Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-27 / 73. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 73. szám, ARA: 1,20 Ft 1980. március 27., csütörtök Folytatta munkáját az MSZMP XII. kongresszusa A beszámolók feletti vitában felszólalt K. Papp József Szerdán reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában harmadik munkanapját kezdte meg a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. A magyar kommunisták küldöttei a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója fölötti együttes vitával folytatták tanácskozásukat. Az elnöklő Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja elsőként Glanz Lászlónénak, a felsőszölnöki általános iskola igazgatójának, községi párttitkárnak, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége alelnökének, Vas megye küldöttének adta meg a szót. Glanz Lászlóné — A nemzetiségek, köztük a szlovének évszázados gazdasági, társadalmi, szociális problémái és sajátos nemzetiségi gondjai a szocialista fejlődés folyamatában oldódnak meg — mondotta. — Hazánkban a nemzetiségi politika végrehajtásában érvényesül az a lenini elv, amely szerint az évszázados elnyomatás során kialakult bizalmatlanság leküzdése érdekében a nemzetiségieknek adjunk inkább többet, mint ami az egyenlőség alapján járna, mintsem kevesebbet. Vas megyében a nemzetiségi politika igen fontos része a terület gazdaságfejlesztése. Ez egyrészt a városiasodó Szentgotthárd iparának bővítésével, korszerűsítésével, másrészt a szakszövetkezetek erősítésével valósul meg. Folyamatosan fejlődik a nemzetiségi lakosság igénye és lehetősége anyanyelvének és kultúrájának ápolására. A nemzetiségi községek közművelődési tevékenységének tárgyi és szellemi feltételei folyamatosan javulnak. Megfelelő a könyvtárak helyzete. Kifogásolható azonban, hogy rossz a Televízió pécsi stúdiója anyanyelven sugárzott műsorainak vételi lehetősége. Géczi János, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára, Nógrád megye küldötte többek között megállapította: — Pártszervezeteink egyre inkább érzékelik, hogy a tegnapi teljesítmény nem elégséges. Megnőtt felelősségük a határozatok végrehajtásában, szervezésében, ellenőrzésében. Tudják, hogy a népgazdasági és a helyi tervek megvalósításához adottságaikat, lehetőségeiket igényesebben kell számba venni. Felismerték, hogy a politikai nevelőmunka eszközeivel minden eddiginél többet kell tenni az egységes gondolkodás és cselekvés érdekében. A párttagok többségére nálunk is az jellemző, hogy nem állnak meg a helyzet felismerésénél, hanem határozott intézkedéseket kezdeményeznek. A legjelentősebb változás az üzemi pártszervezeteknél tapasztalható. Tudatosabban vizsgálják a gazdálkodás feltételeit, az adottságok, az erőforrások ésszerűbb kihasználását. A sok hasznos kezdeményezés ellenére sem lehetünk elégedettek. Mint az élet más területén, a pártmunkában, politikai gyakorlatunk fejlesztésében is jelentős tartalékokkal rendelkezünk. Az élet megköveteli, hogy igényesebben vegyük számba a helyi adottságokat. Olyan politikai feltételeket kell biztosítani, hogy a bátran kezdeményező vezetők tevékenysége kapjon megérdemelt megbecsülést, elismerést. Ugyanakkor nem szabad késlekednünk azok felmentésével, akik alkalmatlanok, nem tudnak lépést tartani a növekvő követelményekkel. Balázs Piri Erzsébet, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát sertéstenyésztési brigádvezetője, Bács-Kiskun megye, küldötte volt a következő felszólaló. Mi azt tartjuk — mondotta —, hogy ha ismerjük az állatokat, és tőlünk telhetően jól gondozzuk őket, az eredmény nem maradhat el. Sajnos, sok helyütt — nemcsak nálunk — a tervezők, építők nem gondoltak eléggé arra, hogy a technológiát igazítani kell a sertések élettani tulajdonságaihoz, fordítva nem várhatunk sikert. Ebből gondok származtak, folyamatosan cserélni kell a berendezéseket és ez sokba kerül. Nagyüzemünk évente 7500 tonna húst, hétmillió liter tejet, sok bort, hibrid kukoricavetőmagot és más terméket ad az országnak. Erősödött a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer is, mely az ország 130 gazdaságában, 200 ezer hektáron szervezi, segíti a termelést. Néhány szót szeretnék mondani azokról az asszonyokról — a 41 tagú Zrínyi Ilona szocialista brigádról —, amelynek tagja, illetve vezetője vagyok. A mi dolgunk, a malackák felnevelése, nagy felelősség. Azt a célt tűztük ki, hogy az elhullásokat tovább csökkentjük, hiszen minden egyszázalékos javulás csaknem ezerrel több malac felnevelését eredményezi. Segítjük a háztáji sertéshizlalást is, tavaly csaknem 19 ezer malacot adtunk dolgozóinknak hizlalásra. Sértésünk van bőven, ezért nagy jelentőségű, hogy végre felépült a Bajai Húskombinát. Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, a néphadsereg küldötte következett szólásra: — Tisztelettel jelentem a kongresszusnak, hogy a Magyar Néphadsereg teljesítette a XI. kongresszuson részére meghatározott feladatokat — mondotta bevezetőben, majd így folytatta: az elmúlt években a párt- és állami vezetés által meghatározott célok alapján, a Varsói Szerződés keretében egyeztetett elgondolásoknak megfelelően, az anyagi eszközök és a személyi feltételek céltudatos felhasználásával tervszerűen folytattuk néphadseregünk átfogó, minőségi fejlesztését.Ezután arról szólt a honvédelmi miniszter, hogy az elmúlt években tovább mélyültek, fejlődtek a hadsereg szocialista vonásai. Sorkatonáink döntő többsége becsülettel tesz eleget a szocialista haza fegyveres szolgálatából fakadó kötelezettségének. Bár bizonyos fajta gondok vannak egyes katonáknak a laktanyán kívüli magatartását illetően. — Elég széles körben ismert — folytatta —, hogy a sorköteles fiatalokat, jobbára 21—23 éves korban hívjuk be. Igaz, ebből a hadseregnek bizonyos előnyei származnak, hiszen érettebb korban levő fiatalok is vannak a sorállományúak között. Mégis,, ebből a helyzetből sokfajta emberi, olykor már társadalmi méretű gond származik. Magas és növekszik a nős, családos sorkatonák aránya. A kései behívás zavarja a pályakezdést, a családalapítást. Jelenleg dolgozunk azon, hogy ezt a feszültséget belátható időn belül feloldjuk. — Végül arról szólt, hogy honvédelmünk szilárdságában, néphadseregünk fejlődésében meghatározó szerepe van — és lesz a jövőben is — a Varsói Szerződésnek. Védelmi szövetségünk keretein belül tovább fejlődött az idősebb testvérrel, a szovjet hadsereggel, és a többi szövetséges hadsereggel való együttműködésünk. Közös védelmi szervezetünk a jövőben is képes gátat vetni az imperializmus háborús mesterkedéseinek, szavatolni népeink alkotó munkájának békés feltételeit. Thernesz Vilmos, a Budapesti Műszaki Egyetem pártbizottságának titkára, budapesti küldött hangsúlyozta: Az értelmiség szerepének változásából egyenesen következik a képzésükre hivatott egyetemek és főiskolák szerepének növekedése is. A felsőoktatás munkájában is vannak tartalékok. Nálunk az egyetemen éles viták forrása az, hogy az egyetemi képzés mennyiben legyen elméleti, illetve gyakorlati orientációjú. Eddig mindig úgy fogalmaztunk, hogy az egyetemeknek kettős feladatot kell ellátniuk: oktató, nevelő munkát kell végezniük és kutatómunkát is kell folytatniuk. Elérkezett az idő, hogy ezt kiegészítsük a továbbképzés feladatával is. Igen nagy tartalékaink vannak még a hallgatók általános, ezen belül világnézeti-polititikiai neveléssi élbein is. Nem elég hatékonyak a hivatástudatra, a szakmaszeretetre, a tudatos elkötelezettségre való nevelés módszerei. Az a benyomásom — mondta —, hogy mi együtt, akik felelünk a fiatalok neveléséért, a család, az iskola, a munkahely, a kelleténél jobban óvjuk gyermekeinket a valóságtól, nem ösztönözzük őket jó küzdelmekre, kockázatokra, nem adjuk át történelmi tapasztalatainkat. A szülők mindent megtesznek azért, hogy a gyerekeiket védjék az élet valóságától, olykor olyan életszínvonalat is biztosítva számukra, amely sem a család, sem a társadalom számára nem jelenthet realitást. Mindez így együtt, mint valami üvegházi hatás érvényesül. Ezért mélységesen egyetértek azzal a kiegészítéssel is, amely az irányelvek vitája nyomán, a családdal kapcsolatban bekerült a határozati javaslatba. Tar Imre, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első titkára, Szabolcs-Szatmár megye küldötte először arról beszélt, hogy a XI. kongresszus határozatainak végrehajtása további kedvező változásokat hozott megyéjében is. A gazdasági fejlettségben, a jövedelmek színvonalában, a szociális, kommunális és kulturális ellátásban közelebb jutottak az országos átlaghoz, minőségileg magasabb fokra léptek. Átalakult a megye gazdasági és társadalmi szerkezete, amelyben a szocialista ipar és a munkásság lett a meghatározó. (Folytatás a 2. oldalon.) Tolna megyei küldöttek a kongresszuson