Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-24 / 147. szám

TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!N­ÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJa XXII. évfolyam, 147. szám ARA: 90 PILLÉR Szombat, 1972. június 24. Mai számunkból HÁRMAN SZEKSZÁRD KÖZTISZTASÁGÁRÓL 4. old. BAKTÉRIUMVADÁSZATON KÁNIKULÁBAN GEMENCBEN A GEMENCCEL 5. old. A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MŰSORA 6. old. VOLÁN 7. old. * SPORT ,8. old. Befejezte munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka Pénteken az országgyűlés folytatta a Magyar Népköztár­saság 1971. évi költségvetésé­nek végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslat vitáját. Az ülé­sen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fe­hér Lajos, Gáspár Sándor, Kál­lai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP­ Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti dip­lomáciai képviseletek több ve­zetője. Apró Antal elnöki megnyitó szavai után dr. Petri Gábor Csongrád, Rubóczki Istvánné Szabolcs-Szatmár, Cserna Sán­dor Baranya, Pakurát Miklós­né Hajdú-Bihar, Horváth Lász­ló Somogy megyei, Pázsit Ár­pád budapesti képviselő szó­lalt fel, majd szünet követ­kezett. Szünet után az elnöklő Varga Gáborné Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek adta meg a szót, aki összegezte a vita tapasztalatait és válaszolt az elhangzott észrevételekre. Az elhangzott ésrevételek közül a pénzügyminiszter fő­leg azokat emelte ki, amelyek az elmúlt évi gazdálkodással kapcsolatban arra mutattak rá, mely területen nem használták fel elég hatékonyan a rendel­kezésre álló anyagi erőforrá­sokat, hol gazdálkodtak ros­­­szul, milyen módon lehetne biztosítani az anyagi eszközök ésszerűbb elosztását stb. Hoz­záfűzte, a maga részéről derű­látó az említett kérdések meg­oldását illetően, ugyanis a kérdések sokrétű és szakszerű felvetése azt tükrözte, hogy az említett területeken dolgozók, valamint az országgyűlés tag­jai kellő tapasztalatokkal, na­gyon sok jó elgondolással ren­delkeznek ahhoz, hogy további előrehaladást tudjunk elérni. Végezetül a pénzügyminisz­ter kérte az országgyűlést, hogy az 1971. évi állami költ­ségvetés teljesítéséről szóló törvényjavaslatot és válaszát fogadja el. Az elnök ezután szavazást rendelt el, amelynek eredmé­nyeként az országgyűlés a Ma­gyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásá­ról szóló törvényjavaslatot ál­talánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szövegben egyhangúan elfogadta. Ezután napirend szerint kö­vetkezett a bíróságokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Korom Mihály igazságügy­miniszter szólalt fel. Az előterjesztett törvény­­javaslat — egyezően az eddi­gi helyzettel — azt is rögzíti, hogy az igazságügyi miniszter felügyeletet gyakorol a bíró­ságok általános működése fe­lett, aláhúzva, hogy e tevé­kenysége nem sértheti a bírói függetlenséget. A törvényjavaslatnak a bí­rák választására vonatkozó rendelkezései ugyancsak teljes összhangban vannak alkotmá­nyunkkal. A hivatásos bírák választásával — a Legfelsőbb Bíróság bíróit kivéve — több mint két évtizedes gyakorlatot adunk át a múltnak. Az a tény, hogy a hivatásos bírák választása oly magas állami vezető testület hatáskörébe került, mint Népköztársasá­gunk Elnöki Tanácsa, kifeje­zésre juttatja a bírói tevékeny­ség fontosságát, a bírák társa­dalmi megbecsülésének növe­­lését Egyben ez fontos bizto­sítéka a bírói függetlenségnek és az igazságszolgáltatás de­mokratizmusának is. (Folytatás a 2. oldalon). Dr. Korom Mihály expozéja Állam- és jogrendszerünkben fontos szerepük van az igaz­ságszolgáltatásra vonatkozó jogszabályoknak. Alkotmá­nyunk 5. fejezete tartalmazza a bíróságok működésének és szervezetének legfontosabb alapelveit, a részletes szabá­lyok megalkotását pedig tör­vényre utalja. Az elő­terjesztett törvényjavaslat ennek a cél­nak kíván eleget tenni azzal, hogy részletesen szabályozza a bíróságok szervezetével és ha­táskörével összefüggő kérdése­ket — kezdte beszédét az igaz­ságügy-miniszter, majd így folytatta: Hazánkban szilárd a törvé­nyes rend. Aki törvényeinket megsérti, megbüntetjük. Ugyanakkor jogrendszerünk minden becsületes állampol­gár számára biztosítja a nyu­godt és félelem nélküli éle­tet. Bíróságainknak jelentős szerepük van e fontos elvek megvalósításában. A rájuk bí­zott feladatok további jó ellá­tásának feltételeihez járul hozzá a törvényjavaslat. A jelenleg hatályban lévő bírósági szervezeti törvényt csaknem két évtizeddel ezelőtt alkotta meg országgyűlésünk. A mostani törvényjavaslatot az elmúlt évtizedek gyakorlati tapasztalatainak felhasználá­sával, a jelen és a jövő kö­vetelményeinek figyelembe­­vételével készítettük elő. Ren­delkezései arra hivatottak, hogy egész igazságszolgáltatá­sunk munkája hatékonyabbá váljék. A miniszter a továbbiakban az előterjesztett törvényjavas­lat legfontosabb rendelkezé­seiről" szólt. Tisztelt