Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-02 / 27. szám

A vállalkozás tétje Óránként zúdulnak ránk a hírek, a friss információk. Szinte elfásul az ember és néha bizony cserbenhagyja sze­lektálóképessége az újdonságok hallatán. Itt van mindjárt egy első hallásra nem különösebben szokatlan hír: a bak­­sai Ezüstkalász Mgtsz eredményes évet zárt. Zárszámadások idejét éljük,­­mitől lenne szenzációs ez a jelentés? Az viszont a feszített tervek és szigorú gazdasági szabályozók ismere­tében már több mint érdekes, hogy a Baranya megyei szö­vetkezet 32 százalékkal teljesített többet a tervezettnél, mi­közben a költségeik csökkentek az előző időszakhoz képest. Ám a hír attól lesz igazából izgalmas, ha fölidézzük, hogy miért is emlegették az utóbbi időben szakmai vitákon és a sajtóban is a baksai példát. Újszerű és nem éppen kockázatmentes kísérletbe fogtak tavaly ilyentájt a baksaiak. Bevezették a kiscsoportos mun­kaszervezeti és jövedelemelosztási rendszert. A lényeg, hogy a tsz tizennégy önelszámoló egységében a tagok önkor­mányzati elv alapján gazdálkodnak és az általuk elért nye­reségtöbblet jó részével szabadon rendelkeznek. Azaz, an­nak egy hányadát saját belátásuk szerint szétoszthatják ma­guk között, a többiből pedig eszközöket vásárolhatnak. A kis kollektívák lényegében gazdasági vállalkozókká léptek elő anélkül, hogy távozniuk kellett volna a szövetkezet ke­beléből. Az eredmény önmagáért beszél. Azt, hogy nem a hagyományos keretek között gazdálkodók tartották el­ őket, hanem jócskán hozzájárultak a nem mindennapi nyereség­hez, igazolja, hogy a tizennégy csoportból csupán egy bizo­nyult veszteségesnek.­­Egy fecske nem csinál nyarat, lehetett szerencséjük is — szállhhatna vitába bárki a messzemenő következtetésekkel. Csakhogy a szabadabb és a szocialista alapelvektől el nem térő vállalkozási formák között a boksás nem az egyetlen. Még azt sem mondhatnánk, hogy a legmerészebb. Igalpusz­­tán például, a tangazdaságban ki sem jelölték a vállalko­zókat, házon belül bárki jelentkezhetett. A feladatra össze­verődött csoportokon belül különbséget tettek vállalkozók és munkavállalók között, és a vállalkozók — a szerződéses kis­kocsmáknál már-­már megszokott módon — licitálhattak. Aki magasabb összegű megtakarítást ígért, az nyert, és a szükséges feltételek biztosításával hozzákezdhetett a mun­kához. A győztes személyes jövedelmének 35 százalékát el­érő megtakarítás vállalásával jutott hozzá az önálló gazdál­kodás lehetőségéhez. Sorolhatnám tovább a példákat, ahol a szocialista vállalkozók versenyeztetésével hihetetlen gyor­sasággal megtérült a befektetés, vagy korábban halódó gazdasági egységek „támadtak föl”. Nem teszem, mert még valaki azt hihetné, hogy valami­féle „csodagyógyszerről” regélek, bűvös balzsamról, amitől meggyógyulnak a magyar gazdaság fájó pontjai. Szó sincs erről, hiszen ezek a kísérletek i még meglehetősen kezdeti ál­lapotban vannak, és semmiképpen sem pótolhatják a nagy­üzemek eredményeit. Mégis érdemes elgondolkozni a sike­rükön. Most, hogy a kisvállalkozások januártól szabadabb utat kaptak, sokszor hallani a vádat: visszajön a maszek­­világ. Avagy: a legjobb embereket szipkázzák majd el a nagyüzemektől. Az említett kísérletek élő példái, hogy a vál­lalkozás szabadsága, az egészséges verseny, amibe egyen­lő feltételek mellett lehetőleg minél többen, személyesen is