Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-01 / 126. szám
4 NÉPÚJSÁG A KANYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 120MSÁJ «74 jűn, 1. XXIV. évf. 126, szám ARA 0,90 Ft Fehér Lajos vágta el a szalagot Üzembe helyezték a Sió-torkolati művet [UNK] • # Szekszárd kapcsolatba kerül a tengerekkel Zászlódíszbe öltözött tegnap délelőttre a Cremenci erdő szélén a közelmúltban elkészült Sió torkolati mű. Sok száz ember négyévi áldozatos munkája eredményeként, a több mint félévig tartó próbaüzemelés utáni ünnepélyes körülmények között átadták az ország legnagyobb hajózózsilipjét és az árvízkaput. Az ünnepségen megjelent Fehér Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, K. Papp József, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a Tolna megyei pártbizottság első titkára, Karászi Kálmán, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője. Ott voltak a hatalmas építkezésen közreműködő vállalatok, intézmények vezetői, beosztott dolgozói. Az átadási ünnepség délelőtt 11 órakor K. Papp József megnyitó beszédével kezdődött, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága, a megyei tanács, valamint a Sió-torkolati mű létesítésében részt vett szervek nevében köszöntötte a megjelenteket, külön is köszöntve Fehér Lajost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, Dégen Imre államtitkárt, az Országos Vízügyi Hivatal elnökét, majd a következőket mondta ünnepi megnyitójában: — Igen nagy öröm számunkra, hogy a Dunántúl egyik legnagyobb vízgazdálkodási létesítményét a Sió-torkolati művet üzembe helyezhetjük. Nem feladata a megnyitónak, hogy részletesen elemezze a mű rendeltetését, az általa elért célokat, de mindenképpen megelégedéssel és örömmel állapítom meg, hogy megyénk nagyon jelentős vízgazdálkodási létesítménnyel gazdagodott. A Sió-torkolati mű azonban nemcsak Tolna megye, hanem hatásterületének tágabb régiója számára is rendkívül nagy jelentőséggel bír. A torkolati mű több mint 300 millió forintos beruházással megvalósított többcélú Vízgazdálkodási létesítmény. Fő rendeltetése az árvízvédelem, melyet azzal tölt be, hogy a Duna magas, jeges árvizeit kirekeszti a Sióból, s ezáltal lényegesen lerövidíti a védendő töltések hosszát. Sokak — és különösen a Tolna megyeiek — előtt emlékezetes az 1956- os jeges árvíz, amikor is Tolna megye területén több töltésszakadás veszélyeztette településeinket, létesítményeinket, az emberi életet. Különösen kritikus helyzet alakult ki a Sió-töltések mentén, mert a Sió jobbparti töltésének átszakadása egyet jelentett volna Szekszárd város jelentős részének és a Sárköz falvainak elöntésével. A torkolati mű ennek a veszélynek lényeges csökkentését célozza és mára ez önmagában felbecsülhetetlen jelentőségű. Az árvízvédelem mellett azonban fontos szerepet tölt be a létesítmény a hajózási viszonyok megjavításában, a Balaton vízkészlet-gazdálkodásának jobbá tételében, lehetőséget teremt mezőgazdasági vízhasznosítások, ipari és mezőgazdasági vízellátás javítása számára. Tisztelt ílvtársak — Mind az előkészítés, a tervezés, mind a kivitelezés során állandóan figyelemmel kísértük a megvalósítás előrehaladását, s úgy ítéltük meg, hogy az ezekben részt vett szervek odaadó, lelkes és jó minőségű munkát végeztek. Különösen tiszteletre méltó az, hogy a megvalósítás közben felmerült nehézségek ellenére a mű a tervezett határidőre elkészült. Szeretnénk ezért a megyei szervek nevében már elöljáróban köszönetet mondani mindazoknak, akik a megvalósítás lehetőségét megteremtették, akik konkrétan közreműködtek a ma 1 értesítésében, határidőre történő elkészítésében. A megye vezetése mindent el fog követni annak érdekében, hogy a mű betöltse a rendeltetését és feleljen meg annak a sokrétű célkitűzésnek, melyet a megvalósítás szándékolt. K. Papp József megnyitó beszédét követően Szászhelyi Pál, az Országos Vízügyi Beruházó Vállalat vezérigazgatója jelentést tett Fehér Lajosnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának és Dégen Imre államtitkárnak a Sió-torkolati mű elkészültéről, illetve a próbaüzemelés sikeres befejezéséről és kérte az üzembe helyezés engedélyezését. Az OVIBER vezérigazgatójának jelentéstétele után Dégen Imre tartotta meg ünnepi beszédét. Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke elmondta, hogy a torkolati mű megépítésével százéves elképzelések váltak valóra. Már akkor megvolt a szándék, zsilipek segítségével szabályozni a Balaton vízszintjét, s a csatorna medrét záró kapukkal megfékezni a pusztító árvizeket. A tervek elkészítésénél — folytatta az államtitkár — levonták az 1956- os pusztító árvíz tanulságait. A partokat megerősítették, s a most átadásra kerülő árvízkapuval végleg lehetetlenné tették, hogy a dunai árvíz felduzzassza a Siót, s ezzel veszélyeztesse az azt környező településeket, termőföldeket. Beszédének további részében elmondta Dégen Imre, hogy a torkolati mű átadásával lehetővé válik, hogy 1000—1500 tonna súlyú hajók is feljussanak Szekszárd határába, s ezzel a megyeszékhely közvetlen kapcsolatba kerül a Dunán keresztül a tengerekkel, kis túlzással tehát elmondhatjuk, hogy Szekszárd tengeri kikötő lesz. Befejezésül az ünnepi szónok ismertette a torkolati műnek a vízgazdálkodás területén megnyilvánuló hasznát. Elmondta, hogy a zsilip segítségével jelentős mértékben csökkenteni lehet azt a vízmennyiséget, melyet a csatorna hajózhatóvá tétele érdekében a Balatonból le kellett engedni. Ily módon a Balaton környékén lévő mezőgazdasági területeken sokkal több vizet használhatnak öntözésre. Emellett a teló két partján húzódó földekre a felduzzasztott Sióból lehet venni. a korszerű mezőgazdaságnak elengedhetetlenül fontos öntözővizet Az ünnepi beszéd elhangzása után Karászi Kálmán jelentést tesz a Sió-torkolati mű üzemképességéről. Ezt köve(Folytatás a 3. oldalon.) Tíz százalékkal túlszárnyalják a tervet Másodszor kiváló a gerjeni termelőszövetkezet A naptárban nem, de Gerjenben pirosbetűs ünnep volt 1974. május 31. Az utcán ünneplőbe öltözött emberek, fehér inges, piros nyakkendős úttörők . . . Magukat, a munkájuk eredményét ünnepelték. A színpadon fehérlő-pirosló úttörők énekeltek: „Munka adta az emberségünk, nekünk szolgál az értelem ...” A munkáról szólt itt mindenki.Az elvégzett és az elvégzendő munkáról. Taba Sándor, a termelőszövetkezet elnöke értékelésében elmondta: a gerjeni termelőszövetkezet az 1973. évi gazdálkodás eredményei alapján a termelőszövetkezetek országos gazdasági versenyében másodszor nyerte el a „Kiváló Szövetkezet” címet. Eredményeiket jól mutatja, hogy 1973-ban 22 százalékkal több árbevételt biztosított a növénytermesztési főágazat, mint 1972-ben. A búza 43,9, az árpa 51,7, a napraforgó 21,7 mázsás hektáronkénti átlaga mind azt eredményezte, hogy többet tudtak értékesíteni, több lett a bevétel. Állattenyésztésük is jól fejlődött. 1973-ban 17 százalékkal nőtt az 1972. évi záró állományhoz képest a szarvasmarha-állomány és ezen belül 25 százalékkal a tehénlétszám. A gerjeni termelőszövetkezet nemcsak célul tűzte ki a meghirdetett szarvasmarhaprogramot, de a valóságban is bizonyítja — ennek megfelelően cselekszik. Kocalétszámuk 19 százalékkal nőtt. — • Termelőszövetkezetünk 1973. évi gazdálkodásának értékelését ez ünnepélyes alkalommal így foglalhatjuk össze: terveink és elgondolásaink reálisak voltak. • Termelőszövetkezetünk tagsága és vezető munkatársainak összefogó munkája meg is hozta az eredményt. Tagjaink létbiztonsága megvan, ehhez további jó munkával meg nagyobb alapokat tudunk teremteni és biztonsággal nézhetünk a magunk és a gyermekeink jövője elé — mondotta Taba Sándor tszelnök. A munkáról, a feladatokról szólt Palóc Tamás, a pincehelyi Vörösmarty Termelőszövetkezet elnöke, a TOT önkormányzati bizottságának tagja, aki a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter megbízásából adta át a Kiváló Termelőszövetkezet oklevelet és adta át öt dolgozónak a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetést, és két dolgozónak ad elismerő oklevelet. A geljéríiek munkáját dicsérte a felszólaló dr. Szabó Piroska, a Szekszárd és vidéke tsz- szövetség titkára is. A termelőszövetkezet elnöke húsz tsz-bagot tüntetett ki a Kiváló Termelőszövetkezeti Dolgozó éremmel, illetve oklevéllel. Vörösre tapsolódtak a kemény munkához szokott, kérges tengerek. Munkájuk eredményét ünnepelték és újabb kötelezettséget vállaltak. Csatlakoztak a XT. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyhez. Vállalták hogy a növénytermesztésben a betervezetthez képest tíz százalékkal magasabb termést érnek el, állattenyésztési bevételüket pedig több mint félmillió forinttal teljesítik túl. Ha ez sikerül, akkor nincs kizárva, jövőre is kiváló lesz a gerjeni Rákóczi.