Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-01 / 77. szám
XXVIII. évfolyam, 77. szám ÁRA: 0,80 Ft 1978. április 1., szombat Ésszerű megalkuvások ANEKDOTAKÉNT hangzik, de sajnos, nem az. A sebbel-lobbal elkészített, s az iparági kiállításra az utolsó percben eljuttatott analitikus mérőkészülék nagy sikert aratott. Műszaki jellemzői valóban vetekedtek a nemzetközi élvonalat megtestesítő hasonló termékével, sőt, némely tekintetben — így a műveleti gyorsaságban — fölötte állt azoknak. A szakma hódolt a konstruktőröknek, s hiszen joggal, mert saját szemükkel látták, amit láttak. Egy aprócska baj azért akadt. Történetesen, hogy a készülékről az előkalkuláció kimutatta — persze, a kiállításon bezsebelt elismerések után —, gyárthatatlan, illetve előállítható, tetemes ráfizetéssel. A mérőeszköz legfőbb alkotóegységét ugyanis importálni kell, dollárért, s bár az export lehetséges, a két dollárösszeg, az import értéke és az exportbevétel különbözősége oly csekély, hogy távolról sem fedezi a hazai anyag-, energia- és élőmunka-ráfordításokat. Méltatlankodó műszakiak, s magyarázkodó közgazdák, ismerős helyzet. Mert bármennyire is fájdalmas, az eset korántsem egyedi, véletlen szülte. Olyannyira nem, hogy egyes termelőterületeken szinte tipikusnak tarthatjuk a fejlesztés műszaki és közgazdasági „ágának” meglétét, azt a szétválasztást tehát, amit fölös erőfeszítések, modellszintű gyártmányok, félbehagyott kísérletek bizonyítanak. Az előbb idézőjel közé tettük az „ágának” kifejezést, sejtetve, ilyen nem létezhet. S valóban, a kettő egy, csakis összefonódásuk ígérhet sikert. Engedniük kell a műszakiaknak, s a közgazdászoknak egyaránt, s azután valahol középen találkoznak, ott, ahol az előnyök vitathatatlanul a hátrányok fölé kerekednek, ahol tehát a gyártás megfelelő haszonnal jár. Érdekes önvizsgálatra késztette a Könnyűipari Minisztérium nagyvállalatainak meghatározott körét. A tárca útmutatása alapján a cégek gyártmányrangsort készítettek, a termékek gazdaságossága szerint jelölve meg az él- és a középmezőnyt, s azt is, miféle áruk kerülnek a veszteséggel előállíthatók közé. Kiderült, ez utóbbiak között jó néhány olyan cikk van, amit — termelése pénzügyi környezetéből kiszakítva, pusztán műszaki jellemzői alapján — korszerűnek ítélhetnek, nem egyet nemzetközi összehasonlításban is. Még a szakma legjobban tájékozott csoportját is meghökkentette ez a végkövetkeztetés, s még inkább az, hogy tüzetesebb vizsgálódás után rájöttek, a műszakilag korszerű, de veszteséggel előállított termékeknél a ráfizetést a gyártás korszerűtlensége, szervezetlensége okozza. Olyan környezeti tényezők tehát, amiken változtatni lehet, gyakran mindenféle jelentősebb ráfordítás nélkül. Csak éppen a gyárak nem sok figyelmet vesztegettek a nyereségforintokat fölszippantó körülményekre, a mérnökök és a közgazdászok kutya—macska barátsága miatt mindenki csak a maga igazát fújta, az okok keresése pedig késett. HA CSUPÁN egyetlen tárca területén szerzett tapasztalatokra hivatkozhatnánk, akkor is meggyőzően hatnak a tények, arra itt általánosabb jellemzőről van szó, mivel hasonló fölmérő elemzést a Nehézipari, meg a Kohó- és Gépipari Minisztérium legjelentősebb vállalatainál ugyancsak végrehajtottak. S az előbbiekben vázolt következtetésekre jutottak e két másik iparterületen is, tehát szó sincs arról, hogy egy cég, egy iparág, egy tárca küszködne csupán az érdekegyeztetés gondjaival. Hogyan került a csizma az asztalra, a fejlesztés kapcsolatrendszerének középpontjába az érdek? Úgy, hogy valójában a műszakiak, meg a közgazdászok szándéka is tiszteletet érdemel, mert a maguk szemszögéből a legjobbat kívánják előállíttatni. A szándékok azonban nem mondhatnak ellent az érdekeknek, mert hiszen a műszakilag kiváló akkor lesz valóban elismert termék, ha hasznot hajtva értékesíthetik. S megfordítva: a legkisebb fajlagos ráfordítások önmagukban még nem nyújtanak garanciát az áru kelendőségére; ráfordítás és hozam viszonya dönt. S e viszonyt alakítják az ésszerű megalkuvások. Jó az, ha a tervezőmérnök úgy küzd az új termékért, mintha az édes gyermeke lenne, hiszen valóban ő segítette napvilágra. Az is jó, ha a közgazdász nem enged az érzelmeknek, szigorúan ragaszkodik az elemzések nyújtotta adatokhoz. A rossz az, ha külön-külön, egymásról mit sem tudva, vagy tudomást nem véve teszik ezt, ha úgy vélik, ítélkezni egyedüli joguk, s tűrhetetlen, ha bárki más beleszól abba, amiről ők kimondták az igent vagy a nemet. A következetességnek nem a megalkuvás az ellentéte. Az ellentmondásokat, ellentéteket feloldhatja ugyanis az ésszerű jelző, mert ami ésszerű, az mindkét fél számára előnyös. Erről azonban nem elég beszélni. Olyan üzemi, vállalati feltételrendszert kell kialakítani, amiben nyilvánvalóvá válik, kit hogyan szolgálnak az ésszerű megalkuvások, mi módon visznek közelebb a közös célhoz, az azonos