bekapcsolódhatnak, korántsem jelent törésvonalat az egyén érdekeltsége, és a szocialista tervgazdálkodás kialakult for­mái között. Elvezethet azonban ahhoz, hogy a szocialista tulajdonviszonyok sokkal inkább társadalmivá fejlődjenek. Olyanná, a­mit senki sem sajátíthat ki, hanem mindig az gazdálkodhat vele, aki ezáltal a legtöbb hasznot hajtja a közösségnek. Kulcsszó lett munkánkban a hatékonyság. Ma már nem elég, ha képesek vagyunk eladni a termékeinket külföldön, de elsőrendű szempont, hogy mennyi forintunkat emésztet­te föl az érte kapott dollár. Nem elég takarékoskodnunk, ha az ésszerűtlen „spórolással" más csatornákon több megy veszendőbe. A gazdálkodás feltételei szigorúbbak, ám egy­értelműbbek is a korábbinál. Ebben a helyzetben nyújthat többletet, ha a szocialista vállalkozás egyelőre még halo­­vány palettája új, élénikebb színekkel gazdagodik, és a ver­senyszellem mindenkit, személyesen érint munkája során. Ezért emelkedik ki a ihaksai hír, a zárszámadásokról döm­pingszerűen érkező jelentések közül. GAZSÓ L. FERENC Mai számunkból MŰVÉSZEK PUSZTAHENCSEN (4. old.) EGYPONTOS DÓZSA-GYŐZELEM (5. old.) EGÉSZSÉGES ÖNBIZALOMMAL KÉSZÜLNEK TAMÁSIBAN (6. old.) DUNASZENTGYÖRGY, A KEDVELT FALU (3. old.) Huszonöt éves a munkásőrség Felvonulás Szekszárdon és Dombóváron Sok szekszárdi szemlélte szombaton délután a nagy ese­ményt: a munkásőrség felvonu­lását. A megyei parancsokság törzse, közvetlen alegységei a szekszárdi városi-járási Cséby József egységgel együtt tartotta ünnepi közgyűlését. Ez alka­lommal a huszonöt évvel ez­előtti munkásőr-demonstrációt idézték fel, kibontott csapat­­zászlókkal vonultak fel az ipari­­tanuló-iskolától indulva, a mű­velődési házig. A megyei pa­rancsnokság zászlaját, ugyan­úgy, mint negyedszázaddal ez­előtt, Suszter Mihály, alapító munkásőr vitte. A Babits Mihály művelődési központban a színháztermet megtöltő munkásőrök és csa­ládtagok előtt fogadta Nagy Ferenc, városi-járási parancs­nok jelentését dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára, Mátyás István, a városi párt­­bizottság első titkára és Tatár Lajos, megyei parancsnok. A Himnusz elhangzása után Kovács János, a városi tanács elnöke köszöntötte az ünneplő munkásőröket, családtagjaikat, az elnökség tagjai között dr. Király Ernőt, Rápai Gyulát, a megyei pártbizottság huszonöt évvel ezelőtti első titkárát,­­ aki előtt a szerveződő munkás­őrség első parancsnokai tették le az esküt­­, Varga Sabján Lászlót, a KISZ KB titkárát, Bu­­daházi Gusztávot, a munkásőr­ség központi ellátó parancsno­kát, a fegyveres testületek, a bázisüzemek vezetőit, képvise­lőit. A Központi Bizottság levelét Nagy Ferenc olvasta fel, majd Mátyás István tartotta meg ün­nepi beszédét. Felidézte 1956 októberének vészterhes napjait, a párt újjáalakulásának törté­nelmi tényét,­ intézkedései kö­zött a munkásosztály fegyveres erejének létrehozását. Méltatta a testület 25 éven át végzett munkáját, érdemeit, és foglal­kozott a párt XII. kongresszusá­nak határozataiból adódó fel­adatokkal. Dr. Király Ernő a megyei pártbizottság nevében köszön­tötte a megyei parancsnokság és a Cséby József egység mun­kásőreit. Köszöntőjében kitért azokra az eredményekre, ame­lyeket a megye iparban, mező­­gazdaságban dolgozói elértek az elmúlt huszonöt év során; a nyugodt, kiegyensúlyozott poli­tikai légkörre; a szilárd közbiz­(Folytatás a 2. oldalon.) A szekszárdi Mártírok