Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám

2 Képújság Losonczi Pál beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) úton annak a javaslatnak a megvalósítása, hogy az atom­fegyver birtokában lévő ál­lamok kölcsönösen fagyas­­­szák be a nukleáris fegyver­­készleteiket. Úgy véljük to­vábbá, hogy mielőbb szerző­dést kellene kötni a nukleá­ris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásáról, s véget kellene vetni­ az újabb nukeáris fegyverfajták ki­­fejlesztésének, a meglévők korszerűsítésének. A nukleáris leszerelési tennivalókkal szorosan ös­­­szefüggő feladatnak tartjuk az e fegyverek elterjedésének megakadályozására hivatott atomsorompó-szerződés erő­sítését, s ezzel párhuzamosan a nukleáris fegyvernek bir­tokában nem levő államok biztonságának szavatolását. A Magyar Népköztársaság közvetlenül érdekelt olyan megállapodásban, hogy ne helyezzenek el nukleáris fegyvereket ott, ahol még nincsenek, s ne növeljék a mennyiségüket itt, ahol már vannak. Nagymértékben elő­segítené a bizalom és a nem­zetközi biztonság erősödését, ha mind Európában, mind a világ más részein atomfegy­vermentes és békeövezeteket alakítanának ki. Szeretném külön hangsú­lyozni, mennyire nagy jelen­tőségűnek tartom a Varsói Szerződés tagállamai által az idén januári prágai ülésükön tett azon javaslatot, amely indítványozza a NATO tag­államainak, hogy kössenek velük szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartá­sáról. Úgy vélem, egy ilyen szerződés hathatós intézke­dés s lehetne a békét fenye­­gető cselekmények megelő­zésére. A Magyar Népköztársaság különleges fontosságot tulaj­donít a hadászati fegyverze­tek korlátozásáról és csök­kentéséről folyó szovjet— amerikai tárgyalásoknak, és őszintén reméli, hogy azok eredményesek lesznek. Az emberiség békés jövő­jét súlyosan fenyegetné, ha a fegyverkezési hajszát kiter­jesztenék a világűrre. Ennek megelőzését szolgálja a most benyújtott nagy fontosságú szovjet javaslat, amelyet a Magyar­­ Népköztársaság kor­mánya ezért teljes mérték­ben támogat. Magyarországot sok más európai országgal együtt nyugtalanítja az új típusú amerikai nukleáris eszközök tervezett nyugat-európai te­lepítése. A meglevő straté­giai egyensúly megbontása messzemenő következmé­nyekkel járhat nemcsak Európa, hanem az egész vi­lág békéjére és biztonságára. Meggyőződésünk, hogy a legjobb megoldás Európa teljes atomfegyvermentesítő­Elnök úr! Három évig tartó tárgya­lássorozat után a madridi európai biztonsági és együtt­­­­működési találkozó tartal­mas és kiegyensúlyozott zá­ródokumentum elfogadásá­val fejezte be munkáját. E zá­ródokumentum hosszú évek óta az első lényeges és szé­les körű kelet-nyugati meg­állapodás, aminek jelentősé­­gét az adott nemzetközi helyzetben aligha szükséges külön hangsúlyoznom. Kivé­telesen fontosnak tartjuk, hogy a találkozó úgy döntött, összehívja az európai biza­lom- és biztonságerősítő in­tézkedésekkel és a leszere­léssel foglalkozó konferen­ciát. A madridi­ találkozó ered­ményes külügyminiszteri szintű befejezése reményt ad arra, hogy lehetséges a Hel­sinkiben megkezdett sokol­dalú folyamat továbbvitele. Erősíti abbeli meggyőződé­sünket, hogy a hetvenes évek kedvezőbb légköre nem múló epizód Európa történelmé­ben, s a jövő ismét az eny­hülési politikáé lesz. A Magyar Népköztársaság kormánya a maga részéről ezentúl is ennek érdekében fog munkálkodni, s arra fog törekedni, hogy miként ed­dig is, a jövőben is hiányta­lanul végrehajtsa a helsinki záróokmány és a madridi zá­ródokumentum elveit és ajánlásait. Megtiszteltetés­ként fogadjuk, hogy 1985- ben Budapest lesz a madridi találkozó által elhatározott kulturális fórum színhelye, s megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy e fontos ren­dezvény sikeres legyen. A magyar kormány őszin­tén kívánja, hogy