Tolnai Népújság, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-21 / 194. szám

4 »ÚJSÁG Báli István elköszönt az önkormányzattól A törvényesség éber őrei hajnalig vitatkoznak - a semmin Hogy a tolnai városháza pénzügyi osztályvezetője, Báli István miért változtatott munkahelyet, azt legcélsze­rűbb tőle megkérdezni. Szava­iból az vehető ki, hogy az ap­parátus keményen dolgozik a döntések előkészítésén, a képviselő-testület meg cse­megézik a kész anyagokban, részekre szedi azt, aztán al­kotó elemeiből kreál valamit, ami általában az eredeti terve­zetnél silányabbra sikeredik. Egyesek a törvényesség éber őreinek tartják magukat, s ké­pesek hajnalig vitatkozni­­ a semmin. Mert a végeredmény többnyire vagy nem sokat ér, vagy nincs is. Most a szekszárdi főiskola gazdasági vezetője Báli István. Azt mondja, hogy Tolnáról való elköszönésének két oka volt. