Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-07 / 237. szám
\ k *w ÏOt-HA MINSYEI világ proletárjai, egyesüljeteki A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁIM luLNA MI'„-Yil BIZO fT SAGANA. i' l.APJA XXII. évfolyam, 237. szám ARA: 90 FILLÉR Szombat, 1972. október 7. NDK-beli tanácsi vezetők Szekszárdon A megyeszékhellyel és a megyével ismerkedtek a vendégek Az ország nagy részére kiterjedő programja során tegnap magas rangú NDK-beli tanácsi küldöttség kereste fel Szekszárdot. Vezetője Fritz Scharfenstein volt, az NDK minisztertanácsa mellett működő Tanácsi Hivatal elnöke, tagjai Werner Raberger, Halle megye tanácsának első elnökhelyettese, valamint Harald Hahn és Theo Höfler. A vendégeket elkísérte útjukon dr. Farkas Ottó, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala titkárságának vezetője. Tiszteletüidre délelőtt fogadást adott és hosszú eszmecserébe torkolló beszámolót tartott Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke. Szabópál Antal a vendégek személyében nemcsak egy testvéri ország képviselőit, hanem részben régi barátokat is köszöntött, hiszen közülük már néhányan jártak Magyarországon. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nagyságrendben tizenhetedik megyéjének régi és gyümölcsöző kapcsolatai vannak az NDK Karl-Marx- Stadt megyéjével. Részletesen és behatóan ismertette a megye földrajzi, gazdasági, közgazdasági viszonyait, lakosságának rétegződését, településeinek számát és nagyságrendjét. Kitért az iparosítás eddigi eredményeire, de nem felejtette el említeni gondjainkat, nehézségeinket sem. Az NDK- vendégek megyénkben telt rövid, egynapos látogatásának az volt a fő célja, hogy első kézből ismerkedjenek a nem közvetlenül tanácsok alá rendelt szervek és a tanácsok, elsősorban természetesen a megyei tanács, kapcsolataival. Szabópál Antal hangsúlyozta az ilyen kapcsolatok területén megnyilvánuló kölcsönösséget, összehangoltságot, a rendszeres tájékoztatók, konzultációk jelentőségét és részben azt is, hogy a társadalmi szervek különböző fokon, fórumokon és módon milyen részt vállalnak a társadalom önigazgatásában, a szocialista demokratizmus egyre erőteljebb valóra váltásában. Utóbbinak egyik bizonyítékaként többek közt felhozta a falugyűlések — tanácstörvényben is rögzített — szerepét. Hosszasan kitért a különböző megállapodásokra, szocialista szerződésekre, melyeket részben a megyei tanács kötött sokakkal, köztük több tudományos intézményel. Vagy amelyekhez hasonló a megye száznyolc települése közül a legkülönbözőbbeket fűzi az intézmények, társadalmi szervezetek sorához Az NDK-delegáció tagjai nevében Fritz Scharfenstein köszönte meg a bőséges tájékoztatót és nyomatékosan hanglyozta, hogy „Szabópál Antal milyen fontos és nem alábecsülendő munkaterületekre hívta fel figyelmüket, melyek mögött jelentős tartalékok rejtőznek a közös cél, az állampolgárok boldogulásának előbbre segítése érdekében.” Az ilyen és hasonló tapasztalatcseréket hasznosaknak ítélte, amelyeknek tárgyáról nem lehet és nem is érdemes vitatkozni, hiszen jó barátok gondolatcseréjéről van szó. Ennek jegyében, mint mondotta „gátlástalanul” merte feltenni kérdéseit, melyek nagyjából a következő gondolatok körül csoportosultak: A megye uralkodó én mezőgazdasági jellegéből következően milyen a választott szervek tagjainak szociális, származás és végzettség szerinti összetétele? Hogyan érvényesül megyénkben a munkásosztály vezeti szerept? Míglfk a tanácsi vezetők, elsősorban a vb-titkárok képesítése, iskolai végzettsége? A nők foglalkoztatottságának milyen az aránya a mgyében? Egy hektárnyi mezőgazdaságilag művelt területre hány itt lekötött dolgozó jut? Milyen munkaerő-tartalékokat rejt még a megye? "■ A részletes és nem is mindig könnyű, mert elemző és számszakilag is bizonyított válaszok után az NDK-delegáció vezetője különösen nagy figyelmet szentelt a tanácsokat a különböző intézményekkel összefűző szerződések formáinak. Az alapos és dokumentumokkal támogatott tájékoztatót követően megállapította, hogy ezen a területen megyénk előbbre van a német barátaink által ismert és megszokott szintnél. A kora délutánba nyúló eszmecsere után a vendégek megtekintették a Gemenc Szállót, a megyei művelődési központot és a Szekszárdi Állami Gazdaság fontosabb létesítményeit. O. I. ! A Szakszervezetek Országos Tanácsának Ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott. Az ülés első napirendi pontjaként Gál László, a SZOT titkára rámutatott, hogy a szakszervezeti mozgalomban az irányító munkát is erőteljesen tovább kell javítani. Ennek alapvető feltéele, hogy jobban alapozzanak a tagság előzetes véleményére, javaslataira, s a dolgozókat fokozottan vonják be a fontosabb kérdések eldöntésébe is. A szocialista demokrácia, s ezen belül az üzemi és szakszervezeti demokrácia