Tolnai Népújság, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-12 / 135. szám
1993. június 12., szombat .Titkos záradékkal készült?” A pótköltségvetés természetrajza Pártharcok kereszttüzébe került, azaz kikerült a szakszerű, szenvedélymentes megítélés köréből a pótköltségvetés. Pedig benyújtásának aktusa egyáltalán nem szokatlan a parlamentáris demokráciák világában és történetében. A demokráciának ez a formája ugyanis éppen azoknak a polgári törekvéseknek az eredménye, hogy a választók - képviselőik révén - végre beleszólhassanak abba, mekkora legyen az adóterhük, mire költse a hatalom ezeket a bevételeket, s egyáltalán: milyen legyen az állam tevékenysége, kiadásainak és bevételeinek nagysága, összetétele. Ezért a mindenkori kormányok iránti parlamenti bizalom próbája, hogy a törvényhozás megszavazza-e a költségvetést vagy sem. Ebben egyébként nem kizárólag az játszik szerepet, hogy milyen a költségvetés minősége. A parlamenti tárgyalás gyakran inkább alkalom arra, hogy a költségvetés „ürügyén" vagy kapcsán a kormányt leszavazó többség alakuljon ki. A pótköltségvetéshez nem szívesen folyamodnak a kormányok és a pénzügyminiszterek, mert óhatatlanul fölvetődik, hogy az eredeti költségvetés elkészítésekor hiba történt. Valóban, a mindenki által érzékelhetően rendkívüli, a költségvetés összeállítói által előre nem látható nagy horderejű, a bevételeket vagy a kiadásokat kedvezőtlenül érintő események (háború, polgárháború, természeti katasztrófa, a fő exportpiac összeomlása, stb.) indokolhatják a pótköltségvetést. Ilyen történések hiányában a pénzügyminisztériumi apparátust vádolják hozzá nem értéssel vagy a kormányt marasztalják el, mondván, hogy taktikai okokból rózsásabb képet festett a valóságosnál a rendes költségvetés elfogadásakor. Meggyőződéssel állítható, hogy a Pénzügyminisztérium szakértelme megfelelő. Föltételezhető viszont, hogy - mint a múlt évtizedekben annyiszor - a vágy volt a szülője a gondolatnak. S az eredeti költségvetés (amelynek hiánya mintegy 17 százalékkal) a pénzügyi berkekben szállóigének számító „IMM" záradékkal készült, ami annyit tesz, hogy „Isten Majd Megsegít .. ."De komolyra fordítva a szót: a kormány valójában a pótköltségvetéssel és a körülötte kitört viharral fizet az állam szerepét megváltoztató mélyreható reform halogatásáért. Maga a pótköltségvetés - az eredetivel összevetve - számos pozitív vonást mutathat föl. A fogyasztókra háruló terhek növelése, amit persze sokan keserű szájízzel fogadnak, némileg tehermentesíti a megtakarítókat, a befektetőket. Magánberuházást élénkít, növekedést serkent, bővíti a foglalkoztatási lehetőségeket. A deficit mögött meghúzódó kiadások fogyasztási jellegű szociális kiadásokból infrastruktruális kiadásokká változnak, ami megteremti a bel- és külföldi magánberuházások szükséges kereteit, közvetve-közvetlenül tehát élénkíti a gazdaságot. A szociális jellegű támogatások esetében az állampolgári jogosultságot a rászorultság elve váltja föl. S noha ezt is sokan ellenérzéssel fogadják, tagadhatatlan erénye az elgondolásnak: megszünteti azt a visszatetsző gyakorlatot, hogy az ingyenes szolgáltatásokat és pótlékokat a jómódúak és a szegények egyaránt élvezhetik. Bácskai Tamás Ferenczy-Europress Kiskereskedelem, idegenforgalom A KSH Tolna Megyei Igazgatósága tájékoztatója szerint a megye kiskereskedelmi forgalma az év első három hónapjában 8,0 milliárd forint volt, folyóáron 18,5%-kal több, mint egy évvel korábban. A forgalom 86,6%-át a bolti kiskereskedelem tette ki, 13,4%-át a vendéglátóhelyek bevételei adták. A kiskereskedelmi árszínvonal országosan 24,1%-kal volt magasabb, mint az előző