő ka­vicskitermelő üzemünknél, depóniából OSZTÁLYOZATLAN FOLYAMKAVICS 59,— Ft/m9 ÁRON korlátlan mennyiségben kapható. Közületeket és magánosokat készséggel kiszolgálunk. Nagyobb megrendelés ese­tén éves szerződést is kö­tünk. Tm. Építőanyag-ipari Vállalat, Szekszárd, Marx K. u. 11. Tel.: 12—283,12—284. (258) Mit elfietnek, mit hozhatnak magukkal a turisták A Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokságának tájékoztatója Az utazási forgalomban ér­vényesülő legfontosabb vám- és devizarendelkezésekről — az idei turistaszezon megindu­lása előtt — a Vám- és Pénz­ügyőrség országos parancsnok­sága a következő tájékoztatást adta az MTI munkatársának: Minden külföldre utazó utas engedély nélkül viheti ki azo­kat a személyes használatára szolgáló tárgyakat, amelyekre — az utazás célját és időtarta­mát is figyelembe véve — a külföldi tartózkodás folyamán szüksége van; legfeljebb há­rom napra szóló úti élelmet, továbbá a 16 éven felüli uta­sok két liter bort, egy liter szeszes italt és 250 db. cigaret­tát. Nem tekinthetők úti éle­lemnek az olyan élelmiszerek, amelyek csak feldolgozás után fogyaszthatók. A személyes használati tár­gyakon kívül az egyéni útle­véllel és betétlappal utazók ajándékot is vihetnek külföld­re. Csoportos útlevéllel utazók ajándék kivitelére nem jogo­sultak. Az engedély nélkül kivihető ajándéktárgyak személyenkinti összértéke az 1000 forintot nem haladhatja meg és nem lehet kereskedelmi mennyisé­gű. A­z iparművészeti és kép­zőművészeti alkotások, vala­mint a tartós használati tár­gyak egyedi értéke az 500 fo­rintot nem haladhatja meg. Az ajándékok között csak egy da­rab tartós használati tárgy le­het. Ajándék címén élelmiszer, ital, dohánygyártmány, bélyeg, valamint muzeális és nemes­fémből készült tárgy nem vi­hető külföldre. Engedély nélkül vihető ki 200 forint váltópénzben vagy 20 forintnál nem nagyobb címletekben. Külföldi fizető­­eszköz kiviteléhez devizaható­sági engedély szükséges. A külföldről behozott tár­gyak közül vámmentesek a személyes használatra kivitt és visszahozott útiholmik. Célsze­rű a nagyobb értékű vagy kül­földi eredetű tárgyakat kiuta­záskor a vámárunyilatkozaton feljegyezni és a kivitelt a vám­hivatallal igazoltatni. Az egyéni útlevéllel és be­tétlappal utazók személyen­ként 8000 forint összértékű, az idegenforgalmi irodák vagy bármely más szerv által szer­vezett társasutazásban csopor­tos útlevéllel részt vevők pe­dig 2000 forint összértékű áru­féleséget hozhatnak be kül­földről. Az egyéni útlevéllel és be­tétlappal utazók 4000 forint együttes belföldi forgalmi ér­tékű és nem kereskedelmi jel­legű tárgyakat­, a csoportos útlevéllel utazók pedig 1000 fo­rint összértékű tárgyakat vám­mentesen hozhatnak be. A belföldi forgalmi érték 40 százalékát kitevő vámot kell fizetni, ha a behozott tárgyak együttes belföldi fogyasztói ára a 4000 forintot — csoportos út­levéllel utazók esetében az 1000 forintot — meghaladja, vagy ha a tárgyak között 1000 forintnál nagyobb értékű tar­tós használati tárgy is van. A vámfizetés nem a határon történik. A vám a beutazástól számított 30 napon belül ka­matmentesen fizethető be. Ha az utas a vámmentesen beho­zott tárgyat értékesíteni kí­vánja, az utána járó vámot ér­tékesítés előtt meg kell fizetni. Engedély nélkül hozható vissza az érmékben, vagy 20 forintnál nem nagyobb címle­tekben kivitt 200 forint, továb­bá a külföldön el nem költött külföldi fizetőeszköz. A 8000 forintot — csoportos útlevéllel utazók esetében a 2000 forintot — meghaladó ér­tékű, valamint a kereskedelmi mennyiségben behozott áruk nem vámkezelhetők. A vámvizsgálatkor az utas köteles a magával vitt tárgya­kat és fizetőeszközöket a vám­hivatalnak bejelenteni és el­lenőrzés céljából bemutatni. A kiutazó utasok a vám­hivataltól írásos tájékoztatót kapnak a legfontosabb vám- és devizarendelkezésekről. Az utasforgalomban érvé­nyesülő egyéb vám- és deviza­­rendelkezésekről a határ-vám­hivatalok, valamint az ország belterületén működő vám- és pénzügyőri szakaszok minden érdeklődőnek készségesen ad­nak részletes