Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-01 / 27. szám
XXXI. évfolyam, 27. szám, ÁRA: 1,80 Ft 1981. február 1., vasárnap I Belső cserearányok _ Kis túlzással azt állíthatjuk: Magyarországon az érdekelteik (a keresők-fogyasztók milliói) az elmúlt néhány évben többet tanultak „közgazdászul”, mint elődeik hosszú évtizedek alatt. Többi közit ma már nélkülözhetetlen szakkifejezések tucatjait sajátították el (begyűrűzés, árrobbanás, mérleghiány, konvertibilitás, stb.), s a nyelvismeretük mostanában új fogalommal bővült: cserearány. így, egyedül a szó persze ritkán használatos, állandó társai a „tovább romlik”, vagy „javítani kell”, esetleg a „legalább jelenlegi szintjét tartsuk meg...”. Miről van szó tulajdonképpen? Némiképp egyszerűsítve azt mondhatnánk: ugyanazon mennyiségű külföldi termékért ma több magyar árut kell exportálnunk, mint tegnap, a nemzetközi árucserében megmérettünk és az eddiginél könnyebbnek találtattunk. (A magyar külkereskedelem 1970-es cserearányait száznak véve, jelenleg körülbelül nyolcvannál tartunk ...) A „miért”-re adható válaszok meglehetősen sokrétűek. Kezdjük az úgynevezett objektív körülményekkel: a világpiac —immáron nyolcadik éve — kedvezőtlen változásokkal lep meg többnyire bennünket. Ezek közül egy (igaz, alighanem a leglényegesebb) az energiahordozók ára, amely a csillagos éghez közeledik. Ehhez járul (pontosabban összefügg ezzel) az, hogy a piacokon minden korábbinál élesebbé vált a verseny, az importőr kegyeinek elnyeréséért folyó küzdelemben. Sikert elérni ma már csak mások rovására, a konkunrencia kiszorításával lehet, s ebben a harcban nem egyenlőek az esélyek. Mi magyarok néhány fronton, gyengén állunk. Indokolatlanul szerény ma is a nemzetközi kooperációban gyártott-forgalmazott termékeink részaránya (a KGST-n belül kb. 25, a dollárelszámolású piacokon mindössze 7—8 százalék), jóllehet ennek növelése — mint tudjuk — újabb műszaki fejlődéssel járna, külpiaci pozícióinkat erősíthetné. Az exporthoz kapcsolódó szolgáltatások (szerviz, alkatrészellátás, az üzemeltetők betanítása, a folyamatos kapcsolatok fenntartásához nélkülözhetetlen piaci munka stb.) színvonala elég ritkán éri el a kívánatosnak tartott nemzetközi szintet... Az exportcélú fejlesztések egy része előkészítetlen, kevéssé számol a várható piaci helyzettel, a konkurrencia megerősödésével ráadásul a fejlesztési döntés meghozatalától a termék elkészültéig tartó átfutási idő indokolatlanul hosszú. (Ide kívánkozik még egy megjegyzés: némely vállalatnál erősen tartja magát az a szemlélet, hogy a piacra bejutni csak vadonatúj, frissiben kifejlesztett termékkel lehet, ők azok, akik meg sem kísérlik, hogy adott gyártmányskálán belül, tartalékaikat mozgósítva próbáljanak az importőr számára elfogadható árut előállítani...) Sorolhatnánk a gondokat, melyek egy, a nemzetközi munkamegosztásra erősen ráutalt országban hatványozottan jelentkeznek, s melyek megléte az életszínvonal alakulására nagy hatást gyakorol. Közismert: jelenlegi életszínvonalunk megtartása (vagy szerény emelésre) a kormány idei és a VI. ötéves tervben szereplő programjai. Eléréséhez — többi közt — a szabályozórendszer ésszerű módosításával, az eddiginél jobb (ámde még mindig alapos „kiigazításra” szoruló) érdekeltségi viszonyok kialakításával járultak hozzá. Változatlanul gond azonban: