Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-02 / 282. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 282. szám.Ara: 1.80 Ft 1985. december 2., héttő Tovább kell erősíteni a mozgalom demokratikus vonásait Ülésezett a szakszervezetek Tolna megyei küldöttértekezlete Megválasztották az SZMT-t, az elnökséget és a munkabizottságokat Szombaton Szekszárdon, a szakszervezeti székházban tartotta megyei küldöttértekezletét a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa. A küldötteket és a vendégeket, köztük Péter Szigfridet, a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna Megyei Bizottságának első titkárát, Császár Józsefet, a megyei tanács elnökét, Roland Ferencet, a Szakszervezetek Országos Tanácsának osztályvezetőjét, Tóth Józsefet, a Központi Bizottság munkatársát, Kiss Magdolnát, a megyei KISZ- bizottság első titkárát és Varjas Jánost, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárát Fülöpné Szűcs Mária, a Pedagógusok Szakszervezetének megyei titkára, a küldöttértekezlet elnöke üdvözölte. Elmondta, hogy a megyei küldöttértekezlet feladata értékelni a szakszervezeti testületek e ciklusban végzett munkáját, és kijelölni a következő évek feladatait. A küldöttértekezlet ezután megválasztotta az értekezlet munkabizottságait, majd Horváth József, a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsának vezető titkára tartotta meg szóbeli kiegészítőjét az előre, írásban kiadott beszámolóhoz. A küldöttértekezlet elnöksége A beszámoló és a szóbeli kiegészítő A beszámoló hangsúlyozta, hogy a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa élt a számára biztosított politikai és társadalmi lehetőségekkel. Sokirányú agitációs és tájékoztató tevékenységével elősegítette, hogy a megye szakszervezeti tagsága valós ismereteikkel rendelkezzék gazdasági helyzetünkről, lehetőségeinkről. A megye szakszervezeti mozgalma teljesítette társadalompolitikai kötelezettségét a dolgozók érdekeinek képviseletében, védelmében, hozzásegített a jogos igények érvényesüléséhez. Ezért bizalommal vannak a megye dolgozói a szakszervezetek iránt, a szakszervezeti alapszervezeteknek és szerveknek befolyásuk, tekintélyük van a dolgozók között. A továbbiakban a beszámoló részletesen ismertette az elmúlt öt év gazdasági helyzetének alakulását megyénkben, benne azokat az intézkedéseket is, amelyek kezdeményezője a szakszervezet volt. Az eredmények és gondok felsorolása után a beszámoló megállapította, hogy javult, és a követelményekhez jobban igazodott a foglalkoztatáspolitika. Jelenleg az egyensúlyi helyzethez közelálló helyzetek alakultak ki a munkaerőigény és a tényleges munkaerő között. Munkerőhiány — és átmeneti foglalkoztatási probléma — csak egyes térségekben alakult ki. Számottevő mértékű munkaerő-átcsoportosításra ezidáig nem volt szükség. Mindent egybevetve, elmondhatjuk, hogy a megye gazdasága a tervezett irányban és a tervezetthez közelálló mértékben fejlődött. A befejezett és folyó beruházások, továbbá a rekonstrukciós fejlesztések javították az összhangot a társadalmi, illetve népgazdasági igények és a megyei lehetőségek között. Szóbeli kiegészítőjében Horváth József, az SZMT titkára — a többi között — elmondta, hogy a kongresszusi felkészülés során az alapszervezetekben 171 szakszervezeti bizottságot, mintegy 31200 bizalmit és közel annyi bizalmi helyettest választott meg a tagság. A bizalmiak, szb-l tagok többségét — eredményes munkájuk alapján — újraválasztották. A választások természetes velejárójaként személycserék is történtek. Többen ebben az éviben mentek nyugdíjba, másoknak megváltozott a munkahelye, de arra is volt példa, hogy a választók nem voltak elégedettek az eddigi bizalmiak munkájával. Ugyankkor érdekes és fgyelemre méltó, hogy a korábbiaknál több fiatalt és nőt tiszteltek meg bizalmukkal a szakszervezeti tagok. A törekvés minden esetben az volt, hogy rátermettebb, felkészültebb embereket válasszanak valamely tisztségre. Egyértelmű tehát, hogy megnőtt a szakszervezeti munkával szembeni igény. A fokozottabb érdeklődésben minden bizonnyal szerepe van a szakszervezeti választási rendszer több új elemének, vonásának. A tagság