képviselő elvtársak? Alkotmányunk kimondja, hogy a Magyar Népköztársa­ságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják. A bírói igazságszolgáltatás al­kotmányos alapelve érvénye­sítésének fontos feltétele, hogy magas szintű jogszabály egy­értelműen határozza meg e bírósági határőrbe tartozó ügyek körét. Ennek a követel­ménynek tesz eleget a törvény­­javaslat, amikor kimondja, hogy a bíróság dönt a bünte­tő és a polgári jogi ügyekben, a családjogi vitákban, vala­mint a munkaügyi és a szö­vetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos legfontosabb kér­désekben. Az igazságszolgáltatás egysé­gének fontos alapelvét juttat­ja most következetesen ér­vényre a törvényjavaslat az­által is, hogy az eddigi állam­­igazgatási jellegű gazdasági és területi munkaügyi döntő­­bizottságokat bíróságokká ala­kítja át. Ezzel a szabályozás­sal jelentékeny mértékben egyszerűsítjük és áttekinthe­tőbbé tesszük az igazságszol­gáltatási szervezet rendszerét, hiszen megszüntetjük a tar­kaságot, párhuzamosságot, a széttagoltságot. Alkotmányunknak megfele­lően rendelkezik úgy a tör­vényjavaslat, hogy a Legfel­sőbb Bíróság gyakorol elvi irányítást az összes bíróságok bírói működése és ítélkezése felett. Ennek érdekében mond­ja ki azt is, hogy a Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi dön­tései a bíróságok számára kö­telezőek. A törvényesség a jogalkalmazás egységének ér­dekeit szolgálja e rendelke­zés. Ugyancsak ezt a célt szol­gálja, hogy a Legfelsőbb Bíró­ságon gazdasági és munkaügyi kollégiumokat hozunk létre, amelyek szervezetileg is elő­segítik az egész igazságszolgál­tatás munkájának jó áttekin­tését és az egységes irányítás hatékonyságának növelését. Ha, ehhez még hozzátesszük, hogy változatlan­ marad a Leg­felsőbb Bíróság elnökének a jogerős bírósági ítéletekkel kapcsolatos törvényességi óvá­si joga, illetőleg ezek elbírálá­sának a legmagasabb bírói hatáskörben való megtartása vagy a jogértelmezési feladat kiemelései, akkor még világo­sabban jut kifejezésre a Leg­felsőbb Bíróság «mgymányos szerepének növekedése. teljesen indokolt Kádár János fogadta az Olasz Kommunista Párt küldöttségét Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fo­gadta az Olasz Kommunista Párt küldöttségét, amely Gior­gio Napolitano-nak, a párt po­litikai bizottsága tagjának ve­zetésével ideológiai, kulturális és tudománypolitikai kérdések tanulmányozására érkezett ha­zánkba. Az elvtársi hangulatú megbeszélésen jelen volt Aczél György és Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára. (MTI) Befejeződtek a magyar—indiai tárgyalások • Indira Gandhi elutazott hazánkból Pénteken délelőtt az Ország­ház minisztertanácsi termében befejeződtek a magyar—indiai hivatalos tárgyalások. A tárgyalásokról közös köz­leményt hoznak nyilvánosság­ra. Pénteken délután elutazott Magyarországról Indira Gan­dhi, az Indiai Köztársaság mi­niszterelnöke, aki a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának meghívására hivatalos látogatást tett hazánkban. Az indiai kormányfővel együtt el­utazott kísérete is. A búcsúztatáson megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, az ország­­gyűlés e­lnöke, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, Kis­házi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Cseterki­­ Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Bíró József, dr. Horgos Gyula, Péter János, dr. Szekér Gyula, a kormány tagjai, dr. Kós Pé­ter, a Magyar Népköztársaság új-delhi nagykövete, valamint a politikai élet több más ve­zető személyisége, a tábornoki kar több tagja. Jelen volt a búcsúztatásnál C. B. Mutham­­ma, az Indiai Köztársaság bu­dapesti nagykövete. Ott volt a búcsúztatásnál a budapesti diplomáciai képviseletek sor vezetője és tagja. Eljöttek a miniszterelnök-asszony bú­csúztatására a budapesti indiai kolónia tagjai is. Díszjel harsant, majd a dísz­egység parancsnoka jelentést tett­ Indira Gandhinak. Fel­csendült a magyar és az in­diai himnusz, közben 21 tüzér­ségi díszlövést adtak le a magas rangú vendég tisztele­tére. Indira Gandhi Fock Je­nő társaságában ellépett a díszegység arcvonala előtt, s köszöntötte a katonákat. Az indiai kormányfő ezután szí­vélyes búcsút vett a meg­jelent magyar közéleti szemé­lyiségektől, a diplomáciai tes­tület képviselőitől, majd Fock Jenő társaságában e­lhaladt a búcsúztatására megjelent fővá­rosi dolgozók hosszú sorai előtt. Magyar és indiai zászlócskák emelkedtek a magasba,­ s a budapesti dolgozók képviselői szeretettel búcsúztak Indira Gandhitól, s éltették a magyar és az indiai nép barátságát. A díszegység díszmenete után úttörők virágcsokrokat nyújtottak át az indiai kor­mányfőnek és a kíséretében lévő személyiségeknek, akik ezután elfoglalták helyüket a különrepülőgépen. Indira Gandhi a beszállás előtt bará­ti kézfogással szívélyes búcsút vett Fock Jenőtől. Néhány perc múlva a re­pülőgép a magasba emelke­dett. (MTI)

Next