Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-13 / 215. szám
IA KÉPÚJSÁG Mai sportműsor Kézilabda: Megyebajnokság,nők: Tamási—Szedres 9 és 10 (Savanyú, Szeltner), Szekszárd II.—Dalmand 9.30, 10.30 (Kerekes, Merkl), Simontornya II.— Dombóvár 10. 11 (Kincses I., Kincses II.) Férfi: Iregszemcse— Szedres 10.30 (Andorka, Várni). Tájfutás: Pakson, az Imsós erdőben 9.30 órától rendezik a városi-járási egyéni versenyt. Tenisz: Szekszárdon a városi sporttelepen Tolna megye párosbajnoksága. Kezdés: 8 óra. Fogathajtás: Kecelen folytatódik a kettes fogatok Duna— Alpesi kupa versenye. Autósport: Pakson, a lakótelepi Gesztenyés utcában 10 órától ügyességi verseny. Sakk: megyei I. osztályú csapatbajnokság: TÁÉV SK—Szedres, DMVSE—Paksi SE, Dunaföldvár—Bátaszék. Természetjárás: A megyei szövetség nyílt túrája a Mőcsény— Szálka—Hármashalom—Óriáshegy—Szekszárd útvonalon. Találkozás Szekszárdon, a vasútállomáson 7 órakor, Mőcsényben a vasútállomáson 8.30-kor. Tömegsport: Bonyhádon a városi KISZ-bizottság 9 órától kerékpártúrát rendez. Gyülekező a gimnázium udvarán. LABDARÚGÁS: NB II: Dunaújvárosi Kohász— Szekszárdi Dózsa 16.30, MÁV DAC—Dombóvári VMSE 16.30. Területi bajnokság: Tamási— Pécsi Zsolnay, Bátaszék—Boly, Kisdorog—Siófok, Paksi SE— Siklós, Bonyhádi MSC—Máraszászvár. Kezdés: 16.30. Megyebajnokság: Dunaföldvár—Tengelic (Szabó), Hőgyész—B. Pannónia (Pál), Nagydorog—Nagymányok (Osztermajer), Zomba—Dunaszentgyörgy (Gerencsér), TÁÉV SK— Tevel (Pauer), Dombóvár— Aparhant (Fülöp), Pincehely— Ozora (Beck), Bogyiszló—Iregszemcse (Dabi). Kezdési idő egységesen: 16.30 óra. Körzeti bajnokság: Báta— Öcsény (Valkó), Kéty—Alsónána (Pál), Bonyhádvarasd— Tolna (Bíró), Szedres—Izmény (Taba), Fadd—Sióagárd (Salamon), Kakasd—Győre (Fodor), Alsótengelic—Cikó (Patrik), Madocsa—Simontornya (Farkas), Bölcske—Gerjen (Király), Kajdacs—Tolnanémedi (Makai), Gyönk—Pálfa (Hóka), Németkér—Paks II. (Takács), Nak —Szakály (Pápai), Kisvejke— Závod (Krémer), Kocsola—Döbrököz (Tombor), Dalmand— Szakcs (Rozsmón). Kezdési idő: 16.30 óra. A Kaposszekcső— Attala mérkőzést 9.30-kor rendezik (Verczli). Tudósítóinkhoz! Kérjük tudósítóinkat, hogy a labdarúgó területi és megyebajnokság ma délutáni mérkőzéseiről beszámolóikat a találkozók befejezése után közvetlenül szíveskedjenek közölni sportrovatunkkal. Ügyeletet 18 és 20.30 óra között tartunk. Telefonszámunk: 11-457. Fáradozásukat, a labdarúgó-mérkőzések eredményeinek gyors tudósítását előre is köszönjük. Négy országos csúcs birtokosa „Nagy álom egy világverseny” Kovács Attilát, az elmúlt félév sikeremberét keressük a Dózsa sporttelepén. — Nincs itthon, versenyen van és lesz még neki néhány — hangzik az egyértelmű válasz egy atlétapalánta szájából. Ismét kudarcba fulladt találkozásunk. Hiába no, legjobb atlétáink számára minden eddiginél pergőbb ritmusú ez a három hónap. Kovács Attila, a Szekszárdi Dózsa kitűnő vágtázója is ingajáratban közlekedik Budapest és jó öreg kontinensünk valamelyik országa között. Már-már azt hisszük, hogy sosem lesz vége ennek a monstre műsornak, amikor összefutunk edzőjével, Mozdai Jánossal. Javasolja, hogy várjuk meg a Népstadion-beli magyar —finn—bolgár hármas viadalt, valamint a rákövetkező Magyarország—Bajorország utánpótlás