Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-02 / 51. szám

2 ^épujsàg Izraeli provokációk Dél-Libanon ellen Vasárnap este izraeli hadi­hajók sértették meg a libanoni felségvizeket a szidom partsza­kaszon, miközben izraeli repü­lőgépek és helikopterek pász­tázták végig a dél-libanoni pa­lesztin állásokat, amelyek lég­védelmi tűzzel válaszoltak a provokációra. Izraeli naszádok jelentek meg a bejrúti partok közelében is. Fokozta a feszült­séget az a bejelentés, hogy Szaúd-Arábia kezdeményezésé­re meghatározatlan időre elha­lasztották a libanoni belpoliti­kai válság rendezésében közre­működő négyes arab bizottság hétfőre tervezett, külügyminisz­teri szintű ülését. Bejrúti lapvélemények szerint az újabb halasztás a libanoni polgárháborús válság rendezé­se érdekében kifejtett arabközi erőfeszítések végét jelentheti. A Szíria, Szaúd-Arábia, Kuvait és az Arab Liga képviselőiből álló bizottság a múlt év májusa óta nem volt képes gátat vetni az illegális fegyverbehozatalnak és nem érte el a főváros keleti és nyugati felét összekötő átkelő­helyek megnyitását, a demar­kációs vonal két oldalán elhe­lyezkedő milíciák eltávolítását sem. Baloldali körökben az Arab Liga erőfeszítéseinek kudarcát elsősorban abból eredeztetik, hogy Besir Gemajel, a jobbol­dali milíciák parancsnoka több ízben találkozott Ariel Saron izraeli hadügyminiszterrel, azaz megszegte a falangista—izraeli együttműködés megszakítására tett kötelezettségvállalást. Abu Ijad, a palesztin ellenállás is­mert vezetője megerősítette, hogy a falangisták ezer mili­­cistát küldtek Izraelbe katonai továbbképzés céljából. A Libanonban vállalt arab kötelezettségek leépítésére utal az a tény, hogy a kuvaiti parla­ment nem járult hozzá az arab békefenntartó erők költségveté­séből Kuvaitra eső rész folyósí­tásához. Egyelőre nem ismere­tes, hogy Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar milyen álláspontra he­lyezkedik.­­Minthogy a béke­­fenntartási költségeket közvet­lenül Libanonnak utalják át, Szíria nem tekinti magát ille­tékesnek ebben az ügyben. Rasid Karami volt libanoni miniszterelnök szerint Philip Ha­bib amerikai elnöki megbízott súlyos hibát követ el, ha az iz­raeli—palesztin tűzszünet meg­szilárdítására korlátozza mosta­ni küldetését, mert a tűzszünet önmagában csak Izrael számá­ra előnyös. Philip Habib, aki vasárnap érkezett Bejrútból Tel Avivba, hétfőn már tárgyalt Menahem Begin izraeli miniszterelnökkel. Hátrányos megállapodás Az amerikai szakszervezeti mozgalom történetében példa nélkül álló megállapodás szü­letett a Ford művek igazgató­sága és az autóipari munkások szakszervezete között. A Ford szervezett dolgozói a szakszer­vezeti vezetők tanácsára le­mondtak az inflációs árkiegé­szítésekről és egy sor más egyéb előnyről annak fejében, hog­y a vállalat biztosítsa to­vábbi foglalkoztatásukat. A Ford autógyárak vesztesé­ge a japán konkurrencia és a gazdasági pangás miatt tavaly 2,5 milliárd dollár volt. A cég most a munkabérek visszafogá­sával próbálja növelni verseny­­képességét. Az új kollektív szer­ződés 105 ezer munkást, vala­mint 55 ezer jelenleg fizetés nélküli kényszerszabadságon lévő Ford-alkalmazottat érint. Utóbbiakat csak abban az eset­ben, ha az engedmények lehe­tővé teszik a leállított futósza­lagok újbóli beindítását. Színes képek a Vénuszról Első ízben sugárzott színes