nagy többsége egyetértéssel fogadta a választások demokratizmusát növelő változásokat. Egyértelműen helyeselték azt, hogy most már nincs tagsági időhöz kötve a tagok választhatósága. Elégedettséget váltott ki, hogy a kollektívák maguk dönthették el, nyílt, vagy titkos szavazással akarják-e megválasztani a bizalmit. Általában megelégedéssel fogadták a kétszakaszos választási módot. Az alapszervezeti választások legfőbb jellemzője az volt, hogy a dolgozók a munkahelyi és a társadalmi közügyekben nyíltan, őszintén mondták el véleményüket. Több helyen foglalkoztak a munkahelyi szakszervezeti életben itt-ott fellelhető tisztázatlan kérdésekkel. Ilyen kérdések vetődtek fel a vállalati gazdasági munkaközösségekkel kapcsolatban, a jövedelmek aránytalanságaival összefüggésben. Ott ahol már létrejöttek az új vállalatirányzási formák, sok a nyitott kérdés a vállalati tanácsok és a szakszervezeti szervek, a munkahelyi demokratikus fórumok hatásköre érvényesítését, együttműködésük elveit és gyakorlatát illetően. Nagyobb odafigyelést követeltek a fiatalok és nagycsaládosok gondjaira. Súlyosbodó gondról beszéltek a felszólalók a lakáshoz jutás nehézségeiről, a gyors ütemben emelkedő építőipari árakról, kiszolgáltatottságukról, a nyugdíjasok roszabbodó helyzetéről, a bürokrácia tapasztalható kinövéseiről. A szakszervezeti érdekvédelmi tevékenységgel kapcsolatban mind a beszámoló, mind a szóbeli kiegészítés hangsúlyozta, hogy akkor lehet eredményes, ha számol a realitásokkal. A gazdasági helyzetből adódó objektív korlátok figyelmen kívül hagyásával igényelt bér- és árpolitikai intézkedések népszerűek lehetnek, de a valós gondok megoldását nem segítik elő. Ma igen fontos a józan, körültekintő, a lehetőségeket megfontoltan mérlegelő, de ugyanakkor a szakszervezeti munka tekintélyét megőrző reagálás a különböző felvetésekre. Ez nem jelenti, nem is jelentheti a valós gondok elhallgatását, de jelentenie kell a gazdasági eredmények növelését. Más szavakkal megfogalmazva: az életszínvonal növelésének és a technika fejlesztésének alapjait csak a termelésben, a munka hatékonyságának növelésével, a jövedelemtermelő-képesség fokozásával érhetjük el. A hangsúly tehát a gazdálkodás színvonalának javítására, a dolgozók alkotó energiájának és vállalkozási készségének kibontakoztatására, ezáltal a népgazdaság gyorsabb fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtésére helyeződött át. A sok tekintetben minőségileg magasabb célok elérésének, az intenzív fejlődés kibontakoztatásának alapvető feltétele szellemi és anyagi erőforrásaink jobb hasznosítása. Ezért a teljes foglalkoztatottság fenntartása mellett, jobban kell érvényesíteni a hatékony foglalkoztatást. Ez viszont megköveteli a céltudatos, fegyelmezett munkát, a jobb munkaszervezést, a vállalatok és dolgozók érdekeltségének növelését a teljesítmények fokozásában. Nagyobb figyelmet kell fordítani a korszerű, versenyképes, jövedelmező termékek gyártásának bővítésére, a gazdaságtalan termelés gazdaságossá tételére, illetve visszaszorítására. Ezek azok az alapok, amelyekre az életszínvonal, az (Folytatás a 3. oldalon.) Horváth József vezető titkár szóbeli kiegészítőt tart Mai számunkból „AZ ESZMECSERÉK JÓK ÉS HASZNOSAK VOLTAK” (2. old.) DÉDAPÁINK VÍG KEDÉLYE (4. old.) TÉLI CSÚCSTÚRA A LEVÉLTÁR NYITVA Áll (5. old.) (3. old.) A KGST külkereskedelmi állandó bizottságának ülése A KGST-tagországok gazdasági-kereskedelmi együttműködése fejlesztéséről, korszerűsítéséről tárgyalt a KGST külkereskedelmi állandó bizottsága, amely november 28. és 30. között tartotta 72. ülését Moszkvában. A tagországok megvitatták és megerősítették a bizottság 1986—87 évre szóló munkatervét, amely a kölcsönös áruforgalom további bővítését irányozza elő a következő öt évre szóló hosszú távú megállapodások alapján. A terv nagy figyelmet szentel a szállítási kötelezettségek betartásának, a szakosított, illetve kooperációban gyártott termékek kölcsönös szállítási kötelezettsége teljesítésének. Az ülésről kiadott közlemény hangsúlyozza azt is, hogy a tagországok közös intézkedésekkel segítik elő a lakossági igények kielégítését jó minőségű közszükségleti