a madridi eredmény legyen kedvező hatással a világ más térsé­geire is. Sajnos azonban a szélső­­­séges körök politikája világ­szerte kedvezőtlenül érinti a pozitív törekvéseket, hátrá­nyosan befolyásolja a vál­sággócok felszámolását cél­zó erőfeszítéseket, se lenne, és erről a célról nem mondunk le. Addig pe­­dig, amíg e cél elérését a nemzetközi helyzet alakulása lehetővé nem teszi, a leg­elfogadhatóbb megoldást a közép-hatótávolságú nukleá­ris eszközök számának csök­kentésében, és semmiképpen sem növelésében látjuk. Nyilvánvaló, hogy a közel­­keleti­­ válság centrális ele­mének, a palesztin kérdésnek a megoldatlansága, s az igazságos és tartós rendezést célzó javaslatok elvetése csakis a válság további el­mérgesedéséhez vezethet. A Magyar Népköztársaság meggyőződése, hogy a térség helyzetét csak valamennyi érdekelt fél, köztük a Pa­lesztin Felszabadítási Szer­vezet részvételével tartott nemzetközi konferencián le­het rendezni. A békéért küzdő erők ag­godalmát az elmúlt időszak­ban nem csekély mértékben növelték a Közép-Amerika és a Karib-térség haladó or­szágai ellen indított akciók. Meggyőződésünk, hogy e válságokat sem lehet az erő­szak kategóriáiban gondol­kodva, egyes hatalmak ér­dekeinek mindenek fölé he­lyezésével megoldani. Meg­oldásra itt is csak az vezet­het, ha tiszteletben tartják az érintett népek önrendelkezé­si jogát, felhagynak a bel­­ügyeikbe­­ való beavatkozás­sal, s lemondanak a katonai fenyegetés, a megfélemlítés, a gazdasági és politikai nyo­más eszközeiről. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe szolidáris Latin-Amerika népeinek a nemzeti függetlenségért, az önrendelkezésért, a társadal­mi haladásért, az elnyomás­­ és az újragyarmatosító törek­vések ellen vívott küzdelmé­vel. Elnök úr! A nemzetközi kapcsolatok romlása, a világgazdaság el­húzódó válsága, és bizonyos politikai indítékú lépések fo­lyamatosan kedvezőtlen ha­tással vannak a nemzetközi gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi és műszaki-tudo­mányos együttműködés szinte minden területére. Ez meg­nehezíti a nemzetközi munka­­megosztásban különösen ér­dekelt országok,­köztük Ma­gyarország helyzetét is. Köztudott, hogy a Magyar Népköztársaság tagja a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának, e nyitott gazda­sági közösségnek, élvezi a szocialista államok együtt­működéséből eredő bizton­ságot és előnyöket. Orszá­gunk azonban komolyan ér­dekelt a valamennyi állam­hoz fűződő gazdasági kapcso­latok erősítésében is, függet­lenül azok társadalmi be­rendezkedésétől és politikai hovatartozásától. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi gazdasági együtt­működés zavarainak meg­szüntetése csak közös erőfe­szítéssel, a kölcsönös előnyö­kön alapuló és megkülönböz­tetésektől mentes együttmű­ködés bővítésével lehetséges. Mi a magunk részéről min­den erőnkkel ezen kívánunk munkálkodni. Ezt követelik nemzeti érdekeink, s csak ezen az alapon látjuk meg­valósíthatónak az ENSZ tag­államainak túlnyomó többsé­ge által jogosan igényelt új, igazságosabb nemzetközi gazdasági rend és kapcsolat­­rendszer kialakítását is. Lehetséges a helsinki folyamat továbbvitele Konfrontáció helyett tárgyalásokat Elnök úr! Minél feszültebb a nemzet­közi helyzet, annál inkább nő .minden egyes állam felelős­sége a békéért. A magyar kor­mányza felelősség ráeső részét vállalva, mindenütt, ahol erre adottságainál fogva lehetősé­ge van, a párbeszéd, a tár­gyalások alternatíváját állítja szembe a konfrontációs törek­vésekkel. Úgy véljük, hogy ebben, miként a viták békés, tárgyalásos rendezésében az ENSZ-nek jelentős , szerepet kell betöltenie. Ezért a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya határozottan kiáll az ENSZ — alapokmány szerinti — szerepének erősítése, ha­tékonyságának fokozása mel­lett. A Magyar