Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-02 / 181. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 181. s ARA: 1,40 Ft 1983. augusztus 2., kedd Szabad idő A szabad idő — a kijevi szociológiai iskolla .tantítlás*a szerint — nem egyszerűen, az a­z idő, lam­i a munkától vagy más ,kötelező­­ tevékenységtől szabad, Wattom az az idői, amelyben „a személyiség önmagát építi”. A ma­rxii megfogalmazás szerint a személyiség fejlődé­sét szolgáló szabad idő a „legfőbb termelőerő”. Tar­talmas és izgalm­as kifejezések! A kérdés viszont nap­jaink egy­ik nagy kérdésének is tekinthető: vajon, ho­gyan gazdálkodik k­i­ ki­1 a megnövetkedett sza­bad ide­jével ? Egészségügyi szakemberek éppúgy vizsgálják nap­jainkban ezt a kérdéskört, miint szociológiai kutatók, demográfusok, illetve a KSH speciáis feladatokat el­látó szakemberei. Átfogó, az egész társadalmat, an­nak minden rétegét nagyító alá vevő elemzés napja­inkig nem készült e témában. Részkérdésekben azon­ban több fontos felmérés adatai ismertek. A szabad idő id­egnövekedett mennyisége: tény­. A heti munka­idő társadalmi csökkentése, a kétnapos vílfceind álta­lánossá válása — kivéve egy speciális réteget, néhány sajátos szak­mat — országos érvényű és értékű lett az utióbbb­i két évben. Elöljáróiban egy napálailunkiban készítettk statisztika kívánkozik ismertetésre. K­észítői egészségügyi szak­emberek, közvéleményi kiutatások isztatkértői. Néhány tízezres nagyságú lakosságcsoport körében tájékozód­tak. Felméréseik szerint a szabad időben végzett és való­ban „szabad­­idős kikapcsolódásnak” is tekinthe­tő foglalatosságok aránya a következőképpen alakul: A legtöbb családban valamelyest m­eginiövekked­ett a televíziózás és a rádiózás. Kedvelt szabadidő-tevé­kenység a kertészkedés, az erre fordított időhányad növekedése számottevő, mintegy 14 százalék. Ezt kö­veti — természetese­n elsősorban a nőik körében­ — a kézimunka 13 százalékkal, miajid nagyjából hasonló időnnövelked­éssiel szerepel a sétálés, a kirándulás. Saj­nálatosan utolsó helyen, szerepel a szépirodalom — s álltalóban az olvasás időmennyiségének növekedése. Telkenith­etijü­k reális jelzéssor­ozat halk is a fenti­­ ada­tokat. Művelő­dé­si házak vezetőinek, tanácsi művelő­dési szakemberek­nek a megfigyelései csatlakoznak melléjük, kiegészülve, sajátos szempontból a népfront családpolitikai rétegvi­zsgálatainan­ is. Ezek szerint a m­egnö­vekedett szab­ad idő személyiségre hasznos, va­lóban értékes felhasználása kevéssé figyelhető meg a nők körében, s a családi m­unkamegosztásban. A csa­ládok férfi tagjai — jóllehet, körükben gyakori a sza­bad idő terhére végzett ház körüli munka, amely­élk fog­­lalkoziáis iditik.... — egészében véve mégis több szabad idővel rendelkeznek hétvégeken, mint az asszonyok. Idejeik eltöltése kevéssé költött, kevésbé függ a családi tevékenységtől. A családok jelentős­­ hányadában a szombati, úgyne­vezett első szabadnap javi­ részét a nők az eddig hét közben, az esti óráikban végzett háztartási munkákra fordítják. (Pedagógusok körében is hasonló megfigye­léseket regisztráltak; a gyerekek elmondása szerint az anyák — fiatalok és középkorúak egyaránt — a család el­látás­ára mintegy 6 órát fordítanak a szom­bati szinl­ád idejükből, míig a férfiak maximál­isan két és fél órát.) A fiatalabb férfiak mintegy 20 százaléka végez szomb­a­tonként jövedelemkiegészítő művikért. Több, mint negyedük — elsősorban a kisebb vidéki településeken — kiegészítő­­ kereti munkával tölti el a dé­lu­tánt. n Általános megfigyelés, hogy a család jóllé­tével, gyarapodásával, ezen belül az anyagiak meg­növelésével, illetve a háztartás jobb ellátásával kap­csolatos a hét végi első szabadnap. A második szabadnapon már tapasztalható a csa­ládos asszonyok szabad idejének, elsősorban­­ az olva­sásnak, a tiv­inek