Tolnai Népújság, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-05 / 184. szám
1992. augusztus 5. VÁLLALKOZÁS - PIAC • •Üzletember lett az anyagbeszerző A bonyhádi Perczel utca vége felé áll egy nagy családi ház, melynek sarki része már évtizedek óta üzlet. Az volt a múltban is, s az ma is. Valaha Tellér István motor- és autóalkatrész kereskedő nagyszüleié volt a ház, s az idősebb korosztály a megmondhatója, micsoda jónevű kis kocsma volt itt a Helbich-féle üzlet. Később élelmiszerbolt lett belőle - amit kitűnő elhelyezkedése is indokolt - s aztán Windishhmann János fodrászüzleteként működött. Ezt rövid időre raktári funkció váltotta föl, mígnem az unoka, aki korábban a BONY anyagbeszerzője volt, nem adta a fejét üzleti tevékenységre. Társával, Pesti Bélával alkatrészboltot nyitottak. Ennek indoka az volt, hogy igen sokat kellett utazni motoralkatrészért. Úgy gondolták, az újrakezdési kölcsönnel elindulnak. Tellér István amúgy is a nagybátyja közelében nőtt föl, aki jóhírű autószerelő műhelyt tartott fönn. Ott téblábolt kisgyerekkora óta körülötte, ha csak tehette, bütykölt maga is, szerelt és javított. Mert a motorok, az autók világa vonzotta a leginkább. Végül csak kikötött ott, ahol a jelek szerint megállapodni látszik. A Perczel utcai sarki alkatrészbolt előtt sokszor állnak meg a fiatalok, aminek oka az ott látható csodamasinákban keresendő. Aki betér, az azzal a szemlélettel találkozik melyet az egyik tulajdonos eképp fogalmazott meg: „A kuncsaft örömmel távozzon tőlünk, s tudja: ez az a hely, ahol a gondjait megoldják." -szsór- A pult mögött Tellér István A segélyezés új módját keresik Munkanélküli vállalkozók? A mezőgazdaságban jelenleg 50-60 ezerre tehető a munkanélküliek száma, de az év végére elérheti akár a 160 ezret is. A jelenleg munkaviszonyban állók, ha megszűnik a munkaviszonyuk, a foglalkoztatási törvény alapján jogosultak lesznek a munkanélküli járadékra. Bajba azok a munkaviszonyban nem álló vállalkozók, egyéni gazdálkodók, kistermelők, a szövetkezeti törvény alapján majdan üzletrészhez jutók, valamint a kárpótlási törvény során kisparcellás földtulajdonosokká válók kerülnek majd, akik kiszorulnak a járadékrendszerből. ők, ha tönkremennek, ma még semmilyen ellátásra nem számíthatnak. Tervezi-e a mezőgazdasági tárca a munkanélküli járadékrenszer kiterjesztését a vállalkozói szférára is? - kérdeztük Keller Andrástól, a Földművelésügyi Minisztérium foglalkoztatáspolitikai főosztályának vezetőjétől. — Többféle megoldáson gondolkodunk. Az egyik elképzelésünk például, hogy a vállalkozók - mint saját munkáltatók - jövedelmük után fizessék be az 5 százalék munkaadói és az 1 százalék munkavállalói járulékot, de a minimálbért alapul véve, legkevesebb 480 forintot, így ha tönkremennek, ugyanolyan munkanélkülivé válnak, mint azok, akik munkaviszonyban álltak. — A munkaügyi tárca is kidolgozott egy javaslatot. Az miben tér el az önökétől? — Az ő elképzelésük egy biztosítási alapon működő, teljesen önfinanszírozó munkanélküli járadékrendszer állami támogatás nélkül. E koncepció szerint létrehoznának egy önkéntes Szolidaritási Alapot és a befizetésekből finanszíroznák a kifizetéseket. A teljes önfinanszírozás a mezőgazdaságban azt jelentené, hogy példul a minimálbér esetén nem 480 forintot, hanem annak kétszeresét, háromszorosát fizetné a vállalkozó, őszintén szólva, kétségeim vannak afelől, hogy ilyen alacsony jövedelemszint mellett, amely ma a mezőgazdaságot jellemzi, akadna-e olyan gazdálkodó, kistermelő, aki áldozna erre a célra havi 1000-1500 forintot. — Önnek személy szerint van egy