Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-01 / 205. szám
■HB XXXIV. évfolyam, 205. szám ARA: 1,80 Ft 1984. szeptember 1., szombat A béke napja A történelem legvéresebb háborúja kezdődött azon a napon, amelyet ma a béke napjaként tart számon az emberiség. Nem véletlen egybeesés ez: a Békevilágtanács kezdeményezése, amely a dátumot kijelölte, éppen az évfordulóval kapcsolatos. Mikor becsülhetné meg jobban a békét a világ, mint amikor ellentétével veti egybe, annak is legszörnyűbb iszonyatával. Amikor 1939. szeptember 1-én megszólaltak a fegyverek, senki sem tudhatta pontosan, hogy mi következik, hogy csaknem hat éven át dörögnek majd szüntelenül a világ minden táján, hogy mundérba öltözött emberek milliói hömpölyögnek végig a földtekén. Senki sem jósolhatta meg, hogy milyen félelmetes árat követel majd a Szovjetunió, Európa, a világ népeitől a fasizmus elleni gigászi küzdelem, a győzelem kivívása. Az évforduló ma már a negyvenötödik: két nemzedék nőtt fel azóta, hogy a lengyel határon átdübörögtek a Wehrmacht tankjai. Ebből a kettőből a világháború az apák, a mai kisgyermekek számára csak a nagyapák élménye volt — szomorú, de regényes, vagy éppen távoli, esetleg elfelejtett történelem. Pedig hiba lenne felejteni: nemcsak azért, mert mai világunkat is alapvetően meghatározza annak a háborúnak a kimenetele: a Szovjetunió és az antifasiszta koalíció történelmi diadala, a fasizmus veresége, a nemzetközi erőviszonyok átalakulása, az új szocialista országok megszületése Európában és Ázsiában, a gyarmati rendszer összeomlása, a tőkés országok közötti erőviszonyok átrendeződése. Ezek mind olyan változások, amelyeket visszaforgatni immár lehetetlen: az utóbbi időben Nyugaton hallható hangok, amelyek „Jalta érvényességét” vitatják, vagy a revansista álmokat próbálják élesztgetni Európa földjén, hiábavaló kísérletek a kialakult történelmi realitások tagadására. Azokat jó három évtizeddel az európai béke megszületése után a helsinki záróokmány is szentesítette, alján nemcsak 33 európai állam, de az Egyesült Államok és Kanada vezetőinek aláírásával is. De hiba lenne felejteni azért~~is, mert 1939. szeptember elsejének kolosszális tévedése nem ismételhető meg többé ezen a Földön. Hitler még elképzelhetett egy megnyert világháborút: ma mindenki tudja, hogy egy globális konfliktusban az emberiség léte kerülne veszélybe. A katonai szaknyelven szólva a győzelem ára elviselhetetlen lenne bármely támadó számára. A 2. világháború hat esztendeje alatt felhasznált megszámlálhatatlanul sok lövedék, akna, torpedó, bomba, amely rommezőkké változtatta virágzó városok ezreit, összesen 6 megatonna robbanóerőt képviselt (beleértve a Hirosimára és Nagaszakira az amerikaiak által már a győzelem küszöbén ledobott két atombombáét is). A ma a világon felhalmozott nukleáris fegyverek együttes pusztítóképessége legalább ezerszer nagyobb. Ez a második világháború befejezése óta, a Szovjetunió és a szocialista országok ismételt leszerelési felhívásai, konkrét javaslatai ellenére kibontakozott fegyverkezési verseny következménye. A hallatlanul költséges és — a divatos fordulattal élve — önmagában is destabilizáló hatású versenynek a katonai fölényszerzésre irányuló imperialista törekvés volt a motorja. A hetvenes években úgy tűnt, hogy a két szovjet—amerikai SALT-egyezmény, s a kidolgozásukra vezető folyamat megtörheti a fegyverkezési spirált — azóta az óceán túlsó partján ismét az „amerikai fölény” jelszava kerekedett felül, s egészen a „csillagokig” kívánja kiterjeszteni ezt a technológiai háborút. Az, hogy eddig egyetlen washingtoni fegyverkezési lépésre sem maradt el a szükségszerű, a szocialista országok biztonságát, békés építőmunkájának lehetőségét garantáló szovjet válasz, láthatóan nem józanította ki a katonai erő prófétáit. Így a nagyhatalmak közötti béke ma még a fegyverek költséges egyensúlyának eredménye, s korántsem fedi be az egész földtekét. (Hol itt, hol ott 1945 óta is folytak háborúk, de az egész glóbuszt nem borította el a csatazaj). A világnapon az emberiség továbbtekint, s újra megfogalmazza a parancsoló célt: az atomfegyverek betiltásának békéjét, a leszerelés igazi békéjét. Az ambiciózus, de távoli cél felé jelentenének fontos és konkrét első lépést a Varsói Szerződés legutóbbi, budapesti javaslatai: vállalja mindkét tábor azt, amire a Szovjetunió a maga részéről már kötelezettséget vállalt , hogy elsőnek nem vet be atomfegyvert, s kölcsönösen mondjanak le az erő alkalmazásáról a konfliktusok megoldásában. Szeptember 1-én nem kell külön emlékeztetni arra, hová vezet a másik út. BARACS DÉNES TANÉVNYITÓ ÉRTEKEZLET (3. old.) KEMÉNYEBB FELÜLET — SÖRÉTEZÉSSEL (12. old.) JEGESMEDVÉK SZÜLŐHÁZA MAGYAR SIKER AZ ELSŐ ETAPON (13. old.) (14. old.) Mai számunkból Tisztességes, jó verseny volt Szekszárdi győzelemmel ért véget az ifjú szőlészek vetélkedője Tegnap, ünnepélyes külsőségek között, az értékeléssel és eredményhirdetéssel, véget ért az ifjú szőlész-borászok szakmai, politikai, munkavédelmi vetélkedőjének