Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-01 / 77. szám

XXIII. évfolyam, 77. szám .........­­ ■ [UNK] [UNK] ■*■":•****­világ proletárjai, egyesOljeteki A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOL­NA MEGYEI flUGT-bÁBANAK LAK­A­­ ARA: 1,20 FORINT Vasárnap, 1973. április 1. !v A hadseregben is becsülettel álljatok helyt A laktanya kapui szomba­ton délelőtt ünnepi eseményre nyíltak meg a látogatók előtt, az ünnepélyes eskütételre. Jöttek a szülők, a rokonok, barátok, menyasszonyok , hogy odaálljanak majd a fegyvert szorító fiú mellé, az"­T* az eskü megható sza­vait mondja. Pontosan tíz óra, amikor az egység feszes vigyázzban tiszte­egve fogadja az érkező parancsnokot és a magasabb egység képviselőjét. A Himnusz elhangzása után Hereng Gábor, a Tolna me­gyei KISZ-bizottság honvédel­mi és sportfelelőse köszönti a fiatal katonákat. — A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Tolna me­gyei Bizottsága, megyénk if­jú­­komunistái, úttörői és kisdo­bosai nevében megbecsüléssel és tisztelettel köszöntelek benneteket eskütételetek al­kalmából. Kívánjuk, hogy szolgálati időtök alatt sikere­sen sajátítsátok el a politikai és katonai ismereteket. Elvár­juk tőletek, hogy miként a bevonulás előtt a polgári életben, itt a hadseregben is becsülettel álljatok helyt, s szüleiteknek, hozzátartozóitok­nak, munkatársaitoknak azzal szerezzetek örömet, hogy a katonai szolgálattal járó kö­telmeknek, feladatoknak pél­dásan tesztek eleget. — Parancsnokaitoktól azt kérjük, neveljenek benneteket drága hazánk, a Magyar Népköztársaság, dolgozó né­­pünk, munkásosztályunk sze­reteté­re és a mindenkori ön­zetlen szolgálatra. — Tudjuk jól, hogy a fegy­veres, katonai szolgálat nem könnyű, és sokszor komoly erőfeszítéseket követel. A hadügyben végbement fejlő­dés következtében a katonai tevékenység felgyorsult, várat­lan fordulatok jellemzik. Mindez­ gyors helyzetfelisme­rő és értékelő készséget, hatá­rozott döntéseket, önálló kez­deményezőkészséget követel a katonától. A csapatok ma­gas fokú gépesítettsége ellené­re nagy fizikai erőkifejtést, szívósságot, edzettséget, ügyességet, s nem utolsó sor­ban magas színvonalú erköl­csi tulajdonságokat kíván. Ehhez a szolgálathoz férfiak­ra van szükség, a szó igazi és tel­mi értelmeiben. Viszont tudatában vagyunk annak, hogy ti e feladatok megoldá­sára képesek vagytok. A köszöntő után a szek­szárdi Vaszari Tibor lép ki a sorból, és kér engedélyt az eskü letételére, s odaléptek mellé szülei is. Miután az eskü szövegét elmondotta — mint már megannyi katona­elődje —, vigyázzmenetben a csapatzászlóhoz lépdel, és fél­térdre ereszkedve megcsókol­ja a bíborszínű selymet. A fia­tal katona után újonctársai egymás után teszik le az es­küt közvetlen parancsnokaik előtt. A fiatal katonákat ezután Kádai József tiszt köszönti, amelyre társai nevében Simon Sándor honvéd válaszol. Az Internacionálé után az egység díszmenetben vonul el a parancsnokok és a több száz főnyi látogató előtt.. B. I. — K. Z. Rio (/ Öt új MSI BT-tagcsoport Tolna megyében Az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés a Magyar— Szovjet Baráti Társaság tevé­kenysége iránt. A különböző rendezvények, előadások és kiállítások és évfordulók a szovjet nép életének megis­merésére irányították a fi­gyelmet. Ennek eredménye­ként megyénkben újabb öt MSZBT-tagcsoport alakult. A Babits Mihály megyei műve­lődési központ, a Rózsa Ferenc középiskolai kollégium, az aparhanti Búzavirág Termelő­szövetkezet, a tamási Bér! Balogh Ádám Gimnázium és a megyei tanács tamási járási hivatala a felszabadulási év­forduló tiszteletére rendezendő ünnepségen veszi át a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnökségének okle­velét a rendeltetésszerű mű­ködés elismeréséről, és ezután a tagcsoportok hozzákezdhet­nek a tervszerű munkához. Ezzel megyénkben az MSZBT-tagcsoporto­k száma 29-re emelkedik. , A Chilei KP az ország előtt álló politikai feladatokról A Chilei Kommunista Párt központi bizottságának plé­numa folytatta a központi bi­zottsági beszámoló vitáját, melynek központi témája az ország előtt álló politikai és gazdasági feladatok megoldá­sa. Ezekről a kérdésekről be­szélt Orlando Milas gazda­ságügyi miniszter, a Párt kb politikai bizottságának tagja. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy a chilei forradalom si­kere döntően a gazdasági problémák megoldásától függ. Megoldásukhoz pedig egyrészt távlati célkitűzésként biztosí­tani kell az abszolút többség támogatását a népi egység számára, továbbá elszigetelni és felszámolni a reakciót, eler­­ét venni a polgárháború ki­robbanását célzó aláaknázó munkának, bővíteni és elmé­lyíteni a népi egységkormány eddigi tevékenységét Konkrét gazdasági feladat­­okról szólva Milas hangsú­lyozta, hogy szükség van a gazdaság folyamatos tervezés­­ére és egységes gazdasági ve­zetésre, végezetül pedig a ter­melékenység fokozására szólít­tatta fel a chilei dolgozókat , Péter János Japánba látogat Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­tere a japán kormány meghí­vására a közeli napokban hi­vatalos látogatást tesz Japán­ban. Ezt követően a Mongol Népköztársaság kormányának meghívására Ulánbátorba lát­togát. Novemberben : nemzetiségi kongresszus Nemzetiségi tanácskozás Tegnap délelőtt több mint 100, megyénkben élő német és délszláv nemzetiségű dolgozó­­ vett részt Szekszárdon, a Babits művelődési házban rendezett­ nemzetiségi tanácskozáson. Az­ eseményen megjelent dr. Wild Frigy­es, a Magyaror­szági Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára, dr. Kővágó László, a Művelődés­­ügyi­­ Minisztérium nemzeti­ségi osztályának vezetője. A Hazafias Népfront megyei el­nöksége, a Magyarországi Németek Demokratikus Szö­vetsége és a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szö­vetsége által közösen rende­zett tanácskozáson Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei titkára tartott beszá­molót a ma<rémúkvben élő nem­zetiségiek helyzetéről Nemzetiségi politikánk alapjait pártunk következetes, nemzetközileg elismert inter­nacionalista politikája, gaz­dasági, politikai és kulturális fejlődésünk, valamint a szo­cialista demokrácia fejlődése képezi, — kezdte beszámoló­ját Csajbek Kálmán. Nemze­tiségi politikánk célja és tar­talma a magyar és nemzetisé­gi dolgozók testvéri együtt­működése, amely az egész nemzet szocialista egységének létbe­jöttét segíti elő. Az MDP központi vezetősége 1956. május 21-én hozott ha­tározatot a nemz­­e­­tégek kö­zött végzendő politikai, okta­tási és kulturális munkáról. A Központi Bizottság átfogó­an 1958-ban foglalkozott is­mét a magyarországi nemzeti­ségek problémáival. Az azóta eltelt időszak gazdasági és társadalmi életének változásai következtében időszerűvé vált a nemzetiségi politika is­mételt megvitatása. Ezért 1968-ban újra napirendre ke­rült nemzetiségi politikánk. A nemzetiségi dolgozók bíz­nak a párt és a kormány po­litikájában, szilárd elvi ala­pokon áll, és a mindennapi életben érvényesül az össze­fogás a magyar és a nemzeti­ségi anyanyelvű állampolgá­rok között, szocialista célki­tűzéseink megvalósításáért. A jó politikai légkör következ­tében megnőtt a nemzetiségi dolgozók közügyek iránti ér­deklődése, politikai, társa­dalmi és kulturális aktivitása. Nemzetiségeink osztályszerke­zetét vizsgálva bizonyos elté­rést tapasztalunk a magyar lakosság osztályszerkezetétől Döntő részük a mezőgazda­ságban,­ azon belül pedig a termelőszövetkezetekben dol­gozik. Az iparban csak Bony­­hádon dolgozik jelentősebb­­ számú német. Szakadát, Di­­óeberény, Tolna, Bátaszék né­met nyelvű lakossága az épí­tőipar felé orientálódik­. Sok német dolgozik Tolnán, Pak­son, Simontornyán az ipar­ban. A nemzetiségi értelmiséget illetően" a következő jelenség­gel találkozunk: A németek nagy számban küldik gyer­mekeit közép- és felsőfokú tanulmányok folytatására. Elszakadva a szülői háztól, új környezetbe kerülve, a magyar továbbtanuló fiata­l lokkal való tartós együttélés következtében túlnyomó ré­szük már magyarnak vallja magát, s az ország iparosodot­tabb, urbanizáltabb tájaira vándorol át. Nemzetiségi állampolgára­ink a magyarországi szocialis­ta közösség, megyénk, falva­­ink szocialista közösségének tagjai, akiket születésük, ba­ráti, családi kon­ s­zitjük, foglalkozásuk, gazdasági ér­dekeik Magyarországra köt­nek. Érdekeiket azonosnak vallják a magyar nép érde­keivel, és részarányuknak megfelelően bekapcsolódnak és részt vesznek hazánk gaz­dasági, társadalmi, politikai és ideológiai életében. Általános tapasztalat, hogy elsősorban az idősebbek be­szélik otthon a német nyel­vet. Becslések szerint nagyobb számban­­ megyénkben az alábbi helyeken élnek ma né­met nemzetiségi dolgozók: 3700-an a tamási járás 10 községében, 9500-an a bonyhá­di járás 28 községében, 300- an Csibrákon, 1000-en pedig Szekszárdon. Megyénkben szerb lakosság Medinán él (Folytatás a 3. oldalon) /

Next