Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-01 / 257. szám

XXX. évfolyam, 257. szám. ARA: 1,20 Ft 1980. november 1., szombat Beruházási változások Hogy a beruházások miért voltak minden gazdasági periódus érzékeny pontjai , arra szinte tervidőszakon­ként más és más a magyarázat. Hol azért, mert a hir­telen beruházási láz miatt a vállalati túlköltekezés im­porthatásai igen nagy terhet róttak a költségvetésre, hol a stagnálás zátonyain vesztegeltek a legértékesebb fejlesztések. Okozva ezzel — az elmaradó haszon miatt — veszteséget és gondokat. Az idei esztendő mindenképpen rendhagyó, hiszen olyan jelenségeknek lehetünk tanúi, amelyek differen­ciált irányú folyamatokkal ugyan, de összességükben mégis kedvező változást hoztak. Erre utalt nemrég Áb­­rahám Kálmán, építési és városfejlesztési miniszter, parlamenti tájékoztatójában. Hangsúlyozta, hogy az építőipari kereslet és az igények kiegyenlítődésének va­gyunk tanúi. A mi témánk szempontjából azt jelenti, hogy a beruházások idomulnak anyagi lehetőségeink­hez. Érdemes ezt a folyamatot részleteiben is megvizsgál­ni. A népgazdaság idei fejlődésének eddig eltelt hónap­jaiban, mind az állami, mind a vállalati beruházások csökkenést mutatnak — átlagosan mintegy 10 százalék­kal — az elmúlt évhez képest. Az állami beruházások kevéssé, a vállalati beruházások határozottan mérsék­lődtek. Általános hatásukra enyhült az importteher, va­lamint a munkaerő- s anyagellátási feszültség. A mérséklődés azonban — szerencsére — nem min­den részletre hatott lineárisan. A kívánt és a szükséges fékeződés hátterében az áll, hogy sokkal kevesebb új beruházás indult, mint az elmúlt esztendő hasonló idő­szakában, ugyanakkor felgyorsult a folyamatban lévő beruházások építése , szerelése. Az állami beruházások közül­­ az idei befejezésre ter­vezett kilenc közül) a Dunai Vasmű konverteres acél­művének, a Lenin Kohászati Művek acélművének és a Székesfehérvári Könnyűfémmű építése-fejlesztése kitű­nően halad. A célcsoportos beruházások közül túlteljesí­tésre lehet számítani a központi lakásépítési program­ban — ennek örömkeltő részleteit szintén ismertette a már említett parlamenti tájékoztató. Érdekesebb a vállalati színtér: e kör beruházásai mintegy 16—17 százalékkal kevesebbet költöttek az idén az első félévben, mint 1979 hasonló időszakában. Bár csökkent a hitelek iránti érdeklődés a korábbi évekhez képest, az exportfejlesztő célokra azért még élénk a kereslet. Bizonyságul e forma életrevalóságának, hasz­nosságának. A rövid helyzetkép-ismertetés után néhány egyéb fontos tanulságról: egyre inkább igazolódik, hogy a be­ruházások időszakos korlátozása — mégha szükségin­tézkedés is ez — nem állítható szembe az általános fej­lődés iránti igényeinkkel. Ugyanis a beruházásokat nem szabad kizárólag mennyiségi adatokként kezelni — az a lényeges, hogy a mindenkori befektetések miként té­rülnek meg, hasznot hajtanak-e vagy sem, hosszú és rö­vid távon. Ezért át kell értékelni a korábbi elképzelése­ket — az egyszer „befagyasztott” fejlesztési elképzelést nem biztos, hogy egy-két esztendő múlva érdemes lesz „kiolvasztani”, változatlan formában megvalósítani. Számos korábbi törekvés, elképzelő ugyanis ma már nem felel meg a hatékonysági követelményeknek. Új — a szó igaz értelmében — korszerű — megoldásokkal szükséges felváltani a régieket. Ezért okos dolog az, amit manapság számos vállalat folytat: a gépi-, tech­nológia rekonstrukcióval kiegészítő fejlesztésekkel ered a fejlődés nyomába. Az idei szigorúbb szabályozói „évjárat” hatása az is, hogy a vállalatok többsége nem megy bele olyan terv­be, amelyek meghaladják erejüket. Vagyis egyre rit­kább a korábbi gyakorlat, amikor úgy indultak beru­házások, hogy eleve tudni lehetett: az államtól kell köl­csönt kisírni a teljesítéshez. Joggal bízva abban: fedél nélkül nem hagyja vállalatait az állam, ha már egyszer elkezdődött a munka... A jó néhány kedvező tapasztalat mellett kevéssé ért­hető az, hogy — s erre Hetényi István pénzügyminiszter