Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-01 / 230. szám

TOLNA MEGYEI XXXII. évfolyam, 230. szám. ARA: 1,40 Ft Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1982. október 1., péntek Párt- és kulturális delegáció érkezett Tambov megyéből Barátsági nagygyűlés Szekszárdon Tízéves a két megye testvéri kapcsolata Tegnmap a test­vérmegyei kap­csolatok keretében, Jurij Alek­­szandrovics Manajenkovnak, az SZ­KlP Taim­bov megyei Bizottsá­ga titkárának vezetésével párt­os kulturális delegáció érkezett a testvéri Tambor megyéből.. A küldöttséget a Ferihegyi repülő­téren dr. Király Ernő, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága titkára fogadta. Testvérmegyénk küldöttei dél­után öt óraikor koszorút helyez­tek el Szekszárdon,, a második világh­áborúiban hazánk felsza­badításáért életüket áldozott szovjet hősök emilél­művéinek ta­lapzatán. Ezt követően a delegáció ve­zetői és tag­jai részt vettek a Babits Mihály Megyei Művelő­dési Központban a tah­rikovi mű­vészek alkotásaiból rendezett kiállítás megnyitásán. A meg­nyitón résztvevőiket István József, a megyei tanács elnökhelyette­se köszöntötte, ma­jd átadta a szót Jevgenyij Vlagyimirovics Ribk­oszkijnek, az OSZSZK nép­művészének, aki megnyitó be­szédében hangoztatta: a tam­­bovi emberek lelkét, a ta­mbovi föld egy darabkáját hozták ide. A művészeik legnagyobb öröme az lenne, ha Tolna megye dol­gozói közül minél több ember­nek tudnák átadni azokat az érzéseket, amelyeket művésze­tükkel magukkal hoztak. A­ki-Dr. Király Ernő beszéde beve­zető részében hangsúlyozta : megtiszteltetés, hogy Tolna me­gye lehet a házigazdája annak az ünnepségnek, amelyet a két megye testvéri, baráti kapcsola­tának 10. évfordulója alkalmá­ból rendeznek. Az évfordulók köteleznek bennünket a megtett út értékelésére, a visszatekintés­re, az elért eredmények továb­bi lehetőséget adó forrásainak feltárására - hangoztatta, majd állítás megnyitóján szót kért Mözsi Szabó István szekszárdi festőművész is, aki meleg sza­vakkal szólt Tambov megyei ta­pasztalatairól. A megnyitó után a megjelentek, négy jelenlévő taimbovi művész - Jevgenyij Al­ekszandravics Ru­binzskij, az OSZSZK népművésze, festőmű­vész, Szergej Jefimovics Lebe­­gyev, az OSZSZK érdemes mű­vésze, szobrász, Nyírina Szerge­­jevna Balagurova festőművész, az OSZSZK érdemes művé­sze, állami Repin-díjas és Sztyepan Taraszovics Kukszov, a Szovjetunió Művészeti Szövet­ségének ,tag­ja, grafikus - társa­ságában megtekintették a kiál­lítást, a­mely átfogó képet ad a Töimbov megyei művészek al­kotó tevékenységéről. (Hat órakor Szekszárdon, a Babits Mihály Megyei Művelő­dési Központ színháztermében a magyar és szovjet himnusz el­hangzása után barátsági nagy­gyűlés kezdődött Tolna és Tam­bor megye testvérkapcsolatának 10. évfordulója alkal­mából. A nagygyűlést, méltatva a két nép, a két testvérmegye közötti ba­rátságot, Má­tyás István, a szek­szárdi városi pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd át­adta a szót a barátsági­ nagy­gyűlés előadójának, dr. Király Ernőnek, a megyei pártbizottság titkárának, részletesen beszélt a két nép között kialakult történelmi ba­rátságról. Mi az internaciona­lizmus próbakövének tekintettük és tekintjük ma is a világ első munkás-paraszt államához, a kommunizmus úttörőjéhez, a Szovjetunióhoz való viszonyt. A magyar—szovjet kapcsolatok di­namikusan fejlődnek, s rendkí­vül sokoldalúak. Átfogják tár­sadalmunk egészét. Eszméink, céljaink, törekvéseink azonossá­ga mellett e fejlődés forrása az is, hogy hazánk és a Szovjet­unió viszonya a­ teljes egyenjo­gúságon, a kölcsönös érdekek, előnyök és segítségnyújtás el­vein alapszik. Barátságunk és szövetségünk ezért szolgálhat egyszerre nemzeti és internacio­nalista érdekeket is. Barátsá­gunk és kapcsolatunk évről év­re új színekkel gazdagodik, új szálakkal erősödnek a közvet­len kapcsolatoknak olyan jól bevált­ formái, mint a testvér­­megyék együttműködése, a test­vérüzemek, rokonintézmények barátsága. — Tolna és Tambor megye testvéri, baráti kapcsolatának 10. évfordulóját ünnepeljük. Ba­rátságról, barátokról szólni, egy tartalmas