érdekeltséghez. Ma a vállalati szervezet inkább az ellentéteket mutatja fel, s merevségével őrzi is azokat, hierarchiájával pedig a mindenki a maga lovát hajtja szemléletet táplálja. A VÁLTOZÁSHOZ ebből az irányból kell keresni a lehetőségeket, de nem úgy, hogy ki-ki azt várja, a másik lépjen, s majd az hiszi magát győztesnek, aki eggyel kevesebb hibát követett el. MÉSZÁROS OTTÓ Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Kegyelettel megemlékezett elhunyt tagjáról, Ortutay Gyuláról. Törvényerejű rendeletet alkotott a Polgári Törvénykönyvnek a külgazdasági kapcsolatokra történő alkalmazásáról. Figyelemmel a külgazdasági kapcsolatok sajátos szempontjaira, a jogszabály kiegészíti a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseit, illetve biztosítja az azoktól való eltérést. Szabályoz egyes, a külgazdasági kapcsolatokban rendszeresen jelentkező szerződés-típusokat, így a kereskedelmi képviseletet és a szervizszolgálatot. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a felszabadulásunk 33. évfordulója alkalmából adományozott kitüntetésekről, majd hozzájárult az Eötvös Loránd Tudományegyetem három, a Pécsi Tudományegyetem egy, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem pedig két végzős hallgató kitüntetéses doktorrá avatásához. Végül bírákat mentett fel és választott meg. Ifjúgárdisták tanácskozása Tegnap délelőtt Szekszárdon, a Babits Mihály Megyei Művelődési Központban rendezték meg megyénk ifjúgárdistáinak tanácskozását. Az ülésen részt vettek a megyei Ifjú Gárda szakaszainak parancsnokai és helyetteseik, a gárda század- és zászlóaljparancsnokai, azoknak az üzemi KISZ-szervezeteknek titkárai, amelyeknél Ifjú Gárda szakaszok és rajok tevékenykednek, valamint a megye fegyveres testületeinek vezetői. Knopf Attila, a megyei KISZ-bizottság politikai munkatársa köszöntötte a megjelenteket, köztük Harmat Józsefet, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Kuttka Károly vezérőrnagyot, a KISZ KB honvédelmi nevelési tanácsának tagját és Péti Imrét, a megyei KISZ- bizottság első titkárát. (Folytatás a 2. oldalon). Péti Imre felszólalása Lázár György a IX. kerületben Lázár György, az MSZP P Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke pénteken egésznapos látogatást tett a főváros IX. kerületében. A program első állomása a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem volt. A felsőoktatási intézményben a Politikai Bizottság tagját Király Andrásné, a Budapesti Pártbizottság titkára, Gál Lászlóné, a ferencvárosi pártbizottság első titkára, Berend T. Iván rektor és Szarvas László, az egyetem pártbizottságának titkára fogadták. Lázár György találkozott az egyetem párt-, állami és tömegszervezeti vezetőivel, valamint a hallgatók képviselőivel. Tájékozódott az oktató-nevelő és tudományos kutatómunka helyzetéről, időszerű feladatairól. Délután a Politikai Bizottság tagja felkereste az Iparművészeti Múzeumot, majd a kerületi pártszékházban találkozott a városrész párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeti vezetőivel. (MTI) K 5 ° v\ Mai számunkból A MASZEK SÓDERHALÁSZ (5. old.) TANÁCSOK ÉS ÜGYFELEK (3. old.) 1977 A VÖRÖS BOROK ÉVJÁRATA VOLT (3. old.) A KÖZOKTATÁS KÉRDÉSEI (4. old.) TRABANTBÓL NÉZVE (4. old.) • Újabb megállapodás az együttműködésre Pénteken délelőtt a megyei pártbizottság székházában K. Fapp József, a Tolna megyei pártbizottság első titkára és Siegfried Lorenz, a Karl-Marx-Stadt megyei pártbizottság első titkára ünnepélyesen aláírta a testvérmegyei kapcsolatok folytatására vonatkozó jegyzőkönyvet. (Siegfried Lorenz nyilatkozata lapunk 3. oldalán.) Szekszárd ülést tartott a járási pártbizottság Tegnap délután ülést tartott a szekszárdi járási pártbizottság. Az ülésen részt vett Horváth József, a megyei pártbizottság titkára is. A testület jelentést hallgatott meg a bűnüldöző szervek munkájáról, és megfelelő feladattervet fogadott el a további tennivalókról. A járási pártbizottság ezen kívül módosította saját hatásköri listáját, majd Tatár Lajos járási első titkár számolt be a végrehajtó bizottság munkájáról. Horváth József, a megyei pártbizottság titkára, a megyei párt végrehajtó bizottság nevében javasolta a járási pártbizottságnak, hogy Szakál Lászlót, a járási pártbizottság titkárát saját kérésére, érdemei elismerése mellett mentse fel járási pártbizottsági és vb-tagsága, valamint titkári funkciója alól. A járási pártbizottság a javaslatot elfogadta, majd titkos szavazással, egyhangúlag kooptálta Szajki Lászlót, a megyei pártbizottság titkári referensét a járási pártbizottságba, megválasztotta a végrehajtó bizottság tagjának és a járási pártbizottság titkárának. Háromszor húsz lakás Tolnán A TOTÉV Tolnán a központban három húszlakásos házat épít. Az első háznál már megkezdt*k a szakipari munkákat, a külső vakolást, az épület átadását az év közepe** re tervezik. Fotó: GOTTVAliD