válogatott versenyt — hátha tartogat még e két fontos viadalra Attila kellemes meglepetést. Szó, ami szó, tartogatott. Ott „feszengünk” a tévé előtt a 100 méter indításakor, s valami iszonyatos hajrával jön föl Nagy Pista mögé a második helyre. A kettős magyar siker megismétlődik kétszázon is, no és a váltó sikerének is részese a szekszárdi fiú. Szinte az ismeretlenség homályából bukkant fel, éppen ezért pillantsunk vissza a korábbi években elért eredményeire, amelyek alapján kivívta a válogatók bizalmát. 1979: 100 méter: 11,15, 200 m: 22,24. 1980: 100 m: 10.58 — ezzel utánpótlás-bajnokságot nyert, 200 m: 21,30. 1981: eddigi sikereire felteszi a koronát — mindkét számban megnyerte az utánpótlás-bajnokságot 100 mén. Előbb megjavítja a régi utánpótláscsúcsot, majd saját 10,43-as csúcsából két századot lefaragva, 10,41 -gyel új utánpótláscsúcsot állít fel. A válogatott viadalokon is remekül helytáll, augusztusban pedig robban a bomba — a felnőtt OB-n megszerzi az elsőséget Nagy István előtt, ötszörös felnőtt-, háromszoros ifi-, valamint kétszeres utánpótlás-válogatott. A váltókkal együtt négy országos csúcs fűződik a nevéhez. A nagy sorozat után szeptember elején ülünk le Attilával, — aki a középiskola befejezése után jelenleg a bajai szakmunkásképző intézet tanulója —, hogy összegezést készítsünk eddigi pályafutásáról, sikereiről. A jelen — Számítottál arra, hogy happy enddel zárul az idei sorozat? — A már megszokott, jó teljesítményben nagyon bíztam, de arra semmiképpen nem számítottam, hogy egyéni csúcsot futok majd. — Otthon, Szedresen szüleid hogyan fogadják sikereidet? — Természetesen nagyon örülnek, de úgy veszem észre, hogy a sikerek kissé elkényeztették őket. Ugyanis láttam rajtuk a legutóbbi versenyem után, hogy akkor lettek volna igazán boldogok, ha ismét „elkaptam” volna Nagy Pistát! — Hát igen... aki egyszer bemutatja, hogy ilyen vitézségre is képes . . . Hogyan tudtad akkor megelőzni az abszolút esélyes Nagyot? Mi van a siker mögött? — Mindjárt elöljáróban hadd mondjam el, tisztelem és nagyra értékelem Pista képességét. Ez a győzelem éppen ott, azon a versenyen talán csak azokban a pillanatokban sikerülhetett, még álmomban sem mertem erre gondolni. Talán Pista kissé fáradtan érkezett az OB-re és lélektanilag sem hangolta rá magát kellőképpen a küzdelemre. Lehet, hogy túl biztos volt a dolgában? — Szó, ami szó, kicsit ráijesztettél. Nincs tüske emiatt? — Mi az, ahogy tüske? Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy mi, vágtázok remekül összetartunk, jó a közösségi szellem, ugyanis barátok vagyunk. A társ sikere mindannyiunknak nagy örömöt jelent. — Ezek szerint a válogatottnál minden rendben, szívesen jársz Pestre. — Ez így igaz. — Az év elején, amikor készültél a versenyekre, gondoltál arra, hogy egy ilyen remek sorozatot hagysz majd magad mögött? — Felkészülésem az idén lényegesen javult, de így sem vártam a nagy „kiugrást", csupán arra gondoltam: meglepetést okozok majd. — Eredményeid közül melyik számodra a legértékesebb? — A magyar—holland—angol—skót válogatott versenyen kétszázon nyertem, aminek még most is nagyon örülök, pedig ott különösebb nagy időt nem futottam. A múlt Eddig a jelen sikereiről, a reflektorfénybe került Kovács