Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-01 / 281. szám

f vitae pRotmfijft/gqygsffijgTm TOLNA MEGYEIUTE PUJSAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A város felszabadulásának 30. évfordulóján­­ A szekszárdi városi pártbizottság és a városi tanács ünnepi ülése Szekszárd felszabadulásának­ harmincadik évfordulóján teg­nap délelőtt együttes ünnepi ülést tartott a városi párt­­bizottság és a városi tanács. A megyei pártbizottság ta­nácstermében a magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Rúzsa János, a városi pártbizottság első titkára mél­tatta az évforduló jelentőségét és köszöntötte az ünnepi ülés résztvevőit, köztük Somi Ben­jámint, a megyei pártbizottság titkárát, Szabópál Antalt, a megyei párt-vb tagját, a me­gyei tanács elnökét, az ideig­lenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok képviselőit, Szekszárd testvérvárosának, a franciaországi Bezons-nak küldöttségét, élén Albert Bet­­tencourt polgármesterrel. Rú­zsa János bevezető szavai után dr. Nedák Pál, a városi tanács elnökhelyettese emel­kedett szólásra. — A létért küzdő emberiség, a hadszíntérré vált és részben felszabadított ország számára a második világháború véres napjainak sorából nem emel­kedett ki különösebben az 1944-es év novemberének utolsó napja. Városunk polgá­rainak azonban ez a nap kü­lönleges jelentőségű, újkori történelme nagy, sorsdöntő napjává vált E napon űzte ki a diadalmasan előrenyomuló szovjet hadsereg a város terü­letéről a fasiszta megszállók utolsó alakulatait ez a nap Szekszárd felszabadulásának ünnepe — kezdte beszédét dr. Nedák Pál. Szólt a második világháború, az 1944-es esztendő sorsdöntő eseményeiről, a szovjet had­sereg felszabadító harcairól, a város felszabadulását követő nehéz napokról, amelyek azon­ban már magukban hordozták a változás, a fejlődés csíráját . Az újjáépítés, a gazdasá­gi, társadalmi, kulturális fel­­emelkedés csak 1945. április 4-e, az ország teljes felszaba­dulása után kezdődött meg. Az évszázados elmaradottságból való hasztalan kiútkeresésre, olykor céltalannak látszó küz­delmek után tett pontot ez a nap. Belőle fakad nemzeti füg­getlenségünk kivívása, a fa­­siszta-félfeudális rendszer megsemmisítése, a nagybirtok­­rendszer felszámolása, a nép­hatalom megteremtése — mon­dotta dr. Nedák Pál. Vázolta a felszabadulást kö­vető esztendőkben, majd az öt­venes években elért fejlődést, eredményeket, szólt a hatva­nas években mind dinamiku­­sabbá váló iparosításról, a mélyreható társadalmi, gazda­sági változásokról, a mezőgaz­daságban elért eredményekről, majd így folytattaj : — Harminc év eredményei­ben az egész magyar nép erő­feszítései öltenek testet A fel­­szabadulás óta nemcsak belső életünk változott meg, hanem helyünk is a világban. Hazánk szocializmust építő ország, a szocialista közösség egyenran­gú és megbecsült tagjaként a nemzetközi haladás élvonalába tartozik. Újkori történelmünk folyamán most vagyunk elő­ször egy olyan szövetségi rend­szerben, amelyben egymásra találtunk a szomszéd népekkel. A megtett út ma már történe­lem. A történelmi mérföldkö­veknél a visszatekintés arra jó, hogy erőt merítsünk a to­vábbhaladáshoz. Most ünne­pelünk. Az ünnepi fogadal­munk az legyen, hogy harminc éves munkánk eredményeire támaszkodva, erőnket nem kí­mélve mindent megteszünk a társadalmi haladás továbbfej­lesztéséért, az ország és váro­sunk további felvirágoztatásá­ért — fejezte be beszédét a városi tanács elnökhelyettese. Ezt követően Albert Betten­court, Bezons kommunista pol­gármestere köszöntötte az ün­­nepi ülés résztvevőit, méltatta a város felszabadulásának je­lentőségét, szólt a franciaor­szági gazdasági és társadalmi viszonyokról, majd a jelenle­vők nagy tapsa közepette a bé­két éltetve magyarul fejezte be beszédét Az ünnepi ülés Rúzsa János zárszava után az Internacioná­­lé hangjaival ért véget A városi pártbizottság és a városi tanács együttes ünnepi ülése után a testületek tagjai a Felszabadulás téri szovjet hősi emlékműhöz mentek. A városi pártbizottság nevében Rú­zsa János, a városi pártbizottság első titkára és dr. Három­házi Jánosné, a párt városi végrehajtó bizottságának tagja, a városi tanács nevében dr. Nedák Pál elnökhelyettes és dr. Bősz Endréné vb-titká­r helyezte el a megemlékezés koszorúját az emlékmű talapzatá­ra. Rajtuk kívül koszorúztak még a hazánkban ideiglenesen állomásozó egyik szovjet ala­kulat képviselői, a megyeszékhely felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére itt tar­tózkodó bezons­ i delegáció tagjai, a Hazafias Népfront és a KISZ városi