Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-02 / 180. szám

XXVII. évfolyam, 180. szám ÁRA: 0,80 Ft. 1977. augusztus 2., kedd A szakszervezet és a nyugdíjasok SZÁMTALAN tanulság kívánkozik egyik dunán­túli megyénk nyugdíjas­felméréséhez.­­ Félreértés ne essék, a felmérést nem nyugdíjasok készítették, hanem a szakszervezetek megyei tanácsa. Viszont a nyugdíjasok helyzete volt a vizsgálat tárgya. Először is számításba vették, hogy a szakszer­vezeti tagok közül men­­nyi a nyugdíjas. Ennek megfelelően nyolcezer kérdőívet szerkesztettek. Eddig nincs is semmi rendkívüli a dologban. Ám ezúttal nem a postá­ra, nem a rovatok gépies kitöltésére bízták a fel­mérést. Az adatgyűjtést a csaknem 7,5 ezer nyugdí­jas személyes meglátoga­tásával kezdték. A mun­kában kétezer szakszer­vezeti tisztségviselő — bi­zalmi és szocialista bri­gádtag, stb-tag és szociál­politikai felelős — vett részt. Ami a dolog tartalmi részét illeti — a kérdé­sek, illetve a válaszok tel­jes képet adnak a nyug­díjas körülményeiről, élet­módjáról. Az anyagi­szociális helyzettől az egészségi állapotáig. E három tényező együt­tes ismeretében alakul ki a feladatok sorrendje, hogy kit, miben kell se­gíteni. JÓLLEHET, a felmérés általában elég törékeny egészséget, tehát az orvo­sokkal fenntartott szoros, rendszeres kapcsolatot tükröz, viszonylag ritka a panasz. A többsége elége­dett a rendelőintézeti, kórházi ellátással, gondo­zással. A mégis fel-fel­­bukkanó panaszok nyo­mán — a felmérés jóvol­tából — mód nyílt eljárni, intézkedni. Lehetséges továbbá azon eltűnődni, hogy miért olyan feltűnően ke­vés az igény szociális ott­honi elhelyezésre. A még létező „szeretetház”-fel­­fogás mellett, alighanem azért, mert házaspár el­helyezésére nincs lehető­ség. Pedig de sok lakást tenne hozzáférhetővé, ha végre kiterjeszthetnénk a nyugdíjasok házának be­vált formáját. Ez azonban egyelőre csak terv, vagy remény, hiszen a hagyo­mányos szociális otthonok befogadóképessége is igen lassan bővül. A gondoskodás speciális formája a kapcsolat a ré­gi munkahellyel. Amely­nek jelentőségére abból is következtethetünk, hogy a megkérdezettek 63,3 százaléka igényli az üzemi rendezvényekre való meghívást. KÉTSÉGTELEN tehát afelett­ örömünk is, hogy egyáltalán megkeresték őket, kérdéseket intéztek hozzájuk. Jól esett ez an­nak is, akinek jól megy a sora, de kiváltképpen an­nak, aki segítségre szo­rul. És aki meg is kapja. Ez is egyik fő tanulsága a szakszervezeti felmérés­nek, amely igazán köve­tésre méltó példa. Lukács Mária Az USA segítette Egyiptomot Dzsallud sajtónyilatkozata A Líbia ellen másfél héttel ezelőtt végrehajtott agres­­­szióban az egyiptomi fél ol­dalán részt vett az Egyesült Államok is — közölte hétfőn Tripoliban Abdusszalam Dzsallud, a líbiai legfelsőbb népi kongresszus legfelsőbb titkárságának tagja. A líbiai vezető politikus újságírók előtt kijelentette: bizonyítékok vannak arra, hogy az Egyesült Államok közvetett és közvetlen módon is szerepet vállalt az egyip­tomi támadásban. Dzsallud emlékeztetett arra, hogy az agressziót közvetlenül meg­előző időszakban Líbia fölött négy amerikai, pilóta nélküli felderítő repülőgépet lőttek le. Mint mondotta, a repülő­gépek roncsait bárki megte­kintheti. Dzsallud közlése szerint a harcok kirobbanása után az Egyesült Államok úgy dön­tött, hogy fegyvereket szállít Egyiptomnak, „mivel Egyip­tom ereje nem volt elegendő a Líbia elleni agresszióhoz”. A líbiai vezető arra is em­lékeztetett, hogy az egyiptomi légierő lerombolta a líbiai Tobruk légibázisát, jóllehet Líbia egyetlen egyiptomi ka­tonai támaszpont ellen sem intézett támadást. „Nincs szándékunkban agressziót el­követni senki ellen, sem köz­vetve, sem közvetlenül nem lázítunk senki ellen, mert hitünk szerint a forradalom belülről fog jönni” — han­goztatta Dzsallud. A tervezett egyiptomi—lí­biai politikai és katonai ta­lálkozóról szólva a líbiai ve­zető megállapította, hogy a politikai eszmecsere tervét Szadat egyiptomi elnök el­vetette, az egyiptomi hadi­foglyok kicserélésével kap­csolatban pedig idézte Moa­­mer Kadhafi líbiai államfő kijelentését, ami szerint Líbia kész visszaengedni hazájukba az egyiptomi foglyokat, az ilyenkor szokásos összes for­malitások mellőzésével. A Spanyol Kommunista Párt előtervezetet dolgozott ki az ország új alkotmánya számára. A tervezetet megvi­tatásra a cortes illetékes bi­zottsága elé terjesztik. A vasárnap nyilvánosságra hozott tervezet az ország ál­lami szervezetét a parlamen­táris demokrácia szabályai szerint képzeli el, a nép vá­lasztott képviselőinek felelős kormánnyal. Megtartanák a törvényhozás jelenlegi, két­kamarás rendszerét és ezen belül a képviselőház az ös­­­szes állampolgárt, a szenátus pedig a nemzetiségeket és a tartományokat képviselné, amelyek széles körű autonó­miát kapnának. Az SKP vé­leménye szerint az új alkot­mány elfogadása után fel kel­lene oszlatni a most megvá­lasztott parlamentet és az új alkotmány előírásainak meg­felelő új cortest kell válasz­tani. VIZSGA DEMOKRÁCIÁBÓL (3. old.) JULIKA (3. old.) A KENNEDY-ÜGY ÚJRA KISÉRT (4. old.) KINEK DOLGOZZON A KOMBÁJN? (3. old.) Mai számunkból Szekszárdi iskolák Felújítások, takarítás, tatarozások Bár az iskolák karbantar­tása folyamatos munka egész éven át, mégis a nyár idősza­kára jut a munka dandárja. Ilyenkor jelentkezik a drukk is, elkészül-e a felújítás, ké­szen lesz-e a festés, a nagy­­takarítás, tiszta tantermek várják-e szeptemberben a vakációról visszaérkező diá­kokat? Ezekkel a kérdésekkel in­dultunk körútunkra, mely­nek eredményeként közöl­hetjük: az évnyitóra a leg­több helyen minden elkészül, nem lesz akadálya a tanév­kezdésnek. Gondok azért vannak. A Kereskedelmi Szakközépiskolában jelenleg nem folyik semmilyen mun­ka. Az épület megsüllyedt 1976-ban. A tervek szerint 19­77. július 1-én meg kellett volna kezdeni a következő munkálatokat: alapfalfeltá­­rás a megsüllyedt végfalnál, az előcsarnok főtartójának állagát biztosító ácsolt áll­ványzat elkészítése, a kiváltó gerenda végleges megerősíté­se és végül az épület meg­süllyedt szerkezetének hely­reállítása. A megyei tanács félmillió forintot biztosított a munkálatokra, melynek megkezdése július 30-ig ki­vitelező hiányában még nem történt meg, így a festést sem tudták megkezdeni. A Garay Gimnáziumban folyik az elavult vizesblokk felújítása. Itt a kivitelező a Tolna megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat derekas mun­kát végez, kétszázezer forint értékben. Az átadási határ­időt, augusztus 20-án, szeret­nék betartani. A tantermek, folyosók festésével rövidesen elkészülnek a Festő- és La­káskarbantartó Ipari Szövet­kezet dolgozói. Százezer fo­rintba kerül az iskola festé­se, lesz idő a takarításra is. Az ősszel 17 osztály indul, köztük egy új óvónői tago­zat is. A Rózsa Ferenc Műszaki Szakközépiskolában kicsit késve kezdték meg a festést, de a tízéves iskola nyári kar­bantartása jó ütemben halad és augusztus 25-re elkészül­nek. Sor kerül itt a főnyomó­cső cseréjére is. A karban­tartási munkáknál a diákok is segédkeztek: szakmai gya­korlatuk keretében házilag készítették el az iskola új ke­rítését. Az iskola kollégiumi épületében is dolgoznak az iparosok. Bővül a kollégiumi helyek száma, hiszen itt kap­nak majd helyet a tanító­­képzős lányok is. Ezért levá­lasztással új hálótermeket alakítanak ki. Az Egészségügyi Szakkö­zépiskolában a Festő- és La­káskarbantartó Ipari Szövet­kezet már végzett a festéssel. A kollégiumban a garanciá­lis javítások folynak, itt a TÁÉV dolgozik a vizesblok­kon. A Szekszárdi Bútoripari Vállalat időre elvégezte a he­­verők garanciális javítását, műbőrözését. ősztől orvosi rendelő működését tervezik. A helyiség kialakítása már megtörtént. Az udvar rende­zése őszre marad. Ez saját erőből történik meg. Az Egészségügyi Szakisko­lában szintén festenek, má­zolnak, a munkálatok