Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-01 / 27. szám
•'V- Szekezárd 71... Egyetemi Könyv ICS ^TT w 'ViLÁg PkulcTÁRJAI. egyeseveteki TOLNA MEGYEI • 'AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BZOTTSÁGÁNAK LAPJ-. Magyarország — köztársaság arminc évvel ezelőtt a magyar történelem egyik jelentős, mindaddig megoldatlan vitakérdése dőlt el: a köztársasági államforma. Nem véletlen, hogy a demokratikus Magyarország megteremtéséért folyó harcok oldották meg az évszázados pert — Magyarországot az 1946. évi I. törvény köztársasággá nyilvánította. A társadalomtudományokban, a már régebben megindult vita lényege a népi demokratikus fejlődés első időszaka politikai hatalmának meghatározása körül alakult ki. A politikai hatalomnak ebben az időszakában hajtottuk végre a földreformot, államosítottuk a bankokat, a bányákat, a legjelentősebb ipari üzemeket. Ebben az időszakban hoztunk létre olyan társadalmi, állami szervezeti megoldásokat, amelyeken keresztül a nép végre beleszólhatott a hatalom gyakorlásába. Erre az időszakra jellemző volt a munkásosztály és a szegényparasztság fokozódó politikai vezető szerepe a társadalomban és a munkáspártok az államhatalomnak is jelentős, egyre meghatározóbb tényezőivé váltak. Egyre inkább a munkáspártokat és a parasztpártot összefogó Baloldali Blokk akarata határozta meg a fejlődést. Milyennek kell tehát minősíteni a fenti tények alapján ennek a kornak politikai hatalmát? A kérdésre való visszatérést ma már nemcsak a magyar történelem lezárult szakaszának hű értékelésére való törekvés indokolja, hanem azok a viták is, amelyek a kapitalizmusból a szocializmusba vezető békés átmenet lehetőségét kutatják. A népi demokratikus út a kapitalizmusból a szocializmusba vezető békés út sajátos példája. De minden korszak sajátos, a „szovjet út’’ is sajátos a népi demokratikus úthoz képest, mert egy más korszak határozta meg a cselekvés lehetőségét. De minden sajátos útban van általános jellemvonás, tapasztalat is. A szovjet út általánosítható tapasztalata segítheti a ma forradalmi mozgalmait. Ezért is érdemes erről a ma már történelemmé szelídült múltról gondolkodni. Az 1946. évi magyar köztársasági törvényt is ebben a történeti keretben érdemes szemlélni. Intézkedéseit, jelentőségét ilyen aspektusból érdemes vizsgálni. A törvény az állami berendezkedés alapvető szabályait határozta meg. E szabályok adta államszervezeti és jogi lehetőségek keretén belül folyt az az osztályharc, amely végül a munkásmozgalom, az egységes munkáspárt egyértelmű hatalomra kerülését eredményezte. A köztársasági törvényt megelőzően 1945 novemberében voltak Magyarországon az első nemzetgyűlési választások. A választások során a koalíció jobbszárnyán elhelyezkedő kisgazdapárt (amelynek vezetését 1945 végén a párton belüli jobbszárny vette át) tudatosan vállalta, hogy az illegalitásból alig előlépő és bizonyos mértékben ezért elszigyelt munkásmozgalommal szemben összefogjon minden politikai erőt. Ez a választások során jórészt sikerült, hiszen a két munkáspárt és a kisgazdapárt körül polarizálódtak a társadalom erői. (A többi párt összesen 10 százalék szavazatot sem kapott.) A kisgazdapártot támogató nagyon is sokszínű politikai erőket a szocializmussal szembeni tudatos, vagy nem tudatos állásfoglalás fogta össze. A jobboldal arra törekedett, hogy a kapitalizmus vagy szocializmus kérdésfeltevésre egyszerűsítse a politikai ellentmondásokat és ezzel teremtsen egy viszonylagosan stabil helyzetet a maga számára. A tulajdonnal rendelkező parasztságot