Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-02 / 257. szám

K0íí^$?!#í®!&íí8ííííííi!iííSSaí^^ XXXII. évfolyam, 257. szám. ARA: 1,40 Ft Világ proletárjai, egyesüljetek ! 1 AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1982. november 2., kedd Budapestre érkezett Grisa Filipov Magyar-bolgár kormányfői tárgyalások Grisa Filipov, a Bolgár Nép­­köztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke. Lázár György mi­niszterelnök meghívására hétfőn hivatalos baráti látogatásra ha­zánkba érkezett. A bolgár mi­niszterelnököt és kíséretét a Fe­rihegyi repülőtéren Lázár György, Marjai József miniszter­elnök-helyettes, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Roska István külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt Sebestyén Jenő­­ a Magyar Népköztársa­ság szófiai nagykövete és Bon­­cso Mitev, a Bolgár Népköztár­saság budapesti nagykövete. A bolgár miniszterelnök dél­előtt a Hősök terén megkoszo­rúzta a Magyar hősök emlék­művét. Ezt követően a Parlament de­­legációs termében megkezdőd­tek a hivatalos bolgár—magyar tárgyalások. A magyar tárgyaló csoportot Lázár György miniszterelnök ve­zette, tagjai voltak Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes, Ve­ress Péter külkereskedelmi mi­niszter és Roska István külügy­miniszter-helyettes, Gábor And­rás ipari miniszterhelyettes, Ko­vács Gyula, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese és Se­bestyén Jenő. A bolgár tárgyaló küldöttséget Grisa Filipov ve­zette, tagjai voltak Sztanis Bo­­nev miniszterelnök-helyettes, Hriszto Hrisztov külkereskedelmi miniszter, Marij Ivanov, a kül­ügyminiszter első helyettese, Boncso Mitev, a Bolgár Nép­köztársaság budapesti nagykö­vete, Aszen Velkov, a miniszter­­tanács kabinetfőnöke, Cvetan Cenkov, vegyipari miniszterhe­lyettes, Jordan Tenov gépipari és elektronikai miniszterhelyet­tes és Rasko Draganov, az or­szágos agráripari szövetség központi tanácsának elnökhe­lyettese. A tárgyalásokon a felek köl­csönösen tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről, a je­lenlegi tervidőszak feladatairól, valamint a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommu­nista Párt Xlll. kongresszusán el­fogadott határozatok végrehaj­tásáról. Áttekintették a bolgár­­magyar kapcsolatokat, különös figyelmet fordítva a gazdasági együttműködés jelenlegi helyze­tére és időszerű feladataira. Megvitatták az árucsere-forga­lom továbbfejlesztésének lehe­tőségeit. Megvizsgálták a ma­gyar-bolgár gazdasági, műsza­ki és tudományos együttműkö­dés aktuális teendőit, valamint az 1986-90-ig terjedő tervidő­szak tervegyeztetési tárgyalásai­nak előkészítését. Megbeszéléseket folytattak a szocialista gazdasági integrá­ción belüli magyar–bolgár kap­csolatokról és a szocialista gaz­dasági együttműködés további feladatairól. A tárgyaló felek véleményt cseréltek a nemzetközi élet idő­szerű problémáiról különös te­kintettel a kontinensünk béké­jével és biztonságával kapcso­latos kérdésekre. Fiatal Vasárnap folytatódott a fia­tal agrárszakemberek tanácsá­nak találkozója Dalmandon, az állami gazdaság központjában. A mezőgazdasági ifjúsági na­pok keretében a három dél­­dunántúli megye — Baranya, Somogy és Tolna — mezőgaz­daságában dolgozó