és a kézismunkázásnak szentelhető időmennyiség növekedn e. Jószerivel nem tör­tént megfigyelhető előrelépés a sport, a kirándu­lási, általában a közös, csoportokat mozgató­­ rendezvé­nyek élénküléseiben. Az utazási kedvet csökkentette a közlekedési tarifák növekedése. Fiatalok körében — közük is elsősorban azoknál, akik még nem alapítottak családot — néhaiképpen másként formálódnak napjainkra a szabad idő eltöl­tésének módozatai. A személyiségre­­ erőteljesebben ható kulturális programok — elsősorban a zenehall­gatás formái, a tánc is — köreikben több idolt kapnak. Sőt az is megfigyelhető, hogy a csoportos szórakozási form­a mindinkább előtérbe kerül, főleg a középisko­lás korosztályoknál. Ez nyilván annak az eredménye is, hogy ennek az ifjúsági rétegnek a kulturálódási és szórakozási igényét igyekszik megkülönböztetett fi­gyelemmel kielégíteni a művelődési házak hálózattá, a rendezőir­odáik műsorpoliitikája. Az elején tartunk egy folyamatnak. A gyarapodó szabadidő-mennyiség eddig nem járt ,még együtt a tudatos, társad­almi méretű, igen­ differenciált terve­zéssel, ami a rétegigényeket, a családok, rétegek anya­gi lehetőségeit, sajátos életcéljait és programjait kel­lően egyeztetve, a szetzed idő társadalmilag és embe­rileg egyaránt hasznosabb eltöltését szolgálná. Műve­lődési és sportirányítási kérdés is: hol alkalmazkod­nak most a legjobban és a leggyorsabban a helyi ré­tegigényekhez. Hol m­érik fel leg­gyosa­bban a családi kívánságokat, s mennyire t­udnak es­ébe menni kíná­lattal, programokkal, ajánlásokkal — vagy csupán öt­letekkel — a szabad idő gyarapodásának.­­Mert erre az önmagát építő személyiségnek­, s a személyiség fejlődését szolgáló­­ szabad időnek — mint „legfőbb termelőerő”-nek — egyaránt szüksége van. VÁRKONYI MARGIT Mai számunkból A VÁLLALKOZÁS BELSŐ FELTÉTELEI (3. old.) THÉSZ LÁSZLÓ ZONGORAESTJE (4. old.) KERÉKPÁROS MECSEK KUPA (5. old.) BEFEJEZŐDÖTT A NYÁRI PIHENŐ A KOSARASOKNÁL (6. old.) Áll a szalag az „ÜDÍTŐGYÁRBAN” (3. old.) Munkában a 68. eszperantó világkongresszus Vasár­­ap délelőtt a Buda­pest Sportcsarnokban az esz­perantó himnusz hangjaival megkezdődött a 68. eszperan­tó világkongresszus. A nagy­szabású találkozót Grégoire Maertens, az Eszperantó Vi­lágszövetség elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a 70 ország­ból összegyűlt mintegy ötezer eszperantisítát, vallaimint a kongresszus elnökségében he­lyet foglaló vendégeket, köz­tük Gáspár Sándort, az El­nöki Tanács helyettes elnö­két, a rendezvény fővédnökét és Sarlós Istvánt, a Minisz­tertanács elnökhelyettesét, a védnöki testület elnökét. Kedves jelenet következett ezután: az egyhetes tanács­kozással egy időben zajló nemzetközi eszperantista gyermekkongresszus résztve­vői és magyar úttörők kö­szöntötték a küldötteket. Ezután Gáspár Sándor a M­agyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa, a magyar dol­gozók és az eszperantisttáik vi­lágtalálkozójának otthont nyújtó főváros lakosságának nevében köszöntötte a 68. eszperantó világkongresszus valamennyi résztvevőjét, majd arról szólt: nem tud­ni, hogy bábéi legendájá­nak van-e történeti alapja, de az tény, hogy az embe­riség egész történelme során nyelvi megosztottságban élt. E helyzet megváltoztatásának szándéka vezette azokat, akik csaknem száz esztendeje le­rakták egy közös nyelv, az eszperantó alapjait. Az esz­perantóét, amely a kölcsönös megismerés és megértés nyelvve, s elősegítheti, hogy a Világon létrejött valamen­­­ny­i szellemi és kulturális ér­ték az egész emberiség köz­­kincsévé váljék. Ezért — folytatta — az eszperantisták mozgalmát az utóbbi évtize­dek egyik legtisztább, legne­mesebb mozgalmának tekint­hetjük. A továbbiakban arról be­szélt: minden embert az lel­kesít, ha látja munkája ered­ményét. Ezen a kongresszu­son az eszperantóisták