Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)

1990-05-03 / 24. szám

^tolnaT" TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP 1990. május 3., CSÜTÖRTÖK I. évfolyam, 24. szám Törvény 1956 jelentőségéről Az Országgyűlés alakuló ülésének első napján - a Történelmi Igazságtétel Bi­zottság és a Recski Szövetség kívánságának is megfelelően - törvényt alkotott az 1956. októberi forradalom és szabadságharc jelentőségéről. A nagy többséggel - 366 egyetértő szavazattal - és vastapssal fogadott törvény preambuluma és szövege a következő: „A szabadon választott új Országgyűlés halaszthatatlan feladatának tartja, hogy törvénybe foglalja az 1956. októberi forradalom és szabadságharc történel­mi jelentőségét. Az újkori magyar történelem e dicső eseménye csak az 1848-49-es forrada­lomhoz és szabadságharchoz mérhető. 1956 őszének magyar forradalma meg­alapozta a reményt, hogy létrehozható a demokratikus társadalmi rend és hogy a haza függetlenségéért semmilyen áldozat nem hiábavaló. A forradalmat követő megtorlás visszahelyezte ugyan a régi hatalmat, de nem volt képes kiirtani a nép lelkéből ’56 szellemét. Az új Országgyűlés kötelességének tartja, hogy ébren tartsa és ápolja a forra­dalom és szabadságharc emlékét. Az új Országgyűlés kinyilvánítja, hogy 1956 szellemének megfelelően mindent megtesz a többpártrendszerű demokrácia, az emberi jogok és a nemzet függetlenségének védelme érdekében. Ezért első ülésén elsőként a következő törvényt alkotja: 1. paragrafus: Az Országgyűlés az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékét törvényben örökíti meg. 2 paragrafus: Október 23-át, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napját nem­zeti ünnepnappá nyilvánítja. Munkához látott a szabadon választott, új Országgyűlés A parlament elnöke és egyben az ország ideiglenes köztársasági elnöke, Göncz Árpád Szerdán délelőtt 10 órakor megkezdő­dött az új, többpárti Országgyűlés alaku­ló ülése. Szűrös Mátyás, a Magyar Köz­társaság - az ünnepi pillanatokban még­­ ideiglenes köztársasági elnöke nyitotta meg a 43 év utáni első szabad, demokra­tikus választás eredményét tükröző par­lamentet. Ezt követően a képviselők kö­zösen elénekelték a Himnuszt, majd meghallgatták Petőfi Sándor A nemzet­­gyűléshez című versét Oszter Sándor színművész tolmácsolásában. Szűrös Mátyás ezután köszöntötte az új Országgyűlés díszvendégeit: Habsburg Ottót, az Európai Parlament Magyarországgal foglalkozó bizottságá­nak elnökét, s a kíséretében lévő Pedro Bofill alelnököt, a határokon kívül élő ma­gyarság jelen lévő vezetőit, képviselőit; Varga Bélát, az 1946-os Nemzetgyűlés volt elnökét. Üdvözölte a magyarországi egyházak és hitfelekezetek megjelent ve­zetőit, képviselőit, továbbá a parlamenti pártok díszpáholyban helyet foglaló ven­dégeit. Az ideiglenes elnök a hivatalos prog­ram megkezdése előtt elmondott meg­nyitó beszédében leszögezte: a szabad demokratikus választásokon a rendszer­­változás jegyében született új Ország­gyűlés ünnepi és alakuló ülése történel­mi esemény. Hazánkban politikai fordu­lat zajlik, új, reményteljes kor veszi kez­detét. Államfői megbízatásának lejártával kö­szönetet mondott a bizalomért honfitár­sainak, a népnek „Hálás vagyok a sors­nak, hogy felelős posztokon szolgálva a nemzetet, tevőleges részese lehettem a nagy időknek” - mondta Szűrös Mátyás. Szűrös Mátyás ünnepi megnyitóját kö­vetően Varga Béla mondott beszédet. Bevezetőben köszönetet mondott azért, hogy 43 esztendő után ismét visszatér­hetett hazájába és jelen lehet a magyar történelem új korszakának nyitányán, majd a többi közt hangsúlyozta: - Köszönöm a Gondviselésnek, hogy megérhettem népem sorsának jobbra­­fordulását. Köszönöm a meghívást. Kö­­szönetem szól az Amerikai Egyesült Álla­mok nagy népének, amely annak idején sok ezer magyar menekülttel befogadott, s megtisztelt azzal, hogy évekig ott képvi­seljem a magyar szabadság ügyét. Elis­meréssel adózom a nagy orosz biroda­lom vezetőjének is, aki nagy államférfihez illően zárja be a kis magyar nép és ama nagy nép viszonyának legszomorúbb fe­jezetét. De legnagyobb köszönetem a magyar népé, amely szabadságszerete­­tét több mint négy évtized alatt őrizte oly módon, hogy anélkül a mai napig így el­jutni nem tudott volna. Utána Vörös Vince, az Ideiglenes Nem­zetgyűlés és a Nemzetgyűlés volt jegyző­je mondott beszédet. Mint mondta: meg­­hatottan szól azon az ünnepi napon, ami­kor először ülésezik az új, többpártrend­szerű Országgyűlés, amelyet egy nép szabadságharcának nevezhető szava­zással hozott létre. A Házszabályok értelmében a tisztség­viselők megválasztásáig az alakuló ülést a korelnök vezeti, a jegyzői feladatokat pedig a négy legfiatalabb képviselő kör­jegyzőként látja el, így Szűrös Mátyás a korelnöki feladatok ellátására a 89 esz­tendős Kéri Kálmánt (MDF) kérte fel. Munkáját az alig 23 esztendős Glattfelder Béla - ő egyébként a legfiatalabb parla­menti képviselő -, továbbá Szelényi Zsu­zsanna, Deutsch Tamás és Wachsler Ta­­más felváltva segíti; mindnyájan a Fidesz képviselői. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az alakuló ülésig benyújtott 383 megbízóle­velet - mandátumvizsgálat céljából - a korelnök és a körjegyzők rendelkezésé­re bocsátotta. Ezután nagy taps kíséretében lépett az elnöki pulpitusra Kéri Kálmán, továbbá Glattfelder Béla és Wachsler Tamás. A korelnök köszöntő beszédében felidézte életpályáját, történelmi áttekintést adva az idestova egy évszázadról, attól kezd­ve, hogy „I. Ferenc József apostoli kirá­lyunk uralkodásának idejében felöltötte a katonai egyenruhát”. A korelnök köszönetét fejezte ki a kor­mánynak, amely emelt fővel távozhat, hi­szen tagjai büszkék lehetnek arra, amit teljesítettek - mondotta és jó­kívánságait tolmácsolta az új törvényhozásnak. Ezt követően az Országgyűlés közfel­kiáltással elfogadta az alakuló ülés tárgy­­sorozatát, amelyre egyébként a parlamenti pártok frakcióvezetői és a független képvi­selők megbízottja tett javaslatot. Az alakuló ülés napirendje: 1. a) Az Országos Választási Bizottság beszámolója a képviselőválasztásról. b) A Belügyminisztérium megbízott ve­zetőjének beszámolója az országgyűlési képviselői választások megszervezésé­vel és lebonyolításával kapcsolatos álla­mi feladatok végrehajtásáról. 2. Mandátumigazolás. 3. Bejelentés a pártok képviselőcso­portjainak megalakításáról, vezetőjük, továbbá a független képviselők megbí­zottjának személyéről. 4. Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása. 5. Az Országgyűlés megbízott elnöké­nek kijelölése. 6. A Minisztertanács lemondásának bejelentése. 7. Az 1956. októberi forradalom és szabadságharc jelentőségének törvény­be iktatásáról szóló törvényjavaslat meg­tárgyalása. 8. Nyilatkozattervezet az Európai Par­lamenthez való csatlakozás szándéká­nak kinyilvánításáról. 9. Bejelentés a kormányalakítási meg­bízásról. 10. Az Országgyűlés állandó és külön­bizottságainak megalakításáról szóló or­szággyűlési határozattervezet megtár­gyalása. 11. A képviselők tiszteletdíjának és költségtérítésének ideiglenes szabályo­zásáról szóló országgyűlési határozat­­tervezet megtárgyalása. (Folytatás a 2. oldalon.) A ház új elnöke: Göncz Árpád Antall József mögött a Tolna megyei MDF-es képviselők: dr. Dávid Ibolya, Figler Já­nos, dr. Tomák Gábor, Nyerges Tibor és Horváth Lajos Fidesz: nem a ruha teszi az embert A Fidesz képviselői ismét megle­petést okoztak. Méghozzá jó érte­lemben vett meglepetést, mert hi­szen a beígért hétköznapi utcai öl­tözet helyett mindannyian elegáns öltönyben feszítettek. Csoda, ha ezek után az újságíró csalódott, s rögvest megkeresi Deutsch Tamás képviselőt, akitől a stílusváltás hát­teréről érdeklődött - Nincs szó stílusváltásról - je­lentette ki az ismert Fidesz-képvise­­lő. - Ez a mai nap egy olyan ünnepi alkalom, hogy más érzékenységét nem sérthetjük a hétköznapi vise­lettel. A következő parlamenti ülé­sen azonban már minden Fidesz­ es kéviselő úgy öltözik, ahogyan ép­pen akar. - Esetleg farmernadrágot is fel­vesznek? - Rajtam pont az lesz. Holnap: A Képújság műsormelléklete Megkérdeztük Döntöttek: menjen az igazgató Szekszárdon a Tolna Megyei Álla­mi Építőipari Vállalat vállalati tanácsa ülést tartott május 2-án. Megújították e testületet. Elnöke Ádám Miklós osztályvezető lett, helyettese, Csup­­rik László főgépész. Ugyanezen az ülésen titkos szavazás útján úgy döntött a vállalati tanács, hogy Villá­nyi Józsefet felmentik igazgatói mun­kakörének ellátása alól. - Milyennek értékeli a TÁÉV tevé­kenységét a vállalati tanács új elnö­ke, Ádám Miklós? - Adatokkal is igazolható, hogy a vállalatnak anyagi gondjai nincse­nek, a munkaellátottság jó. Vannak hiányszakmák. Eredményesen zár­tunk, negyven egész kéttized millió forintos nyereséggel, ami az építői­parban jónak mondható. - Mi volt, ami kétségessé vált? - A versenyképességünk kérdője­­leződött meg. A vállalat átszervezé­sére, a költségek csökkentésére kel­lett volna határozott lépéseket tenni. Az igazgató részéről ezek elmarad­tak. Emiatt bizonytalanság kezdett eluralkodni. (Folytatás a 3. oldalon.) A csúcsforgalom nem káosz A Népújság április 19-i számában „Közlekedési káosz Szekszárdon” c. írásra reagálva megfogadom a szerző intelmét: nem magyarázok meg sem­mit. A cikkben felvetettek arra nem is érdemesek, többségük egyébként is az utak kezelőit érintik, akik, ha „gondolkodva” olyan ésszerű „megoldásokra" jutnának, amiket - a szerző elképzelése szerint - pénz nélkül végre is hajthat­nának, szerintem a Nobel-díj várományosai lehetnének. (Folytatás az 5. oldalon.)

Next