fiatal ér­telmiségiek találkoztak, s cse­rélték ki tapasztalataikat. A szép számmal megjelent­­ fiatalokat Egyed László, a KISZ Tolna megyei Bizottságának tit­kára köszöntötte, s értékelte a ÍFAT munká­ját. Hasonló jellegű találkozóra harmadik alkalom­mal került sor — előzőleg Ba­­llatonfenyvesen, és Szentlőrin­­cen tartották. Ez a fórum al­kalmas arra, hogy a fiatal ér­telmiségiek bővítsék ismeretei­ket,­­beszélgessenek közös gondjaikról, sikereikről, kudar­caikról, ismeretséget, barátsá­got kössenek. A résztvevők meg­ismerhették a három megye eredményeit, a fejlődés főbb irányait is. A FAT feladata az adott üzem vagy terület fiatal szak­embereinek összefogása, al­kotóerejének kamatoztatása a­­ gazdasági feladatok megoldá­sában. A tanács munkája szo­rosan kapcsolódik a Magyar Agrártudományi Egyesület helyi csoportjának programjához. Az agrárszakemberek tanácsa jó kapcsolatot tart fenn a gazda­sági vezetéssel, példa erre az Alsótengelici Állami Gazdaság FAT-sze­rvezete, amely célfel­ada­tként megtervezte a gaz­daság rét- és legelőgazdálko­dását és részt vett a gyakorlati megvalósításban is. A szerve­zetek szakmai versenyeket, ta­lálkozókat, üzemlátogatásokat is rendeztek. Tolna megyében jelenleg négy állami gazdaság­ban üzemi, a szekszárdi járás­ban pedig területi FAT-szerve­­zet működik. A jövőben­­ kez­deményezni kell új szervezetek létrehozását olyan üzemekben, ahol a fiatal szakemberek lét­száma erre lehetőséget ad. A vasárnapi találkozó szak­mai részében Vas István, a gazdaság igazgatója tartott na­gyon érdekes, külön stúdium­mal felérő vetítettképes elő­adást a gazdaság követésre méltó gazdasági eredményei­ről, a munkák szervezéséről, az értelmiség agrá­rtermel­ésben betöltött­ szerepéről. A résztve­vők megtekintették a gazda­ságról szóló „A vetéstől a te­ljesig" című filmet, majd meg­látogatták a csurgói sertés­telepet, a mászilonyi hízóma­rha­­telepet, a terményeket fogadó üzemegységet, ahol a c­sutka­­égető kazánt is megnézték. A délutáni óráikban három szekcióülésen cserélték ki ta­pasztalataikat: külön tanács­koztak a FAT-vezetők, a fiatal műszakiak, valamint a terme­lésiben közvetlenül részt vevő állattenyésztők, növénytermesz­tőik, kertészek, közgazdászok, állatorvosok és jogászok, d- agrárszakemberek találkozója Atomerőmű-építkezés Megkezdődött a fizikai indítás A paksi atomerőmű üzembe helyezése során eljutottak arra a szintre, hogy az elmúlt héten meg­teremtődött a fizikai indítás megkezdésének feltétele. (Beszám­olónk a harmadik oldalon.) A MAGYAR KOLÓNIA (2. old.) HANGVERSENYKRÓNIKA (4. old.) KÉT VERESÉG UTÁN EGY PONT HAZAI PÁLYÁN (5. old.) BAJNOK: CSENKEI LAJOS ÉS RENCZ RITA (6. old.) HATÁRJÁRÁS (3. old.) Mai számunkból Losonczi Pál Kuvaitban Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke Jaber a­l-Ahmed a­l-Jaber al-Sabah sejknek, Ku­­vait állam emírjének meghívá­sára hivatalos, baráti látoga­tásra vasárnap Kuvaitba uta­zott. Kíséretében van Hetényi István pénzügyminiszter, Garai Róbert kü­l­ü­gymini­szter-helyet­­tes, Melega Tibor külkereske­delmi miniszterhelyettes és Si­mon Ferenc, a Tájékoztatási Hivatal elnökhelyettese. