Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-01 / 77. szám
2 Képújság Ton Duc Thong halála Hanoi, Zalai István, az MTI tudósítója jelenti: Elhunyt Ton Duc Thang, a Vietnami Szocialista Köztársaság elnöke. Hanoiban vasárnap, a késő délutáni órákban közzétették a VKP Központi Bizottsága, a nemzetgyűlés állandó bizottsága, a kormánytanács és a Hazafias Front elnöksége közös gyászjelentését, amely mély részvéttel tudatja, hogy „1980. március 30-án Hanoiban, szívroham következtében 92 éves korában elhunyt Ton Duc Thang köztársasági elnök, a nagy hazafi, igaz kommunista, Ho Si Minh elnök, harcostársa, a nemzetközi kommunista mozgalom hűséges harcosa. Halála súlyos veszteség pártunknak és népünknek” — hangoztatja a gyászjelentés. A köztársasági elnök elhunyta miatt Vietnamban április 1-től 5-ig ötnapos gyászt rendeltek el. A VSZK néhai köztársasági elnöke 1888. augusztus 20- án született szegényparaszti családból, An Giang tartományban. Műszaki technikumot végzett Saigonban és fiatal korától kezdve aktí van részt vett a francia gyarmatosítók ellen, Vietnam függetlenségéért, társadalmi felemelkedésért folytatott küzdelemben. Megalapításától, 1930-tól volt tagja az Indokínai Kommunista Pártnak. Sortűz a gyászmenetre Fegyverropogás, pokolgépek robbanása szakította félbe vasárnap Romerónak, San Salvador múlt héten meggyilkolt érsekének temetését. A székesegyház előtti téren összegyűlt százezres tömeg fejvesztve menekült. A lövöldözés és a pánik következtében legkevesebb negyvenen életüket vesztették, a sebesültek száma meghaladja a kétszázat. A junta nem sokkal később bejelentette, hogy kivezényli a laktanyákból a készenlétben álló biztonsági alakulatokat, és a katonák mindenkit letartóztatnak, akit az utcán találnak. Közvetlenül a véres események előtt — feltehetőleg jobboldali provokátorok — a tömegben azt a hírt terjesztették, hogy a baloldal fegyveresei el akarják rabolni az érsek koporsóját. Ezek után — mint a baloldali erőket tömörítő forradalmi koordinációs bizottság közölte — szélsőjobboldali terroristák és a kormány civilbulhás ügynökei tüzet nyitottak a baloldal biztonsági gárdistáira. Százezres tömeg búcsúztatta a salvadori főváros meggyilkolt érsekét. A gyászszertartást fegyverropogás, pokolgépek robbanása szakította félbe. A lövöldözés és a pánik következtében legalább negyvenen életüket vesztették, több mint kétszázan megsebesültek. (Képtávírónkon érkezett.) Washingtoni bumeráng Hétfő esti kommentárunk. A hét végén ismét furcsa félhomály borította Washington Teheránnal kapcsolatos lépéseit és a ködből még hétfőn is csak bizonyos körvonalak bontakoztak ki. A dolog úgy kezdődött, hogy világszerte olyan hírek terjedtek el: a Fehér Ház, „közös, szovjetellenes érdekekre” hivatkozva megpróbált szuperbizalmas módon közeledni az iráni vezetőkhöz és rábírni őket: lépjenek az amerikai túszok ügyében. Az első változat úgy hangzott, hogy Carter állítólag magához Khomeinihez intézett titkos üzenetet. Tipikusnak tekinthető, ami Washingtonban e hírek elterjedése után történt. Carter szóvivője először sommásan tagadta az egész ügyet, aztán , miután a svájciak megerősítették, hogy az üzenetet teheráni nagykövetük útján juttatták el az iráni kormányhoz, majd az iráni külügyminiszter az egyik legnagyobb amerikai televíziós hálózatnak adott nyilatkozatában ugyancsak megerősítette Washington lépésének tényét — már csupán azt tagadta, hogy Carter üzenetének Khomeini ajatollah lett volna a címzettje. Ami mindezek után biztosnak tűnik, az a következő: 1. Carter úgy döntött, hogy megpróbál a teljes titkosság leple alatt közeledni Teheránhoz. Valamennyi megfigyelő egyetért abban, hogy ez hihetetlenül naiv elképzelés volt. Az iráni vezetőknek — véli valamennyi kommentátor — semmi okuk nincs hogy Carternek szívességeket tegyenek, a titkosság elfogadása pedig ilyen gesztus lett volna. 