Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-27 / 73. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 73. szám, ARA: 1,20 Ft 1980. március 27., csütörtök Folytatta munkáját az MSZMP XII. kongresszusa A beszámolók feletti vitában felszólalt K. Papp József Szerdán reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Műve­lődési Házában harmadik munkanapját kezdte meg a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. A ma­gyar kommunisták küldöttei a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója fölötti együttes vitával folytatták tanácskozásukat. Az elnöklő Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja elsőként Glanz Lászlónénak, a felsőszölnöki általános iskola igazgatójának, községi párttitkárnak, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége alel­­nökének, Vas megye küldöttének adta meg a szót. Glanz Lászlóné — A nemzetiségek, köztük a szlovének évszázados gaz­dasági, társadalmi, szociális problémái és sajátos nemze­tiségi gondjai a szocialista fejlődés folyamatában oldód­nak meg — mondotta. — Hazánkban a nemzetiségi politika végrehajtásában ér­vényesül az a lenini elv, amely szerint az évszázados elnyomatás során kialakult bizalmatlanság leküzdése ér­dekében a nemzetiségieknek adjunk inkább többet, mint ami az egyen­lőség alapján járna, mintsem kevesebbet. Vas megyében a nemzeti­ségi politika igen fontos ré­sze a terület gazdaságfejlesz­tése. Ez egyrészt a városia­sodó Szentgotthárd iparának bővítésével, korszerűsítésével, másrészt a szakszövetkezetek­­ erősítésével valósul meg. Folyamatosan fejlődik a nemzetiségi lakosság igénye és lehetősége anyanyelvének és kultúrájának ápolására. A nemzetiségi községek közművelődési tevékenységé­nek tárgyi és szellemi felté­telei folyamatosan javulnak. Megfelelő a könyvtárak hely­zete. Kifogásolható azonban, hogy rossz a Televízió pécsi stúdiója anyanyelven sugár­zott műsorainak vételi lehe­tősége. Géczi János, a Nógrád megyei pártbizott­ság első titkára, Nógrád me­gye küldötte többek között megállapította: — Pártszer­vezeteink egyre inkább érzé­kelik, hogy a tegnapi telje­sítmény nem elégséges. Meg­nőtt felelősségük a határoza­tok végrehajtásában, szerve­zésében, ellenőrzésében. Tud­ják, hogy a népgazdasági és a helyi tervek megvalósításá­hoz adottságaikat, lehetősé­geiket igényesebben kell számba venni. Felismerték, hogy a politikai nevelőmun­ka eszközeivel minden eddi­ginél többet kell tenni az egységes gondolkodás és cse­lekvés érdekében. A pártta­gok többségére nálunk is az jellemző, hogy nem állnak meg a helyzet felismerésénél, hanem határozott intézkedé­seket kezdeményeznek. A legjelentősebb változás az üzemi pártszervezeteknél tapasztalható. Tudatosabban vizsgálják a­ gazdálkodás fel­tételeit, az adottságok, az erőforrások ésszerűbb kihasz­nálását. A sok hasznos kezdemé­nyezés ellenére sem lehetünk elégedettek. Mint az élet más területén, a pártmunkában, politikai gyakorlatunk fej­lesztésében is jelentős tarta­lékokkal rendelkezünk. Az élet megköveteli, hogy igé­nyesebben vegyük számba a helyi adottságokat. Olyan politikai feltételeket kell biztosítani, hogy a bát­ran kezdeményező vezetők tevékenysége kapjon megér­demelt megbecsülést, elisme­rést. Ugyanakkor nem sza­bad késlekednünk azok fel­mentésével, akik alkalmatla­nok, nem tudnak lépést tar­tani a növekvő követelmé­nyekkel. Balázs Piri Erzsébet, a Bajai Mezőgazdasági Kom­binát sertéstenyésztési bri­gádvezetője, Bács-Kiskun me­gye, küldötte volt a követke­ző felszólaló. Mi azt tartjuk — mondot­ta —, hogy ha ismerjük az állatokat, és tőlünk telhetően jól gondozzuk őket, az ered­mény nem maradhat el. Saj­nos, sok helyütt — nemcsak nálunk — a tervezők, építők nem gondoltak eléggé arra, hogy a technológiát igazítani kell a sertések élettani tulaj­donságaihoz, fordítva nem várhatunk sikert. Ebből gon­dok származtak, folyamato­san cserélni kell a berende­zéseket és ez sokba kerül. Nagyüzemünk évente 7500 tonna húst, hétmillió liter te­jet, sok bort, hibrid kukorica­vetőmagot és más terméket ad az országnak. Erősödött a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer is, mely az ország 130 gazdaságában, 200 ezer hektáron szervezi, segíti a termelést. Néhány szót szeretnék mondani azokról az asszo­nyokról — a 41 tagú Zrínyi Ilona szocialista brigádról —, amelynek tagja, illetve veze­tője vagyok. A mi dolgunk, a malackák felnevelése, nagy felelősség. Azt a célt tűztük ki, hogy az elhullásokat to­vább csökkentjük, hiszen minden egyszázalékos javu­lás csaknem ezerrel több ma­lac felnevelését eredményezi. Segítjük a háztáji sertéshiz­lalást is, tavaly csaknem 19 ezer malacot adtunk dolgo­zóinknak hizlalásra. Sértésünk van bőven, ezért nagy jelentőségű, hogy vég­re felépült a Bajai Húskom­binát. Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédel­mi miniszter, a néphadsereg küldötte következett szólás­ra: — Tisztelettel jelentem a kongresszusnak, hogy a Ma­gyar Néphadsereg teljesítette a XI. kongresszuson részére meghatározott feladatokat — mondotta bevezetőben, majd így folytatta: az elmúlt évek­ben a párt- és állami vezetés által meghatározott célok alapján, a Varsói Szerződés keretében egyeztetett elgon­dolásoknak megfelelően, az anyagi eszközök és a szemé­lyi feltételek céltudatos fel­­használásával tervszerűen folytattuk néphadseregünk átfogó, minőségi fejlesztését.­­Ezután arról szólt a hon­védelmi miniszter, hogy az elmúlt években tovább mé­lyültek, fejlődtek a hadsereg szocialista vonásai. Sorkato­náink döntő többsége becsü­lettel tesz eleget a szocialista haza fegyveres szolgálatából fakadó kötelezettségének. Bár bizonyos fajta gondok vannak egyes katonáknak a laktanyán kívüli magatartá­sát illetően. — Elég széles körben is­mert — folytatta —, hogy a sorköteles fiatalokat, jobbára 21—23 éves korban hívjuk be. Igaz, ebből a hadsereg­nek bizonyos előnyei szár­maznak, hiszen érettebb kor­ban levő fiatalok is vannak a sorállományúak között. Mégis,, ebből a helyzetből sokfajta emberi, olykor már társadalmi méretű gond szár­mazik. Magas és növekszik a nős, családos sorkatonák ará­nya. A kései behívás zavarja a pályakezdést, a családala­pítást. Jelenleg dolgozunk azon, hogy ezt a feszültséget belátható időn belül felold­juk. — Végül arról szólt, hogy honvédelmünk szilárdságá­ban, néphadseregünk fejlődé­sében meghatározó szerepe van — és lesz a jövőben is — a Varsói Szerződésnek. Vé­delmi szövetségünk keretein belül tovább fejlődött az idősebb testvérrel, a szovjet hadsereggel, és a többi szö­vetséges hadsereggel való együttműködésünk. Közös védelmi szervezetünk a jövő­ben is képes gátat vetni az imperializmus háborús mes­terkedéseinek, szavatolni né­peink alkotó munkájának bé­kés feltételeit. Thernesz Vilmos, a Budapesti Műszaki Egye­tem pártbizottságának titká­ra, budapesti küldött hang­súlyozta: Az értelmiség szerepének változásából egyenesen követ­kezik a képzésükre hivatott egyetemek és főiskolák sze­repének növekedése is. A felsőoktatás munkájában is vannak tartalékok. Nálunk az egyetemen éles viták for­rása az, hogy az egyetemi képzés mennyiben legyen el­méleti, illetve gyakorlati orientációjú. Eddig mindig úgy fogalmaztunk, hogy az egyetemeknek kettős felada­tot kell ellátniuk: oktató, nevelő munkát kell végezniük és kutatómunkát is kell foly­tatniuk. Elérkezett az idő, hogy ezt kiegészítsük a to­vábbképzés feladatával is. Igen nagy tartalékaink vannak még a hallgatók ál­talános, ezen belül világné­zeti-polititikiai neveléssi élbein is. Nem elég hatékonyak a hiva­tástudatra, a szakmaszeretet­re, a tudatos elkötelezettség­re való nevelés módszerei. Az a benyomásom — mond­ta —, hogy mi együtt, akik felelünk a fiatalok nevelésé­ért, a család, az iskola, a munkahely, a kelleténél job­ban óvjuk gyermekeinket a valóságtól, nem ösztönözzük őket jó küzdelmekre, kocká­zatokra, nem adjuk át törté­nelmi tapasztalatainkat. A szülők mindent megtesznek azért, hogy a gyerekeiket véd­jék az élet valóságától, oly­kor olyan életszínvonalat is biztosítva számukra, amely sem a család, sem a tár­sadalom számára nem jelent­het realitást. Mindez így együtt, mint valami üvegházi hatás érvényesül. Ezért mély­ségesen egyetértek azzal a kiegészítéssel is, amely az irányelvek vitája nyomán, a családdal kapcsolatban beke­rült a határozati javaslatba. Tar Imre, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első titkára, Szabolcs-Szatmár megye kül­dötte először arról beszélt, hogy a XI. kongresszus hatá­rozatainak végrehajtása to­vábbi kedvező változásokat hozott megyéjében is. A gaz­dasági fejlettségben, a jöve­delmek színvonalában, a szo­ciális, kommunális és kultu­rális ellátásban közelebb ju­tottak az országos átlaghoz, minőségileg magasabb fokra léptek. Átalakult a megye gazdasági és társadalmi szer­kezete, amelyben a szocialis­ta ipar és a munkásság lett a meghatározó. (Folytatás a 2. oldalon.) Tolna megyei küldöttek a kongresszuson

Next