Népköztársaság eddig is partnere volt, és ez­után is partnere kíván lenni minden kormánynak a béke erősítését célzó nemzetközi együttműködésben. Meggyő­ződésünk, hogy nincs az a vi­tás kérdés, amelyet ne lehetne békésen, tárgyalások útján rendezni. A leghatározottab­ban elvetjük azt, a korunk­ban öngyilkos alternatívát, hogy a fegyverek mondják ki a végső szót. 1983. október 1. Bishop a Chinoinban Maurice Bishop, a grena­­dai népi forradalmi kor­mány és az Új Mozgalom Párt (JEWEL) elnöke — aki Lázár György miniszterel­nök vendégeként, hivatalos látogatáson tartózkodik ha­zánkban — pénteken a Chi­­noin Gyógyszer- és Vegyé­szeti Termékek Gyárának tevékenységével ismerkedett. A gyárlátogatásra elkísérte Garai Róbert külügyminisz­­ter-helyettes, valamint Dö­­mény János, hazánk Grena­­dában is és Richard Jacobs, Grenada Budapesten is akk­reditált nagykövete. Maurice Bishop délután találkozott a magyar sajtó munkatársaival. Maurice Bishop, látogatá­sának hivatalos programját befejezve, néhány napot ha­zánkban pihen. PANORÁMA BUDAPEST Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára pénteken fogadta Ro­man Malinowskit, a Lengyel Egyesült Néppárt elnökét, a lengyel Minisztertanács el­nökhelyettesét, aki a bábol­nai napok rendezvénysoro­zatára érkezett hazánkba. * Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese pénteken tárgyalást folyta­tott a meghívására hazánk­ban tartózkodó Norbert Stegerrel, az Osztrák Köztár­saság alkancellárjával, ke­reskedelmi és iparügyi mi­niszterrel. Lázár György, a Minisztertanács elnöke pén­teken hivatalában fogadta Norbert Stegert, aki a nap folyamán tárgyalásokat foly­tatott Méhes Lajos ipari mi­niszterrel és Juhász Zoltán belkereskedelmi miniszter­rel is. Az osztrák alkancel­­lár elutazott Budapestről. * A Kínai Népköztársaság megalakulásának 34. év­fordulója alkalmából Lo­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táv­iratban üdvözölte Li Hszien­­nien államelnököt és Csao Ce-jang­ot, az Államtanács elnökét. Kitüntetési ünnepség a munkásőrségnél A fegyveres erők napja al­kalmából szeptember 29-én ünnepséget rendeztek a Mun­kásőrség Tolna megyei Pa­rancsnokságán. Tallár Lajos megyei parancsnok köszöntöt­te a megjelenteket, köztük Botos Istvánt, a megyei párt­­bizottság munkatársát, Szal­ma István alezredes­t, a Had­kiegészítő és Területvédelmi Parancsnokság parancsnok­­helyettesét. Kircz László megyei mun­­kásőrpa­rancsnok-hely­ettes mondott ünnepi beszédet: megemlékezett a pákozdi csa­ta évfordulójáról, szólt a sza­badságharcos elődök példájá­ról, hősiességéről. Ezt köve­tően Tatár Lajos megyei munkásőrparancsnok kitün­tetéseket adott át. A munkás­őrségben kifejtett áldozatos munkája elismeréseként a Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatát Bodony Béla, a bonyhádi munkásőr - egység szakaszparancsnoka és Bodor Márton, a tamási egy­ség munkásőre vehette át. A munkásőri pártmegbízatás tudatosítása terén huzamo­sabb időn át kifejtett eredmé­nyes munkássága elismeré­séül szintén a Haza Szolgála­táért Érdemérem arany foko­zatával tüntették ki Dávid Lajost, az MSZMP Bonyhád városi Bizottsága politikai munkatársát. Ugyanezen ki­tüntetés ezüst fokozatát há­rom, a bronz fokozatát öt munkásőr vehette át. Orszá­gos parancsnoki dicséretben és tárgy­jutalomban három munkásőr, megyei parancs­noki dicséretben pedig tizen­két munkásőr részesült. * A szekszárdi ünnepséget megelőző napon Budapesten, a Parlamentben az Elnöki Ta­nács kitüntetését, a Kiváló Szolgálatért Érdemrendet Lé­nárt Ferenc, a Munkásőrség Tolna megyei parancsnoká­nak helyettese vehette át. Az országos munkásőr parancs­nokságon rendezett ünnepsé­gen minnkésőr-ezredessé ne­vezték ki Tatár Lajos megyei parancsnokot. Zászlófelvonás Szekszárdon Házigazda: Szekszárd és Bonyhád klt. dél-dunántúli népművészeti