mi, a közgazdaság dolgai iránt igencsak érzékeny milliók mit teszünk életszínvonalunk megőrzéséért, jobbításáért? Mennyire tartjuk „istencsapásnak”, hogy számunkra kedvezőtlenül változik a világgazdaság, s mennyit teszünk gazdasági megerősödésünk érdekében. Unos-urzitalan emlegetett fogalmak (jelszavak?): takarékosság, szervezettség, hatékonyság, munkafegyelem, szakmai felkészültség... Tegyünk most egyet hozzájuk: „belső cserearányok”. Képletünk egyik oldalán álljon az egyén életszínvonala, a másikon az eléréséhez — cserébe adott — szükséges munka* alkotó tevékenység. S ha ezeken javítunk — s ez nem a világpiacon, hanem rajtunk múlik — a külső cserearányon, s ezzel együtt életszínvonalunk kedvezőbb lesz. PUSKÁS L. TAMÁS Bizottsági ülések a madridi találkozón Bizottságokban folytatta munkáját a hét végén a madridi találkozó. Mint a TASZSZ tudósítója madridi sajtókörökből nyert értesülésekre hivatkozva jelenti, pénteken a katonai enyhülés és a leszerelés problémáit, az információs együttműködés kérdéseit, továbbá a Földközi-tenger térségével kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a résztvevők. Az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia összehívására tett lengyel és francia javaslat fontos helyet kap a találkozón folyó tanácskozásokon. A szocialista országok küldöttségei a hétvégi munkaüléseken érveket sorakoztattak fel az információs együttműködés témakörében korábban tett javaslataik mellett: igen fontosnak tartják, hogy az újságírók nagyobb felelősséggel vegyenek részt az enyhülés és az együttműködés, a népek közötti megértés és barátság eszméinek terjesztésében. Konferenciakörökben ismeretessé vált, hogy egyes nyugati országok képviselői a helsinki záróokmány szellemével és betűjével összeegyeztethetetlen javaslatok mellett álltak ki. Salvador Válasz Haig-nek A Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) főparancsnoksága a salvadori független sajtóügynökségnek (AIP) adott nyilatkozatában válaszolt Alexander Haig-nek, az Egyesült Államok külügyminiszterének arra a szerdai kijelentésére, amely a salvadori junta segélyezésének további fokozását helyezte kilátásba. Victor Guerrero, az FMLN szóvivője rámutatott, hogy az „észak-amerikaiak szemmel láthatóan nem tanulnak a történelemből. Ez abból is nyilvánvaló, hogy ha tanultak volna, akkor tiszteletben tartanák népünk jogát a saját kormányzási forma megválasztására.” Az UPI hírügynökség a salvadori junta hadügyminisztériumának tájékoztatására hivatkozva közölte, hogy a légierő pénteken gyújtóbombákkal támadta a felkelők álltal ellenőrzött északi keleti vidékeket. "Heves összecsapásokról érkezett hír a San Salvadortól 70 kilométerre levő Cinquera városából is. Mai számunkból HÉTRŐL HÉTRE, HÍRRŐL HÍRRE 3. old. KIS ÜZEM A HATOS ÚT MELLETT 3. old. AMNÉZIA 4. old. AMATŐRFILMESEK A MUNKÁJUKRÓL 4. old. TÖRÉKENY ÉLET 5. old. VASÁRNAPI BESZÉLGETÉS 6. old. ÉLETÚT 7. old. KÜZDELEM A TÉLLEL 8. old. HEJŐCSABAI VÁLTOZÁSOK 8. old. ISKOLAPÉLDA: A VAJDASÁG 9. old. ARCCAL AZ ATOMENERGIA FELÉ 9. old. TALÁLKOZÁS 10. old. SZÁZ ÉVE SZÜLETETT LÉGER 11. old. HUSEK REZSő KÖSZÖNTÉSE 11. old. ELEKTRONIKA A GÉPKOCSIBAN 12. old. SIKERÜL? 13. old. A MAGYAR SÍSPORT 14. old. Úttörők Zánkán A téli Zánka más örömöket kínál az úttörőknek, mint a nyári Balaton. Erről szól képriportunk lapunk 5. oldalán.