Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-01 / 154. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 154. szám. ÁRA: 0,80 Ft. 1976. július 1., csütörtök Megújulva zinte látom önt, Kedves Olvasónk, ahogyan a kezében tartja a Tolna megyei Népújság mai számát. Látom, amint az újnak kijáró kíváncsisággal megforgatja a kezében, megnézi közelről, távolról, hogy pillanatokon belül kialakítsa róla az első benyomás által diktált véleményét. Íme, itt van hát az az újság, amelynek hírével egykét korábbi lapunkban már találkozott. Itt van a Szekszárdi Nyomda új büszkeségének, Saphir 96-os ofszet rotációs gépének az első olyan terméke, amely a Tolna megyei Népújság olvasóinak, előfizetőinek készült. Mi, akik már hosszú évek óta vártunk erre a gépre, most kíváncsian lessük a véleményüket, így igaz: nagyon készültünk. Részben azért, mert a lap terjedelme példányonként több mint egyharmadával megnőtt, másrészt az új eljárás az újság készítőitől sokkal nagyobb figyelmet igényel, mint az előző és főleg azért, mert a külcsín adta lehetőségek a belbecs gazdagítását is parancsolóan előírják. Hónapok óta számol és a nyomdász kollégákkal egyezteti a méreteket, az új arányokat a tördelőszerkesztő, hónapok óta két alternatívában gondolkodik a szerkesztő bizottság, hiszen szinte minden korábban megjelent újságot, minden egyes cikket megpróbáltunk az új, az ofszeteljárás szerinti nyomtatás képében is magunk elé idézni. Hónapok óta tervezzük, hogyan lehet az általunk jónak tartott hagyományainkat az újban is megőrizni. Az indulásra kialakult az elképzelésünk: miként jelenjék meg a lapban mindaz, amit tiszta szívvel, a legjobb tudásunk szerint adni kívánunk. Mint látható, a korábbi öt helyett, most hat — változatlan szélességű — hasáb áll oldalanként rendelkezésünkre az előzőnél valamivel nagyobb hosszúságban. A nyomtatás minősége szinte összehasonlíthatatlanul jobb lehet, mint az előzőekben, az úgynevezett magasnyomásnál volt. Ezek — szakmánk íratlan törvényei szerint — a korábbinál lényegesen több fénykép közlésére sarkallnak. Ez esztétikai norma is, de a mai, a felgyorsult életet élő olvasó természetes igénye is. A naponta sok száz információ pergőtüzében élő embert segíteni kell abban, hogy minél könnyebben rátaláljon a számára fontos, illetve az általa keresett tájékoztatásra. Ezt pedig — bizonyos kérdéseknél — a kép jobban szolgálja, mint az azonos terjedelmű szöveg. Innét származik az újság szerkesztőinek másik lényeges feladata: az állandóan változó tartalmi információ kikeresését az elrendezéssel úgy segítse, hogy az olvasó észrevegye a rendszerességet, tehát szűküljön le az a tér, ahol keresnie kell az őt érdeklő témákat. Ezért határoztunk úgy, hogy csak a legszükségesebb változtatásokat eszközöljük lapunk szerkezetében. A leglényegesebb módosulás az, hogy a jövőben a vasárnapi és ünnepnapi szám is nyolc oldal lesz. Igaz, hogy a heti hat megjelenés összes terjedelme így is közel húsz százalékkal lesz nagyobb, mint a kis formátumú volt. A heti egyszeri dupla oldalterjedelemnél megszokott rovatokat most a köznapokhoz kell besorolni. Legjobb belátásunk és az új adottságaink szerint ennek is elkészítettük a tervét. A Tolna megyei Népújság megjelenésében közreműködő valamennyiünk nevében nyugodt lélekkel írhatom le: a legjobb akarattal készültünk a mai napra és az ezt követő lapszámok előállítására. Mégis azt kérem, ha az indulással járó izgalmak következtében valami nem úgy sikerül, mint ahogyan szeretnénk, ha valamiben nem nyertük el a Kedves Olvasó tetszését, legyen elnéző. Külön hálásak lennénk, ha venné a fáradságot és tudomásunkra hozná a véleményét. Számunkra ez a megtiszteltetésen túl nagy segítséget is jelentene és ígérhetem, hogy minden tanács megvalósítását fontolóra vesszük és a lehetőségeinkhez képest meg is valósítjuk. érem, fogadják az új köntösben jelentkező lapunkat olyan bizalommal, amilyet a régi iránt is tanúsítottak, amely a fokozatosan növekvő — és a ma már harmincezret is felülmúló — példányszámban ölt testet. FEJES ISTVÁN Számolni az igényekkel Rendkívül gazdag volt mérlegelnivalókban a Tolna megyei Tanács V. B. tegnap délelőtt megtartott ülése, melyen a tanácskozási joggal