Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-01 / 51. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 51. szám, ARA: 2,20 Ft 1986. március 1., szombat. Kádár János és Mihail Gorbacsov baráti találkozója Az SZKP XXVII. kongresszusának negyedik napja Kádár János, az MSZMP főtitkára és Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken Moszkvában baráti találkozót tartott. A megbeszélésen Kádár János nagyra értékelte az SZKP XXVII. kongresszusának munkáját, azoknak a programdokumentumoknak alkotó vitáját, amelyek megerősítik a Szovjetunió társadalmi-gazdasági fejlődése meggyorsításának, a párt vezető szerepe növelésének, a szovjet nép szocialista önigazgatása továbbfejlesztésének, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért vívott harcnak irányvonalát. Kádár János és Mihail Gorbacsov fontosnak nevezte a Varsói Szerződés tagállamainak aktív, egyeztetett lépéseit, amelyek célja Európa és a világ helyzetének gyökeres megjavítása, amire lehetőséget adnak a Mihail Gorbacsov ez év január 15-i nyilatkozatában szereplő szovjet javaslatok. Kijelentették: Magyarország és a Szovjetunió egyaránt arra törekszik, hogy a nemzetközi biztonság és a szilárd béke érdekében erősödjék a szocialista közösség országainak egybeforrottsága, valamennyi haladó és békeszerető erő együttműködése. A magyar—szovjet kapcsolatok néhány kérdését áttekintve Kádár János és Mihail Gorbacsov megerősítette, hogy a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elveire támaszkodva mindkét részről tovább akarják fejleszteni az MSZMP és az SZKP, Magyarország és a Szovjetunió elvtársi együttműködését, aktívabbá akarják tenni az együttműködés új formáinak és módszereinek bevezetését, különösen a tudományos- Lázár György Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Bajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, moszkvai magyar nagykövet — az SZKP XXVII. kongresszusán résztvevő magyar pártküldöttség tagjai — pénteken kétnapos látogatásra Uljanovszkba érkeztek. A magyar vendégeket Moszkvából elkísérte Alekszandr Bolsov, az uljanovszki területi tanács elnöke és Borisz Sztukalin, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Az uljanovszki repülőtéren a delegációt Vlagyimir Gurinovics, a területi pártbizottság titkára és más helyi vezetők köszöntötték. Népviseletbe öltözött fiatal lányok a vendégszeretet hagyományos jeleként, kenyérrel és sóval fogadták a magyar küldöttség tagjait. Pénteken délután a küldöttség virágkosarat helyezett el az uljanovszki Leninemlékműnél. Ezután az SZKP uljanovszki területi bizottságának székházában Alekszandr Bolsov tájékoztatta a magyar vendégeket a közép-volgavidéki terület politikai és gazdasági életéről. műszaki haladás kiemelt területein. A találkozót az MSZMP és az SZKP kapcsolatait jellemző egység, szívélyesség és testvéri barátság légkörében tartották meg. Uljanovszkban Lázár György tájékoztatást adott a szocialista építőmunka magyarországi tapasztalatairól. A magyar pártküldöttség tagjai ezután a hazánkkal is kapcsolatban álló uljanovszki egyedi nehézszerszámgépgyárba látogattak, majd ugyanott barátsági gyűlésen vettek részt, amelyen előbb Alekszandr Bolsov, majd Lázár György mondott beszédet. Nagy tetszéssel fogadott beszéde után Lázár György átnyújtotta a gyár vezetőinek Ócsai-Kiss István „Fiatal munkás” című szobrát. A vendéglátók a látogatás emlékéül egy számjegyvezérlésű szerszámgép kicsinyített domborművű ábrázolásával kedveskedtek a magyar kormányfőnek. Este a magyar pártküldöttség tagjai részt vettek a Lenin múzeum- és emlékkomplexumban rendezett ünnepi hangversenyen. Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában pénteken folytatta tanácskozását a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusa. A pénteki napon az első felszólaló Viktor Csebrikov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az Állambiztonsági Bizottság elnöke volt. A Szovjetunió Állambiztonsági Bizottsága, amely 1954-ben alakult, a szovjet társadalmat hivatott megvédeni a külföldi hírszerző szolgálatok, különböző külföldi szovjetellenes központok és egyéb ellenséges elemek aknamunkájával szemben. Mint emlékezetes, az SZKP KB politikai beszámolójában kemény bírálat hangzott el a közép-ázsiai Kirgizia pártvezetése címére. Abszamat Maszalijev, a Kirgiz KP KB első titkára péntek délelőtti felszólalásában teljesen jogosnak ismerte el a kritikát. Az elkövetett hibákból levontuk a megfelelő tanulságokat — mondta. Az uráli Udmurtijában van az IZS-márkájú gépkocsikat gyártó hatalmas termelési egyesülés, amelynek párttitkára, Jurij Lobov elsősorban új típusok gyártása szükségességének szentelte felszólalását. Szibériának, ennek a zord éghajlatú, de természeti erőforrásokban hallatlanul gazdag vidéknek a problémáit tárta a kongresszus elé Szergej Manyakin, az omszki területi pártbizottság első titkára. Név szerinti bírálatot kapott a péntek délelőtti ülésen a közlekedésügyi miniszter első helyettese, a vitában felszólaló Alekszandr Szaharovtól, az egyik moszkvai metróépítő brigád vezetőjétől. Elmondta, az új ötéves (Folytatás a 2. oldalon.) Az Elnöki Tanács ülése Összehívták az Országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Alkotmány 22. paragrafusának (2) bek. alapján március 20-án, csütörtökön 10 órára összehívta az Országgyűlést. A Minisztertanács indítványozza hogy az Országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére az illetékekről, továbbá a sajtóról szóló törvényjavaslatokat, valamint a beszámolót az építő- és építőanyag-ipar helyzetéről. Az Elnöki Tanács, a kormány előterjesztése alapján, módosította a társadalombiztosításról szóló törvény egyes rendelkezéseit. Az új jogszabály szigorítja az üzemi baleset megállapításának feltételeit. Nem tekinthető a jövőben üzeminek az olyan baleset, amely a sérült ittassága folytán, vagy a munkahelyi feladathoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka során következik be. A testület a szabálysértési felelősségrevonás gyorsítása és hatékonyabbá tétele céljából módosította a szabálysértésekről szóló törvény eljárási szabályait, s felemelte néhány — a társadalomra fokozottan veszélyes — szabálysértés esetén kiszabható pénzbírság felső határát. Az Elnöki Tanács a továbbiakban személyi kérdésben határozott, bírákat mentett fel és választott meg. Pénteken az Országházban tanácskoztak az Országgyűlés tisztségviselői, a parlamenti bizottságok elnökei, a fővárosi és a megyei képviselőcsoportok vezetői. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke ismertette a tavaszi ülésszak előkészítésével kapcsolatos teendőket. Hetényi István pénzügyminiszter az illetékekről, Petrik Ferenc igazságügymiiniszter-helyettes a sajtóról szóló törvényjavaslat főbb elveit vázolta fel, Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter az építő- és építőanyagi ipar helyzetéről adott tájékoztatást. HOLNAPTÓL FUTBALLTAVASZ A TÉLBEN (13. old.) VAN-E JÖVŐJE A VILLAMOS AUTÓNAK? (12. old.) Mai számunkból VÁLTOZATOS MÓDSZEREKKEL (3. old.) A tolnai ősember (4. old.) Kun Béla-emlékülés A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága tegnap tudományos emlékülést rendezett Kun Béla születésének 100. évfordulója alkalmából. Tamás Istvánné, az oktatási igazgatóság igazgatója nyitotta meg az ülést, amelynek hallgatósága az intézmény tanáraiból, magyar munkásmozgalom szakos hallgatókból, a párt vezető propagandistáiból és az állami, társadalmi szervek és szervezetek vezetőiből állott. Varga Lajos a Párttörténeti Intézet tudományos főmunkatársa Kun Béla tevékenységéről tartott előadást 1919-ig, tehát beleértve a Tanácsköztársaság történetét is. Az előadás az erdélyi gyermekévekkel, a szülőház és az iskolák hatásával kezdődött. A gimnáziumban ismerkedett meg Kun Béla Ady Endrével, akinek forradalmi költészetét nemcsak jól ismerte, verseinek nagy részét betéve tudta is. Szó volt az előadásban arról a folyamatról, ahogy Kun Béla megismerkedik — a hadifogságban — a lenini eszmékkel és meggyőződéses marxista—leninista válik belőle. Beszélt az előadó Kun Béla szerepéről a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakításában, majd pedig a Tanácsköztársaság vezetésében. A másik előadást, amely időrendben folytatta a nagy forradalmár életútjának ismertetését, Kirchner Béla, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára tartotta. Az előadás Kun Béla ideológiai munkásságát elemezte a KMP új irányvonalának kidolgozásában. Röviden érintette az előadó — a fő témával való összefüggésben — a nemzetközi munkásmozgalomban zajló vitákat a munkásosztály egységéről, a szociáldemokrácia és a fasizmus megítéléséről, az agrár- és parasztkérdésről, valamint a proletárdiktatúráról, illetve a munkás-paraszt kormány és a polgári demokrácia megítéléséről. Elemezte azt a folyamatot, amelynek során Kun Béla leszámolt korábbi elméleti tévedéseivel. Az emléküléssel egyidőben az Oktatási Igazgatóság épületében kiállítás nyílt Kun Béla életéről és munkásságáról, amit két hétig tekinthetnek meg az érdeklődők. Az emlékülés hallgatósága Hóban, sárban, fagyban . Komoly munkát, nem kis pénzeszközöket kíván egy-egy termelőszövetkezettől, ha szőlőtelepítésre gondol. Jó fekvésű területen is csak úgy lehet megfelelő parcellákat kialakítani, ha ott előzőleg elrendezik a terepet, hogy az a későbbiek során is megfeleljen, ne tegye tönkre egy esetleges felhőszakadás. Ilyen munkába fogott a Bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet. A kivitelező a Szekszárd—Paksi Vizitársulat. A Várdomb és Alsónána közti területen folyó munkát mutatja be képriportunk az 5. oldalon.