olyan elképzelése is, amellyel - ha megvalósul - rögvest a népszerűtlenségi lista élén találhatja magát, holott a jószándék vezérelte, amikor az előterjesztést kidolgozta ... — Való igaz. Abból indultam ki, hogy a jövedelem nemcsak a munkaviszonyból származhat. Hadd mondjak egy példát: X-nek főállású munkaviszonyából származó jövedelme 250 ezer forint, egyéni vállalkozásból származó további jövedelme 120 ezer forint, ingatlanértékesítésből további 500 ezer forinthoz jutott, így egy évben a bevétele közel 1 millió forint volt. Időközben elvesztette az állását - kiesett 250 ezer forintra, járadékra lett jogosult, de több mint 600 ezer forint egyéb forrásból származó jövedelme még van, amely biztosítja a megélhetését. Nem igazán érzem az ő esetében a járadék jogosultságát. Ha a jövőben is biztosítani akarjuk a munkanélküliek létfenntartásához szükséges anyagi forrásokat, akkor szorító jellegű intézkedésekre van szükség. Ennek egyik módja lehet azoknak a kiszűrése az ellátottak köréből, akik egyéb jövedelemmel rendelkeznek, és nem igazán szorulnak rá a munkanélküli járadékra. — Hogyan lehetséges ez a szűrés? — Meg kellene határozni azt a munkaviszonyon kívüli jövedelemszintet, amelytől felfelé megszűnik az ellátási jogosultság. E körben persze csak azok jöhetnek szóba, akik egyéni jövedelembevallást készítenek. Hogy hol az a határ, amely fölött nem fizetnének járadékot, azt törvényben kellene kimondani. Aki ezt a határt túllépi, annak a folyósított járadékot kamatos kamattal kellene visszafizetnie a Szolidaritási Alapba. Mivel a munkanélküliek éves jövedelme utólag válik ismertté, választási lehetőséget kellene számukra biztosítani: a korlátozásra való tekintettel kérik-e a járadékot vagy sem. Ha igen, nyilatkozatot kellene tenni arról, hogy az ellátást és kamatait a folyósítástól az adóbevallásig történő időszakra visszafizetik, ha az önálló tevékenységből származó jövedelmük a jogszabályban meghatározott mértéket meghaladja. — Közben hogyan érvényesülne az adótitoktartás? — A társadalombiztosítási törvény lehetőségeihez hasonlóan a munkaügyi központ megkeresésére is tájékoztatást adhat az adóhatóság arról, hogy a munkanélküli járadékos jövedelme az adott - a parlament által törvényben rögzített - határt meghaladja-e vagy sem. • Mennyibe kerül most egy állástalan ellátása és az Ön által javasolt megoldással mekkora összeget kellene megtakarítani? — Egy munkanélküli ellátása évente 120 ezer forintba kerül. Feltételezhető, hogy tíz közül legalább egy rendelkezik egyéb jövedelemmel is. E javaslat elfogadása esetén a megtakarítás évente 10 ezer ember esetében 1,2 milliárd forint lenne. Az előterjesztések hamarosan a kormány elé kerülnek. Újvári Gizella Ferenczy Europress A siker titkai Partnere is szeretne szóhoz jutni... Tárgyalási trükk: ne tartson ellenfelei felfogásától és érveitől! Sőt: érdeklődéssel és udvariasan szóljon róluk. A legjobb fogás, ha kérdés-felelet formájában elemzi a lehetőségeket. Ezáltal időt és energiát is megtakarít. Nem lebecsülendő, hogy így az összes résztvevő számára világos lesz, ki milyen nézeteket vall. Egyúttal ellenőrizheti azt is, mennyire hat az ön érvelése és álláspontja. Jó tanács: hagyja, hadd segítsen önnek a másik kolléga! Ennek egyik módszere, hogy nem szakítja őt félbe, s annak sem vág a szavába, aki önt védőszárnyai alá veszi, mivel az illető kaparja ki az ön számára a gesztenyét. Ellenfeleit soha ne kezelje le, hanem tekintse mindig egyenrangú partnernek. Ne feledje: ők is szeretnének érvényesülni és szóhoz jutni. Ha van rá módjuk. Akkor is mondjon valami jót a