Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-01 / 257. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXI. évfolyam, 257. szám, ARA: 1,80 Ft 1981. november 1., vasárnap A közvélemény és mérése A közvéleményt Iha sjlalmasak vagyunk egy-egy kérdés vonatkozásában mindenki véleményével azonosítani. A helyzet azonban jóval bonyolultabb,hiszen a „sköz” szó a társadalmait jelenti a maga bonyolult rétegzettségében, és már azoknak a kérdéseknek a köre is társadalmi csoportonként változik, melyekkel kapcsolatban egyáltalán Vélemény alkotható. A közvélemény elvileg bármiben megnyilvánulhat, ám értelemszerűen akkor van szó közvélemény-témáról, amikor a szóban forgó történés, esemény, jelenség megítélése objektív mércék szerint nehezen, vagy nem lehetséges, és egyidejűleg sok ember számára aktuális, azaz figyelmet val. ki, érdeklődést kelt. így példával szemléltetnénk a téma és a közönség sajátos összefüggését egy adott közvéleményi fajtában, melyet popzenei közvéleménynek nevezünk, hiszen neves popzenészek és együttesek népszerűségi ranglistájáról van szó. Mint ismeretes a Pesti iMűsor 1980-ban közvélemény-kutatást végzett, és kihirdetett egy eredményt. Kiderült azonban, hogy rosszul mérte föl a közvéleményt, mivel csak a lap olvasói számára biztosított véleménynyilvánítási lehetőséget, s az olvasóik közüki is csak a legaktívabbak, a kérdőívek beküldői játszhattak szerepet az eredmény kialakításában. A téma megszabása után az első kérdés, hogy kikre terjedjen ki a véleményfelmérés. Mindenkit természetesen nem lehet, de nem is érdemes megkérdezni. Hagyományosan azt a módszert alkalmazzák, hogy „mintát" vesznek a társadalom felnőtt tagjai közül, s csak az így kapott kisebb csoportot (általában nem többet 1000-nél) kérdezik meg egyenként.Ez az ún. mintasokaság. A minta kiválasztásánál különös gonddal járnak el, ugyanis nem azt veszik figyelembe, hogy ki jelentkezik, ki szeretne véleményt mondani, mert ha ezt tennék (mint a példában tették), akkor hamis eredményt kapnának a kutatók. A választás alapja a véletlen. Ezáltal ugyanis egyenlő esélye lesz mindenkinek, hogy bejusson a megkérdezettek közé. S valóban, a közvélemény-kutatások alkalmával véletlenszerű módon (rendszerint a választói névjegyzék alapján) kiválasztott 1000 személy szinte zsugorított változata az ország felnőtt lakosságának. Ugyanolyan arányban vannak képviselve a férfiak és a nők, fiatalok és öregek, magas és alacsonyabb iskolai végzettségűek, városiak és falusiak a mintában, mint amilyen arányban szerepelnek a teljes társadalomban. Ez a módszer már tudományos alapja lehet a közvélemény-kutatásnak. Problémát jelent azonban, hogy az adott kérdésben formálódó közvélemény csak akkor ismerhető meg a maga valójában, ha tudjuk, hogy a kérdés végül is kik számára aktuális, és kik rendelkeznek azzal a hozzáértéssel, melynek alapján véleménynyilvánítása elvárható. Ezért különböző típusokat szoktak elkülöníteni a válaszadók között. Az egyik típus a vélemény nélküli, aki bevallja, hogy az adott kérdésiben nem tud véleményt nyilvánítani, mert nem ért a szóban forgó kérdéshez, illetve nem érdeklődik iránta. Sajátos esete ennek a típusnak az ál-vélemény nélküli, akinek van ugyan véleménye, de félelemből, szeméremből, vagy egyéb okból húzódozik véleménye kinyilvánításától. Akik véleményt nyilvánítanak, azok sem egységesek. Sok esetben az a tapasztalat, hogy olyan emberek is véleményt formálnak egy-egy közvéleménytémában, akiknek valójában nincs véleményük, de úgy gondolják, hogy illő valamilyen álláspont birtokosának feltűnnk. Ez a magatartás férfiak között gyakoribb, mint nők között. A rejtett vélemény nélküliség rendszerint úgy leplezhető le, ha csapdaként leselkedő ellenőrző kérdéseket is beiktatnak a kérdőívbe. A valódi véleménnyel rendelkezők két csoportra oszthatók. Az egyik csoport az Ingatagoké, akik habozva és határozatlannul, inkább érzik mintsem tudják véleményük indokait, a másik csoport pedig a szilárd véleményűek csoportja, akik megfelelő indokokkal, nézetekkel körülbástyázva, ha kell, még megvédeni is készek véleményüket. Közvéleménynek voltaképp csak az utóbbi két csoport véleményét nevezhetjük, s ezek köre sokszor számbeli kisebbséget jelent. Ám a közvélemény végső soron nem számtani arányok kérdése. Ez a kisebbség ugyanis aktív, belőlük (főként a szilárd véleményűek közül) toborzódnak a véleményrá nyitók, a hangi adók. Bármilyen témáról legyen szó, közvélemény mindig csak fontosnak, aktuálisnak érzett kérdésben nyilvánulhat