tájékoztatást és felvilágosítást. (MTI) A nemzetközi jog történeté­ben soha nem létezett olyan ténylegesen védelmi jellegű politikai-katonai szövetség, mint amilyet 1955. május 14- én a lengyel fővárosban alá­írt Varsói Szerződés életre hí­vott. A tizenhét esztendővel ezelőtti fenyegető európai helyzet parancsolóan írta elő a szocialista országok erőfeszí­téseinek egyesítését, a haté­kony önvédelem megszervezé­sét. Az azóta eltelt időszak ese­ményei minden tekintetben igazolták e lépés megtételének helyességét. A Varsói Szerző­dés egész eddigi fennállása alatt betöltötte alapvető funk­cióját: megbízhatóan garan­tálta valamennyi szerződő fél — köztük hazánk — területi sérthetetlenségét, nemzeti szu­verenitását, függetlenségét és szabadságát. A koalíciónkban testet öltött hatalmas erő — a hatvanas évektől már a világ­­politikában is egyre határo­zottabban jelentkező katonai erőfölényünk — eredményesen visszatartotta a nyugati agres­­­szív köröket a kockázatos ka­landoktól, biztosította a szo­cializmus építésének legkedve­zőbb nemzetközi feltételeit és az általános biztonságot. Több mint másfél évtized­del a szerződés aláírása, a szo­cialista országok egyesített fegyveres erőinek létrehozása után a tények meggyőzően iga­zolták, hogy földrészünknek ebben a században élvezett vi­szonylag leghosszabb békés időszaka elsősorban az erővi­szonyok javunkra történt el­tolódásának köszönhető! Ebből logikusan következik a kérdés: miért ne lehetne a még min­dig bizonytalan európai békés állapotot tartós és szilárd ala­pokra helyezni ? Emlékeztet­nünk kell arra, hogy a Varsói Szerződés tagállamai már az alapító okmányban kimond­ták: „Ha létrejön az európai kollektív biztonsági rendszer és e célból általános európai kollektív biztonsági szerződést kötnek — amire a Szerződő Felek állandóan törekedni fog­nak — a jelen szerződés az ál­talános európai szerződés ér­vénybelépésének napján érvé­nyét veszti”. A Szovjetunió, a szocialista országok kormányai tehát már közel húsz esztendővel ezelőtt is eszköznek — nem pedig cél­nak — tekintették a Varsói Szerződést. A cél változatlan: a kollektív európai békerend­szer megteremtése. Ha ezt a célt sikerül elérni, nem lesz többé szükség sem a NATO-ra, sem pedig a Varsói Szerződés szervezetére. A politikai ta­nácskozó testület 1963-as bu­karesti, az 1969-es budapesti, az 1970-es berlini és az 1972- es prágai ülésein mindvégig az általános biztonsághoz vezető utak és módok vizsgálata állt a figyelem középpontjában. A legutóbbi prágai ülésszakon már azok az alapelvek is meg­fogalmazódtak, amelyek a jö­vő Európájának államközi kapcsolatait, a katonai erő­szaktól mentes békés egymás mellett élést szabályozhatnák. Minden további előrelépéshez azonban az szükséges, hogy a két szemben álló koalícióban a katonai elemek súlyát — po­litikai és gazdasági együttmű­ködés javára — fokozatosan csökkentsék. A népek körében az európai biztonság eszméje mind von­zóbb, a NATO legmakacsabb erőinek ellenállása, taktikázá­sa miatt azonban lassú az elő­rehaladás. További kitartó, kö­vetkezetes harcra, a szocialis­ta országok még aktívabb fel­lépésére van szükség ahhoz, hogy vissza lehessen szorítani az európai enyhülés ellensé­geit. Ebben az összefüggésben — számolván azzal, hogy a NATO-t egyelőre n­em akarják megszüntetni, sőt növelik ka­tonai erejét — a Varsói Szer­ződés tagállamai sem enged­hetik meg maguknak közös védelmi potenciáljuk gyengíté­sét. Egyesített fegyveres erőink­nek — miként a múltban — a jövőben is teljesítenie kell az európai és a világbékét vé­delmező szerepét. Ebből be­csülettel vállalja a reá eső részt néphadseregünk. A szo­cialista védelmi koalícióban való aktív részvételünk legsa­játosabb nemzeti ügyünk. Az európai biztonságért vívott harcban azt tekintjük legfőbb feladatunknak, hogy megfelelő súllyal támasszuk alá szocia­lista államunk békepolitikáját, s erőnkhöz, lehetőségeinkhez mérten előbbre vigyük a test­­v­érországokkal együtt vállalt közös ügyünket. SERFŐZŐ LÁSZLÓ alezredes A Varsói Szerződés és az európai biztonság

Next