év első negyedében. Ha az árváltozások hatását is kiszűrjük, a megyei forgalom nagyságrendje 4,5%-kal elmaradt az 1992. I. negyedévitől. A megye kereskedelmi szálláshelyein 5596 vendég 13508 vendégéjszakát töltött el, a vendégek száma 32, a vendégéjszakáké 28,6%-kal több volt, mint az előző év I. negyedévében. f GAZDASÁG «ÚJSÁG 5 Modern füstfaragók •A kéményseprő köteles szolgáltatni Egyesek szerint a XV. század elején Olaszországban kezdték a kéményeket söpörni, s mivel a füstfaragók (akkor még így hívták őket) sokáig nem alkottak céhet, e foglalkozás az úgynevezett „szabadművészetek" közé tartozott. A vándor kéményseprők, hogy megélhetésüket biztosítsák, jóformán egész Európát bebarangolva fűszereket, déligyümölcsöt, piperecikkeket árusítottak és csereberéltek. Azóta sokat változott a világ és vele együtt a kéményseprők élete is. Erről beszélgettünk Huszár Tiborral, a Kamin Tüzeléstechnikai Kft. igazgatójával. — Mit jelent a „kamin" szó a nevük elején? — Németül kéményt jelent, de nem volt igazán szerencsés a névválasztásunk, mert a cégbíróság nem jegyezte be, mivel az ország majd minden megyéjében ezt a nevet választották. Úgy, hogy hamarosan módosítunk. — Mikor alakultak kft.-vé? — A múlt évben történt a változás, 77 tulajdonossal alakult meg a kft., 38,5 milliós törzstőkével, melynek 52 százaléka a megyei önkormányzaté. — Hány kéményseprőt foglalkoztatnak? — Kétszázezer kéménynek lettünk a gazdái. Az öt kirendeltségünkön összesen 20 kéményseprőt alkalmazunk. Ez elég alacsony létszám, szívesen foglalkoztatnánk többet, de a szakma presztízse oly módon visszaesett, hogy kevesen és rövid időre jönnek csak hozzánk. Tavaly 80 százalékos volt a fluktuáció. Az ok egyszerű, az egykor irigyelt fizetések mára szerények lettek. Ugyanakkor erkölcsi bizonyítvány is kell a szakmához, hiszen pénzzel is kell bánni. Ősztől szeretnénk változtatni ezen, a Baranya megyeiekkel közösen szakmunkás tanfolyamot indítunk. Szeretném a béreket is rendezni és kötetlenebb munkabeosztást kínálni a kéményseprőknek, így idővel kialakulnának a mesterkörzetek, a kéményseprő, mint a szakma mestere látná el feladatát az adott területen, ahol ismerik és probléma esetén hozzá fordulnak. — Az utóbbi években mennyire változott meg a kéményseprők munkája? — A falvakban minden maradt a régiben, hiszen a padlástérre ugyanúgy fel kell menni a lerakodott kormot kitisztítani. Mindezt a rendelet szerint évente kétszer. „A lakosság köteles tűrni, a kéményseprő köteles szolgáltatni" - így írják elő. Sajnos elég gyakori, hogy az emberek még tűrni sem akarják a munkánkat, pedig a díjat akkor is ki kell fizetni, ami 100 forint félévenként, még ha a kémény közelébe sem engedik a kéményseprőt. Sok a behajthatatlan követelésünk, pedig Baranyában ez a díj 146 forint és van olyan megye, ahol 216 forintot kell fizetni. Előfordul konfliktus még a kémények megítélésében is. Az úgynevezett „tartalék kéményeket" évente egyszer kötelező ellenőriztetni. Sokan az üzemen kívüli kéményeket nem akarják számon tartani, pedig ha nincs lefalazva a tisztítóajtó és a kürtcső csatlakozója, akkor tartalék kéményként kell bejegyezni. — A konfliktust talán az okozza, hogy a lakosság úgy érzi: egy újabb adóval, a kémény adóval sújtják. — Ez szolgáltatás, amely évente 200 forintba kerül. Talán megér ennyit a nyugalom, a biztonság, hiszen évente 5-6 ember hal meg csak azért, mert valami apró hiba miatt a kémény eldugult. A gázkéményeket másként kell vizsgálni, még az idén szeretnénk kidolgozni egy új technológiát, amelynek segítségével üzem közben tudnánk ellenőrizni a huzat megszakítón a füstgáz visszaáramlását. A magyar szabvány