barátsági munka, egy évtizedes mérföldköve­it, meg­nyilvánulásait számba venni szép, de egyben nehéz feladat — mondotta dr. Király Ernő, majd arról beszélt: a tambovi területet több ezer kilométer vá­lasztja el Tolna megyétől. A két megye lakosai között kialakult barátság azonban nem is­meri a távolságokat. A magyar és a szovjet nép barátságához ha­sonlóan Tolna és Tambov dol­gozói között is napról napra szorosabbra fonódnak a testvé­ri kapcsolatok és az együttmű­ködés szób­an­. Az elmúlt évtized­ben a­ párt, állami és tömeg­­szervezeti kapcsolatok mellett fokozatosan kiépüln­ek az ipari és a mezőgazdaságii üzemek, az intézmények és iskolák kol­lektívái közötti baráti együtt­működések is. Tolna megyéből csaknem ezerháromszázan láto­gattak szovjetuniósbeli testvér­­megyénkbe, s mintegy 1500 Tambov megyei barátunk ismer­kedett megyéink életével, tájai­val­. A Tamalkovban járt úttörők és felnőttek egyaránt szeretettel emlékeznek a szépségekben gazda­g, szovjet tálsaikra, a me­legszívű szovjet emberekrek, a baráti találkozókra., a népda­(Folytatás a 2. oldalon.) Barátságunk az internacionalizmus gyökereiből táplálkozik A két megye testvéri kapcsolatáról beszélt a barátsági nagygyűlés szónoka, dr. Király Ernő ENSZ-közgyűlés Újabb felszólalások Az ENSZ-­közgyűlés 37. ülés­szakán szerdán a nemzetközi biztonság és a Libanon elleni izraeli agresszió kérdéseivel foglalkozó felszólalásokkal foly­tatódott az általános politikai vita. Stefan Andrei román külügy­miniszter felhívta az államokat, egyesítsék erőfeszítéseiket an­nak érdekében, hogy megállít­sák a nemzetközi helyzet veszé­lyes irányba történő továbbfej­lődését, és újítsák fel az eny­hülés és az együttműködés po­litikáját. SíkraSzáll az újabb közép-hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepí­tése ellen, és üdvözölte az erről folytatott szovjet—amerikai tár­gyalásokat. A közel-keleti hely­zetet érintve a román külügymi­niszter támogatásáról biztosí­totta azt a szovjet javaslatot, hogy az ENSZ felügyelete alatt hívjanak össze nemzetközi érte­kezletet az összes érdekelt fél, köztük a Palesztinai Felszabadí­tási Szervezet részvételével. A José Pedro Pérez-Llarita spanyol b­elügym­iniszter a tőkés országokat sújtó gazdasági ne­hézségek okaival­ foglalkozva rámutatott, hogy ez egyebek között a fegyverkezési hajsza folytatódásának a következmé­nye. A Falkland (Malvin)-szige­­tek problémájával kapcsolatban kijelentette, hogy Spanyolország a párbeszédet, valamint az erő­szak alkalmazása ellen és a te­rület gyarmati státusának meg­szüntetését célzó tárgyalásokat szorgalmazza. Francis Pym brit külügyminisz­ter felszólalásának nagy részét annak szentelte, hogy igazolja kormányának e konfliktus ügyé­ben elfoglalt gyarmati állás­pontját. d» CM Mai számunkból INTÉZKEDÉSEK A LAKÁSGAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSÉRE (3. old.) EGY ASSZONY ÉLETE (4. old.) ISMERKEDÉS AZ ERDŐVEL (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT KISMAMATALÁLKOZÓ AZ UNIÓNÁL (4. old.) Lázár György hazaérkezett Ausztriából Elégedetten térek haza a bé­csi tárgyalásokról - jelentette ki Lázár György miniszterelnök csütörtökön, az osztrák főváros­ban tartott sajtóértekezletén. A kormány elnöke, alki Bruno Kre­isky kancellár meghívására há­romnapos hivatalos látogatást tett Ausztriá­ban, bevezetőben hangoztatta: igen elégedett a vendéglátójával, valamint Ru­dolf Kirchschleger szövetségi elnökkel folytatott eszmecseréi­vel, mert megbizonyosodhatott róla, hogy mindkét fél egyaránt törekszik a példás jószomszédi viszony ápolására és továbbfej­lesztésére. Fontos közös megállapítás volt, hogy további távlatok van­nak a kapcsolatok fejlesztése előtt a gazdaságban csakúgy, mint a legkülönbözőbb egyéb területeken — jelentette ki a magyar kormányfő. A tárgyalásokon - mondotta Lázár György - nagy teret kap­tak nemzetközi kérdések is. Tel­jes egyetértés volt abban, hogy a legfontosabb feladat a fegy­verkezési verseny megállítása, a világ válsággócainak felszámo­lása. Lázár György a kérdésekre válaszolva beszélt a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés fontosságáról, hatékonysága növelésének szük­ségességéről, és azokról az erő­feszítésekről, amelyeket a tag­államok ebben az irányba tesz­nek. Szólt a magyar gazdasági helyzet eredményeiről és gond­jairól, kiemelve, hogy hazánk a nehéz gazdasági viszonyok kö­zött is megőrizte fizetőképessé­­gét és az idei tőkés külkeres­kedelmi forgalom is várhatóan aktív lesz. Említést tett a magyar ener­giagazdálkodás helyzetéről, problémáiról, és arról, hogy fo­kozott takarékossággal oldjuk meg a növekvő energiaszükség­letek kielégítését. Beszélt a magyar-osztrák gazdasági együttműködés lehe­tőségeiről, s elmondotta, hogy többek között a hírközlésben, az energiaiparban és a har­madik országokkal való koope­rációban van lehetőség a to­vábblépésre. Aláhúzta Magyar­­ország készségét a gazdasági együttműködés fejlesztésére a kölcsönös előnyök alapján, és kijelentette, hogy hazánk kész megvizsgálni azokat az oszt­rák javaslatokat, amelyek ezt a célt szolgálják. Lázár György, felesége, vala­mint a kíséretében lévő szemé­lyiségek csütörtökön délután különvonaton hazautaztak. A Minisztertanács elnökét, feleségét és kíséretét a Keleti pályaudvaron Sarlós István, a Minisztertanács elnöki helyettese, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter­ és Szar­ka Károly külügyminiszter-he­­lyettes fogadta.­Jelen volt And­reas Berlakovich, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvivő­je. (A látogatásról kiadott közle­ményt a 2. oldalon ismertetjük.) Lázár György, a Minisztertanács elnöke Bécsből történő eluta­zása előtt sajtókonferenciát tartott. (Telefotó — AP—MTI—KS) A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hi­vatal­a közöl­i . A Minisztertanács csütörtöki ülésén megvitatta és elfogadta a lakásépítés és -fenntartás, va­lamint a lakásgazdálkodás és -elosztás továbbfejlesztését szol­gáló jogszabályokat, amelyek célja a lakáshoz jutás esélyei­nek j­avítása, a lakosság ará­nyosabb teherviselésének k­iala­­ku­lása, a saját s­akás építésé­ben való érdekeltség fokozása, a lakásfenntartás állami terhei­nek mérséklése, további a helyi tanácsok önállóságának bővíté­se. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta az egészségügyi mi­niszter jelentését a táppénz­rendszerről 1976-­ban hozott ha­tározat végrehajtásának tapasz­talatairól. Megállapította, hogy az álalmi és társadalmi szervek, valamint az egészségügyi háló­zat munkája nyomán az utóbbi években megállt a táppénzesek arányának növekedése. A Mi­nisztertanács a társadalmi fe­gyelem növelése, az ellenőrzés fokozása útján lehetőséget lát az indokolatlan táppénzkifizeté­sek további mérsékléséire. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a külföldi részvétel­lel működő gazdasági társulá­sok magyar vámszabad terüle­ten történő létesítéséről szóló előterjesztését. Felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a szük­séges jogszabályokat kiadja és - az érdekelt miniszterekkel egyetértés­ben - indokolt eset­ben egyedileg engedélyezhesse a jogszabályok egyes pontjai­nak alkalmazását vámterületen működő vegyes vállalatokra is. (MTI) Elutazott René Urbany Az MSZMP Központi Bizottsá­gának meghívására szeptember 27-30. között látogatást tett hazánkban René Urbany, a Luxemburgi Kommunista Párt elnöke. A vendéget fogadta Kádár János, a Központi Bizottság el­ső titkára. Megbeszélést foly­tatott vele Várkonyi Péter, a KB titkára, Lakos Sándor és Szűrös Mátyás, a KS tagjai. A megbeszéléseken a két párt vezetői kölcsönösen tájé­koztatták egymást pártjaik te­vékenységéről, eszmecserét folytattak nemzetközi élet, a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom idő­szerű kérdéseiről és áttekin­tették a két párt közötti kap­csolatokat, azok fejlesztésének lehetőségeit. René Urbany csütörtökön el­utazott Budapestről. Búcsúzta­tására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Ifjúsági küldöttség Prágában Eejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának vezetésével csü­törtökön KISZ-küldöttség utazott Prágába. A delegáció részt vesz a Csehszlovák Szocialista Ifjú­sági Szövetség pénteken kezdő­dő 111. kongresszusán.

Next