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Traut­­mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és Pu­ja Frigyes külügyminiszter. A vendéget a kuvaiti főváros repülőterén az uralkodó, vala­mint Szaad el-Abdullah el-Sza­­tem esz-Szabah trónörökös, mi­niszterelnök, továbbá a kuvaiti kormány több tagja, valamint Horváth Ernő, hazánk kuvaiti nagykövete köszöntötte. Amikor az Elnöki Tanács elnöke kiszállt a különgépből, 21 ágyúlövés dördült el. Miután az uralkodó bemutat­ta kormányának tagjait a ma­gyar államfőnek, kuvaiti kislá­nyok virágcsokorral­ kedvesked­tek a vendégnek, majd Loson­­czii Pál a díszemelvényen az emír társaságában hallgatta meg a magyar és a kuvaiti himnuszt. A díszegység pa­rancsnokának jelentése után az Elnöki Tanács elnöke ellépett a katonák sorfala ellőtt. A tága­bb körű fogadó bizott­ság tagjainak bemutatása után a magyar kolónia képviselőivel fogott kezet az Elnöki Tanács elnöke, akit két magyar úttörő virágcsokorral köszöntött. Az ünnepélyes fogadtatás után a kuvaiti uralkodó a kor­mányváróban rövid beszélge­tést folytatott vendégével, majd szállására, az elegáns Szalam­­palotába kísérte. Itt ismét rö­vid megbeszélésre került sor, majd az emír elbúcsúzott az El­nöki Tanács elnökétől. Losonczi Pál vasárnap dél­után már meg is kezdte tárgya­lásait: a Szalam­ palotáiban fo­gadta Szabah al- Ahmed al- Szabah sejk miniszterelnök-he­lyettest, külügyminisztert, aki je­lenleg a tájékoztatási miniszte­ri tisztséget is betölti A találkozón mindkét fél megelégedéssel szólt a két or­szág kapcsolatainak fejlődésé­ről, amihez fontos hozzájárulást jelentett a kuvaiti emír tavalyi budapesti látogatása. Ebben a folyamatban újabb állomás Lo­sonczi Páll mostani kuvaiti útja. A nemzetközi kérdésekről szólva különös hangsúlyt he­lyeztek az arab egység fontos­ságára. Értékelték a közel-ke­leti térségben a két felet érdek­lő folyamatokat. Ahmadiba, az ország olaj­központjába látogatott hétfőn délelőtt — kuvaiti tartózkodá­sának második napján — Lo­­sonczi Pál. A magyar államfő délelőtt, politikai látogatása keretében fogadta Szaad el-Abdullah el- Szalem esz-Szabah trónörökös, miniszterelnököt a Szalam-pa­­lotában. Ezután hajtatott a mintegy 25 kilométerre lévő, a fővárossal szinte egybeépült kőolla­jk­özpontba. Ahmadi 1946 és 1949 között nőtt ki a sivatagból, ahogy fel­futott a közeli kőolajmező ter­melése s Ahmad sejkről, az ak­kori uralkodóról nevezték el. Azóta terjeszkedik a kuvaiti ur­bánus térség a fővárostól dél felé. A kuvaitiak az ország egyik legvonzóbb helyeként tartják számon Ahmadit, amely már tudatos fejlesztési elképzelések alapján épült, számos parkkal­, zöldövezettel rendelkezik — ezek fenntartása, öntözése mé­(Folytatás a 2. oldalon.) Befejeződött a III. országos nőkonferencia Vasárnap a Parlament kong­resszusi termében folytatódott a 111. országos nőkonferencia. A kormány nevében Markója Imre igazságügy-miniszter üd­vözölte a tanácskozás résztve­vőit. Hozzászólásában áttekin­tette a felszabadulás óta eltelt csaknem 40 esztendő nőpoliti­kai eredményeit, rávilágítva ar­ra az óriási változásra, amely az asszonyok, lányok társadalmi helyzetében bekövetkezett. Ugyanakkor szólt arról is, hogy további előrelépésre van szük­ség, hiszen például a nők át­lagkeresete - az azonosítható m­u­n­ka­körökben — még ma is mintegy 10 