meghívottak száma is messze meghaladta a megszokottat. A Belkereskedelmi Minisztériumot hárman is képviselték, dr. Sághy Vilmos államtitkárral az élen. Ezen az ülésén a vb hat napirendet tárgyalt. A végrehajtó bizottság a megyei tanács kereskedelmi osztályának tevékenységével utoljára 1969-ben foglalkozott, viszont ezt követően évenként két-három esetben is szerepelt a kereskedelmet és vendéglátóipart érintő napirend a testület programjában. Korsós István osztályvezető beszámolója a Belkereskedelmi Minisztérium megyénkben végzett vizsgálódásainak megállapításaival kiegészülve, ennek ellenére széles körű és szenvedélyes vitát váltott ki. Mint azt több felszólaló is megfogalmazta, egyaránt a kereskedelem és vendéglátás munkája az, aminek erényeire és hibáira a legérzékenyebben reagál a lakosság. Éppen ezért a jelen tervidőszakban is kiemelt fontosságúként kezelendőek azok a fejlesztések, melyek a növekvő igényekkel számolva megalapozhatóak. Mai számunkból A MARTINKEMENCE ALATT (4. old.) FIATALOK (5. old.) ÚT A CSILLAGOK FELÉ (6. old.)*lk. VASÁRNAP kirándulás KISKÖRÖSRE ÉS KALOCSÁRA (6. old.) Záródokumentum elfogadásával befejeződött a berlini konferencia Kádár János: Közös tennivalóink meghatározásával jó szolgálatot tesztek Az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciájának második napi tanácskozását szerdán reggel a soros elnök, Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára nyitotta meg. A 29 marxista—leninista párt nagy jelentőségű tanácskozásának első munkanapjáról lapunk tegnapi számában adtunk hírt. Lapzártánk után, a késő esti órákig tartó ülésen, kedden szólaltak fel. Knud Jespersen, a Dán Kommunista Párt elnöke; Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára; Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára; Santiago Carillo, a Spanyol KP főtitkára; Michael O’Riordan, Írország Kommunista Pártjának főtitkára; Gordon McLennan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára; I. Bilen, a Török KP KB főtitkára, Gustav Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártjának főtitkára; Henk Hoekstra, a Holland Kommunista Párt elnöke; Jakob Lechleiter, a Svájci Munkapárt KB titkára és Harilasz Florakisz, a Görög KP első titkára. A berlini konferencia második napján elsőként Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke kapott szót. Utána a Svéd Baloldali Párt a Kommunisták elnöke, Werner Lars, majd Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára mondott beszédet. A berlini értekezlet szerda déli ülésén Harilaosz Florakisz, a Görög KP KB első titkára elnökölt. Elsőnek Enrico Berlinguernek, az Olasz KP főtitkárának adott szót. Ezt követően Dominique Urbany, a Luxemburgi KP elnöke és Alvaro Cunhal, a Portugál KP főtitkára beszélt. A berlini konferencia szerda délutáni ülésén négy felszólalás hangzott el. Az első felszólaló Georges Marchais, a Francia KP főtitkára volt. Őt Martin Gunnar Knutsen, a Norvég KP elnöke, majd Ermenegildo Gasperoni, a San Marinó-i KP elnöke követte. Az ülés utolsó felszólalója Kádár János, az MSZMP KB első titkára volt. Az ülésen Gordon McLennan, Nagy- Britannia Kommunista Pártjának főtitkára elnökölt. Kádár János felszólalása Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt, küldöttségünk nevében tisztelettel köszöntöm tanácskozásunk minden résztvevőjét, testvérpártjainkat, Európa kommunistáinak sokmilliós táborát. Pártunk üdvözölte és kezdettől fogva támogatta a Lengyel Egyesült Munkáspárt és az Olasz Kommunista Párt kezdeményezését az európai kommunista és munkáspártok értekezletének összehívására. Abban a meggyőződésben vettünk részt az előkészítés munkájában is, hogy a nemzetközi helyzet közös elemzésével, a békét és a társadalmi haladást előmozdító közös tennivalóink meghatározásával, kölcsönös szolidaritásunk kifejezésével jó szolgálatot teszünk Európa népeinek. Az előkészítés során végzett nagy munkáért és a tanácskozáshoz biztosított kitűnő feltételekért őszinte köszönetet mondok házigazdáinknak, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának. Kedves elvtársak! ! Európa jelene és jövője szempontjából biztató, hogy napjaink nemzetközi viszonyait az enyhülés és a világ forradalmi