Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-08 / 132. szám

IC'PA HEGYEI »HÍG PrOuttUAL. ÍGÍESOUÉJEKl VMAGYAR SZfea&IAL I S JA: M .U­H.K­Á.S RA P t jt 01 hí ‘4 B»ZQI-TS'A.G­Á,N­A­K"- LAPJa XXIII. évfolyam, 132. szám. AK A: 80 FILLER Péntek, 1973. Június 8. „A kiállítás bizonyítson, agitáljon, mutassa be a legforradalmibb osztály életét”” Tolnai Ferenc, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg a „...mi hoztuk az időt...” kiállítást Csütörtökön délelőtt 10 óra­kor mintegy százfőnyi közön­ség előtt nyitotta meg Tolnai Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bi­zottságának , titkára a ....mi hoztuk az­ időt...” című kiállí­tást, amely hivatott megismer­tetni a látogatókat a munkás­­osztály életével, helyzetével, tevékenységével. A kiállítás 96 országos hely­zetet és tényeket ismertető, valamint 10 megyénk munkás­­osztályának útját bemutató tablója betölti a Babits Mi­hály megyei művelődési köz­pont kiállítási termét és jól áttekinthető, a megértést és megismerést elősegítő módon ad tájékoztatást. Tolnai Ferenc megnyitó be­szédében hangsúlyozta: — Minden egyes tabló kü­lön is és együttesen is bizo­nyítja, hogy korunk történel­mének főszereplője a munkás­­osztály. Az az osztály, amely a világon elsőnek tűzte zászlajára az embernek a tőke alól való felszabadítását; az az osztály, amely önmagával együtt a többi elnyomott osztály tagjait — az egész népet — felszaba­dította. Az évek során a szocialista építés élenjáró és vezető osz­tálya egyben hazánk legna­gyobb osztálya is lett. 1971-ben az aktív keresők­­ 55,2 százalé­ka volt munkás. Munkáscsalád tagja az ország lakosságának több mint egyharmada. A továbbiakban Tolnai Fe­renc megemlékezett a kiállí­tás megyei vonatkozású anya­gáról is. — E kiállítás — mondotta — történeti áttekintést ad a magyar, de ezen belül a Tol­na megyei munkásság életéről is. A kiegészítő megyei anyag készítői nem törekedtek a tel­jességre, hanem szerény ke­retek között tárják elénk bi­zonyítékát­ annak, hogy me­gyénk munkásságának leg­jobbjai a kezdet kezdetétől fogva részt vettek a tőke elle­ni harcban.­­ A kiállított anyag egy része ma már történelmi do­kumentum, amelyet az átélő korosztály, az idősebb nemze­dék, a kortárs szemével büsz­kén szemlél. A fiatalabbak pedig tisztelettel emlékeznek meg róluk, az elődökről... Tolnai Ferenc a továbbiak­ban arról az útról szólt, ame­lyet társadalmunk vezető osz­tálya megtett a felszabadulás óta napjainkig, majd a követ­kező gondolatokkal nyitotta meg a kiállítást: — Megyénk munkásosztálya fiatal. Létszáma csak a fel­­szabadulás után nőtt meg je­lentősen, de mint azt az 1970- es megyei pártértekezlet meg­állapította: „Az új munkások többsége rövid idő után, meg­felelő kollektívák támogatásá­val és segítségével, jól bele­illeszkedik az üzem életébe és a régi munkásokhoz hasonlóan lelkiismeretesen dolgozik.” A kiállítást átadva rendel­tetésének Tolnai Ferenc hang­súlyozta: — Bizonyítson, agi­táljon, mutassa be egy nép legforradalmibb osztályának életét. A „...mi hoztuk az időt ..” kiállítás ismertetésére — jú­nius 28-ig, naponta 10—18 óra között tekinthető meg a me­gyei művelődési központban — a későbbiekben részletesen visszatérünk. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­­tanács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a külügymi­niszter jelentését a Bolgár Népköztársaságban tett látoga­tásáról. A tárgyalásokat a tel­jes nézetazonvosság jellemezte az összes megvitatott kérdés­ben. A külügyminiszterek megelégedéssel állapították meg, hogy a két nép testvéri barátsága és sokoldalú együtt­működése állandóan fejlődik. A Minisztertanács meghall­gatta a Fővárosi Tanács elnö­kének tájékoztató jelentését a főváros tavalyi fejlesztési ter­veinek végrehajtásáról és az idei beruházási feladatokról. A korábbi évekhez viszonyít­va színvonalasabb volt a ter­vező és az előkészítő mun­ka, javult a gazdaságosság és nőtt a hatékonyság. A tanács ter­veinek megvalósításához nagy­mértékben hozzájárult, hogy a kormány jelentős összeget biz­tosított többletberuházásokhoz. Ennek nyomán javult a tö­megközlekedés és a közmű­­ellátás. Javult a főváros la­kosságának ellátása is. A ta­nács erőfeszítéseit ez évben is elsősorban a lakásépítkezé­sekre és az ezekhez kapcsoló­dó közmű- és intézményi el­látás biztosítására, a tömeg­közlekedés javítására összpon­tosítja. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A kormány megtárgyalta az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a Minisztertanács tanácsi hivatala elnökének je­lentését a túlzott igényű, költ­séges városközpontok létesíté­sének megakadályozására tett intézkedésekről, amelyekre a kormány az elmúlt évben ha­tározatot hozott. A Minisztertanács a jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette. Felhívta az előterjesz­tőket, hogy az engedélyezési eljárás során továbbra is meg­felelő szigorúsággal járjanak el, továbbá vizsgálják meg a határozat végrehajtásának helyzetét és erről ez év végéig számoljanak be. A külkereskedelmi miniszter előterjesztése alapján a kor­mány — megállapítva, hogy a külföldi hivatalos kiállítások mind politikai, mind gazdasá­gi szempontból egyaránt hasz­nosak külkapcsolatain­k fej­lesztésére — határozatot ho­zott, hogy a következő két év­ben mely országokban, mi­lyen jellegű kiállításokon és vásárokon vegyenek részt a magyar külkereskedelmi szer­vek. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Július 3-án­­ kezdődik a helsinki értekezlet Helsinki (MTI). Július 3-án délelőtt ül össze Helsinkiben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. A döntés az előkészítő kon­zultáció délelőtti ülésén szüle­tett, amikor más munkacso­portokban befejezték két na­pirendi pont bizottsági feladat­tervének szerkesztését. Az európai biztonsági értekezlet jóváhagyott napirendje a kö­vetkező : 1. Az európai biztonsággal összefüggő kérdések. 2. Együttműködés a gazda­ság, a tudomány, a technika és a környezetvédelem terüle­tén. 3. Együttműködés emberies­ségi és egyéb területeken. 4. További lépések a konfe­rencia után. Mind a négy ponthoz részle­tes feladatterv csatlakozik. Alekszej Koszigin és Fock Jenő találkozója • Prága (TASZSZ) Alekszej Koszigin szovjet kormányfő szerdán Prágában találkozott Fock Jenő minisz­­­terelnökkel. A meleg, baráti légkörű találkozón eszmecserét folytattak a szovjet—magyar együttműködés kérdéseiről, va­lamint a két ország részvéte­léről a szocialista gazdasági integráció komplex program­jának megvalósításában Koszigin szovjet kormányfő szerdán ugyancsak találkozott a KGST prágai ülésszakán A KGST 27. ülésszakának harmadik napján, csütörtökön folytatta munkáját a tagálla­mok képviselőiből álló szer­kesztő­­bizottság, amely előké­szíti a záródokumentumokat. A delegációk vezetői és tag­jai a csütörtöki napot Cseh­szlovákia képviselőivel való találkozókra, kétoldalú tárgya­lásokra és prágai városnézés­re használták fel. Sor került a 27. ülésszakon részt vevő egyes delegációk munka jellegű ta­lálkozójára is. A KGST 27. ülésszakának jegyzőkönyvét pénteken dél­előtt írják alá a Cernin-palo­­tában­ részt vevő számos delegáció vezetőjével. Megbeszélést foly­tatott Piotr Jaroszewicz len­gyel miniszterelnökkel, Carlos Rafael Rodriguez kubai mi­niszterelnök-helyettessel és An­ton Vratusával, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács alelnökével. A megbeszéléseken megvi­tatták a kétoldalú együttmű­ködés fejlesztésének távlatait, valamint a KGST tevékenysé­gének kérdéseit. Prága: Flesch István, az MTI tudósítója jelenti: A KGST prágai ülésszaká­nak első két napja után a ple­náris üléseken elhangzott fel­szólalások és elemzések isme­retében körvonalazhatók a tagállamok elkövetkező közös tevékenységének fő feladatai. Az előző tanácsülés óta eltelt időszak eredményeinek őszin­te és kritikus szemléletű ér­tékelése ellenére egyöntetű a megállapítás, hogy a legfon­tosabb területen, a nemzetkö­zi szocialista gazdasági integ­ráció komplex programjának teljesítésében érezhető előre­lépés történt. A szocialista in­tegráció adta lehetőségeket — mint erre a küldöttségvezető kormányfők többször rámutat­tak — az eddiginél azonban hatékonyabban és intenzíveb­ben kell kiaknázni. Annál is inkább, mivel most folyik a tagállamok új, ötéves népgaz­daságfejlesztési terveinek elő­készítése, s ily módon a prog­ram döntő szakaszába lép. Ezért az ülésszak mindenek­előtt arra szolgál, hogy egész sor kérdésben kialakítsa a közösség további gazdaság­­politikai stratégiáját. Ide tar­tozik főképpen a tervezés nemzetközi rendszerének fo­kozatos kialakítása, a modern és hatékony termelési struktú­­ra tervszerű létrehozása első­sorban a gépiparban, továbbá a két- és sokoldalú koordiná­ció jobb megszervezése és a nemzeti és nemzetközi tevé­kenység fokozott egybekapcso­lása a KGST szerveiben. Álta­lában elmondható, hogy az el­következő szakaszban nagy­mértékben növekszik az in­tegrációs folyamat megszerve­zésével szemben támasztott igényesség. Nagy hangsúlyt kapott a ta­nácskozáson természetesen a tüzelőanyag- és energiaszük­séglet perspektivikus biztosítá­sának kérdése is, amely ki­emelkedő fontosságú a tag­államok gazdasági fejlődése szempontjából. Folytatta munkáját a szerkesztő bizottság

Next