százalékkal alacso­nyabb, mint a férfiaké. A csa­ládokon belül változatlanul a ,,gyengébb nem" viseli a leg­nagyobb terheket, s emiatt a nők jóval nehezebben tudják gyarapítani szakmai ismeretei­ket, kevesebb idejük jut a köz­életi szereplésre. A KISZ zászlóbontása óta el­ítélt negyedszázados tevékeny­sége során fontos feladatának tekintette a fiatal nők szocia­lista szellemű nevelését, politi­kai, közéleti aktivitásuk fejlesz­tését, sajátos érdekeik képvise­letét, védelmét — mondhatta fel­szólalásában Nyitrai István, a KISZ KB titkára. Szólt a mun­kába állás, az önálló­ életkez­dés, a családalapítás idősza­­kán­ak jellegzetes problémáiról, kiemelve, hogy e területeken különösen nehéz a fiatal nők helyzete. A gyermekgondozási segély felemelése, a bölcsődei és az óvodai ellátás javítása jelentős eredményeket hozott, azonban gondot okoz, hogy a juttatások nagy része nem ter­jed ki az egyetemistákra és a főiskolásokra. Pedig azok a fia­tal házasok, akik tanulás mel­lett vállalják a gyermekneve­lést, s jövedelmük jószerivel a csekély ösztöndíj, rászorulnak arra, hogy támogatást kapja­nak — hangoztatta a KISZ KB titkára, hozzátéve, hogy tapasz­talatok szerint e fiatalok tanul­mányi eredménye nem ros­­­szabb, mint társaiké, tehát meg­­ is érdemelnék a segítséget. A vitában felszólalók közül többen beszéltek a nők foglal­koztatásának, szakmai fejlődé­sének, előléptetésének lehető­ségeiről. Elismeréssel állapítot­ták meg: a nőpolitikai határo­zat megjelenése óta ország­szerte sokkal több lehetőséget adnak a nőknek arra, hogy részt vegyenek a termelőmun­kában. Példákkal bizonyítot­ták: a nők ezreit alkalmazták az új ipari létesítményekben, a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek bővülő melléküzemei­ben. Azok a budapesti válla­latok, amelyek vidékre telepí­tették üzemegységeiket, mert a fővárosiban nem pótolhatták a hiányzó munkaerőt, szintén sok nőt alkalmaztak. Helyenként azonban, így például Szabolcs,­­Borsod és Szolnok megyében sok munkaképes, dolgozni kí­vánó nő nem talál megfelelő ■ munkahelyet. Javasolták, hogy ■ a fővárosi vállalatok újabb ■ üzemeket telepítsenek azokba a helységekbe, ahol még sok a szabad munkaerő. Egyetértet­tek a szóbeli beszámolóban el­­­hangzott azzal a javaslattal, hogy a helyi párt- és állami szervek segítsék a nők elhe­lyezkedését, a többi közt a bő­vülő szolgáltatóhálózatban, a mezőgazdaságiban. Az ipar különböző ágazatai­ban dolgozók közül több fel­szólaló beszámolt arról, hogy üzemeikben javítják a munka­­feltételeket, szakképzésben ré­szesítik a fiatalokat, kedvező­­ munkahelyi légkört alakítanak ki. A konzervgyáriak viszont el­mondták, hogy az élelmiszer­feldolgozó ipar műszaki szín­vonala alacsony, a heti 40-42 órában nem képes feldolgozni a nagy mennyiségű mezőgaz­dasági terméket. Javasolták: a konzervgyárakban a műszaki fejlesztés, a termelékenység nö­velését elősegítő intézkedések révén tegyék lehetővé, hogy minél kevesebb műhelyben, üzemrészben dolgozzanak há­rom műszakban. A felszólalók közül jó néhá­nyan szóvá tették: helyenként a nők még mindig hátrányos helyzetűek. A mezőgazdaság­ban dolgozó férfiak és nők évi jövedelme azért is különböző. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next