meg. Ez azzal is jár, hogy a kapott vélemény nem feltétlenül egységes, sőt, rendszerint akkor eleven a közvélemény, ha megoszlik: egyesek pártolóan lépnek fel valamilyen kérdésben, mások ellenkeznek. Ha mondjuk a városi kutyatartásról végeznénk közvélemény-kutatást,nyilván elsősorban a városifaik véleményére lennénk kíváncsiak, s az utóbbiak — érdekeltség, a kutya iránt beállítottság függvényében — megosztanának: egyesek helyeselnék a kutya tartását városban, mások inkább az ellenérveket hangoztatnák. A pártolás é vagy ellenkezés a vélemény irányának felel meg, melyet megismerni korántsem érdektelen, hiszen érzelmi töltésénél fogva a szóban megfogalmazott vélemény itt csatlakozik a viselkedéshez. I. A lehetséges témák között természetesen a legfontosabb s a politikai kérdésekben képződő közvélemény, hiszen a társadalom irányítása, a szocialista demokrácia fejlesztése szempontjából ennek a közvéleménynek a figyelembevétele lényeges igazán. Cs. Gy. Megemlékezések, koszorúzások, ünnepi nagygyűlések Megyénk lakossága az immár három és fél évtizedes hagyományoknak megfelelően ünnepli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulóját. Az ünnep előtti napokban tartják a megemlékezéseket az üzemekben, hivatalokban, iskolákban, intézményekben. Mindenütt megkoszorúzzák a hazánk felszabadításáért elesett szovjet hősök emlékműveit, sírjait. Szekszárdon november 5-én tartják az ünnepi rendezvényeket. Délután négykor koszorúzási ünnepség lesz az alsóvárosi temetőben, egy óra múlva pedig a városközpontban, a Felszabadulás téri emlékműnél. Fél hatkor kezdődik az ünnepi nagygyűlés a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ színháztermében, ünnepi műsort a Magyar Néphadsereg Központi Zenekara ad. Pakson november 6-án délután 2 órakor lesz az ünnepi nagygyűlés az ifjúsági házban, az ünnepi műsort a Pécsi Nemzeti Színház együttese adja. Térzenével köszönti az ünnepség résztvevőit a felnőtt fúvószenekar. A nagygyűlés után koszorúzzák meg a szovjet hősi emlékművet. Dombóváron ugyancsak november 6-án délután tartják a koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezést a felszabadulási emlékműnél és a temetőben. A hagyományoknak megfelelően rendezik meg az elvtársi találkozót este, a Hotel Dombóvárban. Bonyhádon 5-én délután lesz a koszorúzási ünnepség a szovjet hősi emlékműnél, majd a városi művelődési házban tartanak ünnepi nagygyűlést. A nagygyűlést követő műsorban a Budapesti Népszínház együttese lép fel. Tamásiban 6-án délután koszorúzzák meg a felszabadulási emlékművet és a szovjet hősök emlékművét. A Kossuth téren tartanak ünnepi megemlékezést. Délután 4-kor lesz a politikai könyvnapok megyei megnyitóünnepsége a művelődési házban. * Szerte az országban megtörténtek az előkészületek a nagy október 64. évfordulójának megünneplésére. Az idén sem lesz az országnak olyan községe, városa, iskolája, munkahelye, ahol ne méltatnák a történelmi évforduló jelentőségét, ne emlékeznének akkori hőseire, s azokra, akik a nyomdokaikon haladva hazánk földjére is elhozták a szabadságot. Az ünneplők elhelyezik a kegyelet és a hála virágait a felszabadulási emlékművek talapzatán, a hazánk felszabadításáért vívott harcokban elesett szovjet katonák sírjain. Az MSZBT-tagcsoportok ünnepi ülést tartanak, számos helyen pedig magyarszovjet baráti találkozót rendeznek. Sok helyre várnak az ünnep alkalmából szovjet testvérterületi delegációt. Mai számunkból NEMZETI MEGÚJHODÁS MŰVÉSZETE (11. old.) VÁRDOMBON ÉLNI (4. old.) A KIPSZER MINDIG NYERESÉGES (4. old.) MÚLTUNKBÓL (5. old.) RÉGI MÓDON - ÚJ SZEMLÉLETTEL (11. old.) ARANYLÓ BÚZAHEGYEK (12. old.) MEGLOPTA ELVIST? (12. old.) A FELELŐSSÉGET VÁLLALNI KELL (3. old.) EGYÜTT - VAGY EGYMÁSRA VÁRVA? (3. old.) VECSÉSIÉKNÉL DOMSODON (7. old.) A SZOCIALISTA ORSZÁGOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÁRMŰIPARBAN (8. old.) VÁROSFEJLESZTÉS NDK-MÓDRA (8. old.) VAN-E MÉG JURTA? (8. old.) A FEGYVERMESTEREK MŰVÉSZETE (9. old.) EMBER ÉS GÉP KAPCSOLATA (12. old.) A MORMOTÁK VÉGZETES KÍVÁNCSISÁGA (13. old.) SÍPSZÓ ELŐTT (14. old.) A FEKETETÓTI VÁSÁRON (9. old.) AZ ÖSSZEFOGÁS SZÉP PÉLDÁJA (14. old.) Színfalak mögött „.. .a színjáték... melynek, föladata most és elejétől fogva az volt és az marad, hogy tükröt tartson mintegy a természetnek; hogy felmutassa az erénynek önábrázatát, a gúnynak önnön képét, és maga az idő, a század testének alakját és lenyomatát.” (Shakespeare: Hamlet.) A pécsi színház életének hétköznapjairól készült képriportunk lapunk 5. oldalán látható.