Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-01 / 257. szám

XXX. évfolyam, 257. szám. ARA: 1,20 Ft 1980. november 1., szombat Beruházási változások Hogy a beruházások miért voltak minden gazdasági periódus érzékeny pontjai , arra szinte tervidőszakonként más és más a magyarázat. Hol azért, mert a hirtelen beruházási láz miatt a vállalati túlköltekezés importhatásai igen nagy terhet róttak a költségvetésre, hol a stagnálás zátonyain vesztegeltek a legértékesebb fejlesztések. Okozva ezzel — az elmaradó haszon miatt — veszteséget és gondokat. Az idei esztendő mindenképpen rendhagyó, hiszen olyan jelenségeknek lehetünk tanúi, amelyek differenciált irányú folyamatokkal ugyan, de összességükben mégis kedvező változást hoztak. Erre utalt nemrég Ábrahám Kálmán, építési és városfejlesztési miniszter, parlamenti tájékoztatójában. Hangsúlyozta, hogy az építőipari kereslet és az igények kiegyenlítődésének vagyunk tanúi. A mi témánk szempontjából azt jelenti, hogy a beruházások idomulnak anyagi lehetőségeinkhez. Érdemes ezt a folyamatot részleteiben is megvizsgálni. A népgazdaság idei fejlődésének eddig eltelt hónapjaiban, mind az állami, mind a vállalati beruházások csökkenést mutatnak — átlagosan mintegy 10 százalékkal — az elmúlt évhez képest. Az állami beruházások kevéssé, a vállalati beruházások határozottan mérséklődtek. Általános hatásukra enyhült az importteher, valamint a munkaerő- s anyagellátási feszültség. A mérséklődés azonban — szerencsére — nem minden részletre hatott lineárisan. A kívánt és a szükséges fékeződés hátterében az áll, hogy sokkal kevesebb új beruházás indult, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában, ugyanakkor felgyorsult a folyamatban lévő beruházások építése , szerelése. Az állami beruházások közül az idei befejezésre tervezett kilenc közül) a Dunai Vasmű konverteres acélművének, a Lenin Kohászati Művek acélművének és a Székesfehérvári Könnyűfémmű építése-fejlesztése kitűnően halad. A célcsoportos beruházások közül túlteljesítésre lehet számítani a központi lakásépítési programban — ennek örömkeltő részleteit szintén ismertette a már említett parlamenti tájékoztató. Érdekesebb a vállalati színtér: e kör beruházásai mintegy 16—17 százalékkal kevesebbet költöttek az idén az első félévben, mint 1979 hasonló időszakában. Bár csökkent a hitelek iránti érdeklődés a korábbi évekhez képest, az exportfejlesztő célokra azért még élénk a kereslet. Bizonyságul e forma életrevalóságának, hasznosságának. A rövid helyzetkép-ismertetés után néhány egyéb fontos tanulságról: egyre inkább igazolódik, hogy a beruházások időszakos korlátozása — mégha szükségintézkedés is ez — nem állítható szembe az általános fejlődés iránti igényeinkkel. Ugyanis a beruházásokat nem szabad kizárólag mennyiségi adatokként kezelni — az a lényeges, hogy a mindenkori befektetések miként térülnek meg, hasznot hajtanak-e vagy sem, hosszú és rövid távon. Ezért át kell értékelni a korábbi elképzeléseket — az egyszer „befagyasztott” fejlesztési elképzelést nem biztos, hogy egy-két esztendő múlva érdemes lesz „kiolvasztani”, változatlan formában megvalósítani. Számos korábbi törekvés, elképzelő ugyanis ma már nem felel meg a hatékonysági követelményeknek. Új — a szó igaz értelmében — korszerű — megoldásokkal szükséges felváltani a régieket. Ezért okos dolog az, amit manapság számos vállalat folytat: a gépi-, technológia rekonstrukcióval kiegészítő fejlesztésekkel ered a fejlődés nyomába. Az idei szigorúbb szabályozói „évjárat” hatása az is, hogy a vállalatok többsége nem megy bele olyan tervbe, amelyek meghaladják erejüket. Vagyis egyre ritkább a korábbi gyakorlat, amikor úgy indultak beruházások, hogy eleve tudni lehetett: az államtól kell kölcsönt kisírni a teljesítéshez. Joggal bízva abban: fedél nélkül nem hagyja vállalatait az állam, ha már egyszer elkezdődött a munka... A jó néhány kedvező tapasztalat mellett kevéssé érthető az, hogy — s erre Hetényi István pénzügyminiszter is utalt az országgyűlés őszi ülésszakán — a vállalatok nem használják ki a rendelkezésre álló hiteiket — például a konvertibilis árualapokat fejlesztő akciók keretében. Mintha csökkent volna a vállalkozókedv, a kockáztatni kész, érdemes célt maga elé tűző beruházás. Ez viszont nem jó. Új tervidőszak előtt állunk , társadalmi viták zajlanak a jövőről, a legjobb, legígéretesebb megoldásokról. A vállalatok szintén most készítik hatodik ötéves terveiket, legalábbis megfogalmazzák 1981-es tennivalóikat. Ezekben a jövőt formáló gondolatokban a beruházások természetesen főszerepet kapnak — hiszen a fejlesztések a holnap nélkülözhetetlen támaszkodópontjai. ( Úgy tűnik, éppen e közhelyszerű megállapításról, valójában gazdasági evidenciáról felejtkeznek el kissé néhány vállalatnál. Túlzottan a mai stagnálás, a pillanatnyilag csakugyan szükségszerű mérséklődés bűvköréhez ragadtak. Pedig hiba lenne stratégiát alapítani a mai, átmeneti állapotokra. Amely ugyan szükséges, nem kihagyható , de erőgyűjtési időszak. A módszeres felkészülése, a minőségi változások megérleléséé, hogy elkövetkezzen az újabb előrelendülés. Törvényszerűen. Erről nem lehet elfelejtkezni a hatodik ötéves terv készítésekor, beruházóknak , a jövőt formálóknak. MATKÓ ISTVÁN Mai számunkból MŰVELTSÉG ÉS TÁRSADALOM (3. old.) BEMUTATJUK BENEDEK PÁL AKADÉMIKUST (4. old.) CSAK BESZÉLGETNI, NEM LEHETNE? (3. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT Kádár János fogadta Pjotr Gyemicsevet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székházában fogadta Pjotr Gyemicsevet, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagját, a Szovjetunió kulturális miniszterét, aki a szovjet kultúra napjlár magyarországi rendezvényein vesz részt. Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára és Aczél György miniszterelnök-helyettes, a Politikai Bizottság tagjai ugyancsak pénteken fogadták Pjotr Gyemicsevet és Vaszilij Savrót, az SZKP KB kulturális osztályának vezetőjét. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott megbeszéléseken véleménycserére került sor a magyar—szovjet barátság, a tudományos és kulturális együttműködés fejlődésének tapasztalatairól, és időszerű feladatairól. Megállapodtak a kulturális kapcsolatok elmélyítésében és sokoldalú továbbfejlesztésében. New York: ENSZ Határozat a környezetvédelemről Az ENSZ-közgyűlés dekolonizációs bizottsága csütörtökön első ízben hozott olyan határozatot, amely megbélyegzi Nyugat-Szaharának marokói megszállását, és a terület függetlenségéért küzdő Polisario Frontot ismeri el a nyugat-szaharai nép törvényes képviselőjének. ■A fejlődő országok tömbjének indítványára 88 ország képviselője szavazott, 6 ország ellenezte a javaslatot, míg 44 ország képviselője tartózkodott a szavazástól. A terjedelmes határozat felszólítja Marokkót , amely négy éve megszállja a volt spanyol gyarmat területét —, hogy vonja ki csapatait arról a szaharai területről, amelyről Mauritánia tavaly lemondott a Polisario Front javára. Az ENSZ-közgyűlés 35. ülésszakának csütörtöki plenáris ülésén „Az államok történelmi felelőssége a természet megóvásában a ma élő és a jövő nemzedékek számára ’’című napirendi pont vitájában felszólalt dr. Domokos Mátyás nagykövet, a magyar küldöttség tagja. A közgyűlés csütörtökön 68 szavazattal, 47 tartózkodás melllett elfogadta azt a szovjet határozati javaslatot, amely felszólítja a világszervezet tagállamait, hozzanak intézkedéseket és törvényeket a környezet védelmére, s vegyenek részt a természeti kincsek megóvását célzó nemzetközi együttműködésben. A határozati javaslat felhívja a figyelmet arra a veszélyre, amelyet a fegyverkezés fokozódása jelentt az emberi környezetre. Egyúttal felkéri az ENSZ főtitkárát: dolgozzon ki jelentést a fegyverkezési versenynek a környezetre gyakorolt káros hatásairól, s terjessze azt a közgyűlés jövő évi, XXXVI. ülésszaka elé. Madrid Vita