II. országos döntője. A Szekszárdi Állami Gazdaság dísztermében Egyed Lászlónak, a megyei KISZ- bizottság titkárának megnyitója után dr. Zsitvai Attila, a MÉM főosztályvezető-helyetese — ahogy szakmai berkekben nevezik: az ország főkertésze — értékelte a kétnapos versenyt. Értékelésében elmondta a kiváló szakember, aki a zsürielnök tisztét töltötte be, hogy a vetélkedő elérte cárját. Igazolódott, hogy a szőlész-borász szakmában sikerült a megújulás, a fiatalítás. Jó felkészültségről, alapos elméleti és gyakorlati ismeretekről tettek tanúságot a versenyzők. Tisztességes, jó verseny volt — hangsúlyozta. Megdicsérte a nagyon szép kiállítást és a következőkkel méltatta a remek rendezést: „Nem irigylem azt a megyét, amely a következő hasonló verseny házigazdája lesz. Ezt a színvonalat nagyon nehéz lesz tartani”. Ezután került sor a nagy izgalommal várt díjkiosztásra. Dr. Zsitvai Attila és Koncz Tibor, a KISZ központi bizottság intéző bizottságának tagja adta át az oklevelet és a díjakat. A verseny győztese a Szekszárdi Szőlőtermelő és Borászati Társaság csapata lett, ezért oklevelet, aranyérmet, külföldi tanulmányutat és 12 ezer forintos vásárlási utalványt kapott a bíráló bizottságtól. A csapat felkészítője, Gelencsér Sándor, a MÉM ifjúsági bizottsága különdíját kapta, amely külföldi utazás. Ugyanakkor elnyerte a szekszárdi csapat az ÉDOSZ különdíját is, a Szekszárdi Állami Gazdaság KISZ-bizottsága pedig a KISZ központi bizottságának vándorserlegét kapta a kiváló szervezésért és rendezésért. A verseny második helyezettje a Villány—Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát, harmadik helyezettje pedig az Eger Mátra-vidéki Borgazdasági Kombinát csapata lett. A szekszárdi csapat tagja, Szekretár Jánosné, átveszi a győzelmet bizonyító oklevelet Dr. Zsitvai Attila elismeréssel szólt a versenyről Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság közötti barátsági és együttműködési szerződést, amelyet Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének a Mongol Népköztársaságban tett hivatalos, baráti látogatása alkalmával 1984. június 1-én írtak alá. Az Elnöki Tanács a Minisztertanács előterjesztése alapján határozatot hozott arról, hogy a Bajai Tanítóképző Főiskola a jövőben Eötvös József Tanítóképző Főiskola néven folytatja működését. A továbbiakban a testület kinevezésről határozott, majd bírákat mentett fel és választott meg. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Tóth Lászlót 1984. szeptember 1. napjától közlekedési minisztériumi államtitkárrá nevezte ki. (MTI). Az NSZK folytatja keleti politikáját Az NSZK kormánya párbeszédre és együttműködésre törekszik a Varsói Szerződés minden tagállamával — jelentette ki pénteki, bonni sajtóértekezletén Helmut Kohl, az NSZK kancellárja. A nyugatnémet kormányfő ismertette, hogy ezzel kapcsolatban a legközelebbi hónapokban milyen magas szintű találkozókra készülnek. Erich Honecker bonni útjáról azt mondta, hogy várja az NDK végső döntését a látogatás időpontjáról. Iskolabővítés Aparhanton Vége a diákok nyári vakációjának, a hét utolsó napjaiban zajló évnyitó ünnepélyek után, szeptember 3-án már megkezdi új tanévét a megye 33 ezer általános iskolai, közel tízezer középiskolai, valamint 100 főiskolai diákja tanítói és óvónői szakon. Megyeszerte nagy erőfeszítések történtek az oktatás feltételeinek javítására, írtunk a bonyhádi új iskola avatásáról, a kisebbek átadása pedig a napokon történik. Aparhanton is új létesítményeket vehetnek birtokukba az új tanév megkezdésekor a diákok. A pénteki ünnepélyes átadáson Riblding Ferenc, a megyei tanács általános elnökhelyettese köszöntötte a megjelenteket, többek között Daradics Ferencet, országgyűlési képviselőt, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának tagját, és Tamás Ádámot, a Bonyhád városi pártbizottság első titkárát. Aparhant nagyközség vezetőit, valamint az iskola nevelőit, diákjait. A község általános iskoláját két tanteremmel bővítették, így nem kell áttérni a váltakozó oktatásra. Az új napközis konyha létesítésével a tanulók 70 százalékának biztosítják az étkezést. Megépült az iskola és a napközi otthon központi fűtése is, valamint a korszerű sportudvar, amely a kulturált testedzés megvalósítását teszi lehetővé. Az egyszerűsített tervek elkészítését Sebestyén Lajos, a Bonyhád városi Tanás műszaki osztályvezetője irányította, a kivitelező Lakisz kiváló munkát végzett. Termelőszövetkezet szocialista brigádjai élen jártak a társadalmi munka végzésében, s nem kis részt vállalt ebből a munkából a Szekszárd- Paksi Vízitársulat, valamint a lakosság. A négymillió forintos eredeti tervvel szemben mintegy 2,8 millió forintért sikerül megvalósítani az átalakítást. A megnyitó után Ribling Ferenc átnyújtotta a Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést Kerekes Ferencnek, a helyi termelőszövetkezet elnökének, aki nagy szerepet vállalt a társadalmi munka megszervezésében. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Az ünnepség helyszíne az új sportudvar volt