mint­egy 150 ezer forintba kerül­nek. Az 505-ös Szakmunkáskép­ző Intézetben jórészt saját erőből folynak a munkák, a vállalatok segítségével. A harmadéves festők vizsga­munkájukként végezték el a festést, egyéni elképzeléseik szerint. Az iskola így mint­egy 300 ezer forintot takarít meg. Ezt az összeget a szem­léltetőeszközök gazdagítására fordíthatja az intézmény. A Kereskedelmi Vendég­látó Szakiskola az 505-ös szakmunkásképző segítségé­vel a TOTÉV-től és a TÁÉV- től kapott három-három ta­nulót a festésre, akik KISZ- vállalásként rendbe tették a tantermeket, kifestették a folyosókat. A megtakarított pénzből jutott az udvarnak és környékének rendezésére. A társadalmi munka értéke 40 ezer forint körül van, au­gusztus elején már megkez­dődhet a takarítás. Az általános iskolákban is folynak a nyári munkák. A Garay téri iskola festése már kész, jelenleg a lakkozás fo­lyik a szülői munkaközösség segítségével, társadalmi mun­kában. A Béla téri iskola fel­újítás alatt áll, jelenleg a festőkre várnak. Régi gondot sikerül megoldani: kerítést kap az iskola a Tolna megyei Szakály testvérek Építőipa­ri Szövetkezet kivitelezésé­ben. A felújítás végösszege 1,2 millió forint körül lesz. A Bezerédj utcai kisegítő is­kolában a héten kezdik meg a festést. Itt a téren volt fel­újítás, így csak hat tanterem csinosítását kell elvégezni. A­ Babits iskolában is dolgoztak a festők ott jártunkkor, vala­mint a IV. sz. általános isko­lában is. Előreláthatólag mindegyik helyen időre vé­geznek a nyári munkákkal. — herczeg — Miért süllyedtek meg a falak? Ennek kiderítésére készült a „kutatóárok” a kereskedelmi szakközépis­kolában Szekszárdon. Az 505-ös Szakmunkáskép­ző Intézetben a diákok végzik a nyári tatarozást, oktatói­k véleménye szerint kiválóan Fotó: Szepesi A KGST mezőgazdasági állandó bizottságának ülése A KGST mezőgazdasági ál­landó bizottsága 46. ülését 1977. július 26—28. között tartotta Moszkvában. Az ülé­sen részt vett Bulgária, Cseh­szlovákia, Kuba, Lengyelor­szág, Magyarország, Mongó­lia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szo­cialista Köztársaság és a Szovjetunió küldöttsége. Az ülésen részt vettek Jugoszlá­via, megfigyelőként pedig a Vietnami szocialista Köztár­saság és a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kép­viselői. A bizottság meghallgatta „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója és a KGST-tagállamok ba­ráti együttműködése a me­zőgazdaság fejlődésében” cí­mű beszámolót. A beszámoló­ban és a delegációvezetők fel­szólalásaiban aláhúzták a Nagy Október el nem múló jelentőségét, amely új kor­szakot nyitott az emberiség történetében, a világ szociá­lis átalakulásának korszaká­ban. A bizottság ülésén megál­lapították, hogy a lenini koo­perációs terv alapvető tételei­nek a szocialista országok ál­tal való alkotó alkalmazása és a Szovjetunió tapasztalatai felhasználása valamennyi or­szág konkrét viszonya figye­lembevételével lehetővé tet­te, hogy történelmileg rövid idő alatt megvalósuljon a me­zőgazdaság fejlődésében a forradalmi változás, a szocia­lista termelési viszonyok győ­zelmének biztosítása a falun. A bizottság megvizsgálta a Vietnami Szocialista Köztár­saság javaslatát a K­­ ST- tagállamokkal való együtt­működésről a mezőgazdaság terén. A bizottság ülésén megvi­tatták a KGST-tagállamok és Jugoszlávia közötti kölcsönös szállításokra kijelölt gyü­mölcs- és bogyós növények iránti minőségi és növény­egészségügyi követelménye­ket, az országok együttműkö­dését a szabványosításban és a mezőgazdaság gépesítésé­ben. Jóváhagyták az állatte­nyésztő komplexumok haté­kony védekezési rendszerét a veszélyes állatbetegségek be­­hurcolása ellen, valamint a sertés- és baromfivész meg­előzésére irányuló intézke­dést. Jóváhagyták „a mező­­gazdasági technika javító és karbantartó berendezéseinek sokoldalú gyártásszakosításá­­ról és kooperációjáról” szóló egyezmény tervezeteit is.

Next