ezidáig ezt nem tette kötelezővé. — Hány embert foglalkoztat a kft.? .. — Összesen 53-an dolgozunk a megyében. A többség a tüzeléstechnikai szolgáltatásban, emellett olajkályhák és tűzoltóberendezések javítását is vállaljuk. Kéményhez kapcsolódó betonelemeket, ajtókat is kínálunk. Az összes új technológiát, így a Schiedelt is gyártjuk. Igyekszünk úgy változtatni a munkánkon, ahogy a kor és az igények megkövetelik. Mauthner f f valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 136,88 138,8 ausztrál dollár 60,35 61,59 belga frank (100) 266,51 271,17 dán korona 1433 1439 finn márka 16,19 1639 francia frank 16,29 1637 görög drachma (100) 40,17 41,01 holland forint 48,84 49,70 ír font 133,46 136,06 japán yen (100) 84,08 85,28 kanadai dollár 69,52 70,92 kuvaiti dinár 296,45 301,95 német márka 54,79 55,75 norvég korona 12,95 13,19 olasz líra (1000) 60,08 6136 osztrák schilling (100) 779,04 792,64 portugál escudo (100) 57,81 58,91 spanyol peseta (100) 7139 72,91 svájci frank 61,10 62,18 svéd korona 1230 12,56 USA dollár 89,28 90,84 ECU (közös piac) 107,03 108,99 Döntött a kormány Mérséklik az aszálykárokat A kormány döntött az aszálykárok mérséklését és az agrárágazat likviditási helyzetének javítását szolgáló intézkedésekről. Az ágazat nehéz helyzetét 1993-ban is tovább súlyosbította a krónikus csapadékhiány. Jelentős mennyiségű, országos kiterjedésű eső utoljára tavaly októberben volt. Emiatt helyenként még a csírázáshoz és a kelést követő fejlődési szakaszhoz sem elegendő a föld nedvességtartalma. Ha a csapadékhiány és a 25-28 fokos hőmérséklet tovább folytatódik, a szántóföldi kultúrák komoly hozamcsökkenésére kell számítani. A várható aszálykárok megelőzése, illetve enyhítése érdekében, valamint az egyre növekvő jövedelmezőségi és likviditási gondok csökkentésére a kormány hozzájárult, hogy az öntözővizet felhasználó gazdálkodók vízszolgáltatási díjának egy részét a költségvetés megtérítse. Döntöttek az első félévi földadó fizetési kötelezettség időpontjának 1993. augusztus 15-ről november 15-re halasztásáról. Ez lehetővé teszi, hogy a földhasználók esetleges aszálykáraik után igénybe vehessék a földadóról szóló törvényben biztosított kedvezményeket. A kormány határozott arról is, hogy az őszi mezőgazdasági munkákhoz felvett hitelek után a tavalyival azonos módon az agrárgazdálkodók 10% pont kamattámogatást kaphatnak. Azok a gazdálkodók, akik aszálykárosnak minősülnek, utólagos elszámolással további 10% pont kamattámogatásban is részesülhetnek. Az idei őszi búza és az őszi árpa vetésének anyagköltségeire felvett éven belüli lejáratú - hektáronként legfeljebb 10 ezer forint - hitelösszeg 70%-ára az állam garanciát is vállal. Hektáronként 1500,- Ft közvetlen állami támogatást biztosítanak az őszi vetésű gabonafélék vetéséhez vásárolt minőségi vetőmag, műtrágya, növényvédő és gyomirtó szer, valamint gázolaj után. A kabinet felkérte a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy az 1990. évi aszálykárok rendezését szolgáló célhiteltartozások további egy évvel történő meghosszabbításához a kereskedelmi bankok részére a szükséges keretet biztosítsa. Utasította a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztert, hogy az elmaradott térségekben mezőgazdasági földhasznosítást elősegítő támogatásra irányuló pályázati felhívást a lehető legrövidebb időn belül adja ki. A gázolajárak jelentős növekedése nehéz helyzetbe hozta az energiaigényes ágazatokat. Ezért a kormány a mezőgazdasági művelés alatt álló terület használatához kötődő, művelési áganként maximált gázolajmennyiségre érvényesíthető jelenlegi 7,40,Ft/literes támogatást 11,20,Ft/literre