is utalt az országgyűlés őszi ülésszakán — a vállalatok nem használják ki a rendelkezésre álló hiteiket — pél­dául a konvertibilis árualapokat fejlesztő akciók kere­tében. Mintha csökkent volna a vállalkozókedv, a koc­káztatni­­ kész, érdemes célt maga elé tűző beruházás. Ez viszont nem jó. Új tervidőszak előtt állunk , társadalmi viták zajla­nak a jövőről, a legjobb, legígéretesebb megoldásokról. A vállalatok szintén most készítik hatodik ötéves ter­veiket, legalábbis megfogalmazzák 1981-es tennivalói­kat. Ezekben a jövőt formáló gondolatokban a beruhá­­­­zások természetesen főszerepet kapnak — hiszen a fej­­­­­lesztések a holnap nélkülözhetetlen támaszkodópontjai. (­ Úgy tűnik, éppen e közhelyszerű megállapításról, való­­­­jában gazdasági evidenciáról felejtkeznek el kissé né­­­­­hány vállalatnál. Túlzottan a mai stagnálás, a pillanat­­n­­yilag csakugyan szükségszerű mérséklődés bűvköré­­­­hez ragadtak. Pedig hiba lenne stratégiát alapítani a mai, átmeneti állapotokra. Amely ugyan szükséges, nem kihagyható , de erőgyűjtési időszak. A módszeres fel­készülése, a minőségi változások megérleléséé, hogy el­következzen az újabb előrelendülés. Törvényszerűen. Erről nem lehet elfelejtkezni a hatodik ötéves terv ké­szítésekor, beruházóknak , a jövőt formálóknak. MATKÓ ISTVÁN Mai számunkból MŰVELTSÉG ÉS TÁRSADALOM (3. old.) BEMUTATJUK BENEDEK PÁL AKADÉMIKUST (4. old.) CSAK BESZÉLGETNI, NEM LEHETNE? (3. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT Kádár János fogadta Pjotr Gyemicsevet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken a KB székhá­zában fogadta Pjotr Gyemi­csevet, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának póttagját, a Szovjetunió kulturális mi­niszter­ét, aki a szovjet kul­túra napjlár magyarországi rendezvényein vesz részt. Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára és Aczél György miniszterelnök-he­lyettes, a Politikai Bizottság tagjai ugyancsak pénteken fo­gadták Pjotr Gyemicsevet és Vaszilij Savrót, az SZKP KB kulturális osztályának veze­tőjét. A szívélyes, elvtársi légkör­ben lezajlott megbeszélése­ken véleménycserére került sor a magyar—szovjet barát­ság, a tudományos és kultu­rális együttműködés fejlődé­sének tapasztalatairól, és idő­szerű feladatairól. Megálla­podtak a kulturális kapcsola­tok elmélyítésében és sokol­dalú továbbfejlesztésében. New York: ENSZ Határozat a környezetvédelemről Az ENSZ-k­özgyűlés dekolo­­nizációs bizottsága csütörtö­kön első ízben hozott olyan határozatot, amely megbé­­lyegzi Nyugat-Szaharának marok­­ói megszállását, és a terület függetlenségéért küz­dő Polisario Frontot ismeri el a nyugat-szaharai nép törvé­nyes képviselőjének. ■A fejlődő országok tömb­jének indítványára 88 ország képviselője szavazott, 6 or­szág ellenezte a javaslatot, míg 44 ország képviselője tartózkodott a szavazástól. A terjedelmes határozat felszó­lítja Marokkót , amely négy éve megszállja a volt spanyol gyarmat területét —, hogy vonja ki csapatait arról a szaharai területről, amelyről Mauritánia tavaly lemondott a Polisario Front javára. Az ENSZ-­közgyűlés 35. ülésszakának csütörtöki ple­náris ülésén „Az államok tör­ténelmi felelőssége a termé­szet megóvásában a ma élő és a jövő nemzedékek szá­mára ’’című napirendi pont vitájában felszólalt dr. Do­mokos Mátyás nagykövet, a magyar küldöttség tagja. A közgyűlés csütörtökön 68 szavazattal, 47 tartózkodás melllett elfogadta azt a szov­jet határozati javaslatot, amely felszólítja a világszer­vezet tagállamait, hozzanak intézkedéseket és törvényeket a környezet védelmére, s ve­gyenek részt a természeti kin­csek megóvását célzó nemzet­közi együttműködésben. A határozati javaslat felhívja a figyelmet arra a veszélyre, amelyet a fegyverkezés foko­zódása jelentt az emberi kör­nyezetre. Egyút­tal felkéri az ENSZ főtitkárát: dolgozzon ki jelentést a fegyverkezési ver­senynek a környezetre gya­korolt káros hatásairól, s ter­jessze azt a közgyűlés jövő évi, XXXVI. ülésszaka elé. Madrid Vita