cikkekből, növelik ezen termékek kölcsönös szállítását, bővítik a választékot. A KGST tagállamai folytatják az árképzési módszerek korszerűsítésével, továbbá a kölcsönös szállításokban szereplő termékek kereskedelmi okmányainak egységesítésével, egyszerűbbé tételével kapcsolatos munkát. A tagországok véleménycserét folytattak a hosszú távú kereskedelmi megállapodásokról, illetve a jövő évre szóló árucsereforgalmi jegyzőkönyvekről, ezek megkötéséről, illetve az ezekről folytatott tárgyalások menetéről. A küldöttségvezetők megállapodtak abban: azon munkálkodnak, hogy a még alá nem írt megállapodásokat mihamarabb meg lehessen kötni. Radzsiv Gandhi India arra törekszik, hogy hozzájáruljon a béke megszilárdításához és a leszerelés előmozdításához. Mindenekelőtt ezt hangsúlyozta szombati tokiói sajtóértekezletén Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Japánban. India vezetője ismételten üdvözölte Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov közelmúltban tartott genfi találkozóját. Hangoztatta, hogy elégedett a szovjet—amerikai tárgyalások „Irányával még sebességével”, ugyanakkor hozzátette, hogy a 'leszerelés' terén előrelépésre van szükség. Gandhi részletesen szólt regionális kérdésekről. Várakozását fejezte ki h j dél-ázsiai országok vezetőinek közelgő első csúcskonferenciájával kapcsolatban. Kifejezte azt a reményét, hogy a Dél-ázsiai Együttműködés Regionális Szervezetének decemberi, daccai tanácskozása sikeres lesz mind a szövetséget alkotó országok közötti politikai megbékélés, mind pedig a gazdasági együttműködés sajtóértekezlete előmozdítása szempontjából. Külön utalt országa és Pakisztán kapcsolataira. Indiát — mint mondotta — aggasztják Pakisztán nukleáris fegyverkezési ambíciói. Hozzáfűzte: India csakis békés célokra kívánja felhasználni az atomenergiát.Mindamellett úgy vélekedett, hogy a közelmúltban némelyest javultak a két ország közötti kapcsolatok. India kormányfője megerősítette azt is,hogy országja a Kínával való viszony megjavítására törekszik. Ennek kapcsán kijelentette, hogy az India és Kína közötti határvita megoldását célzó tárgyalásokon sikerült előrelépni, de úgy értékelte,hogy a végső megoldáshoz „még jelentős időre van szükség”. Vietnami látogatásáról beszámolva elmondta: a vietnami vezetők közölték vele, hogy legkésőbb 1990-ig kivonják a vietnami csapatokat Kambodzsából. Vietnam kész fontolóra venni minden olyan javaslatot az ASEAN részéről, amely ténylegesen a feszültség enyhítését célozza — mondotta Radzsiv Gandhi. EGK-tanácskozások Szombaton Luxemburgban tanácskozásra ültek össze a Közös Piac tagországainak külügyminiszterei, hogy — az előző hetek eredménytelen tárgyalásai után — megpróbáljanak egyezségre jutni a közösség továbbfejlesztésében (gazdasági és pénzügyi integráció, szorosabb politikai együttműködés, az intézmények reformja, az Európai Parlament és Bizottság jogkörének bővítése és a döntéshozatal módszerének egyszerűsítése), és egységes javaslatokat terjesszenek a hétfőn,kedden tanácskozó csúcsértekezlet elé. A tanácskozás komor előzmények után kezdődött meg. Szombaton kora délután terroristák a fővárostól néhány kilométerre felrobbantották az elektromos távvezeték tartóoszlopát. A főváros jelentős része, az Európa-palota is, ahol a külügyminisztereknek össze kellett ülniük, és ahol a csúcsértekezletet is tartják majd — áram nélkül maradt. Nem működtek a repülőtér biztonsági berendezései sem, így az érkező külügyminiszterek gépkocsikon megkésve érkeztek Luxemburgba. A tanácskozást csak szombaton késő este kezdték el és vasárnap folytatták. A tárgyalás eredményét illetően a szakértők nem voltak derűlátók. Nem tartják valószínűnek, hogy a valóban nagy horderejű problémák halmazában — amelyben a tagországok között eddig oly sok érdekellentét és nézetkülönbség mutatkozott meg — most egyszerre egyetértésre tudnának jutni. Olyan előterjesztést tartanak reálisan elképzelhetőnek, amelyben „leltározzák” a problémákat, leszögezik és szorgalmazzák azok megoldásának fontosságát, hogy a 90-es évek első felére kialakuljon a közösség gazdasági, pénzügyi és politikai egysége hatásosan működő intézményekkel.