terén felvonuló munkásőrök Jasszer Arafat Budapesten A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának és a­­ Hazafi­as Népfront Orszá­gos Tanácsának meghívására hétfőn a Palesztinai Felszabadí­­tási Szervezet küldöttségének élén hivatalos, baráti látoga­tásra hazánkba érkezett Jasszer Arafat, a PFSZ Végrehajtó Bi­zottságának elnöke. A palesztin delegáció tagjai: Abdel Móhszin Abu Maszer, a Palesztinai Felszabadítási Szer­vezet Végrehajtó Bizottságának tagja, a szervezet szóvivője, Szahar Abu Nizar, az El-Fatah forradallmi tanácsának titkára, Mohammad Dzsihad ezredes, katonai vezető a PFSZ-ben. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára, Gyenes András, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára és Házi Vencel külügyminiszter-he­lyettes fogadta. Jelen volt Ab­dallah Hijazi, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet buda­pesti irodájának vezetője. A megérkezést követően Sar­lós István megbeszélést folyta­tott a palesztinai delegációval. A szívélyes légkörű, az imperia­lizmus elleni harcban vállalt kölcsönös szolidaritás szellemé­ben megtartott tárgyaláson vé­leménycserére került sor a ma­gyar és a palesztinai arab nép kapcsolatáról, a PFSZ-szel ki­alakult együttműködésről. A megbeszélésen részt vett Nagy Gábor, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága külügyi osztá­lyának helyettes vezetője és Ko­vács Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Délután az MSZMP Központi Bizottságának székházában Gyenes András tárgyalt Jasszer Arafattal. A baráti légkörben folytatott tárgyaláson áttekintet­ték az időszerű nemzetközi kér­déseket, különös tekintettel a közel-keleti térség legújabb fej­leményeire. Aggodalmukat fe­jezték ki az imperialista körök törekvései, az izraeli vezetés ag­resszív politikája miatt, amely­nek következtében változatlanul feszült a helyzet a Közel-Kele­ten. A megbeszélésen részt vett Nagy Gábor és Házi Vencel. Gál László országgyűlési képviselő­ munkalátogatása Gál László, Szekszárd ország­­gyűlési képviselője, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának főtitkárhelyettese tegnap a me­gyeszékhely szövetkezeti keres­kedelmének helyzetével, mun­kájával ismerkedett. Dr. Kálmán Gyula, a MÉ­SZÖV elnöke tartott bevezető­ben tájékoztatást, Mátyás Ist­vánnak, a városi pártbizottság első titkárának és Izsák Lajos­nak, a Szekszárd-Sárköz és Vi­déke Áfész igazgatójának je­lenlétében, Szekszárd szövetke­zeti kereskedelméről. A képviselő ezután megte­kintette a Skála Áruházat Mi­­kóczi György áruház-igazgató kíséretében. Gál László elisme­réssel nyilakozott a látottakról. Az áruházlátogatás után K. Papp József, a megyei pártbi­zottság első titkára fogadta a megyeszékhely országgyűlési képviselőjét. Délután Gál László, Mátyás Istvánnak, a városi pártbizott­ság első titkárának kíséretében megtekintette a Domus Áruház és a KÖJÁL-székház építkezé­sét. Az előbbinél Villányi Jó­zsef, a TÁÉV igazgatója és Greif Antal, a Népbolt Vállalat igazgatója, az utóbbinál dr. Illés Elemér, a KÖJÁL igazgató­ja volt a házigazda. Délután Gál László a Tolna megyei Állami Építőipari Vál­la­latnál tartott pártnapot, ame­lyen megjelent Mátyás István, a városi párbizottság első tit­kára is. Ma a szekszárdi választóke­rület országgyűlési képviselője a BHG szekszárdi gyárának dol­gozóival találkozik. A képviselő látogatása a Skála Áruházban

Next