Attiláról volt szó. Pályafutásáról, a szürkébb hétköznapokról azonban vajmi keveset tudunk. Szinte már közhely, hogy a legtöbb befutott sportoló a véletlen folytán került kapcsolatba a sportággal — korábban egy másiknak hódolt. Nála nem így volt. Ő tulajdonképpen még általános iskolás korában — Szedresen — sem tulajdonított különösebb jelentőséget a sportnak. De a körülötte levő emberek is csak tudomásul vették, hogy fürge lábas lévén, mindig megelőzi a többieket. Lényeges változás tulajdonképpen akkor történt, amikor Palánkra, a mezőgazdasági szakközépiskolába került. Kiss Bertalanná testnevelő hamar felfigyelt a fiúra és minden évben magával hozta a középiskolás versenyekre. A harmadik osztályig nem történt semmi különös, de aztán az, ami annak az évnek a végén megesett, mérföldkőként szerepelhet sportpályafutásában. Robbanásszerűen jött a 11,1 mp a középiskolás járási bajnokságon, a megyein a 11,0, majd a területin is, ahol a legjobb ifi sprintereket utasította maga mögé. De nemcsak az eredmények jelentették a mérföldkövet, hanem az, hogy a járási verseny megnyerése után Mozdai János keze alá került. — Akkor, amikor jöttek ezek az eredmények, minden további nélkül elsiklottam fölöttük. Nem tudtam értékelni, valójában mit rejtenek maguk mögött. Persze más probléma is volt annak idején. Nem dolgoztam eléggé intenzíven és az akaraterővel is hadilábon álltam. Bizonyos feladatok elvégzéséről nagyon hamar lemondtam — lévén, hogy úgysem tudom megcsinálni. Éppen ezért szinte leírhatatlanul nagy érdeme van abban a tanár úrnak, hogy manapság sikerek környékeznek. Jellembeli problémák miatt nem mondott le rólam — kiállt mellettem. Ez a már régóta tartó kontaktus nem csupán „hűvös" szakmai kapcsolatot jelentett,hanem jellemformáló ereje is volt — úgy érzem, megkeményített. — Most már tudom, érdemes komolyan venni, kissé bánom is a kezdeti időszak lötyögéseit. Még nagyon sokat kell erősödnöm ahhoz, hogy elérjem célomat. Nagy álmom egy világverseny, s ha ez a bizonyos álom kissé fantáziadúsabb, akkor a képzeletbeli dobogó is megjelenik előttem. Jó lenne valaha 10,10-es futónak lenni. A válogatottban szerepel, ami az öröm mellett nem kis felelősség, de ő olyan alkat,akii ki tudja kapcsolni a külvilágot, erejét csak megsokszorozza ez a megtiszteltetés. Divatos szóhasználattal úgy mondja, hogy a „majrét” otthon kell hagyni. .. — Melyik a kedvenc számod? — Természetesen a 100 méter, a kétszázat kifejezetten nem szeretem No és a váltófutárst nem lehet nem szeretni, hiszen nemzetközi viszonylatban is nagyon erősek vagyunk ezekben a számokban. Bourgesban például a 4x200-on megvertük az olimpiai bajnok szovjet válogatottat, Kanadát, a házigazda Franciaországot és az itteni eredménnyel egy ideig Európa-ranglistavezetők voltunk. JA ■ ■ ■ r r Ajovo Már lassan egy órája beszélgetünk, amikor tekintetéről leolvasom, jöhet a kényesebb kérdés. — Más egyesülettől kedvezőbb ajánlat, miegymás... Esetleg „gazdát cserélsz"? — Tudatosan tervezem a jövőmet, s ebbe nem kalkuláltam bele a távozást. Lehet, hogy Pesten két éven belül kihajtanak belőlem, ami bennem van, aztán le is út, fel is út... Bár válogatott társaim lényegesen kedvezőbb helyzetben vannak , délelőtt és délután is edzenek. A