emelte. Hogyan privatizálnak a németek? A túléléshez: csendes likvidálás Sok konfliktus forrása hazánkban a privatizáció. Hogyan csinálják Németországban, ahol már a folyamat vége felé járnak? Az állami vállalatok magánkézbe adásának ottani tapasztalatairól lesz szó alább, és lapunk jövő heti számaiban. Legelőbb az ottani vagyonügynökség egyik kommunikációs munkatársát, Irene Liebau-t szólaltatjuk meg. Az ottani vagyonügynökség - Treuhandstalt - nevében benne van: „hűséges kéz", így adódott az első kérdés: — Kihez hűséges a Treuhand? — Nehéz ezt megmondani, hiszen mindenki nagy várakozással figyeli a munkánkat. Ennek aztán az a vége, hogy a lakosság minden rétegéből kritikus szemmel nézik a tevékenységünket, több a bírálat, mint a dicséret. — Miféle kritikákkal illetik Önöket? — Keleten azt kifogásolják, hogy megszüntetjük a munkahelyeket. Sajnos, sokan nem látják, hogy a történelemben egyszer lezajló gazdasági átalakító folyamatot próbáljuk levezényelni. Nyugatról pedig azért ér bennünket kritika, mert mindez nagyon sokba kerül. — Önöknél több pénz fordítható e folyamatra, mint nálunk, mégis vannak feszültségek. — A privatizáció előtti időszak a legbizonytalanabb fázis, amíg eldől: mi lesz a gyárral? Azonban nálunk ledolgoztak olyan technikákat, amely kevésbé teszi fájdalmassá a folyamatot, mint másutt. — Melyek ezek? — Az úgynevezett csendes likvidálásra gondolok. Míg a régi tartományokban csődeljárások vannak, keleten egy hosszabb folyamat végén szüntetjük meg a gyárakat. Miután a tulajdonos, a vagyonügynökség határozatot hoz arról, hogy likvidálni kell a vállalatot, többlépcsős vizsgálatnak vetik azt alá, és ezután döntenek a csendes likvidálásról. Kirendelnek egy likvidátort, - kizárólag az erre bejegyzett ügyvédek közül - aki azt a feladatot kapja, hogy a gyár minél nagyobb részét mentse meg. Ez többnyire a munkahelyek harmadát jelenti. A folyamat két-három évig is eltart, pontosan azért, hogy a cég levegőhöz jusson, és bizonyíthassa, hogy életképes. Eközben a vagyonügynökség nemcsak szakmailag, anyagilag is támogatja. Úgy számolunk, hogy a privatizáció befejezéséig mintegy kétszázötven milliárd márkával támogatjuk a folymatot. Az ilyen csendes likvidálásnál rengeteg fantáziára van szükség. Nemegyszer fantasztikus az eredmény: a hűtőszekrénygyártásban például egy ilyen csendes likvidálás során került sor a környezetvédő gépek gyártásának beindítására. A privatizáció során nagy pénzek forognak. A vagyonügynökség dolgozóit próbálják-e megkörnyékezni ? — Valóban, ahol ilyen nagy összegekről van szó, ott a bűnözés is megjelenik és ezért sokfajta biztosítékot kellett beépíteni. Van egy jogi szakemberünk - korábban ügyészként dolgozott - aki, ha felmerül a visszaélés gyanúja, vizsgálatot indít, és ha szükségesnek látja, átadja az anyagot az ügyészségnek. Sajnos, egy friss példával is szolgálhatok, az egyik munkatársunkról tudták, hogy nagyobb összeg átvételére készül, sikerült úgy rendezni a dolgot, hogy tetten érjék, amikor átvette a pénzt. Szerencsére ez a fajta visszaélés nagyon ritka. A kollégáink, igaz, sokat is dolgoznak, de jól meg vannak fizetve. — Mint a médiákkal foglalkozó szakember, hogy látja: egy hivatal hogyan tud jó képet kialakítani magáról? — Nem az a fontos, hogy tekintélyünk legyen, hanem hogy megértessük a folyamatot. Nagy az információéhség, a gazdaságpolitikai kérdéseket kevesen értik meg, nekünk kell segítenünk, hogy megmagyarázzuk az embereknek, miről is van szó. Szerintem a legfontosabb a nyitottság. Nem szabad ködösíteni, ugyanakkor figyelembe kell venni kinek-kinek a gazdasági érdekeit, illetve személyiségi jogait. Hangyái Irene Liebau