Tolna Megyei Népújság, 1977. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-01 / 257. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. évfolyam, 257. szám ARA: 0,80 Ft 1977. november 1., kedd Kádár János Moszkvában A Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa és Minisz­tertanácsa meghívására Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára vezetésével vasár­nap magyar párt- és kor­mányküldöttség utazott Moszkvába, hogy részt ve­gyen a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulójának szovjetunió­beli ünnepségein. A küldött­ség tagjai Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke,­ Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Gyenes András, a Köz­ponti Bizottság titkára és Marjai József, a KB tagja, hazánk moszkvai nagyköve­te, aki a Szovjetunióban csatlakozik a küldöttséghez. Kádár Jánost útjára elkí­sérte felesége. A párt- és kormánykül­döttség búcsúztatására a Keleti­ pályaudvaron meg­jelent Aczél György, Bisz­­ku Béla, Huszár István, Németh Károly és Óvári Miklós, a Politikai Bizott­ság tagjai, Borbély Sándor és Győri Imre, a Központi Bizottság titkárai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának el­nöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes, el­nöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Ben­­kei András belügy-, Púja Frigyes külügy- és Pallai Árpád közlekedés- és pos­taügyi miniszter, valamint Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. A búcsúztatáson jelen volt Féliksz Bogdanov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője és a nagykö­vetség több vezető beosztá­sú diplomatája. A magyar párt- és kor­mányküldöttség hétfőn dél­után megérkezett Moszkvá­ba. A magyar párt- és kor­mányküldöttséget a szovjet főváros magyar és szovjet zászlókkal feldíszített kijevi pályaudvarán Kirill Mazu­rov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsá­nak első elnökhelyettese, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára, Leonyid Szmirnov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnök­­helyettese, Ivan Pavlovsz­­kij, közlekedési miniszter, Vlagyimir Pavlov, a Szov­jetunió budapesti nagykö­vete, az SZKP Központi Bizottságának tagjai, Oleg Rahmanyin és Borisz Gosz­­tyev, az SZKP KB pót­tagjai, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettesei, (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János az indulás előtt (Képtávírónkon érkezett.) Budapestre érkezett Dusán Cskrebics Dusán Cskrebics, a Szerb Szocialista Köztársaság Végrehajtó Tanácsának el­nöke Szekér Gyulának, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének meghívására hétfőn Budapestre érkezett. Dusán Cskrebics kíséretében van Szlavoljub Raskovics, a Szerb Szocialista Köztársa­ság nemzetgyűlése társadal­mi-politikai tanácsának el­nöke, Rade Csolics, a Szerb Szocialista Köztársaság kor­mányának tagja, a külügyi bizottság elnöke, Bozsidar Manics, a Szerb Szocialista Köztársaság kormányának tagja, Milorad Mijovics, a Szerb Szocialista Köztár­saság külügyi titkárságának titkára, Vitomir Gasparovics, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság buda­pesti nagykövete a magyar fővárosban csatlakozott a küldöttséghez. A vendégeket a Keleti­pályaudvaron Szekér Gyula, Gácsi Miklós kohó- és gép­ipari államtitkár, Roska István külügyminiszter­helyettes, Kapolyi László nehézipari miniszterhelyet­tes, Marczali László kultu­rális miniszterhelyettes, va­lamint Halász József, ha­zánk belgrádi nagykövete fogadta. SÉTA A PANTEONBAN (3. old.) Mai számunkból TUDÓSÍTÓINK írtak a KÖZÉTKEZTETÉSRŐL (3. old.) TV-NAPLÓ (4. old.) MEGYEI LABDARÚGÓ­­BAJNOKSÁG (5. old.) KÉZILABDA NB II. (6. old.) Megyénk készül november 7-e méltó