Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-01 / 27. szám

•'V- S­zeke­zárd 71­...­­ Egyetemi Könyv ICS ^TT w 'ViLÁg PkulcTÁRJAI. egyeseveteki TOLNA MEGYEI • 'AZ­ MSZMP TOLNA MEGYEI B­­­­Z­O­TTSÁG­ÁN­A­K L­A­PJ-. Magyarország — köztársaság arminc évvel ezelőtt a magyar történelem egyik je­lentős, mindaddig megoldatlan vitakérdése dőlt el: a köztársasági államforma. Nem véletlen, hogy a de­mokratikus Magyarország megteremtéséért folyó harcok ol­dották meg az évszázados pert — Magyarországot az 1946. évi I. törvény köztársasággá nyilvánította. A társadalomtudományokban, a már régebben­­ meg­­indult vita lényege a népi demokratikus fejlődés első idő­szaka politikai hatalmának meghatározása körül alakult ki. A politikai hatalomnak ebben az időszakában hajtottuk végre a földreformot, államosítottuk a bankokat, a bányá­kat, a legjelentősebb ipari üzemeket. Ebben az időszakban hoztunk létre olyan társadalmi, állami szervezeti megoldá­sokat, amelyeken keresztül a nép végre beleszólhatott a hatalom gyakorlásába. Erre az időszakra jellemző volt a munkásosztály és a szegényparasztság fokozódó politikai vezető szerepe a társadalomban és a munkáspártok az államhatalomnak is jelentős, egyre meghatározóbb ténye­zőivé váltak. Egyre inkább a munkáspártokat és a paraszt­­pártot összefogó Baloldali Blokk akarata határozta meg a fejlődést. Milyennek kell tehát minősíteni a fenti tények alapján ennek a kornak politikai hatalmát? A kérdésre való visszatérést ma már nemcsak a magyar történelem lezárult szakaszának hű értékelésére való tö­rekvés indokolja, hanem azok a viták is, amelyek a kapi­talizmusból a szocializmusba vezető békés átmenet lehető­ségét kutatják. A népi demokratikus út a kapitalizmusból a szocializmusba vezető békés út sajátos példája. De min­den korszak sajátos, a „szovjet út’’ is sajátos a népi de­mokratikus úthoz képest, mert egy más korszak határozta meg a cselekvés lehetőségét. D­e minden sajátos útban van általános jellemvonás, tapasztalat is. A szovjet út általánosítható tapasz­talata segítheti a ma forradalmi mozgalmait. Ezért is érdemes erről a ma már történelemmé szelídült múltról gondolkodni. Az 1946. évi magyar köztársasági törvényt is ebben a történeti keretben érdemes szemlélni. Intézkedéseit, jelen­tőségét ilyen aspektusból érdemes vizsgálni. A törvény az állami berendezkedés alapvető szabályait határozta meg. E szabályok adta államszervezeti és jogi lehetőségek keretén belül folyt az az osztályharc, amely végül a munkásmozgalom, az egységes munkáspárt egy­értelmű hatalomra kerülését eredményezte. A köztársasági törvényt megelőzően 1945 novemberében voltak Magyarországon az első nemzetgyűlési választások. A választások során a koalíció jobbszárnyán elhelyezkedő kisgazdapárt (amelynek vezetését 1945 végén a párton be­lüli jobbszárny vette át) tudatosan vállalta, hogy az ille­galitásból alig előlépő és bizonyos mértékben ezért el­­szigy­elt munkásmozgalommal szemben összefogjon minden politikai erőt. Ez a választások során jórészt sikerült, hiszen a két munkáspárt és a kisgazdapárt körül polarizálódtak a társadalom erői. (A többi párt összesen 10 százalék sza­vazatot sem kapott.) A kisgazdapártot támogató nagyon is sokszínű politikai erőket a szocializmussal szembeni tudatos, vagy nem tu­datos állásfoglalás fogta össze. A jobboldal arra töreke­dett, hogy a kapitalizmus vagy szocializmus kérdés­felte­vésre egyszerűsítse a politikai ellentmondásokat és ezzel teremtsen egy viszonylagosan stabil helyzetet a maga szá­mára. A tulajdonnal rendelkező parasztságot a tulajdonuk elvesztésének