másik érveiről és elgondolásáról, ha meg van róla győződve: nagy butaság és szemenszedett hazugság az egész. Angolos humorral és udvariassággal bizonyítsa be, legalább apró részletek erejéig, mennyire komolyan mérlegeli az ellenérveket! Ha ön vezeti a megbeszélést, ne csak az ön által kimagasló fontosságúnak tartott résztvevőket lássa el feljegyezéssel és egyéb dokumentumokkal. Ne csak rájuk nézzen, ha álláspontját fejtegeti! Jegyezze meg minden résztvevő nevét, s amikor asztalhoz ülnek, máris szólítsa őket a nevükön. Ne restellje megkérdezni a nevüket, ha bemutatkozáskor nem tudta megjegyezni. Ha rossz a memóriája, találjon ki valami támpontot, melynek segítségével rögzíteni tudja magában az illető nevét és arcát! (FEB) MEPUJSAG 5 A HÍRES Befektetési ajánlatokat várnak Az Ostwestfaleni Kereskedelmi és Iparkamara befektetési és privatizációs tanácskozást és tárgyalásokat szervez 1992. október 1-2-án Bielefeldben. A tanácskozáson a magyar gazdasági folyamatok ismertetése mellett a befektetési ajánlatot vivő, illetve a privatizációs folyamatban résztvevő magyar cégek ismertetik ajánlatukat, majd a német cégekkel kétoldalú megbeszélésekre kerül sor. Befektetési ajánlatokat az élelmiszerfeldolgozás, a textilipar, a ruházati ipar, az elektrotechnikai és a gépocsialkatrész-beszállítás területén várnak. Kereskedelmi napok belföldön Kaposváron „Az Alpoktól az Adriáig" nemzetközi kiállítást és vásárt rendeznek szeptember 2-6. között. „Az Alpok-Adriától a Kárpátokig" szlogennel kereskedelmi napokra kerül sor október 7-10. között Pécsett. További információ irodánkban. Ukrán exportőrök Felhívjuk az Ukrajnából történő beszállításokban érdekelt vállalkozások figyelmét, hogy a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma közzétette a magyar-ukrán kereskedelmi-gazdasági egyezmény indikatív listáján szereplő áruk ukrán exportőreinek jegyzékét. A lista irodánkban megtekinthető. Áruszállítások Albániába A Külkereskedelmi Tájékoztatóban közzétették azt a tiranai magyar külképviselettől származó információt, mely egy igényjegyzéket javasol áttekinteni az albániai exportra árut felajánló magyar cégeknek. Az igénylista a Kamarában hozzáférhető. Felhívás a Szakképzési Alap pályázatára Az Országos Képzési Tanács pályázatot hirdet a gyakorlati oktatással összefüggő beruházások, a szakképző iskolákban folyó gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére, a Szakképzési Alap támogatásával. A pályázati feltételek, a benyújtandó mellékleteket felsoroló ismertető a Kamaránál hozzáférhető. (Szekszárd, Arany J. u. 23-35). Jogszabályfigyelő 102/1992. (VI 19.) Korm. rendelet a külkereskedelmi tevékenységgel kapcsolatban a devizahatósággal szemben fennálló egyes kötelezettségekről szóló 47/1991. (III. 27.) Korm. rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 64. szám). Az új jogszabály az importszerződésekkel kapcsolatos különböző elszámolási és bejelentési kötelezettségeket ismerteti 6/1992. (MK 64.) MNB rendelkezés a pénzforgalomról szóló 3/1992. (MK 34.) MNB rendelkezés módosításáról (Magyar Közlöny 64. szám). Az adóhatóság, a vámhatóság, illetőleg a társadalombiztosítási szerv is közvetlenül eljuttathatja beszedési megbízásait a hátralékos bankszámláját vezető pénzintézethez. Vállalkozni akar? Jegyezze meg! A termékek „felöltöztetésétől” a reklámfogásokig Nyilván a vállalkozók is tudják - csak néha megfeledkeznek róla -, hogy nemcsak a belbecs, a külcsín is fontos. Lényeges tehát a termékek „öltözete", a kiszerelés, (adjusztálás) és a biztonságos szállítás megkövetelte csomagolás. Nekünk mindkettőben