2. Ebből már eleve következik az amerikai lépés nyilvánvaló célja és elsődlegesen belpolitikai — vagyis választási! — jellege. Miután Jimmy Carter az egyik legfontosabb államban, New Yorkban alulmaradt Kennedy szenátorral szemben és várható ellenfele, Reagan esélyei is javulni látszanak. Carter úgy szeretett volna valamit elismerni a sah rémuralmával kapcsolatos amerikai felelősségből, hogy ezt a világ — és elsősorban a választások előtt álló Egyesült Államok! — közvéleménye ne tudja meg, tehát ellenzéke ne vádolhassa az „Irán előtti megalázkodással”. A kísérlet máris nyilvánvalóan bumerángnak bizonyult, amelynek hatása talán már a következő előválasztásokon is lemérhető lesz. Sem az elemi morál, sem a politikai bölcsesség mércéjével mérve nem állja meg a helyét az elvetélt kísérlet, amelynek két alapvető hiányossága volt: 1. Carter nem gondolhatta komolyan, hogy a mai, ráadásul hatalmi harcoktól megosztott Teherán belemegy valamiféle „titkos bocsánatkérésbe” és 2. hogy — kizárólag Carter választási céljainak megfelelően — szinte ellenszolgáltatás nélkül lép a túszügyben, amelynek magában Iránban is megvannak a belpolitikai vonatkozásai... HARMAT ENDRE Kína Külön pénz a külföldieknek Peking, Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti: Az államtanács felhatalmazása alapján a Kínai Nemzeti Bank április elsejével új fizetőeszközt vezet be az országban tartózkodó külföldi állampolgárok részére. A Kínai Nemzeti Bank vasárnap este kiadott rövid tájékoztatója szerint az új fizetőeszközt, amelynek hivatalos elnevezése „valuta átváltási igazolás” (Foreign exchange certificat) száz, ötven, tíz, öt és egy jüanos, illetve ötven és tíz fenes (Egy jüan egyenlő száz jennel — a szerk.) címletekben bocsátják ki. Ezt a fizetőeszközt kizárólag a Kínába látogató külföldiek, az országban működő diplomáciai, kereskedelmi és egyéb képviseletek munkatársai használhatják. Az intézkedés nyilvánvaló célja, hogy egyrészt ellenőrizzék a külföldiek pénzfelhasználását, másrészt felszámolják az utóbbi időben különösen elterjedt és mind nagyobb méreteket öltött feketepiaci árucsere - és valutaüzérkedési tevékenységet. OPEC Mesés kincsek — gondokkal Húsz esztendővel ezelőtt a Kőolajexportáló Országok Szervezetének alapítói aligha gondoltak arra, hogy egyszer majd az lesz a legnagyobb gondjuk: mire fordítsák hatalmas jövedelmüket. A nemzetközi olajkartell kezdeményezői ugyanis azért szövetkeztek, hogy olyan árakat érjenek el a vásárlóknál, ami fedezi a kitermelési költségeket és szerény hasznot biztosít. Az 1973. évi olajárrobbanást követően aztán valamennyi olajtermelő ország hatalmas bevételhez jutott, a hirtelen jött gazdagság azonban sok problémát okozott. Az olajexportőrök egyik legsúlyosabb gondja jelenleg az, hogy mihez is kezdjenek a „mesés kincsekkel”. Az utóbbi években az OPEC- országok mindegyike programot dolgozott ki elmaradott gazdasága fejlesztésére. Az eddig elfogadott és nyilvánosságra hozott programokból mintegy 70 milliárd dollárnyi beruházás valósult meg. A tervek jelentős részéről ugyanakkor a végrehajtás során kiderült, hogy a valóságtól elrugaszkodott. A legélesebben Irán esetében mutatkozott meg ez, de szinte minden országban szembetalálták magukat az infrastruktúra fejletlenségéből, a szakemberhiányból származó problémákkal. A nemzeti programok megvalósításában az OPEC- országok közül a legtovább Irak jutott. Az ország a petrodollárokat mindenekelőtt az iparosításra használja fel, amit jól mutatnak azok a pozitív változások, amelyek az elmúlt négy-öt évben a gazdasági életben bekövetkeztek, így például tudatosan arra törekednek, hogy az otthon kibányászott olaj mind nagyobb hányadát hazai finomítókban dolgozzák fel. Fejlesztik a nehézipart, a hazai mezőgazdaság igényeit kielégítő műtrágyagyártást. Szaúd-Arábiában az idén kezdtek hozzá egy ötéves, módosított fejlesztési program megvalósításához. Ennek középpontjában ugyancsak a kőolajfeldolgozás bővítése, az iparosítás fokozása és a mezőgazdaság fejlesztése áll. Algériában a márciusra meghirdetett FLN-kongresszus feladata