megünneplésére Ünnepi nagygyűlések, kiállítások, szellemi vetélkedők Az egész 1977-es esztendő a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója méltó megünneplésének je­gyében zajlik. Különböző ren­dezvények, delegációcserék, de mindenekelőtt a csepeliek szocialista munkaverseny­­felhívása méltó rangot adott és ad ennek a kiemelkedő évnek. Most, hogy közelgünk november 7-éhez, sokasod­nak az események. Megyénk­ben mindenütt lázasan készülnek a nagy évforduló megü­n­n­eplésére. Felsorolni is sok lenne a már történő, vagy azután be­következő rendezvényeket, ezért csak ízelítőt adunk, mi­lyen események várhatók a nagy ünnep alkalmából. A megye legrangosabb eseményére november 5-én, Szekszárdon kerül sor. A párt-, állami, gazdasági szer­vek és intézmények megko­szorúzzák a Felszabadulás té­ri, valamint az alsóvárosi te­metőben lévő szovjet hősi emlékművet. Este a Babits Mihály Megyei Művelődési Központban dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titká­ra mond ünnepi beszédet, nagygyűlés keretében. Ez al­kalommal a Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Balett mű­vészei adnak ünnepi műsort. Minden városban, járási székhelyen és a nagyobb községekben nagygyűlésen emlékeznek a Nagy Október évfordulójára. A gyűlések szónokai a városok, községek, párt- és állami vezetői lesz­nek. A hagyományoknak megfelelően megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékműveket. Valamennyi üzemünkben, intézményünkben megemlé­kezést tartanak és ebből az alkalomból adják át a kitün­tetéseket, jutalmakat. Az is­kolákban úgyszintén ünnep­ségeket rendeznek, emléke­zésül a világot átformáló nagy eseményre. Politikai fórumokra, esz­mecserékre kerül sor több helyütt, a szocialista brigá­dok találkozói, tapasztalat­­cseréi színesítik a rendez­vényeket. Ugyancsak hagyomány­ta­lálkozók szervezése a ha­zánkban ideiglenesen állomá­sozó szovjet hadsereg kato­nái, azok családtagjai, vala­mint magyar dolgozók kö­zött. Az idén is lesznek ilyen rendezvények, zömük Kom­­szomol—KISZ találkozó ke­retében. Simontornyán, a várban, november 4-én lesz a politi­kai könyvhetek megnyitója, kiállítás és hangverseny szí­nesíti az eseményt. Kölesden november 6-án, a művelődési házban irodal­mi műsort rendeznek a Szov­jetunióról, amelynek kereté­ben Czine Mihály irodalom­­történész tart előadást „A szovjet irodalom hatása a magyar irodalomra” címmel. «ügyészen kiállítás tekint­hető meg november 1—15 között a Hőgyészi Állami Gazdaság és a Tambov me­gyei marsánszki szovhoz test­vérkapcsolatáról. A kiállítá­sok sorából kiemelkedik még a bátai „60 év, 60 kép”, a „60 év legszebb plakátjai”, a tolnai GÉM „Magyar in­ternacionalisták képei”, to­vábbá a Tolnai Selyemgyár „Kell a jó könyv” címet vi­selő kiállítása. A szellemi vetélkedők so­rában a legjelesebb a novem­ber 11-én Szekszárdon, a Ba­bits Mihály Megyei Művelő­dési Központban megrende­zendő esemény, ahol a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója tiszte­letére meghirdetett szellemi vetélkedő döntőjére kerül sor. A szovjet filmek fesztivál­jának ünnepi megnyitójával egyidőben november 3-án délután, Szekszárdon, a Pa­noráma filmszínház előcsar­nokában nyílik meg az „1917 —1977 — a Nagy Október a szovjet filmművészet örökké élő témája” című kiállítás. S­zól­m­á­z­s­a felett. Október végi ősz. A leszál­ló ködön és a kukoricából felszálló poron keresztül a Nap vörös korong. Az utolsó, még lábon álló kukoricatáb­lán láboljuk a letört szárat a Szekszárdi Állami­­ Gazdaság­ban Kovács Józseffel, a gaz­daság igazgatóhelyettesével, és Szabó Józseffel, az újbere­­ki kerület — a gazdaságban sárközinek mondják — igaz­gatójával. A gépek már csak bóklásznak. Az utolsó hektá­rokat