a tulajdonuk elvesztésének veszélyét festve próbálta a szocializmus, a munkásmozgalom ellen hangolni. A szocializmus igazi célkitűzéseit nem ismerő széles kispolgári tömegeket a szabadság, a tulajdon, az egyéniség, a vallási hit eszményeinek védelmezőjeként próbálta maga mellé állítani, állítva, hogy a munkásmozgalom ennek megsemmisítésére tör. A munkásmozgalmat - amelynek nehézségeit a megosztottság csak fokozta - az a törekvés vezette, hogy ne absztrakt módon, kapitalizmust vagy szocializmust hirdessen, hanem az akkori társadalom valóban égető kérdéseire adjon valódi választ — ez volt politikailag a feladata. Ezek a kérdések pedig a fasizmus maradványai elleni harc, nem a demokrácia általában, hanem a tömegek valódi részvételének megoldása, nem tulajdon általában, hanem a földreform mint égető társadalmi szükségszerűség, a finánctőke megsemmisítése, a bankok államosítása és ezek sorában a köztársaság megteremtése voltak. Ez a kérdésfeltevés volt képes csak a szocializmus melletti többséget létrehozni, bebizonyítani, hogy az adott társadalom igazi nagy kérdéseit csak a munkásmozgalom képes megoldani, a polgári politikai tradíciók csak visszafelé tudnak lépni. A köztársasági törvény egyik példája annak a politikai harcnak, amely ebben a korban végbement. Jelentősége, hogy megvalósította azt a demokratikus átalakulást, amelyért a magyar nép legjobbjai évszázadokon át küzdöttek. E demokratikus átalakulás segítségével e tr .lom olyan politikai struktúráját teremtette meg, ami'v 1 ' "vé tette a politikai erőviszonyok átrendeződését. elsősoron a szocialista társadalom felépítését DR. SCHMIDT PÉTER H VASÁRNAP 1976. febr. 1. XXVI. évf. 87. szám. ARA: 1.20 Ft Nem okoz gondot a rendes hóesés Most már valóban megérkezett a tél, de nem okoz fennakadást a közlekedésben a csöndes hóesés. Mint erről tegnapi számunkban beszámoltunk, a közúti igazgatóság hómunkásai egsz éjszaka dolgoztak az utakon. A hóakadásokat eltakarították. A főutakon a sózás megtette hatását. Néhány mellékutat még letaposott hó borít, ezért síkosak. Akinek feltétlen mennie kell, ne csak a közlekedési szabályokat tartsa be, de azon túl is fokozott figyelemmel, óvatosan vezessen. . Az autóbuszok — még a távolságiak is — jelentős késés nélkül indultak és érkeztek. Csak Alsónána és Várdomb között nem tud elmenni a busz, ezen a vonalon a járatok B* faszák felé kerülnek. A MÁV-nak sem okoz gondot a hóesés, a vasutasok csak a széltől félnek, mert az behordja a havat a váltók közé. A vonatok percnyi pontossággal érkeznek és indulnak tovább. Lapzártáig közúti baleset nem történt a megyében. * Az utóbbi napok téli, hideg időjárása „meghizlalta” a jeget a borsodi folyókon. A Tiszán Tokaj fölött a Tiszazsrmelyig tartó csaknem félszáz kiloméeres szakaszon a jég vastagsága meghaladja már a húsz centimétert. A hideg hatására a Tokaj alatti részén is parti jég képződött és megindult az erős zajlás is. ERKOLCS, TISZTAK"21SÉG 3. VEZETŐI MAGATARTÁS (3. old) A TANKÖNYV”S,RE — POLITIKAI MUNKA (3. old) AZ S?