veszélyét festve próbálta a szocializ­mus, a munkásmozgalom ellen hangolni. A szocia­lizmus igazi célkitűzéseit nem ismerő széles kispolgári tö­megeket a szabadság, a tulajdon, az egyéniség, a vallási hit eszményeinek védelmezőjeként próbálta maga mellé állítani, állítva, hogy a munkásmozgalom ennek megsem­misítésére tör. A munkásmozgalmat - amelynek nehézségeit a meg­osztottság csak fokozta - az a törekvés vezette, hogy ne absztrakt­ módon, kapitalizmust vagy szocializmust hirdes­sen, hanem az akkori társadalom­ valóban égető kérdéseire adjon valódi választ — ez volt­ politikailag a feladata.­ Ezek a kérdések pedig a fasizmus maradványai elleni harc, nem a demokrácia általában, hanem a tömegek valódi részvételének megoldása, nem tulajdon általában, hanem a földreform mint égető társadalmi szükségszerűség, a finánctőke megsemmisítése, a bankok államosítása és ezek sorában a köztársaság megteremtése voltak. Ez a kérdésfeltevés volt képes csak a szocializmus melletti többséget létrehozni, bebizonyítani, hogy az adott társadalom igazi nagy kérdéseit csak a munkásmozgalom képes megoldani, a polgári politikai tradíciók csak vissza­felé tudnak lépni. A köztársasági törvény egyik példája annak a politi­kai harcnak, amely ebben a korban végbement. Jelentősége, hogy megvalósította azt a demokra­tikus átalakulást, amelyért a magyar nép legjobbjai év­századokon át küzdöttek. E demokratikus átalakulás segít­ségével e tr .lom olyan politikai struktúráját teremtette meg, ami'v 1 '­­ "vé tette a politikai erőviszonyok átren­deződését. elsősoron a szocialista társadalom felépítését DR. SCHMIDT PÉTER H VASÁRNAP 1976. febr. 1. XXVI. évf. 87. szám. ARA: 1.20 Ft Nem okoz gondot a rendes hóesés Most már valóban megér­kezett a tél, de nem okoz fenn­akadást a közlekedésben a csöndes hóesés. Mint erről tegnapi szá­munkban beszámoltunk, a közúti igazgatóság hómunká­sai eg­sz éjszaka dolgoztak az utakon. A hóakadá­sokat el­takarították. A főutakon a só­zás megtette hatását. Néhány mellékutat még letaposott hó borít, ezért síkosak. Akinek feltétlen mennie kell, ne csak a közlekedési szabályokat tart­sa be, de azon túl is fokozott figyelemmel, óvatosan vezes­sen. . Az autóbuszok — még a tá­volságiak is — jelentős késés nélkül indultak és érkeztek. Csak Alsónána és Várdomb között nem tud elmenni a busz, ezen a vonalon a jára­tok B* faszák felé kerülnek. A MÁV-nak sem okoz gon­dot a hóesés, a vasutasok csak a széltől félnek, mert az be­hordja a havat a váltók közé. A vonatok percnyi pontosság­gal érkeznek és indulnak to­vább. Lapzártáig közúti baleset nem történt a megyében. * Az utóbbi napok­ téli, hideg időjárása „meghizlalta” a je­get a borsodi folyókon. A Ti­szán Tokaj fölött a Tiszazs­r­­melyig tartó csaknem félszáz kiloméeres szakaszon a jég vastagsága meghaladja már a húsz centimétert. A hideg ha­tására a Tokaj alatti részén is parti jég képződött és meg­indult az erős zaj­lás is. ERKOLCS, TISZTAK"21SÉG 3. VEZETŐI MAGATARTÁS (3. old) A TANKÖNYV”S­,RE — POLITIKAI MUNKA (3. old) AZ S?*» XXV. KONGRESSZUSA ELŐTT (4. old.) BEJÁRÓ, DOLGOZÓ NŐK (5. old.) EGY KISLÁNY NEM ÜZEN HÁZ ” (6. old.) AZ ÖTÉVES TERVK MEZSGYÉJÉN P. old.) ERASMUS, VOLTAIRE ÉS ROMAIN ROLLAND (8. old.) FILMJEGYZET (9. old.) Közlemény Púja Frigyes vietnami látogatásáról Pója Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Nguyen Duy Trinhnek, a Vietnami Dolgo­zók Pártja Politikai Bizottsá­ga tagjának, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnök-helyettesének és külügyminiszterének a meghí­vására 1976. január 24. és 31. között