képeket a Földünkhöz legkö­zelebb eső bolygó, a Vénusz felületéről automatikus űrlabo­ratórium, a Vénusz—13 szov­jet bolygóközi űrállomás le­szálló egysége. A Vénusz—13 négyhónapos, több mint 300 millió kilométe­res út megtétele után érkezett el a bolygóhoz, leszálló egy­sége hétfőn, moszkvai idő sze­rint röviddel 6 óra után érte el a felszínt, és 127 percen át to­vábbított tudományos adatokat a Földre a bolygóközi állomás­nak az égitest körül keringő részlege segítségével. A le­szálló egység a panoráma­felvételeken kívül fontos méré­si adatokat is eljuttatott a Földre — több mint 66 millió kilométer távolságra. A képek minősége az első jelentések szerint kiváló, a tudományos adatok rendkívül értékesek. A leszálló egység automatikus berendezései fúrással talajmin­tákat vettek, és ezeket azon­nal elemezték. Vizsgálták a bolygó felszínének tulajdonsá­gait egy különleges letapogató­berendezés segítségével. A szovjet tudósoknak, az űrállo­más szerkesztőinek kiváló szak­értelméről tanúskodik, hogy az automatikus leszálló egység 457 fokos hőségben, 89 at­­moszférás nyomásban is több mint két órán át képes volt a vizsgálatok elvégzésére. A Vénusz—13*bolygóközi űr­állomást a múlt év október 30-án indították útjára. A több mint 300 millió kilomé­teres út során az űrállomás be­rendezései rendszeresen mérték a világűr néhány fontos ada­tát, a röntgensugárzást, a boly­góközi plazmát, vizsgálták a napszél és a kozmikus sugár­zás tulajdonságait. Mint ismeretes, röviddel a Vénusz—13 után útnak indítot­ták a Vénusz—14 bolygóközi űrállomást is. Ez előrelátha­tólag március 5-én éri el a bolygó körzetét. PANORÁMA BUDAPEST Az MSZMP Központi Bizott­sága táviratban fejezte ki rész­vétét az Ecuadori Kommunis­ta Párt Központi Bizottságának a párt volt főtitkára, Pedro Saad elhunyta alkalmából. * Hétfőn hazaérkezett Buda­pestre dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter, aki február 14-e és 28-a között lá­togatást tett Nicaraguában, Mexikóban és Kubában. A meglátogatott országokban megbeszéléseket folytatott az egészségügyi miniszterekkel és más vezető személyiségekkel. * Hétfőn a Parlamentben Nyers Rezső elnökletével ülést tartott az országgyűlés kereske­delmi bizottsága. Az ülésen Ve­ress Péter, külkereskedelmi mi­niszter tájékoztatta a képvise­lőket külgazdasági­­ kapcsolata­ink tavalyi helyzetéről és az ez évi kilátásokról. Ezt követően a bizottság elfogadta idei mun­katervét. WASHINGTON A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Fodor Nagy Ár­pádnak, a New York-i Magyar Társaskör elnökének, az Ame­rikai Magyar Szó című lap ügyvezető bizottsága tagjának a munkásmozgalomban kifej­tett több évtizedes tevékeny­sége elismeréseként, 65. szüle­tésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést hétfőn dr. Petrán János, a Magyar Népköztár­saság washingtoni nagykövete bensőséges ünnepség kereté­ben adta át New Yorkban. BONN A nyugatnémet kormány hét­fői ülésén megvitatta azt a bejelentést, hogy a kormány két tagja és egy tisztviselője ellen nyomozati eljárást indíta­nak „megvesztegetési pénz" elfogadásának gyanúja miatt. A kormány nyilatkozatot foga­dott el, amelyben támogatásá­ról biztosítja az eljárás által érintett személyeket. Lambs­dorff, Matthofer és Lahnstein ismételten és a leghatározot­tabban visszautasították az el­lenük felhozott gyanút. 