*» XXV. KONGRESSZUSA ELŐTT (4. old.) BEJÁRÓ, DOLGOZÓ NŐK (5. old.) EGY KISLÁNY NEM ÜZEN HÁZ ” (6. old.) AZ ÖTÉVES TERVK MEZSGYÉJÉN P. old.) ERASMUS, VOLTAIRE ÉS ROMAIN ROLLAND (8. old.) FILMJEGYZET (9. old.) Közlemény Púja Frigyes vietnami látogatásáról Pója Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Nguyen Duy Trinhnek, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága tagjának, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettesének és külügyminiszterének a meghívására 1976. január 24. és 31. között hivatalos, baráti látogatást tett a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. A látogatásról kiadott közlemény a töpoi között megállapítja: Nguyen Duy Trinh és Puja Frigyen külügyminiszter tárgyalást folytatott a két ország, a VDK és az MNK közötti barátság további erősítésének és együttműködésük kiszélesítésének időszerű kérdéseiről, továbbá a két felet kölcsönösen érdeklő nemzetközi kérdésekről. Pója Frigyes külügyminiszter őszinte köszönetet mondott a testvéri fogadtatásért, amelyben a vietnami nép és a VDK kormánya részesítette, hozzájárulva a Vietnamban tett baráti látogatása sikeréhez. Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaságban teendő hivatalos, baráti látogatásra hívta meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszterét, aki a távhívást köszönettel elfogadta. 1976. január 31-én Pója Frigyes és kísérete elutazott Hanoiból. Alkotó Hiúság pályázat 1976 Tegnap átadták a díjakat TEGnAP DÉLELŐTT, a megyei művelődési központ kiállítótermében — ahol, mint már hírül adtuk, a pályamunkák megtekinthetők — átadták az Alkotó Ifjúság pályázat díjait A pályázatot a KISZ megyei bizottsága, az Agrártudományi Egyesület megyei szervezete, a Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége és a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya közösen hirdette meg a termelőszövetkezetek, tsz-vállalkozások és a tanácsi és élelmiszeripari üzemek fiataljai számára. . Három kategóriában történt az értékelés, műszaki alkotások, szakdolgozatok és a szabad idő hasznos eltöltésével kapcsolatos pályamunkák csoportjában. Az első kategóriában első díjat nyertek a györkönyi Szabadság Termelőszövetkezet gépműhelyének fiataljai, akik egy sportpályával együtt megépítendő gyermekjátszótér makettjét készítették el. I társadalmi munkájukkal a valódi park megépítésében is részt kívánnak venni. A második díjat Bódis Zoltán és Maár Zoltán gépészmérnökök kapták újításukért. Olyan permetlékeverő berendezést konstruáltak, amely az eddigieknél lényegesen gyorsabban és jobban elkeverve juttatja a permetlevet kiszóró jármű tartályába. Az új berendezés prototípusa szerepel a kiállításon. A szerkezet beruházást alig igényel, mert minden gazdaságban megtalálható alkatrészekből állították össze. Még permetező helikopterek töltésére is alkalmas. Harmadik díjat ebben a kategóriában nem adtak ki. A legjobb szakdolgozatot Buda József és Buda Józsefné, a kapospalai Ezüstkalász Termelőszövetkezet mezőgazdászai írták, a legelőgazdálkodásról. Második díjat Móri István, a szakályi Kapos-völgye Termelőszövetkezet mezőgazdásza kapta, az iparszerű kukoricatermesztésről írott dolgozatával. A pályamű a helyi termelőszövetkezetben bevégzett vizsgálat alapján szült. A harmadik díjat Vajer József, a zombai Egyesült Termelőszövetkezet mérnöke kapta. A nyersrost szerepe a kérődző állatok takarmányozásában című szakdolgozatára. A harmadik kategóriában a fiatalok hímzéssel, festménnyel, fotókkal, fafaragással és más művészeti alkotásokkal pályáztak. Az első díjat Szabó Fi ° mép. némezőségi hímzésű faliképe kapta, a másodikat Házi László faplasztikájának ítélte oda a zsűri. Harmadik helyezést ért el Sürü János linómetszetével. A PÁLYAMŰNKEK hatvan százalékát a paksi járás fiataljai készítették, ők kapták a legtöbb díjat is. A gorjeni Rt.kerzi Termelő szövetkezet dicsekedhet azzal, hogy tizennyolc pályaművet küldtek el az ott dolgozó fiatalok a megyei versenyre. A díjakat Szakál László, a járási pártbizottság titkára és Frank László, a MLESZ titkára adta át.