a magyar előterjesztésről A hétfőn előterjesztett magyar szóbeli javaslat harmadik pontjáról tanácskoztak a küldöttségek péneken a madridi találkozó előkészítő tárgyalásain. A vitában a többi között felszólalt a szovjet, a magyar, az amerikai, a máltai és a spanyol küldöttség vezetője. Az indítvány harmadik pontja azt sürgeti, hogy a korábban benyújtott magyar, illetve spanyol javaslat alapján kezdjék meg az érdemi találkozó még függőben lévő napirendjének formába öntését. ----------------------------------- Moszkva Ünnepi előkészületek A november 7-i moszkvai díszszemle résztvevőinek a Kremlben megtartott nagygyűlésével befejező szakaszához érkezett a nagyszabású katonai szemle előkészítése. A moszkvai helyőrség válogatott alegységei, amelyek a kiképzési versenyben kivívott győzelmükkel szerezték meg a részvétel megtisztelő jogát. Hasonló katonai felvonulást tartanak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63. évfordulóján a szövetséges köztársaságok fővárosaiban és a hős városokban is. A moszkvai hagyományos díszszemlét ezúttal is a Lenin Mauzóleumról tekintik meg a szovjet párt- és állami vezetők. Moszkvában és a Szovjetunió több más városában a hét végén már ünnepi gyűléseket tartanak. A központi ünnepségre csütörtökön délután kerül sor a szovjet fővárosiban. Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál tájékoztatta az Elnöki Tanácsot a Szocialista Etiópiában, a Tanzániai Egyesült Köztársaságban, a Mozambiki Népi Köztársaságban és a Zambiai Köztársaságban ez év szeptemberében tett hivatalos lágatásáról és ezen államok vezetőivel folytatott tárgyalásairól. Törvényerejű rendeletet fogadott el az Elnöki Tanács a földértékelésről. A rendelet értelmében a jelenleginél korszerűbb, a hatékony jövedelemszabályozást jobban szolgáló, a termelést leginkább befolyásoló természeti tényezőkön alapuló földértékelés kerül bevezetésre. Az új földértékelést 1981-től folyamatosan hajtják végre. A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek végrehajtásaként az Elnöki Tanács módosította a bányászatról, valmint a villamosenergiáról szóló törvényt. A jogszabály a kisajátítástól eltérő sajátos kártalanítási szabályokat tartalmaz Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, továbbá egyéb folyamatban lévő ügyeket tárgyalt. Megyei döntő ipari szövetkezetek politikai vetélkedője Ez év elején hirdette meg megyénk ipari szövetkezetei részére politikai vetélkedősorozatát a KISZÖV megyei elnöksége, az ipari szövetkezetek megyei szövetkezeti bizottsága, és a HVDSZ— KISZÖV területi szakszervezeti bizottsága. Az elődöntők a házi versenyekkel kezdődtek, melyeken Tolna megye huszonkét ipari szövetkezetének mintegy négyezer dolgozója mérkőzött egymással. Tegnap rendezték meg a munkahelyi közművelődési napok rendezvénysorozat keretén belül — a szekszárdi Babits Mihály Megyei Művelődési Központ kistermében a területi döntőkön továbbjutott tizenkét csapat megyei döntőjét. A hatfordulós vetélkedőt Kulcsár Katalin, a Magyar Rádió munkatársa vezette. A csapatoknak írásbeli és szóbeli feleletek formájában kellett bizonyítaniuk felkészültségüket, amely magában foglalta az elmúlt 35 év legjelentősebb polititikai és gazdasági eredményeit, a szocialista brigádmozgalom fejlődését és aktuális feladatait. A résztvevők számot adtak még szövetkezetpolitikai jártasságukról, az aktuális napi politikai felkészültségükről, valamint az MSZMP XII. kongresszusa anyagából. Az izgalmas vetélkedő a kora esti órákban ért véget. Első helyezést a Simontornyai SIMOVILL Szövetkezet I-es csapata ért el, második lett a Tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet csapata. Harmadik helyezett pedig a Tolnai „Gemenc” Ipari Szövetkezet csapata lett. Az első három helyezett csapat pénzjutalomban, valamint az összes induló csapat oklevélben és könyvjutalomban részesült. „Mikor lőtték fel az első szovjet—magyar űrpárost?” — válaszol az egyes számú csapat.