a magyar előterjesztésről A hétfőn előterjesztett ma­gyar szóbeli javaslat harma­dik pontjáról tanácskoztak a küldöttségek péneken a madridi találkozó előkészí­tő tárgyalásain. A vitában a többi között felszólalt a szov­jet, a magyar, az amerikai, a máltai és a spanyol küldött­ség vezetője. Az indítvány harmadik pontja azt sürgeti, hogy a korábban benyújtott magyar, illetve spanyol ja­vaslat alapján kezdjék meg az érdemi találkozó még függőben lévő napirendjének formába öntését. -----------------------------------­ Moszkva Ünnepi előkészületek A november 7-i moszkvai díszszemle résztvevőinek a Kremlben megtartott nagy­gyűlésével befejező szakaszá­hoz érkezett a nagyszabású katonai szemle előkészítése. A moszkvai helyőrség váloga­tott alegységei, amelyek a ki­képzési versenyben kivívott győzelmükkel szerezték meg a részvétel megtisztelő jogát. Hasonló katonai felvonulást tartanak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63. év­fordulóján a szövetséges köz­társaságok fővárosaiban és a hős városokban is. A moszk­vai hagyományos díszszemlét ezúttal is a Lenin Mauzóle­umról tekintik meg a szovjet párt- és állami vezetők. Moszkvában és a Szovjet­unió több más városában a hét végén már ünnepi gyűlé­seket tartanak. A központi ünnepségre csütörtökön dél­után kerül sor a szovjet fő­városiban. Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál tá­jékoztatta az Eln­öki Tanácsot a Szocialista Etiópiában, a Tanzániai Egyesült Köztár­saságban, a Mozambiki Népi Köztársaságban és a Zambiai Köztársaságban ez év szep­temberében tett hivatalos lá­­gatásáról és ezen államok ve­zetőivel folytatott tárgyalá­sairól. Törvényerejű rendeletet fogadott el az Elnöki Tanács a földértékelésről. A rendelet értelmében a jelenleginél korszerűbb, a hatékony jöve­delemszabályozást jobban szolgáló, a termelést legin­kább befolyásoló természeti tényezőkön alapuló földérté­kelés kerül bevezetésre. Az új földértékelést 1981-től fo­­lyamatosan hajtják végre. A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek vég­rehajtásaként az Elnöki Ta­nács módosította a bányá­szatról, valmint a villamos­­energiáról szóló törvényt. A jogszabály a kisajátítástól el­térő sajátos kártalanítási szabályokat tartalmaz Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, továbbá egyéb folyamatban lévő ügyeket tárgyalt. Megyei­ döntő ipari szövetkezetek politikai vetélkedője Ez év elején hirdette meg megyénk ipari szövetkezetei részére politikai vetélkedőso­rozatát a KISZÖV megyei el­nöksége, az ipari szövetkeze­tek megyei szövetkezeti­­ bi­zottsága, és a HVDSZ— KISZÖV területi szakszerve­zeti bizottsága. Az elődöntők a házi versenyekkel kezdőd­tek, melyeken Tolna megye huszonkét ipari szövetkeze­tének mintegy négyezer dol­gozója mérkőzött egymással. Tegnap rendezték meg a munkahelyi közművelődési napok rendezvénysorozat ke­retén belül — a szekszárdi Babits Mihály Megyei Műve­lődési Központ kistermében a területi döntőkön továbbju­tott tizenkét csapat megyei döntőjét. A hatfordulós vetélkedőt Kulcsár Katalin, a Magyar Rádió munkatársa vezette. A csapatoknak írásbeli és szóbeli feleletek formájá­ban kellett bizonyítaniuk fel­­készültségüket, amely magá­ban foglalta az elmúlt 35 év legjelentősebb polititikai és gazdasági eredményeit, a szocialista brigádmozgalom fejlődését és aktuális felada­tait. A résztvevők számot adtak még szövetkezetpoliti­kai jártasságukról, az aktu­ális napi politikai felkészült­ségükről,­­ valamint az MSZMP XII. kongresszusa anyagából. Az izgalmas vetélkedő a kora esti órákban ért véget. Első helyezést a Simontor­­nyai SIMOVILL Szövetkezet I-es csapata ért el, második lett a Tolnai Gép- és Műszer­ipari Szövetkezet csapata. Harmadik helyezett pedig a Tolnai „Gemenc” Ipari Szö­vetkezet csapata lett. Az első három helyezett csapat pénzjutalomban, valamint az összes induló csapat oklevél­ben és könyvjutalomban ré­szesült. „Mikor lőtték fel az első szovjet—magyar űrpárost?” — válaszol az egyes számú csapat.

Next