Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-01 / 180. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 180. szám, ARA: 1,80 Ft 1986. augusztus 1., péntek. I Helsinki Vajon csak önáltatás, vagy ha lattam igaz a mondás, hogy Helsinki él? Csak jelszó-e, a­melyet hamis remé­nyek táplálnak, vagy politikaill­ag helytálló megállapí­tás? Ez utóbbi felel meg a valóságnak. De, hogy mi se essünk az indoklás nélküli jelszavak hangoztatásának­­ a hibájába, okoljuk meg a fenti állítást: miért érvé­nyes más­g is az a részletes — politikai, gazdasági, sőu­l­turális, emberi kapcsolatokat szabályozó — vastag ok­mány, amelyet harminchárom európai és a k­ét észak­­amerikai állam legmagasabb rangú vezetői írtak al­á jó egy évtizeddel ezelőtt. S miért lenne kívánatos a további hasznosítása. Nézzünk körül ma a nemzetközi terepen a tanács­kozások sikeressége szempontjából. V­agy zsákutcába jutott, vagy kínos-keservesen húzódó, megállapodást nem, vagy alig hozó üléseket látunk. Az 19?5-ös helsin­ki záróokmány aláírása azonban azt bizonyítja, hogy ez nem eleve elrendelt valami, nem a nemzetközi ellen­tétek elkerülhetetlen velejárója. Meg lehet egyezni, mégpedig nemcsak valamely részletben, hanem a vil­ág­kapcsolatok átfogó, békésen együttműködő rendszerét illetően is. Helsinki tehát bizonyíték, érv, hogy ami egyszer megtörtént, az másodszor is bekövetkezhet, s magában az okmányban foglaltak ismért uralkodóvá lehetnek a kelet-nyugati viszonyban. A harmincöt magas rangú vezető azért ülhetett össze akkoriban olyan jelentős ünnepélyes alkalomra, mert előzőleg nyilvánvalóvá lett, hogy a két tábor között erőegyensúly van, a kétségtelenül meglévő problémák, ellentétek fegyveres megoldása lehetetlen, az erőszak csak katasztrófához vezethet. Ennek a logikai sornak a végén tehát csak ez állhatott : ha így van, akkor a­­ másik változatot, a békés együttműködés útját kell választani. S ha ma vannak is olyan politikai erőik, amelyek meg szeretnék változtatni ezt az erőegyen­súlyt, és ebből politikai-befolyási, gazdasági, ideológiai hasznot húzni — tévedésük nyilvánvaló, a piros nyíl megint az egyetlen józan változat: „Helsinki” felé mutat. Ne felejtsük el azt se, hogy „Helsinki” nemcsak egyetlen nagy aláírási aktus vo­lt, amelynek emlékét most őrizgetjük, hanem folyamat. A harmincöt aláíró kormány kisebb rangú küldöttei azóta sokszor össze­s­­ültek már a záróokmány egy-egy fejezetéről, egy-egy témakörének teljesüléséről, s a további teendőkről, tár­gyalandó. Igaz, sok haladásról nem számolhatnak be. De ezek, a mindig újra és újra összeülő szakértekezle­­tek maguk is jelzik: a dokumentumba foglalt politikai, gazdasági, kulturális, emberi együttműködési problé­mák napirenden vannak, továbbfejlesztésüknek, meg­valósításuknak újra és újra nekirugaszkodunk. Vo­lt olyan nemzetközi mélypont-időszak — például a nyolcvanas évek elején —, amikor az egyetlen fórum, ahol Kelet és Nyugat képviselői egyáltalán asztalhoz ültek, egy-egy ilyen „Helsinki utáni” kon­ferencia volt. Gondokkal terhelten szemléljük a neme­tközi álla­potokat, de azért tudjuk, és jó érzéssel számításba ves­­­szük, hogy Európa még a nyolcvanas évek elejének lehűlési időszakában sem esett vissza a hidegháborús­­ álla­potba. Azok a kapcsolatok, amelyek a földrész államai között a hetvenes évekiben — s Helsinki je­gyében — kialakul­tak, (gondoljunk a­­ keresked­elm­i cse­re fellendülésére, a tu­ri­s­ta áradatra, a politikusok sűrű utazásaira) lényegében nem gyengültek. Egyetlen területen azonban — igaz, a rendkívül fontos katonai prob­lémakörben — nem sikerült lépni, sőt, a helyzet rosszabbodott. A záróokmány ugy­a­n nem foglalkozik a fegyverkezés kérdéseivel, de ha a fegyverkezési haj­sza a mai tempóban folytatódik, tönkremennek Hel­sinki gyümölcsei és távlatai is. Ezért lett ma a békés együttműködés fejlesztésének, megőrzésének kulcsa az atomfegyverek és a hagyományos eszközök felszámo­lása — mindenekelőtt pedig a szovjet—amerikai Vi­ szony megjavítása. S ha ma a fegyverkezés korlátozása áll is a követelmények el­ső hely­én, a példa, amelyet MEGJELENT A JÓ FORINT! (3. old.) FIATALOK BÁTASZÉKEN (3. old.) SZAKOS: IGAZI erősítés nélkül NEHÉZ LESZ (L old.) OLVASÓSZOLGÁLAT NEMZETKÖZI DUNA TÚRA (4. old.) Mai számunkból Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén — figyelem­mel az Országgyűlés ügy­rendjére — határozatot ho­zott arról, hogy az állam­igazgatási szerveknek mi­lyen módon kell segítséget nyújtaniuk a képviselői fel­adatok ellátásához. Ennek ke­ret­ében részletesen sza­bályozta az államigazga­tási szervek tájékoztatási, adat­szolgáltatási köt­eleze­t­ts­égé­t, a képviselők által tett ja­vaslatok, bejelentések elin­tézésének rend­jét. A Minisztertanács jelentést hallgatott meg a munka­időalap védelmére és a mun­­­kak­egyelem javítására az utóbbi években tett intézke­dések végrehajtásáról. Meg­állapította, hogy a helyzet valamelyest javult, de az elő­rehaladás nem kielégítő, ezért további, a munkaidő­­alap védelmét szolgáló köz­ponti és helyi intézkedések kidolgozására és életbe lép­tetésére adott utasítást. A kormány megerősítette az Állami Terv­bizottságnak az építőipar eredményesebb működése érdekében teendő intézkedésekre vonatkozó ha­tározatát. Ennek értelmében rendezni kell a veszteséges és alaphiányos válllala­tok helyzetét, az alacsony haté­konysággal működő vállala­toknak pedig programot kell kidolgozniuk gazdálkodásuk megjavítására. Budapest A szocialista országok konzultációja A szocialista országok kül­ügyminisztériumainak veze­tő képviselői az ENSZ-köz­­gyűlés 41. ülésszakára való felkészülés jegyében július 29—31. között konzultációt tartottak Buda­pesten. A konstruktív légkörű megbeszélésen részt vett a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság, a Bolgár Nép­­köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság, a Laoszi Népi Demok­ratikus Köztársaság, a Len­gyel Népköztársaság, a Ma­gyar Népköztársaság, a Mon­gol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztár­saság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, a Vietnami Szocialista Köztársaság, va­lamint a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának küldöttsége. A magyar dele­gációt Horn Gyula külügy­­minisztériumi államtitkár vezette. A konzultáció résztvevői kifejezték reményüket, hogy az ENSZ-közgyű­lés 41. ülés­szaka hozzájárul a világszer­vezet korunk fő problémái megoldásában betöltött sze­­repének­­ és tekintélyének nö­veléséhez — ezzel is előmoz­dítva a béke és a nemzetkö­zi biztonság ügyét. A küldöttségek vezetőit fo­gadta Várkonyi Péter kül­ügyminiszter. I Helsinki a nemzetközi megállapodások lehetőségére nyújtott,­­nem halványul el. Moszkvai sajtóértekezlet A szocialista országok jú­lius 18-án előterjesztett ja­vaslata óta előrelépés ta­pasztalható a stockholmi ér­tekezleten, javult a légkör, lehetőség nyílott az értekez­let sikeres befejezésére — jelenítette ki Moszkvában Oleg Grinyevszkij, a szovjet küldöttség vezetője az euró­pai biztonsággal és bizalom­erősítő intézkedésekkel fog­lalkozó értekezleten. Grinyevszkij külön ki­emelte, hogy sikerült hala­dást elérni a légierők had­gyakorlatairól való értesítés kérdésében.­ A kompromis­­­szum jelentőségét méltatva utalt arra, hogy ez a jövőben TATÁR IMRE a flottagyakorlatokkal kap­csolatban is megvalósítható lenne. A szovjet diplomata han­goztatta, hogy a bizalomerő­sítő intézkedések betartásá­nak szigorú és következetes ellenőrzése megoldható, s ennek kapcsán utalt a buda­pesti felhívásra, amelyben egyebek között javasolják a helyszíni ellenőrzés meg­szervezését is. Viktor Tatarnyikov vezér­őrnagy, a szovjet fegyveres erők vezérkarának képviselő­je kijelentette: a stockholmi értekezleten további biza­lomerősítő intézkedések vannak előkészületben. Nem­ Stockholmról csak a szárazföldi hadgya­korlatokat kell bejelenteni, mint eddig, hanem a kétéltű és a légideszant egységek, valamint a légierőnek a szá­razföldi egységekkel együtt végzett gyakorlatát is jelez­ni kell. Jevgenyij Szilán, a szovjet európai biztonsági és együtt­működési bizottság alelnöke ismertette a társadalmi szervezet tevékenységét. En­nek kapcsán bejelentette, hogy a szovjet bizottságon belül emberi jogi bizottság alakul, amelynek célja a már meglévő állampolgári jogok kibontakoztatásának, kitelje­sedésének elősegítése. Véget ért az AESZ csúcsértekezlete Szerdán Addisz Albebáb­an véget ért az Afrikai Egy­ségszervezet (AESZ) 22. csúcsértekezlete. A kontinentális szervezet hétfőn megnyílt csúcstalál­kozója két, az Amerikai Egyesült Államokat elítélő határozattal egészítette ki a múlt heti ,külügyminiszteri tanácskozás által előterjesz­tett, s már ismertetett doku­mentumokat. Az egyik hatá­rozat azért bírálja Washing­tont, mert az Unita ellenfor­radalmi szervezet nyílt ka­tonai támogatásával beavat­kozik a független Angola belügyeibe. A másik hatá­rozat a Líbia elleni ameri­kai bombázásokat ítéli el. —T— min II [UNK]­ Ili hm I ..... II Gorbacsov befejezte távol-keleti látogatását Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a szovjet Tá­vol-Keleten tett látogatását befejezte és csütörtökön vis­­­saaérkezett a szovjet főváros­ba. Ezt megelőzően a harba­­rovszki határterület pártszer­vezetének vezetői előtt na­gyobb beszédet mondott. A főtitkár múlt pénteken indult útnak, s egyhetes kör­útján megfordult Vlagyi­vosztokban, Nahodkában, az Amur menti Komszomolszk­­ban, s végül Habarovszkban. Vlagyivosztokban részt vett a szovjet hadiflotta napja alkalmából rendezett ünnep­ségeken, majd mikor átadta a városnak a második Lenin­­rendet, igen fontos bel- és külpolitikai mondandókban bővelkedő beszédet mondott Látogatása folytatása volt annak azoknak a belföldi lá­togatásoknak, amelyeket ta­valy márciusi, főtitkárrá vá­lasztása óta folytat. A meg­látogatott körzetek lakosai­val folytatott kötetlen be­szélgetései egyi­kén elmondta, hogy legközelebb majd Ja­kutföldre, Magadamba és Csufecsföldre is ellátogat. Hidas könyvespolc, Hidasról Az alapprofil a konyhabútorok gyártása Mintaterem az üzemben A Konzum Áruház Szövet­kezeti Közös Vállalat Hidasi Faipari Üzeme ma már több mint 220 embert foglalkoz­tat. A megyehatáron lévő üzemben konyhabútorok gyártásával és eladásával foglalkoznak. A bútorok „testrészeit” kétféle kivitel­ben, száz, illetve ötven cen­timéteres nagyságban, négy­féle színben készítik Hida­son. Az üzem területén be­rendeztek egy bemutatóter­met is, ahol a vásárlók tájé­kozódhatnak, választhatnak többek között barna tölgy­­furnéros, világos erezetű, la­minált, netán piros vagy épp v an sárga alapszínű búto­rok között. Az üzem terme­lési értéke évente 120 mil­lió forint körül alakul, ami­nek több mint kilencven százalékát a konyhabútorok jelentik. Az üzemnek egyébként Tolnán már van érdekeltsé­­ge, és igyekeznek minél több Tolna megyei vásárlót is megnyerni maguknak. Kiegészítő bútorok gyártá­sával is foglalkoznak, így készül náluk ülőke, asztal többféle méretben és kivi­telben, éjjeliszekrény és könyvespolc, vagy például a speciális Konzum fantázia­névre keresztelt, éléskam­rákban nagyszerűen alkal­mazható polcrendszer, ami térelválasztó polcként, elem­ként a lakásba is alkalmas. Bemutatóterem van a hidasi üzem területén Soro­zatfúrással ké­szülnek a csaphelyek Méretre vágják a bútoralkatrészt

Next