jövőben én is bizakodom egy sportstátuszban. Befejezésként természetesen terveiről, a jövőről beszélgetünk. A cáfolhatatlan edzéselméleti tény szerint a dolog neheze még most következik. A 10,41-ből kell még lefaragni a tized és századmásodperceket, ami nem akármilyen feladatot jelent. — Mint már korábban mondtam, fejlődni szeretnék, ezért hát ha kell, ráteszek még egy lapáttal az edzéseken. Azt nem tudom, hogy mennyi van még bennem, de azt igen, hogy jövőre Athénban Európabajnokságot rendeznek és ezen nem ártana ott lenni. BÁLINT GYÖRGY Kovács Attila 1981. szeptember 13. Sípszó előtt Harmatgyenge mérleggel zárták csapataink az NB II. és a területi bajnokság negyedik fordulóját. A megszerezhető pontoknak csupán 42 százalékát sikerült begyűjteniük. A Bonyhádi MSC kivételével leszóló ágba kerültek a területi bajnokság résztvevői, az NB II- ben pedig a Dombóvári VMSE tartósan kibérelte a sereghajtó helyét. A ma délutáni hét találkozó sem ígérkezik „sétagaloppnak" - még akkor sem, ha öt együttesünk pályaválasztóként szerepel az 5. fordulóban. NB II: MÁV DAC-Dombóvári VMSE, 16.30 óra. V.: Simon J. i Heibel József: A kiállítások sújtotta játékosállományunkat figyelembe véve egyetlen célkitűzésünk lehet Győrben: becsületesen helytállni. Ismerve a MÁV DAC játékerejét, megpróbálunk egy döntetlen körüli eredményt kiharcolni. — Szalai — Lakos, Horváth, Herbei, Kurdi - Tóth-bagi, Túrás, Herbst, Magyar Iván, Molnár. Kispadosok: Csipák, Ács, Nagy. Dunaújvárosi Kohász—Szekszódi Dózsa, 16.30. V.: Eőry, Teszler Vendel: Az NB I-ből kiesett, pályaválasztó Kohász a találkozó esélyese. Nekünk azonban minden vidéki mérkőzésünkön meg kell kísérelni a pontszerzést. Ezúttal sem mondunk le erről. Ellenfelünk, a Sabáriától elszenvedett veresége után várhatóan otthonában sem játszhat túlságosan nyugodtan. Egy újabb vereséggel ők is leszakadnának az élmezőnytől. — Vasárnap és szerdán is többen gyenge teljesítményt nyújtottak csapatunkban, ezért közvetlenül az utazás előtt jelölöm csak ki a kezdő tizenegyet. A múlt vasánapi keretünk Palival, Márkussal és Dienessel egészül ki. Területi bajnokság: Paksi SE-Siklósi SE, 16.30 óra. V.: Vukman. Márkus József: - Bízom a csapatban, s remélem, hogy vasárnap megszerzi első hazai győzelmét. Ehhez nagyobb összpontosításra, fegyelmezettebb és lelkesebb játékra lesz szükség, mint legutóbb Barcson. Több sérültünk van, néhány játékos formájával és hozzáállásával pedig elégedetlen vagyok. Ezért csak a találkozó előtt hirdetek csapatot. — Keretünk: Kun, Turóczi, Szűcs, Rácz, Blatt, Vörös, Vayer, Hanoi, Weisz, Garamvölgyi, Szabó, Bencsik, Kovács, Porga, Pesti, Sóthy II. Bátaszéki SZVSE-Bólyi MEDOSZ, 16.30 óra. V.: Szentgyörgyi, Kalász János: - Rossz pozícióban lévő csapatunknak bizonyítania kell, hogy a Siófok elleni fegyelmezett játék nem csupán véletlen volt. Egyértelműen csak a győzelemmel lennék elégedett. Fiathra szemsérülése miatt továbbra sem számíthatunk. — A sérülések miatt csak keretet tudok megjelölni: Korsós, Lados, Bójás, Révész, Maurer, Mezei, Fodor, Zágonyi, Bosnyák, Klepcsik, Tóth, Vituska, Kálmán. Kisdorogi MEDOSZ-Siófoki Bányász, 16.30 óra. V.: Kövesi, Losonczi István: - A Siófok eddigi szereplése tiszteletet parancsol, de a hazai pálya