folyamatainak előrehaladása jellemzi. Az erőviszonyok a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom javára változnak. A nemzetközi helyzet kedvező alakulásának fontos tényezője a szocialista országok dinamikus fejlődése, összefogása, békepolitikája és teljes szolidaritása a haladás minden erejével. A szocialista országok együttes ereje jelenti ma a világ békéjének legfőbb biztosítékát és a szabadságért küzdő elnyomottak, a függetlenségért, az önálló nemzeti fejlődés jogáért küzdő népek harcának szilárd támaszát. Meggyőződésünk, hogy a Magyar Népköztársaságban folyó szocialista építőmunkával, demokratikus rendszerünk fejlesztésével, nemzetközi tevékenységünkkel nemcsak népünk érdekeit szolgáljuk, hanem hozzájárulunk a szocializmus nemzetközi pozícióinak erősítéséhez, a szocialista országok összefogásának megszilárdításához. Ugyanakkor annak is tudatában vagyunk, hogy a szocializmus építésében fontos, sőt nélkülözhetetlen erőforrást jelent számunkra az a nemzetközi szolidaritás, amelyet mindig is tapasztaltunk a világ haladó erői, mindenekelőtt a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom részéről. A világhelyzet fejlődésének jelentős tényezője a kapitalista országok kizsákmányolt munkásosztályainak, dolgozó tömegeinek fokozódó harca. A kapitalizmus általános válsága mélyül, s a gazdasági élet mellett egyre inkább áthatja a társadalom egészét. A tőkés rendszer a válságból azzal keres kiutat, hogy a terheket megpróbálja a dolgozók vállára rakni és fokozza a monopóliumok diktatúráját. A helyzet gyökeres megoldására egyedül a kommunistáknak van olyan programja, amely a tömegek érdekeit szolgálja, alapvető társadalmi változásokat követel és a monopóliumok hatalma ellen a legszélesebb népi egységre támaszkodik. Ebben a harcban testvér tért hódít A nemzetközi helyzetben mindinkább tért hódít az enyhülés, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés politikája. Az eredmények hosszú harcban, következetes erőfeszítések nyomán születtek. Ezt a küzdelmet tovább kell folytatni a háború és a hidegháború megszállottjai, a történelem kerekét visszafordítani próbáló szélsőséges imperialista körök meg-megújuló ellentámadásaival szemben. A politikai enyhülés megszilárdításáért, a katonai enyhülés előpártjaink szervezetileg erősödnek, tömegbefolyásuk növekszik. A Magyar Szocialista Munkáspárt teljes mértékben szolidáris a kapitalista országokban harcoló kommunistákkal, az összes demokratikus erőkkel, üdvözli sikereiket, támogatja a küzdelmüket a társadalmi haladás, a szocializmus irányába mutató mélyreható változásokért. A világforradalmi folyamat előrevitelében mind jelentősebb szerepet játszanak a nemzeti felszabadító mozgalmak. Harcuk nyomán további haladó vonások jelennek meg a fejlődő országok kül- és belpolitikájában. Pártunk elvi következetességgel erősíti kapcsolatait ezen országok kommunista pártjaival, felszabadító mozgalmaival, segíti a nemzeti és a társadalmi felemelkedésért vívott harcukat, az enyhülés mozdításáért harcolva számíthatunk a dolgozó tömegek, valamennyi békeszerető erő aktív támogatására. Ez a politika valamennyi nép érdekeinek megfelel, mert megmenti az emberiséget egy új világháború borzalmaitól. Ugyanakkor jobb külső feltételeket teremt a szocialista építőmunka számára. Elősegíti a nemzetközi munkásosztály harcát a társadalmi haladásért és a békéért. Hozzájárul annak a harcnak a sikeréhez, amelyet a nemzeti felszabadító mozgalmak országaik politikai és gazdasági függetlenségéért, felemelkedéséért vívnak. Kedves elvtársak! Az európai helyzet az elmúlt években jó fordulatot vett. Az élet igazolta az európai kommunista és munkáspártok 1967-ben Karlovy Vary-ban tartott értekezletén kidolgozott akcióprogramot. Közös harcunk elvezetett a második világháború óta megoldatlan kérdések jelentős részének lezárásához. Fejlődnek a szocialista és a tőkés országok kapcsolatai. Az elmúlt évben Helsinkiben megtartották az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakaszát. Ez a békeszerető erők és a realitásokkal számoló politikai tényezők közös sikere volt. (Folytatás a 2. oldalon.) A magyar delegáció az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciáján.