Tolna Megyei Népújság, 1989. augusztus (39. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-01 / 179. szám
• AZ MSZMP TOLNA MEGYEI LAPJA •XXIX. évfolyam, 179. szám ÁRA: 4,30 Ft 1989. augusztus 1., KEDD A megújulás létkérdéssé vált Ipari szövetkezeti vezetők, ha találkoznak... Napirenden a szövetkezeti törvény és az érdekképviselet reformja Tolna megyén kívül Baranyából, Somogyból és Zalából is szép számmal voltak részvevői annak a konzultációnak, amelyet Szekszárdon, az Ipari Szövetkezetek Tolna Megyei Szövetsége épületében tartottak. A Kiszöv egy rendezvénysorozat keretében hívta meg a mintegy hetven szövetkezeti vezetőt A közelgő - februárra előrehozott - ipari szövetkezeti kongresszusra való felkészülés és a közeljövőben a parlament elé kerülő új szövetkezeti törvény tervezetének megvitatása jegyében ugyanis országszerte hasonló tájértekezleteket szerveznek, e sorban volt harmadik a tegnapi, a szekszárdi. (Folytatás a 2. oldalon.) A jugoszláv parasztgazdák tiltakozó gyűlést hirdettek Az Újvidék melletti Gradinovcin nagygyűlést tartottak öt vajdasági falu parasztgazdái és felhívással fordultak az ország mezőgazdasági dolgozóihoz, hogy augusztus 28-án Belgrádban országos összejövetelen tiltakozzanak az Ante Markovics vezette jugoszláv kormány agrárpolitikája ellen. Javasolták, hogy a nagyszabású megmozdulásra a földművesek ne vonattal, gépkocsikon és autóbuszokon utazzank a fővárosba, hanem, aki csak teheti traktorral, kombájnnal és más mezőgéppel vonuljon fel, hogy így még nagyobb nyomatékkal fejezzék ki elégedetlenségüket az élelmiszertermelők jelenlegi kedvezőtlen helyzete miatt. Felhívták a figyelmet egyre súlyosabb anyagi helyzetükre. Egyebek között rámutattak arra, hogy az országban jelenleg 1 kg kenyér ára 3 kg búzáéval azonos. Bejelentették, ha sürgősen nem változtatnak a helyzeten, akkor beszüntetik a tej, a vágóállat és más termények szerződéses beadását. A vajdasági gazdák kezdeményezése országos visszhangot keltett. Jugoszláviában a megművelt földterület 84 százaléka magángazdák tulajdona. Szolzsenyicin visszatérhet a száműzetésből? Egy vezető szovjet publicista szerint lehetséges, hogy Alekszandr Szolzsenyicin hazatér, és az sem kizárt, hogy parlamenti képviselő legyen. Jurij Csernisenko, aki az Ogonyok című hetilap kulturális rovatánál tevékenykedik, s egyben tagja a Népi Küldöttek Kongresszusának, a UPI amerikai hírügynökségnek nyilatkozott vasárnap. Csernisenko szerint a most hetvenéves Szolzsenyicin egyetlen feltételt szabott hazatérésének: azt, hogy adják ki a műveit a Szovjetunióban. Csernisenko utalt arra, hogy a Novij Mir című szovjet irodalmi folyóirat augusztusban megkezdi a Gulag szigetcsoport folytatásos közlését. Ez a munka a sztálini munkatáborok kör- és kórképe volt annak idején az a „csepp a pohárban”, amely a szovjet hatóságokat Szolzsenyicin száműzésére sarkallta. Az UPI kérdésére válaszolva Csernisenko - emlékeztetve Andrej Szaharov példájára - nem zárta ki azt az eshetőséget, hogy Szolzsenyicin, hazatérése után, bejusson a Népi Küldöttek Kongresszusába. Tiszta vizet a pohárba Interjú a dombóvári tanács elnökével A város lakosságát élénken foglalkoztatja, irritálja, hogy ön és néhány vezetőtársa az elmúlt hónapokban két alkalommal is testvérvárosi kapcsolatok felvétele, előkészítése címén külföldön, az NSZK-ban, Belgiumban, majd Olaszországban járt. Mivel ezen eseményekkel foglalkozott a sajtó is, úgy tartjuk korrektnek és tisztességesnek, ha az elhangzott „vádakkal” kapcsolatban teret adunk véleményének. Köszönöm a lehetőséget, hogy ebben az ügyben tájékoztatást adhatok... (Folytatás a 3. oldalon.) A Bovas tűzben tartja a vasat A Bovas (Bonyhádi Vasipari Kisszövetkezet) műszaki vezetője, Sparos Gábor az a típusú gazdasági szakember, akiről elmondható, hogy menedzsel, agilitásával „megfertőzött” másokat is, aki a lehetetlent nem ismeri csak... De mutassa be inkább önmagát, szemléletét az interjúban feltett kérdésekre adott válaszaival. (Folytatás a 3. oldalon.) A művészet ellen Az érvek higgadtak, megfontoltak, a képsorok is meggyőzőnek látszanak, mert lám, Zalaegerszegen rozzantak a járdák, a parkok elhanyagoltak, szegény embert rendszerint az ág is húzza, ilyen körülmények között pedig mi dolog, hogy a város több mint hárommillió forintot szán egy lovasszoborra, tisztelegve Zrínyi Miklós emléke előtt. (Folytatás a 4. oldalon.) Hozzászólás a pártvagyonhoz írásunk a 2. oldalon olvasható. A moldáviai tüntetők a Szovjetuniótól való elszakadás gondolatát hangoztatják A Moldáviai Népfront nevű szervezet egyik aktivistája szerint mintegy harmincezren tüntettek vasárnap Kisinyovban, Szovjet-Moldávia fővárosában a nyelvi önállóságért. A megmozdulásra a moldáviai szovjet tagköztársaság létrehozásának közelgő - augusztus másodikán esedékes - 40. évfordulója adott alkalmat. A gyűlés román zászlókat lengető résztvevői azt követelték a jövő hónapban összeülő kisinyovi parlamenttől, hogy a moldovánt, amely a román nyelv egyik dialektusa, nyilvánítsák a köztársaság hivatalos nyelvévé, s egyben értelemszerűen térjenek vissza a latinbetűs írásra. „Ha a moldáviai Legfelsőbb Tanács nem teljesíti követelésünket, akkor két lehetőség közül választhatunk. Az első az általános sztrájk, a második annak kinyilvánítása, hogy nem látjuk értelmét a Szovjetunión belül maradásnak” - mondta a Reuternek Jurij Roska, a megmozdulás egyik szervezője. A szóban forgó térség - az egykori Besszarábia és Észak-Bukovina - az 1939-es Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradékának értelmében vált „szovjet befolyási övezetté”. ' Paks új temploma Merész formák - különleges megoldások Izgalmas látvány már most, félkész állapotában is Paks épülő új római katolikus temploma. Az „újhullámos” épületet Makovecz Imre tervezte és egy fóti ácsmester - Nyíri Sándor - és brigádja vállalkozott az érdekes tetőszerkezet elkészítésére. A merészen ívelő formákhoz rétegelt ragasztott tartógerendákat alkalmaznak, de megtalálhatók a belső térben a kérgüktől megfosztott természetes formájú ágas fatörzsek is, mint más Makovecz-épületekben. A körülbelül 120 köbméter faanyagból épülő tetőszerkezettel augusztusra készülnek el a fóti ácsok. - áa - Ágas fa a belső térben - jellegzetes Makovecz-motívum Dolgozik a brigád a fura formájú tetőszerkezeten. Hétvégenként járnak haza Fótra. Nyíri Sándor, a fóti ácsmester