előnyét élvezve, valamint szurkolótáborunk lelkes biztatása mellett mindent elkövetünk a helytállás érdekében. — Stölkler — Berning, Horváth, Papp, Fábián - Győrfi, Ódor, Eppel - Spiel, Kiss II., Hosnyánszky. Kispadosok: Szabó, Kiss I., Genzler, Böhm, Grénus. Tamási MEDOSZ-Pécsi Zsolnay, 16.30 óra. V.: Pálfy, Kovács István . — Az előző fordulóban biztatóan játszó csapat élvezi bizalmamat, amely hazai környezetben feltehetően gólokra váltja eddigi jó játékát. Egyébként egy lelkesen és fegyelmezetten küzdő pécsi gárdát kapunk ellenfélnek. A Zsolnayt minden vidéki találkozóján képesnek tartom pontszerzésre. — Banász - Kuí, Bazsonyi, Báta, Lieszkovszky - Wirtfch, Varga, Szajkó — Sandi, Rab, Vaszari. Kispadosok: Meksz, Káló, Rózenberger, Bocz, Hirt. Bonyhádi MSC-Máraszászvári Bányász, 16.30 óra. V.: Laczkovics, Wágner József. — Nem tesz elbizakodottá bennünket eddigi szereplésünk és a táblázaton elfoglalt 2. helyünk. Adósságunk is van közönségünkkel szemben, itthon még nem nyertünk. A szomszédvár csapatával többször játszottunk előkészületi meccset, ismerjük erényeit és hibáit. Biztosra veszem: nagy küzdelemben kell kiharcolni a győzelmet. — Mucska — Beke(Knipl), Kovács, Máté, Czárth (Mészáros) - Balázs, Heidecker, Bulla, Stercz - Bagoly, Csábrák (Pfeifer). Kispadosok: László, Soczó, Keresztes. Berka a legjobb tíz között Duna-Alpesi-kupa Kecelen Kecel, az alig több mint tízezer lelket számláló Bács megyei község adott otthont a kettes fogatok Duna-Alpesi-kupa háromnapos versenyének. Hat nemzet huszonnyolc fogata vetélkedett. A magyarok között két Tolna megyei fogathajtó is helyet kapott, a bogyiszlói Berka János és a dombóvári Fehér István. Pénteken, a verseny első napján a kupa tavalyi egyéni győztese, Bozsik József végzett az első helyen az elbírálásban és a díjhajtásban. A dombóvári Fehér István ötödik lett, míg a bogyiszlói Berka János a 12. helyen végzett. Tegnap, a verseny másnapján a maratonhajtásra került sor. A 24 kilométeres, nehéz pályán mintegy tízezer néző előtt versenyeztek. A Tolna megyeiek közül Fehér a kilencediknek, Berka a huszonkettediknek indult. A terep meglehetősen sok meglepetést rejtegetett. Egy NSZK-beli fogat a vizesárokban felborult, a jugoszláv fogat két lova a cél előtt mintegy másfél kilométerrel a fáradtságtól már lépni sem tudott. Nem járt jobban Fehér sem, aki elakadt fogatával, idegen segítséget kellett igénybe vennie — ezért a versenyből kizárták. Berka János — akinek segédhajtója a fia — már lényegesen jobban szerepelt. A terep egyik szakaszán 11 másodperces időtúllépése volt, melyért 11 hibapontot kapott.Mivel négy versenyző hibátlanul teljesítette a távot — köztük három magyar is - így Berka ezzel az eredményével a verseny szombati napján a 10. helyet tudta megszerezni. i Ma délelőtt 10 órától folytatódik a Dunai—Alpesi-kupa verseny, amikor az akadályhajtásra kerül sor. A helyi Szőlőfürt Szakszövetkezet vezetői mintegy 15—20 ezer nézőt várnak. Jó idő esetén azonban elképzelhető, hogy az érdeklődők száma ennél is nagyobb lesz. Berka János esélyeiről csak annyit, hogy amennyiben Fortuna is mellé szegődik, úgy a legjobb tíz között végezhet. A jelenlévő szakemberek a csapatban a magyar válogatottnak szavaznak legtöbb győzelmi esélyt.