hét — Szép hagyománya a négy dunántúli megyének — Baranyának, Somogynak, Zalának és Tolnának —, hogy évente találkoznak és közös­ anyanyelvükön, a nép­művészet nyelvén szólnak munkájukról, céljaikról, eredményeikről. Azon túl, hogy szép, jelentős is ma már ez a hagyomány, hiszen múltja van, amely mind a tudomány, mind a közműve­lődés számára értékteremtő — kezdte megnyitó beszédét Ribling Ferenc, a Tolna me­gyei tanács általános elnök­­helyettese tegnap délelőtt Szekszárdon, a megyei mű­velődési központ előtti téren a XII. dél-dunántúli népmű­vészeti hét ünnepélyes meg­nyitóján. Továbbá hangsú­lyozta: — A mostani eseménnyel a tizenkettedik alkalommal emelkednek magasba a dél­dunántúli megyék népművé­szeti zászlói. Az évek során újabb generációk sorakoztak alá, mozgalmi jellege tovább szélesedett, nemes célja mind világosabb lett. A dél-dunán­túli népművészeti hét az el­múlt tizenkét évben jó pél­da volt arra, hogy hogyan le­het megújítani, átmenteni egy rendezvényt ilyen hos­­­szú időtávon úgy, hogy ere­deti célkitűzéséhez hű ma­radjon. Eredménye kiadvá­nyokban, tudományos publi­kációkban éppen úgy mér­hető, mint a művészeti cso­portok színvonalas tevékeny­ségében, az országos és a nemzetközi rendezvényeken nyújtott kimagasló teljesít­ményekben. A megnyitó beszéd után népi muzsika hangjaira fel­vonták a zászlókat a népvi­seletbe öltözött csoportok képviselői, amelynek igen sok nézője, egyben érdeklő­dője volt. Az ünnepségen megjelent dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára, valamint megyénk és megye­­székhelyünk több politikai, állami és társadalmi vezető­je.* Ezután a közönség a műve­lődési központ kiállítótermé­be ment, hogy újabb meg­nyitón vegyen részt. Ezen megjelent K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára, Takács Gyula, a Ba­ranya megyei tanács elnök­­helyettese, a Baranya megyei pártbizottság képviseletében Mezei József, a Somogy me­gyei pártbizottság képvisele­tében Tröszt Tibor és szom­széd megyéink több más ve­zetője, valamint sok-sok mű­vészetpártoló. Karvalits Fe­renc, az MSZMP Zala me­gyei bizottságának titkára nyitotta meg Németh János keramikus, Munkácsy-díjas, érdemes művész kiállítását, bemutatta a művészt és szólt művészetéről, amelyet a pu­ritán egyszerűség, lenyűgöző tisztaság és bizakodás jelle­mez. A kifinomult mester­ségbeli tudáshoz szépen il­leszkedik a gazdag forma- és díszítővilág, s minden darab­ból a felszabadultság és derű árad. A bemutatott haszná­lati és dísztárgyak mellett fotók illusztrálják Németh János többi munkáját: a nagyméretű faliképeket és a köztéri szobrokat. A megnyitást meghitté tette Németh Tamás és Óvá­ri Miklós népzenei műsora. * A kaposvári fiatalokból ál­ló Főik Skála népi — citera, hegedű — zenekar hangjai vezették be a Népi fafaragó művészet Somogyban című kiállítás megnyitását, ame­lyet ugyancsak Szekszárdon, a tanítóképző főiskola aulá­jában rendeztek meg. Itt dr. Mészáros Balázs, a Somogy megyei múzeum igazgatója tartott ünnepi köszöntőt és ismertetőt, illetve történelmi visszatekintést a somogyi fa­ragó-, illetve pásztorművé­szet fejlődéséről. A kiállított igen szép faragások kiegészí­tőjeként, mondhatni jelzés gyanánt láthatunk más hasz­nálati tárgyakat, korabeli öl­tözeteket is.♦ A tudományos tanácskozás — amely ma kezdődik Szek­szárdon — résztvevői tegnap délután Sióagárdra, Mórágy­ra és Bonyhádra utaztak szakmai kirándulásra, s a látottakat a tanácskozáson — melynek idei témája a hon­ismeret, helytörténet, tájhá­zak tudományos és közmű­velődési értékeinek áttekin­tése lesz — egyebek között ezekről is tárgyalnak. Bonyhádon ugyancsak zászlófelvonással kezdődött este a népművészeti hét ün­nepi megnyitója, melyet a négy megye közös folklór­­műsorával folytattak. — vhm — czs — Németh János kiállításának megnyitása

Next