járják, vége az idei ku­koricának. „Gyerekek, kifúj­tunk ebből is, most aztán fájront” — tolja hátrább homlokából a svájcisapkát a gépész. (Fáradtan örülnek, mint a futó, ha a táv végére ér. Érezni, szinte hallani, ahogy „kifújnak”, leereszte­nek. Vége a szombat-vasárna­pi hajtásnak, szusszanásnyit lehet lazítani. Legszívesebben lekapnák ezt a pár hektárt, de a főnök csitítja őket. Meg kell várni a kanadai vendége­ket, hadd nézzék meg, ha akarják, úgyse látni­­ minden dűlőben száz mázsás táblát. Kovács mondja: „Mert sze­rintem megvan száz. Az alatt nem érdemes róla írni, de ha fölötte lesz, akkor meg lehet. Ma befejezzük, és holnap be­telefonálunk, hogy mi újság. Jó terület, semmi kétség. Elképzeli az ember, milyen lehetett ez a kukorica május­ban, júniusban, haragoszöl­­den, sűrű, tiszta sorokban, milyen ígéretes. A tábla vé­gében —a mohácsi út mellett — vágják ki a szőlőt. Cseme­ge­ fajták voltak benne talán félszáz hektáron, de szinte minden évben elfagyott, így aztán kivágják. Szabó nem titkolja örömét. Jó ez a föld, ebből jöhet akármennyi. A búzára terelődik a szó. Jól hozott az is. Az átlagok­ról beszélgetünk. Országos harmadik lett az átlag. A tolna-baranyai összesítésben is. A második Dalmand,­­tehát az első mindenképpen bara­nyai gazdaság. Talán Boly? Nem tudni, mindenesetre va­lamit kisütöttünk, és ez is megnyugtató. Az átlagok rangsorolása nem olyan fon­tos, mint egy versenyen, de értékmérőnek se rossz. Erre azért mindenki figyel, hol ál­lunk,­­mennyire bírjuk az ös­­­szehasonlítást, ki csinálja jobban, és hogyan csinálja jobban. A kukorica nem valami fé­nyesen­­ indult. Előbb kellett kezdeni itt, Újberekben. Hét­­száz hektár várt kiváltásra, — több éves monokultúra után — ■ nagy nedvességtartalom mellett kezdték vágni a kom­bájnok, de már csírázik ben­ne a búza. Az a föld már el­felejtette a kukoricát, a jövő évre tartogatja erejét, a hol­napi kenyér sarjad belőle. Igaz, nem is lehet másképp, meg kell a búzának érni, ha mindennap meleg éri, mondja a dal. Alternatíva nincs. * Sárga arany — szokás mon­­dani a kukoricára. Valahogy nem szeretem, nem szívesen használom ezt a­­ kifejezést. Ennek a n­övénynek semmi köze az arany véres miszti­­kusságához. 'Bár sárga, mint az indiánok bőre, akiktől kap­tuk va­gy elvettük. Gyötörtük magunkat vele, kézzel és ka­pával Mostanában már gé­pekkel. Csak gépekkel'. Kéz már nem érinti, csak közvet­ve.* Volt miit szárítani, mert az idei szezonban 1300 vagon nyers kukorica csüngött be a szárítók garatjain. Rajmá­­don már befejezték a kukori­cát.­­A Clipper már az egyik szekszárdi tsz-nek a termé­nyét szárítja­­­­ félgőzzel, ■ mert a kapacitásnak csak fe­lét köti le ez a mennyiség. A gazdaság fölajánlotta a környékbeli téeszek­nek a le­hetőséget. Nem kell­ nekik a segítő kéz. Erre nincs pénzük, győzik egyedül is — mond­ják. Jól dolgoztak a domináto­­rok. Szép zöld színük feke­­tésszürke a sok polctól. Volt olyan nap,­­hogy egyik-másik tizenöt vagont ürített a gép­kocsikra.­­Dobálózunk a szá­mokkal. Az ember vagy tud­ja érzékelni, vagy nem. Aki nem csinálja, az mit kezdjen százötvenezer­­ kiló szemmel, mikor egy ember csak ötven kilót t­­ud a vállára venni zsákban. Ebből annyit érzé­kel : sok. Nem vagyok izgadós típus, de most drukkoltam. Vártam a péntek reggeli telefont. Nem hiába: PC—SÍK 6625-ös a hibrid, 212 ha a tábla terü­lete, a termés 102,69 mázsa per hektár.” Ennyi a rövid üzenet.­­Hogy mi minden van mögötte, miiről kellene, hogy beszéljen, arra a gépészek, az ott dolgozók tudnák megadni a választ. Mindebből a lénye­ges, a legfontosabb a száz mázsa. — STEINER — Fotó: Salló Kipróbálás alatt a Hesston, kukoricaszárat szed fel / Üzem a szárítónál Az egyik dominátor az öt közül

Next