jelen­tős sikerekről, valóban jó eredményekről adhatnak szá­mot, s ez méltán töltheti el őket büszkeséggel. Befejezésül alkotó, ered­ményes munkát kívánt a kongresszusnak. A vendéglá­tó magyar eszperantiisták ne­vében B­aráth Endre, a Ma­gyar Eszperantó Szövetség főtitkára köszöntötte a moz­galomnak a világ­­ min­den tá­járól összesereglett tagjait. Elmondotta: népünk joggal érezheti megtisztelőnek, hogy a Világszövetség Budapestet választotta a kongresszus színhelyéül. Ez a magyar eszperantó mozgalom elis­merése, de ezen túl meg­becsülése hazánk nyitott, a békés egymás mellett élés je­gyében párbeszédre, kölcsö­nösen hasznos kapcsolatokra törekvő politikájának is. Ezt követően Grégoire Maertens ismertette számos nemzetközi szervezet üdvöz­letét, amelyekben eredmé­nyes munkát kívánnak a kongresszusnak. A tanácskozás fő témájá­nak bevezető előadását Ri­chard E. Bu­tner, a Nemzet­iközi Távközlési Unió (ITU) főtitkára, a hírközlési Világ­év flőkoordinátora, a kong­resszus díszvendége tartotta A hírközlési viilágév és a kommunikáció cím­mel. Hang­súlyozta, hogy a kommuni­kációnak kulcsfontosságú szerepe van a nemzetek tár­sadalmi, gazdasági és kultu­rális fejlődésében és a népek közötti megértésben. Átte­kintette a távközlés technikai fejlődését, szólt azokról a legégetőbb gondokról, ame­lyek enyhítéséért, az ENSZ közgyűlése 1983-at hírközlési viilágévé nyilvánította. Az eszperan­tistákkal való együtt­működés jelentőségére rámu­tatva kifejezte azt a vélemé­nyét: az Unió technikai esz­közök felhasználásával, az eszperantó világi mozgalom pedig a nemzetek és a népek közötti nyelvi korlátok leküz­désével azonos célokért mun­kálkodik.­­Délután ünnepségen em­lékeztek az eszperantó vi­lágszövetség 75 évvel ezelőt­ti megalakulására. Grégoire Maertens áttekintette az egyre erősödő mozgalom ed­digi történetét, s előadásá­ban nagy teret szentelt a vi­lág eszperantiistái előtt álló feladatoknak­ .Ezt követően a különböző országok eszperantó mozgal­mának vezetői köszöntötték a kongresszust. Az ünnepség után kezdte meg munkáját a kongresszus nemzetközi egyeteme, mely­(Folytatás a 2. oldalon.) TA-LUX: Tamási Korszerűbb termékek - korszerűbb helyen A tamási TA-LUX Villa­mosipari Szövetkezet nem tartozik a nagy üzemek közé, mégis ismerősen cseng a ne­ve a hazai piacokon. Ezt egy­részt az általuk gyártott fény­csöves lámpatesteknek kö­szönhetik, másrészt pedig im­portkiváltó termékeiknek. Példaként elég, ha csak az MGT 8-as gyújtótrafót — me­lyet gázégőknél alkalmaznak — vagy a GANZ Kapcsoló és Készülékek Gyárának készí­tett feszültségtekercseket em­lítjük. Ezek eljutnak a kül­földi piacokra is. Tamásiban amellett, hogy eleget tesznek a különböző szerződésekben vállalt köte­lezettségeiknek, próbálnak be­jutni a tőkés piacra is. Ennek érdekében továbbfejlesztik, korszerűsítik termékeiket, te­lepüket. Az üzem által készí­tett ablakszellőző-ventillátor­­ra már van érdeklődő. A korszerűsödő telepen nemrégiben új fémgőzölő be­rendezést állítottak munkába. Ezt a fénycsöves lámpatestek fényterelő rácsainak fémmel történő bevonására használ­ják. A fémgőzölt rács alkal­mazása növeli a lámpa fény­erejét, gazdaságosabban, káp­­rázásmentesen tudnak világí­tani vele. Növekedett a fel­használási terület is, hiszen így többek között a lakások­ban i­s al­kal­mazha­tják ezeket. A 15 milliós beruházással — mely részben saját erő, részben a KISZÖV-támogatás volt — új, korszerű festődét építettek a régi, egészségre veszélyes helyett. A minden igényt kielégítő festődében — az úgynevezett levegőszárítá­­sos módszer helyett — a­­ mun­kákat beégetéssel lehet elvé­gezni. Az így készített termé­kek ütésállóbbak, nyomásál­­lóbbak lesznek. Pillanatkép a tekercselőüzemből Hajdics Lászlóné helyükre illeszti a fröccsöntött rácsokat Kalocsa Istvánná forraszt

Next