hivatalos, baráti látoga­tást tett a Vietnami Demokra­tikus Köztársaságban. A láto­gatásról kiadott közlemény a töpoi között megállapítja: Nguyen Duy Trinh és Puja Frigyen külügyminiszter tár­gyalást folytatott a két or­szág, a VDK és az MNK kö­zötti barátság további erősíté­sének és együttműködésük ki­­szélesítésének időszerű kérdé­seiről, továbbá a két felet köl­csönösen érdeklő nemzetközi kérdésekről. Pója Frigyes külügyminisz­ter őszinte köszönetet mon­dott a testvéri fogadtatásért, amelyben a vietnami nép és a VDK kormánya részesítette, hozzájárulva a Vietnamban tett baráti látogatása sikeré­hez. Púja Frigyes, a Magyar Nép­­köztársaságban teendő hivata­los, baráti látogatásra hívta meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszte­rét, aki a távhívást köszönet­tel elfogadta. 1976. január 31-én Pója Fri­gyes és kísérete elutazott Ha­noiból. Alkotó Hiúság pályázat 1976 Tegnap átadták a díjakat TEGnAP DÉLELŐTT, a me­gyei művelődési központ kiál­lítótermében — ahol, mint már hírül adtuk, a pályamunkák megtekinthetők — átadták az Alkotó Ifjúság pályázat dí­jait A pályázatot a KISZ me­gyei bizottsága, az Agrártudo­mányi Egyesület megyei szer­vezete, a Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetsége és a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya kö­zösen hirdette meg­ a terme­lőszövetkezetek, tsz-vállalko­­zások és a tanácsi és élelmi­­szeripari üzemek fiataljai szá­mára. . Három kategóriában tör­tént az értékelés, műszaki al­kotások, szakdolgozatok és a szabad idő hasznos eltöltésé­vel kapcsolatos pályamunkák csoportjában. Az első kategóriában első díjat nyertek a györkönyi Sza­badság Termelőszövetkezet gépműhelyének fiataljai, akik egy sportpályával együtt megépítendő gyermekjátszó­tér makettjét készítették el. I­ társadalmi munkájukkal a valódi park megépítésében is részt kívánnak venni. A második díjat Bódis Zol­tán és Maár Zoltán gépész­­mérnökök kapták újításukért. Olyan permetlékeverő be­rendezést konstruáltak, amely az eddigieknél lényegesen gyorsabban és jobban elke­verve juttatja a permetlevet kiszóró jármű tartályába. Az új berendezés prototípusa sze­repel a kiállításon. A szerkezet beruházást alig igényel, mert minden gazdaságban megta­lálható alkatrészekből állítot­ták össze. Még permetező he­likopterek töltésére is alkal­mas. Harmadik díjat ebben a kategóriában nem adtak ki. A legjobb szakdolgozatot Buda József és Buda József­­né, a kapospalai Ezüstkalász Termelőszövetkezet mezőgaz­dászai írták, a legelőgazdál­kodásról. Második díjat Móri István, a szakályi Kapos-völ­­gye Termelőszövetkezet me­zőgazdásza kapta, az iparsze­­rű kukoricatermesztésről írott dolgozatával. A pályamű a helyi termelőszövetkezetben be­­végzett vizsgálat alapján szült. A harmadik díjat Vajer Jó­zsef, a zombai Egyesült Ter­­mel­őszövetkezet mérnöke kap­ta. A nyersrost szerepe a ké­­rődző állatok takarmányozásá­ban című szakdolgozatára. A harmadik kategóriában a fiatalok hímzéssel, fest­mén­­­nyel, fotókkal, fafaragással és más művészeti alkotásokkal pályáztak. Az első díjat Szabó Fi ° mép. né­mezőségi hímzésű faliképe kapta, a másodikat H­ázi László faplasztikájának ítélte oda a zsűri. Harmadik helye­­zést ért el Sürü János linó­metszetével. A PÁLYAMŰNK­EK hatvan százalékát a paksi járás fia­taljai készítették, ők kapták a legtöbb díjat is. A gorjeni Rt.­kerzi Termel­ő szövetkezet di­csekedhet azzal, hogy tizen­nyolc pályaművet küldtek el az ott dolgozó fiatalok a me­gyei versenyre. A díjakat Szakál László, a járási pártbizottság titkára és Frank László, a MLESZ tit­kára adta át.

Next