1982. március 2. Bíróság elé állítják Nkomót Robert Mugabe zimbabwei miniszterelnök vasárnap a ke­let-zimbabwei Umtaliban tar­tott politikai gyűlésen igen kemény hangú beszédben a közelmúltig koalíciós partneré­nek számító Joshua Nkomót azzal vádolta, hogy összeskü­­vést szőtt egy polgárháború kirobbantására. A Nkomo vezette Zimbabwe Afrikai Népi Unió (ZAPU) tu­lajdonában lévő farmokon ta­lált titkos fegyverraktárak ele­gendő bizonyítékot szolgáltat­nak arra nézve, hogy Nkomo meg akarta buktatni a kor­mányt — hangoztatta Mugabe. Umlatiban mondott beszédé­ben Mugabe figyelmeztette a földjeik eladását megtagadó fehér farmereket is, hogy mű­ködjenek együtt a kormánnyal és ne akadályozzák földosztási programját, mert ha a kisajá­tításokra fordítható alapok ki­merülnek, a földeket ellenszol­gáltatás nélkül fogják lefog­lalni. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza- és valutaárfolyamai Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változat­lanul az 1982. február 9-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY­EScsekk) árfolyamok Érvényes 1982. március 2-től Érvényes 1982. március 2-től Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 362,88 6 369,25 6 375,62 Ausztrál dollár 3 736,20 3 739,94 3 743,68 Belga frank 79,37 79,95 80,03 Dán korona 436,76 437,20 437,64 Francia frank 577,74 578,32 578,90 Holland forint 1 331,37 1 332,70 1 334,03 Japán yen (1000) 145,91 146,06 146,21 Kanadai dollár 2 840,90 2 843,74 2 846,58 Kuvah­iti dinár 12 123,81 12 135,95 12 148,09 Norvég korona 578,68 579,4« 580,04 NSZK márka 1 459,17 1 460,63 1 462,09 Olasz líra (1000) 27,36 27,39 27,42 Osztrák schilling 207,93 208,14 208,35­­ Portugál escudo 50,17 50,22 50,27 Spanyol peseta 33,97 34,00 34,03 Svájci frank 1 827,62 1 829,45 1 831,28 Svéd korona 602,40 603,00 603,60 Tr. és c­. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA do­llár 3 458,23 3 401,69 3 465,15 Szingapúr A Távol-Kelet kapuja A világ minden nagyvárosá­nak vannak egyedi, utánozha­tatlan jellegzetességei, hangu­lati sajátosságai, így a Délke­­let-Ázsia szívében fekvő Szinga­púrnak is. A szigeten elterülő, alig 580 négyzetkilométeren két és fél milliós miniállam ultra­modern felhőkarcolói San Fran­ciscot, vagy New Yorkot idézik, üzleteinek csillogása, makulát­lan tisztasága Zürichre vagy Genfre emlékeztet, de az utób­biakból hiányzik a szabadtéri kínai és indiai vendéglők mes­­­szeható fűszerillata. A városál­lam legeredetibb jellemvonása azonban a kőtömbök és a ter­mészet csodálatos egybefonó­­­dása. A parkok, pálmaligetek, a fasorok és a féltő gonddal ápolt gyepszőnyegek néha elfe­ledtetik az emberrel, hogy a földkerekség egyik leggyorsab­ban fejlődő városába jár. RAFFLES TÉNYKEDÉSE Múltja, történelmi hagyomá­nyai a Kelethez kötik, jelene, még inkább jövője az iparoso­dott Nyugathoz láncolja ezt a várost. Neve, Szingapura szanszkritül oroszlánvárost jelent és a történelemkönyvek tanúsá­ga szerint egy, a XIII. század­ban partra szálló szumátrai her­cegtől származik. Megfordultak itt a portugálok és a hollandok, versengett érte a jávai Mája­­pahit birodalom és a terjeszke­dő thai királyság. Modern tör­ténelme 1819-re vezethető vis­­­sza, amikor a szomszédos Szu­­mátra brit kormányzója meg­kötötte az első megállapodást a sziget maláj uralkodójával. Raffles, aki a Brit Kelet-Indiai Társaság nevében