bizottságának képviselői. VASÁRNAP 1974 dec. 1. XXIV. évi 281. szóra. ARA: 1.20 Ft Fock Jenő visszaérkezett indiai és burmai látogatásáról Fock Jenő, a Minisztertanács elnölke, laM Indira Gandhi mi­niszterelnök meghívására hi­vatalos látogatást tett az In­diai Köztársaságban, majd azt követően U Ne Win-nek, az államtanács elnökének és U Sein Win miniszterelnöknek a meghívására Burmába látoga­tott, szombaton visszaérkezett Budapestre. Fock Jenővel együtt hazaér­kezett felesége, valamint a mi­niszterelnök kíséretének tag­jai: dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, dr. Hetényi István, az Országos Tervhiva­tal államtitkára, Rácz Pál kül­ügyminiszter-helyettes, dr. Sza­lai Béla külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, Lakatos Ernő, a Minisztertanács Tájékoztatá­si Hivatalának elnökhelyettese, dr. Koós Péter, a külügymi­nisztérium főosztályvezetője, Nagy Lajos, a külügyminiszté­rium protokollosztályának ve­­zetője, Kovács Sándor, a Mi­­nisztertanács elnöke titkárságá­­nak vezetője. A fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Huszár István és dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettes­­ei, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter,­ Pója Frigyes külügyminiszter, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter, Dégen Im­re államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke,, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács tit­kárságának vezetője. Jelen volt az érkezésnél C. B. Muthammaj az Indiád Köztársaság nagykö­vete, valamint B. D. Sevilda, a Szovjetunió nagykövetségének követtanácsosa. NEW YORK A Szovjetunió állandó ENSZ- képviselete New Yorkban saj­­tódokumentumiként nyilvános­ságra hozta az SZKP KB PB, a Szovjetunió Legfelső Taná­csának Elnöksége és a szovjet minisztertanács közleményét Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford találkozójának eredmé­nyeiről. LONDON Néhány órával azelőtt, hogy pénteken éjfélkor életbe lépett a brit kormánynak az ír köz­­társasági hadsereg ellen hozott rendkívül szigorú törvénye, újabb két súlyos bombame­rénylet történt Észak-Írország­­ban. Csaknem egyidejűleg, pénte­ken a késő esti órákban az észak-írországi Crossmaglen és Newry egy-egy kocsmájában robbant borhiba. A két merény­let következtében csaknem hat­van személy sérült meg, közü­lük kettőnek állapota válságos. Mindkét város az Ír Köztársa­sággal való­­ határ közelében fekszik, és mindkét­­ bombame­rénylet többnyire a katoliku­sok által lakott területeken tör­tént. PÁRIZS Franciaország és a VDK megbízottai pénteken aláírták az 1974-es hitelmegállapodást. Érmek keretében Franciaország idén 130 millió frank értékű áruhitelt és kölcsönt nyújt a VDK-nak, fejlesztési tervei megvalósításához. A tavalyi hi­telkeret összege 100 millió frank volt BUKAREST ülést tartott az RKP KB Végrehajtó Politikai Bizottsá­ga Niccolae Ceausescu főtitkár elnökletével. Az ülésen meg­alakították a végrehajtó politi­kai bizottság állandó irodáját,­ amely biztosítja a párt- és ál­lami tevékenység koordinálá­sát. Az állandó iroda vezetője Nicolae Ceausescu, az RKP fő­titkára, tagjai: Manea Manescu miniszterelnök, Gheorghe Op­­rea miniszterelnök-helyettes, Ion Patan miniszterelnök-he­lyettes, külkereskedelmi mi­niszter és Stefan Andrei, az RKP KB titkára. A végrehajtó politikai bizott­ság megvitatta az 1975. elején esedékes nagy nemzetgyűlési és néptanácsi választások elő­készítésével kapcsolatos teen­dőket. MOSZKVA Moszkvában november 25-e és 28-a között tudományos konferenciát tartottak a szocia­lista országok és a latin-ame­rikai kontinens közötti kapcso­latok kérdéseiről. A Szovjet Tudományos Akadémia Latin- Amerika intézetében megren­dezett tanácskozásokon szov­jet szakértőkön kívül részt­­ vettek a magyar, NDK-beli, lengyel és csehszlovák tudo­mányos intézetek képviselői is. Zsiguli-tömlőfeszmérők határidő előtt A Mechanikai Mérőműsze­rek Gyára szekszárdi műszer­gyárának dolgozói, köztük a „VÁZ” szocialista brigád tag­jai túlteljesítették a felszaba­dulás 30. évfordulója és a XI. pártkongresszus tiszteletére a Zsiguli gépkocsik alkatrész­­gyártásában erre az évre tett vállalásukat: a szekszárdi gyárban a határidőnél hat hét­tel előbb elkészítették az elő­irányzott háromszázezer Zsi­­guli-tömlőfeszmálő idei utolsó példányát, sőt terven felül még 672 darabot szállítottak el a MOGÜRT közvetítésével a Szovjetunióba. Jelenleg már a jövő évi gyártást készítik elő, sőt az óév végéig még tíz-ti­­zenötezer tömlőfeszmérőt akarnak legyártani és elszállí­tani a tognatti autógyárba.

Next