fürtös eszköz a munkásosztály, a dolgozó tömegek kezében a hatalom gyakorlására. Ezért nem elég csupán a feladatokat közölni, a dolgozókat a vitába bevonni, arról is gondoskodni kell, hogy a döntések meghozatalában is közreműködjenek. A továbbiakban a SZOT titkára az ellenőrzési, véleményezési és döntési jogok gyakorlásának tapasztalatait elemezte. Mint mondotta, véleményezési jogaikkal általában kevéssé élnek a Szakszervezetek. E munkát csak azzal lehet lényegesen megjavítani, ha véleményeiket jól megalapozzák, előterjesztéseiket alaposan előkészítik, és azokban széles körben felhasználják a dolgozók véleményét, észrevételeit. Következetesebben kell figyelemmel kísérni, hogy a vállalat a szakszervezet véleményét milyen mértékben veszi figyelembe, ha azt elutasítja, követelni kell a gazdasági vezetőktől a megfelelő indoklást. A SZOT titkára külön felhívta a figyelmet azokra az estekre, amikor a szakmai vezető vezetési készségéről mondanak véleményt. Az előadó szóvá tette, hogy amíg országosan egészséges decentralizálási folyamat bontakozott ki, a vállalatok belső mechanizmusában ez ma még kevéssé érzékelhető, ami a szakszervezeti munka decentralizálását is akadályozza Végül a SZOT titkára a tanácsülést számos javaslatról tájékoztatta, amelyeket a vállalati szakszervezeti szervek nyújtottak fel a szakszervezeti munka további javítására Többen kezdeményezték például, hogy a kifogásolási jog kiterjesztésével erősítsék az alapszervezetek fellépését a szocialista erkölcsöt sértő jelenségekkel szemben. Javasolták azt is, hogy bővítsék a szakszervezetek hatáskörét a költségvetési szerveknél. Kezdeményezték, hogy a szocialista brigádvezetők tanácskozását mint hivatalos fórumot iktassák be az üzemi demokrácia rendszerébe, s a szocialista brigádvezetők tanácskozását a vállalatoknál évente legalább kétszer kötelezően tartsák meg. Számos szakszervezeti szerv kérte, hogy a szakszervezeti tisztségviselők jogi védelmét terjesszék ki a funkció megszűnése utáni két évre. E kezdeményezéseket, sokoldalúan megvizsgálják. Második napirendi pontként Timmer József, a SZOT titkára, a magyar szakszervezetek nemzetközi munkájáról számolt be. Dr. Dimény Imre előadása az állami gazdaságokról Pénteken a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében rendezték meg az állami gazdaságok vezetőinek második országos tanácskozását, amelyen több mint négyszázan vettek részt. Dr. Lénárt Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes megnyitója után dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter értékelte a mezőgazdaság szocialista állami nagyüzemeinek munkáját. Elmondotta, hogy a gazdaságok területi koncentrációja lényegében befejeződött, a gazdaságok munkájánál előtérbe lépett a gazdaságosság és a jövedelmezőség, amit az is jelez, hogy a nagyüzemek úgy alakították ki termelési szerkezetüket, hogy lehetőség szerint a legnagyobb nyereséget érhessék el. Dr. Dimény Imre ezután rámutatott: a gazdaságokban különböző módon növekedett a termelés és a nyereség; ebben a tekintetben eléggé nagyok a különbségek, ami a vezetés hatékonyságával és az eltérő természeti adottságokkal függ össze. Kifejtette: a kedvezőtlen természeti adottságok valóban sok mindent meghatároznak, de a gazdaságok vezetőinek ilyen körülmények között is lehetőségük van az eredményes gazdálkodás megszervezésére, amit egész sor jó példa bizonyít. Sajnos, az ellenkezőjére is van példa: a gazdaságvezetés hibája miatt 1971-ben kilenc gazdaság került nehéz anyagi helyzetbe. Elismeréssel szólt arról, hogy az állami gazdaságok a magasabb szintű gazdasági együttműködés, a társulás lehetőségeinek megteremtése óta szorgalmazzák a különféle anyagi érdekeltségen alapuló közösségek létrehozását. A miniszter leszögezte: az élelmiszergazdasági együttműködés továbbfejlesztésénél olyan termelési és árukapcsolatok kialakítására kell törekedni, amelyekben az érdekeltek — a termelők és a feldolgozók — a többletjövedelmet a közreműködés arányában osztják meg egymás között. A tanácskozás részvevői ezután megvitatták a mezőgazdasági termelés, feldolgozás és forgalmazás időszerű kérdéseit. Eszmecseréjük szombaton folytatódik. (MTI) Dombóvári kommunisták szakszervezeti tanácskozása Tegnap a dombóvári városi pártbizottságon hatvan kommunista tanácskozott az időszerű szakszervezeti feladatokról. Az első előadást Egyed Mihály SZMT-titkár tartotta erről a témáról. Buschiárolyné, a városi pártbizottság nőreferense a nőpolitikai határozatok végrehajtását értékelte a város üzemeiben gyűjtött tapasztalatok alapján, korreferense Raund Gáborné, a vasutas területi bizottság flőfelelőse volt. Jutkász Győző, a városi KISZ-bizottság titkára az ifjúságpolitikai határozatok végrehajtásában eddig elért eredményekről tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit.