Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-17 / 165. szám

1993. július 17., szombat Napi 12 ezer láda sör­változások előtt a Pannónia Sörgyár A szekszárdi kirendeltség a legnagyobb (Folytatás az 1. oldalról.)­­ Már régóta folyik a találga­tás, hogy mi lesz a Pannónia Sörgyárral. Több kérővel is „hírbe hozták" már a gyárat, van-e újabb fejlemény ez ügyben? — Mivel a tárgyalások az ÁVÜ-n keresztül folynak, még hivatalos állásfoglalást nem kaptunk. Annyit azon­ban tudok, hogy a jó hírű osztrák Ottakringer Sörgyár mutatott eddig olyan komoly szándékot, hogy az ÁVÜ-vel folytatott tárgyalásaikat talán hamarosan tett is követi, amennyiben meg tudnak a fel­tételekben egyezni. Dr. Engel­bert Wenskheim elnök-igaz­gató külön repülővel érkezett Pécsre, ahol tájékozódott a gyárról. Szóba került egy új palackozó kialakítása és a Schweps üdítőital gyártása is. Úgy tudom, hamarosan ide Szekszárdra is ellátogat. — Ha Wenskheim úr ide láto­gat, milyen benyomásokat sze­rezhet majd? — A szekszárdi kirendelt­ség a legnagyobb a Pannónia Sörgyár területén és a munka­feltételeink, a gépeink is a leg­jobbak közé sorolhatók. Szek­­szárdon a sör palackozása mellett, a Pepsi és a Gyöngy üdítők teljes gyártási folya­mata is itt zajlik. — Milyen fajta sört palackoz­nak Szekszárdon? — A Szalon sört, mint saját terméket és a Gilde-t. Egész évben folyamatos leterheltsé­günk van, így a nálunk dol­gozó 170 embert télen-nyáron egyformán tudjuk foglalkoz­tatni. Kánikulában, ha na­gyobb megrendelésre van igény, akkor két palackozó gmk-nk, a törvényes munka­időn kívül besegít. — Mekkora az üzem napi ka­pacitása? — Naponta 10-12 ezer láda sört palackozunk és 3 ezer láda üdítőt. A beosztottak 70 százaléka betanított mun­kásnő, de a fizikai munkát fér­fiak végzik. A fuvarozást pe­dig megbízás alapján, fuvaro­sokkal teljesítjük. Az itt palac­kozott sört a megye boltjaiba és a nagykereskedőknek szál­lítjuk, de megyén kívül is van megrendelésünk. — Mekkora a kirendeltség éves forgalma? — Ezt így külön nem tart­juk számon, egy kalapba megy. Azt tudom megmon­dani, hogy a sörgyár éves for­galma mekkora: évi egy­millió hektoliter sör, az évi forgal­munk pedig 3 milliárd forint, amit a pécsi, a bajai, a kalocsai, a fonyódi, a szigetvári és a szekszárdi kirendeltségek együtt produkálnak. — Ön szereti a sört? — Alkalmanként igen, az egészen friss Szalon sör tük­rös, világos és stabil, kemény hab van a pohár tetején. — Említette a Pepsi colát is. Mi a titka a „pepsi íznek”? — A receptet nem tudom, mert a koncentrátumot magá­tól a Pepsi cégtől kapjuk ké­szen, de hogy ez az íz sohase okozzon csalódást és mindig ugyanaz maradjon, amit a vá­sárló keres, arról a Pepsi gon­doskodik azzal, hogy havonta kell mintát küldenünk. A víz minőségét és a kész italt vizs­gálják, de nemcsak a bekül­dött minták alapján, hanem még a boltokból is kérnek el­lenőrzésre italt. Úgy gondo­lom ez az abszolút fogyasztó­­védelem. Mauthner Fotó: Degré Kálmán Lászlóné A Phare-Accord pályázatai Nyíri Lajos, az OMFB el­nökhelyettese tájékoztatása szerint, az 1991. októberében meghirdetett Accord kutatási­fejlesztési program felhívá­sára július 5-éig 653 pályázat érkezett be, ebből 245-öt fo­gadtak el. Az 1994 végéig be­érkező munkák megvalósítá­sát az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság a Phare se­gélykeretből 7,7 millió ECU- vel támogatja. Az Accord program három kiemelt tevé­kenységi körre irányul. A nemzetközi kutatásokban résztvevő 60 pályázatot 3,5 millió ECU-vel támogatják. A munkák 65 százalékát kutató­­intézetek küldték be, 25 száza­lékát egyetemek és csak 10 százalékát a különböző válla­latok. A legtöbb a technológia, a biofizika, a biokémia és a bi­ológia tudomány területéről érkezett. A Mobilitás alprogram fel­hívására 273 kutató és tudós adta be jelentkezését, ebből 171-et fogadott el a bírálóbi­zottság. A hazai és EK-orszá­­gokban történő képzésükre és ösztöndíjra 1,2 millió ECU-t fordít az OMFB. A harmadik az Infrastruk­túra fejlesztése elnevezésű program. Ennek keretében 14 hazai kutató és fejlesztő szer­vezet műszerek és berendezé­sek beszerzésére 3 millió ECU értékben nyert támogatást. Az Accord programra beér­kező pályázatokat a regionális megoszlás alapján is tanul­mányozták. Eszerint Buda­pestről több munka érkezett, mint vidékről. A közös kuta­tási és fejlesztési projektre kapták a legkevesebb vidéki pályázatot, mégis a jóváha­gyási arány nagyobb a vidéki pályázóknál. A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 140,64 143,44 ausztrál dollár 64,52 65,76 belga frank (100) 266,25 270,91 dán korona 14,09 14,35 finn márka 16,26 16,66 francia frank 16,08 16,36 görög drachma (100) 40,16 41,00 holland forint 48,78 49,64 ír font 132,31 134,91 japán yen (100) 87,84 89,04 kanadai dollár 73,88 75,28 kuvaiti dinár 313,75 319,25 német márka 54,94 55,90 norvég korona 12,88 13,12 olasz líra (1000) 59,24 60,52 osztrák schilling (100) 781,23 794,83 portugál escudo (100) 56,60 57,70 spanyol peseta (100) 69,94 71,46 svájci frank 62,45 63,53 svéd korona 11,79 12,05 USA dollár 94,74 96,30 ECU (közös piac) 107,00 108,96 Országos szövetség Országos szövetséget alakí­tottak a járműalkatrész-gyár­tásban érintett cégek, vállal­kozások - jelentette be Jüttner András, a szövetség elnöke. Az érdekképviseleti felada­tokat is ellátó szervezet kü­lönböző szolgáltatásokkal kí­vánja segíteni tagjait, minde­nek előtt, hogy az iparágban dolgozó vállalkozások bekap­csolódhassanak a hazai autó­gyártásba. A piacnak ma már új szereplői vannak, s jelenleg csaknem 160 cég foglalkozik alkatrész részegység gyártá­sával. A szövetség feladatá­nak tekinti a műszaki színvo­nal emelését. A jelenleg 30 ta­got számláló szövetség létre­hozását a Suzuki gyár kezde­ményezte, amely pártoló tagja a szervezetnek. GAZDASÁG A kormány tárgyalta A kárpótlás helyzete A kárpótlási hivatalok 1993. július elejéig mintegy 830 ezer kérelmet bíráltak el és 64 mil­liárd forint címletértékű kár­pótlási jegyet bocsátottak ki. Készpénzben, költségvetési forrásból eddig nem jelentős, 500 millió forint alatti a kifize­tett kárpótlás. Az igények elbírálása és ez­által a földárverések lebonyo­lítása az eredeti elképzelések­hez képest elhúzódott. Jelen­leg a kérelmek több, mint fe­lénél van jogerős határozat és a kárpótlási hivatal szerint ez év végére az igények döntő részét elbírálják. A kárpótlási jegy végső fel­­használására eddig minimális mértékben került sor. Állami vagyon megvételéhez mint­egy 5 milliárd forint értékű je­gyet használtak fel. A jegyek forgalmának meghatározó része a tőzsdén kívüli kereskedelemben zajlik. A politikai és vagyoni kár­pótlás során címletértéken kö­rülbelül 150 milliárd forint kárpótlási jegy kiadása, to­vábbá 1993-ban 9 milliárd fo­rint járadékjellegű, illetve egyszeri kifizetés várható. A kárpótlási jegyekkel szembeni privatizációs kínálat során a kamattal növelt névértéket kell alapul venni, amely 220 milliárd forintra becsülhető. A 220 milliárd forintos vár­ható kárpótlási jegytömeg mi­att a megfelelő privatizációs kínálat mielőbbi megterem­tése nemcsak azért fontos, mert enélkül a kárpótlási jegy elértéktelenedik, hanem azért is, mert az állami vagyon az idővel és az inflációval nem fel, hanem leértékelődik. Eddigi tapasztalatok alap­ján a megfelelő minőségű kí­nálat kialakítása a legnagyobb gond. A kárpótlási jegytö­meggel szemben az ÁVÜ egyedül nem képes megfelelő kínálatot szembeállítani, ezért az összehangolt fellépés, az együttműködés a két vagyon­kezelő szervezet között elen­gedhetetlen. Ezért a kormány felkérte az ÁVÜ-t és az ÁV Rt.-t, hogy ismételten tekint­sék át a különböző kötelezett­ségek, tervek alapján lekötött vagyont és készítsenek össze­hangolt programot, ütemezést a kárpótlási jeggyel szembeál­lítható megfelelő mennyiségű és minőségű privatizációs kí­nálatra. A kárpótlási törvény terve­zett módosításával a kabinet biztosítja a kárpótlási jegyek egységes kamatozását 1994 végéig, a befektetési alapokról szóló törvény tervezett módo­sításával pedig lehetővé teszi, hogy az alapok kárpótlási je­gyeket tarthassanak portfolió­jukban. Az 1993-as iparpolitikai feladatokról A kormány elfogadta az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium 1993-ra kidolgozott munkatervét és utasította a tárcák vezetőit, hogy a hatás­körükbe utalt feladatokat ha­táridőre végezzék el. A leg­fontosabb feladat a privatizá­ciós kínálat bővítése, a szak­mai privatizációs programok kidolgozása, az ipar szerke­zetváltásának elősegítése a háttérintézmények kiépítésé­vel és a fejlesztési eszközök, segélyek felhasználásának ha­tékonyabbá tételével, továbbá az ipari válságkezelés és reor­ganizáció megvalósítása, va­lamint a hazai ipar és munka­erőpiac védelme az EK szabá­lyaival összhangban (pl. ál­lami megrendelések kódexe, antidömping intézkedések kidolgozása). «ÚJSÁG 5 Betéti kamatok és infláció A hosszúlejáratú megtakarításoké a jelen Sok ismerősöm kérdezi, ki értetlenül, ki elégedetlenül, vajon milyen összefüggés van a kamatlábak nagysága és az általános fogyasztói árszínvo­nal alakulása között? Zöldségkereskedőnek és orvosnak, magántisztviselő­nek és iparosnak ez a kérdés azért jut éppen most­­ az eszébe, mert a rövid lejáratú, az egy esztendőnél rövidebb időre elhelyezett takarék- il­letve bankbetétek kamata ala­posan leszorult, miközben az infláció éves mértéke a kamat­lábakénál kisebb mértékben csökkent. Ez azt jelenti, hogy amíg 1991-ben és 1992. egy részé­ben is a rövidlejáratú betéti kamatláb kisebb az inflációs rátával, vagy egy százalékkal meg is haladta azt, addig most a betéti kamatláb kisebb az inflációs rátánál. Amíg koráb­ban volt némi, a szakmában „pozitív reálkamat"-nak ne­vezett jövedelme a betétesnek, most „negatív reálkamat"-nak nevezhető vesztesége van: a pénze kisebb arányban gyara­podik, mint ahogyan az árak, díjak emelkednek. Érdekes az, hogy a negatív reálkamat ellenére is nőnek a megtakarítások. Ha nem nőnének, akkor a bankoknak, jegybankoknak újra kellene gondolniuk a ka­matpolitikájukat. Mi ennek a furcsa, látszólag ésszerűtlen takarékoskodásnak az oka? A szakemberek szerint azért nő­nek a megtakarítások, mert az élet sok, korábban biztosnak tekintett eleme bizonytalanná vált: a munkahely, esetleg a lakás, a jövőbeni nyugdíj reá­lértéke, az egészségügyi, okta­tási szolgáltatások ingyenes­sége. Ezért takarékoskodni kell, előre kell gondoskodni a jövőről. De a takarékoskodásnak nem biztos, hogy a bankbetét a leghasznosabb módja. Korszerűbb, ésszerűbb formának látszanak a hosszú­távú megtakarítások: az élet­­biztosítás, a nyugdíjbiztosítás, vagy az egészségbiztosítás ki­egészítése önkéntes alapon, ál­lami vagy vállalati hosszúlejá­ratú kötvények vétele, talán még a részvényvásárlás is. A rövidlejáratú negatív be­téti kamatok hatására átren­deződik a megtakarítások összetétele: a pozitív reálho­zamú hosszúlejáratú befekte­tések nőnek, különösen azok, amelyeket kockázatmentes­nek tekintenek a befektetők. Ilyenek például az államköt­vények, de várhatóan élén­külnek majd az egyéb - már említett - befektetések is. Ám a rövidlejáratú betétek - amelyekhez gyorsan, kön­­­nyen hozzá lehet jutni - a ne­gatív reálkamatok ellenére is az emberek megtakarításainak jelentős hányadát alkotják majd. Ez ma még elkerülhetetlen a családi pénzgazdálkodásban. Bácskai Tamás Ferenczy Europress Néhány bank lakosság részére nyújtott betét- és hitellehetőségei OTP Bank Rt. Könyves betétek: Éves kamat (%) bruttó nettó Kamatozó betétek: Látra szóló 5,00 5,00 1 évre lekötött 15,625 12,50 1 éven belüli felvétel esetén 0,5 Takaréklevél-betétek: 1 éven túl 16,25 13,00 2 éven túl 16,875 13,50 3 éven túl 17,50 14,00 Prémium 3 éven túl 1,00 1,00 1 éven belüli felvétel esetén 0,5 Nyereménybetétek: Gépkocsinyeremény 10,00 8,00 Lakásnyeremény 10,00 8,00 Pénznyeremény 6,00 6,00 Számlabetétek: Lakáscélú betétek: (nem lakáscélú felhasználás esetén) 1­5 év 16,00 12,80 5 éven túl 19,00 15,20 (lakáscélú felhasználás esetén) 1-5 év 16,00 16,00 5 éven túl 19,00 19,00 Nyugdíj-előtakarékossági betétek: 1-2 év 16,25 13,00 2-3 év 16,875 13,50 3-10 év 17,50 14,00 10 év után + 1% prémium Lakossági folyószámlabetét: Lekötés nélkül 5,00 5,00 1 hónapos lekötés 10,00 8,00 3 hónapos lekötés 12,50 10,00 6 hónapos lekötés 13,75 11,00 12 hónapos lekötés 16,25 13,00 Egyéb betétek: Gyámhatósági betétek 19,00 19,00 KST-betét 7,00 7,00 Gépkocsiletét 1 éven túl 15,625 12,50 Lakossági hitelek: Személyi hitel 25,00 Áruvásárlási hitel 25,00 Opel, Suzuki szgk. vásárlási hitel 24,00 (+ 3% kezelési költség) Folyószámlahitel 22,00 kezelési költség 2,00 A számla fedezetlensége esetén 30,00 Lakáshitelek: Támogatott lakáshitel 28,00 kezelési költség 1,00 Piaci kamatozású 29,00 kezelési költség 3,00 Régi lakáshitel 28,00

Next