évtizedes elmaradással kell megküzdenünk,de új kisvállalkozások sora ért már el sikereket szépen kiszerelt, a fogyasztó számára kényelmesen szállítható termékkel. A csomagolásnak célra orientáltnak is kell lennie - tekintetbe véve, hogy a vevő előreláthatóan milyen szállítóeszközt vesz igénybe, s hogy a termék milyen „megpróbáltatásokon" megy át a fuvarozás során. Olyan fogyasztási cikkeknél, amelyeket zömmel idősek vagy kevéssé iskolázottak vesznek meg - akiknél tehát a használatbavétel problémát jelenthet - különösen fontos a helyszíni szerelés. Ehhez megfelelő szakértői gárda és szállítóeszköz-állomány kell, hogy az áru az előzetes megállapodás szerinti időre valóban a fogyasztóhoz érjen, s a megrendelőnek ne kelljen óraszám várnia a szállítmányt. Még az is fontos „marketing-tényező", hogy a helyszíni szerelők megnyerő külsejűek, udvariasak, és figyelmesek legyenek. Az eladással nem ér véget a marketing-tevékenység; az értékesítés segítéséhez hozzátartozik a további kapcsolattartás is a vevőkkel. Hasznos a már kialakult vevőkört időnként informálni arról, milyen kiegészítő berendezés vagy más hasonló cikk jelent meg, ehhez milyen kedvezményekkel (pl. régi készülék cseréjekor árbeszámítás, stb.) juthat hozzá. Elég költséges az efféle kapcsolattartás, de a vevőkör megtartásának hosszú távon kifizetődő eszköze. A reklám egyérteműen a marketingtevékenység legismertebb eleme. A piacgazdaságra való áttérés kezdeti szakaszában a reklámozás a korábbiak sokszorosára nőtt, de még messze vagyunk attól, hogy a nálunk alkalmazott reklámot sikeresnek, célirányosnak minősíthessük. A szakirodalom a termékek iránti figyelem felkeltésének három alaptípusát különbözteti meg: — halláson keresztül (auditív módon) - pl. rádióhirdetésekkel, — írásban - ennek számos változata van, — képi megjelenítéssel, pl. tévé-hirdetésekkel. A három forma kombinálható, sőt jól megtervezve egymásra is építhető. A megfelelő forma és tartalom megválasztásában mindig a célzott fogyasztói réteg a döntő. Ez határozza meg, hogy a reklám mikor hangozzék el vagy legyen látható; pl. hogy rádió esetében munkába menet és jövet, tévénél fő műsoridőben, stb. A reklámkiadások tervezésekor számításba kell venni, hogy csak a periodikusan ismételt, lehetőleg azonos időpontban megjelenített reklám igazán hatásos. Kivált, ha találunk egy-egy olyan sajátos elemet, ami megragadja a figyelmet, s ha ügyelünk egyebek között az aláfestő zenére, a rövidségre, de még a hangra is, amely a reklámszöveget mondja ... Az írásos reklám körébe tartozik a plakát, a röpcédula (ezt a potenciális vevők levélszekrényébe rakják vagy autók szélvédőjére tűzik), ami főleg az új vállalkozás bemutatkozásakor szükséges, jelezve, hogy hol van és mit árul. A „reklámügyileg" fejlett országokban sűrűn alkalmazzák a postán küldött ismertetőket (direct mail), a névre szóló ajánlattételeket. Nálunk ez még nem igazán sikeres - kevés az előélete és a hitele. A direct mail akkor igazán hatásos, ha először kisebb réteget céloz meg, s az ajánlattételt követően 8-14 napon belül a vállalkozó személyes megbízottja - ügynöke - is megkeresi a leendő vevőt, kiegészítő ismertetőkkel, esetleg céginformációkkal és több változatban is rögzített szállítási szerződés-tervezetekkel. Az üzleti életben is igaz a régi mondás, hogy „apró ajándékok erősítik a barátságot". A már megszerzett üzlettársaknak szóló, nem túl értékes, de praktikus és az eladó cég nevével, márkajelével ellátott ajándék olyan „szuvenír", amely szinte önmaga folyamatosan megújítja, frissen tartja a kapcsolatokat. Ny é Ferenczy Europress