érkezett ide, naplója szerint legfeljebb száz házat talált a szigeten. A Malakka-szoros központ­jában lévő Szingapúr néhány év leforgása alatt a délkelet­ázsiai brit gyarmatbirodalom legfontosabb kikötője lett. A város történetének fordulópont­ja 1869, a Szuezi-csatorna meg­nyitása. Addig Szingapúr „csak” a Calcuttából a Dél-Kí­­nai-tengerre igyekvő hajók ki­kötőállomása volt, ettől kezdve azonban az Európa és a Csen­des-óceán közti tengeri útvonal egyik központjává lépett elő. MÁSODIK IPARI FORRADALOM 1965 óta független, előtte két éven át a britektől önálló­ságot kapott Malaysia része volt. A fejlődő világ azon ke­vés állama közé tartozik, amely valóban fejlődik is — mégpedig kiugró gyorsasággal. 1979-ben a világ második legnagyobb ki­kötővárosa lett Rotterdam mö­gött. Changi nevű új repülőte­rén havonta háromnegyedmil­lió utas fordul meg. 1970 és 1980 között Szingapúr gazdasá­ga évi átlag 9,5 százalékkal nö­vekedett. A felvirágzás sark­pontja az olajkereskedelem: Szingapúr finomító kapacitását mindössze két városé múlja fe­lül a világon, az amerikai Hous­toné és a már említett Rotter­damé. A városállam vezetői „második ipari forradalomnak” hívják azt az 1979-ben elkez­dődött gazdasági irányváltást, amely a hangsúlyt a munka­­igényes ágakról fokozatosan át­tette a tőke- és technológia­­igényes szektorokra. A terme­lékenység növekedése az elmúlt egy évtizedben évi 5,7 száza­lék volt, magasabb ütemű, mint bárhol a fejlett tőkés világban. Szingapúr a fejlődő világ el­ső olyan államai közé tartozik, amely a sok szerencsés földraj­zi, történelmi és geopolitikai té­nyező együttesének köszönhe­tően — tényleg felzárkózóban van a vezető tőkés országokhoz. Egy főre jutó bruttó nemzeti terméke már meghaladja az 5 ezer dollárt, így Írország és Spanyolország elé került. Ter­vei, ha lehet, még nagyratörőb­­bek: 1990-re a városállam el akarja érni Japán mai technti­­kai-technológiai színvonalát, magasan fejlett ipara mellett számítógépes hálózaton nyugvó bank- és telekommunikációs rendszert akar teremteni. ŐSLAKÓK ÉS BEVÁNDORLÓK A tervek Achilles-sarka a munkaerőhiány. Már az elmúlt években is nagyszámban hoz­tak be vendégmunkásokat a szomszédos országokból. Má­sutt a vendégmunkások be­áramlása súlyos konfliktusokat vált ki a jövevények és az ős­lakosság között, Szingapúr még e téren is szerencsésnek mond­hatja magát. Igaz, a városál­lam maga is soknemzetiségű, a 75 százaléknyi kínai mellett nagy számban élnek itt malá­jok és indián­ak is. A hivatalos nyelv a kínai, a tamil és a ma­láj, valamint az angol, amely mindmáig a legfőbb összekötő­kapocs a kulturális, etnikai ér­telemben olyannyira különböző népcsoportok között. Szingapúr „sikersztorija" erő­sen kapcsolódik első miniszter­­elnöke, Li Kuan Jü személyéhez, aki a Népi Cselekvés Pártjának képviseletében gyakorlatilag a függetlenség óta áll a sziget­köztársaság élén. Kulturált, sok­oldalú politikusnak, felkészült gazdasági­ szakembernek tart­ják, ugyanakkor élesen anti­­kommunista, konzervatív. Szin­gapúr az ASEAN, a Délkelet­ázsiai Országok Szervezetének tagállama, s a megfigyelők sze­rint Li Kuan Jü azon munkál­kodik, hogy a miniállam a tá­vol-keleti integrációból szárma­zó előnyöket is messzemenően kihasználja. GYŐRI SÁNDOR Szingapúri utcakép: a közigazgatási negyed A szingapúri kikötő Modern felhőkarcolók sora

Next