lesz, hogy jóváhagyja az ország hosszú távú gazdaságépítésének programját. Az OPEC-országok egy része az elmúlt időszakban külföldön keresett befektetési lehetőséget, hogy a megmaradt dollármilliárdokat is hasznosítsa. Jó néhányan részvényeket vásároltak, így tett például Irán: a nyugatnémet Krupp-művek részvényeinek több mint egynegyedét megvette, vagy Líbia, amely az olasz Fiat-cég pakettjeit részben megszerezte. A befektetés egyik formája volt az is, hogy az olajországok hiteleket adtak, így például Jugoszlávia, Magyarország és Csehszlovákia az Adria kőolajvezeték építéséhez vett fel kölcsönt Líbiától és Kuvaittól. Ám az eddigi tapasztalatok szerint — mutatnak rá a szakemberek — az OPEC-országok többsége nem rendelkezik megfelelő technikai és adminisztratív apparátussal ahhoz, hogy nagyarányú pénzügyi műveleteket bonyolítson. Ezért az 1973 óta napjainkig mintegy 160 milliárd dollárra növekedett külföldi beruházási — hitelnyújtási — összeg a következő időszakban csak mérsékelten emelkedhet. A beruházásokon, hitelnyújtáson kívül az OPEC- országok a bevételeikből külön alapokat is létesítenek. Legutóbb például a szervezet Caracasban tartott értekezletén elhatározták, hogy az olajban szegény fejlődő országok megsegítésére létrehozott 1,6 milliárd dolláros alapot 4 milliárd dollárra növelik. Kisebb összeggel, de hozzájárulnak a nyersanyagok árát stabilizáló nemzetközi alaphoz is, ami szintén a fejlődő országok gazdasági gondjain enyhít. Az olajországok a felnövekvő nemzedék javára pénzalapokat létesítenek. Kuvait például évi jövedelmének tíz százalékát fordítja erre a célra. Mindezek ellenére az OPEC-országok többsége még nem találta meg azt a formát, amelynek keretében a legjobban hasznosíthatja az olajbevételeket, így a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldást választják: bankbetéteket képeznek. A számítások szerint az elmúlt esztendő végéig mintegy 200 milliárd dollárt helyeztek el a fejlett tőkés országok bankjaiban. Ehhez az összeghez az idén további 60—80 milliárd dollár járul majd az áremelések miatt. És hogy követeléseik értékállandóságát valamelyest biztosítsák, újabban aranyat is vásárolnak, ami fokozza a világgazdasági bonyodalmakat. Több OPEC-tag ezért a közelmúltban bejelentette: mérsékelni akarja az olajkitermelés szintjét, mert ez a legjobb biztosíték a „fekete arany” értékének a megőrzésére. FARAGÓ ANDRÁS 1980. április 1. Az Országos Anyag- és Árhivatal közleménye 1980. április 1-i hatállyal az alábbi hatósági árak változnak : A 86-os oktánszámú normál benzin literenkénti fogyasztói ára 10 forintra, a 92-es oktánszámú szuperbenziné 11,50 forintra, a 98- as oktánszámú extra benziné 13 forintra módosul. Az általános gázolaj ára literenként 8 forint lesz. Változatlan marad a háztartási tüzelőolaj fogyasztói ára. Az üzemanyagköltségek növekedése miatt emelkednek az áruszállítási tarifák. A taxi viteldíjak 30 százalékkal nőnek. Változatlanok maradnak az egyéb személyszállítási díjtételek. A faanyagok hatósági fogyasztói ára is változik. A fenyő-fűrészáru ára átlagosan 16, a farostlemezek és faforgácslapok ára 19—30 százalékkal emelkedik. A faragott fenyőgerenda ára 33, a tölgy fűrészárué 49, a bükk fűrészárué 8, a nyár fűrészárué pedig átlagosan 37 százalékkal nő. A faanyagok áremelése általában az azokból készült késztermékek árszintjét is növeli. Nem emelkedik az ára a fából készült ablakkereteknek, ajtóknak és a parkettának. A tűzifa fogyasztói ára is változatlan marad. A bútorok árszintje általában nem változik. Változatlan szintű ártámogatás mellett is kisebb mértékben emelkedik néhány gyermekbútor ára. Az ártámogatás növelésének következtében nem nő a járóka és a gyermekágy fogyasztói ára. (MTI) PANORÁMA MOSZKVA A Szovjetunióban mindenütt megemlékeznek ezen a héten Magyarország felszabadulásának 35. évfordulójáról. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság köztársasági szervezetei, helyi kollektív tagszervezetei mellett az ünnepségek szervezésében bekapcsolódnak más társadalmi szervezetek is. Az idei ünnepségek fényét emeli, hogy a felszabadulási évforduló egyben a magyar kultúra ünnepe is az országban: április 2-től kerül sor a magyar kultúra napjainak esemlényeire. Magyarország felszabadulásának ünnepét Moszkvában április 4-én, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság és a társadalmi szervezetek rendezik meg. Ezekben a napokban ünnepséget tartanak több szovjet köztársaság fővárosában is.* Szombaton este moszkvai idő szerint 23 óra 01 perckor a Progressz—8 automatikus teherűrhajó összekapcsolódott a Szaljut—6 űrállomással, amely k két és fél éve kering a Világűrben. A teherszállító űrhajó a Szaljut—6 tudományos űrállomás további működéséhez szükséges rakományt vitt. A Szaljut —6 és a Progressz—8 berendezései kifogástalanul működnek. BUDAPEST Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn Moszkvába utazott, ahol a KGST Végrehajtó Bizottságának 94. ülésén vesz részt. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. * A fasiszta Németország felett aratott győzelem közelgő 35. évfordulója alkalmából a szovjet dunai flottilla egy hajóraja menetet hajt végre a Dunán, melynek keretében tisztelgő látogatásokat tesz az útvonal országaiban. A hajóraj, amely vasárnap délután hazánk területére érkezett április 2—5 között Budapesten tartózkodik. N’DJAMENA Mint várható volt, Csádban eredménytelen maradt a vasárnapra meghirdetett tűzszüneti magállapodás is — már a negyedik a tíz napja tartó harcok folyamán. N’djamenebain hétfőn is folytatódtak az összecsapások Goakouni Oueddei elnök és HiSsene Habré hadügyminiszter hívei között. Vasárnap nehézfegyverekkel , ágyúkkal és aknavetőkkel vívott utcai harcokat jelentettek Csád fővárosából, TOKIO Tizenhét kommunista képviselő is tagja lett Jajániban a vasárnap megválasztott tizennégy városi és községi vezető testületnek. A kommunista párt jelöltjeinek a Liberális Demomrata Párt és a többi jobboldali párt képviselőivel kellett megküzdeniük. BOGOTA További két túszt engedtek szabadon vasárnap a Dominikai Köztársaság bogotai nagykövetségét harmincnegyedik napja megszállva tartó fegyveresek. A kiszabadultak kolumbiaiak — egy bíró és egy üzletember. A nagykövetségen még 27 túsz maradt, köztük 19 diplomata. Az M—19 baloldali mozgalomhoz tartozó fegyveresek eddig összesen 28 személyt engedtek szabadon, egy túsz — az uruguayi nagykövet — pedig megszökött. Az M—19 mozgalom legutóbbi közleménye szerint a még fogságukban lévő személyeket addig nem engedik éli, amíg a kolumbiai kormány nem tesz eleget követeléseiknek. Ezek — a Reuter hírügynökség értesülése szerint — 10 millió dolláros váltságdíj és hetven politikai átokból bebörtönzött, különböző baloldali mozgalmakhoz tartozó gerilla szabadon bocsátása. A tárgyalások nyolcadik fordulójára valószínűleg kedden kerül sor. ÚJ-DELHI Mint Új-Delhiben hétfőn hivatalosan közölték, pakisztáni katonai alakulatok múlt pénteken, Pundh-Mendhar határállomás körzetében tüzet nyitottak indiai határőrökre, akik viszonyozták a tüzelést. A lövöldözés körülbelül két óra hosszat tartott. A múlt héten ebben a körzetben ez volt a második fegyveres provokáció Pakisztán részéről. COLOMBO A nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak a marxizmus—leninizmus és a proletár internaciionalizmus elvein megvalósuló egysége szükségességét hangsúlyozzák a Sri Lanka-i Kommunista Párt vasárnap befejeződött XI. kongresszusának határozatai. A kongresszus az 50 tagú központi bizottság újjáválasztásával ért véget. HANOI A meteorológia és a vízrajz területén történő tudományos-műszaki együttműködésről írtak alá megállapodásit Hanoiban, a szovjet hidrometeorológiai és a természeti környezetet ellenőrző állami bizottság és a vietnami meteorológiai és vízrajzi főigazgatóság vezetői. A megállapodás értelmében közös kutatásokat végeznek és tapasztalatcserét folytatnak a trópusi meteorológia és a tájfunok tanulmányozásában.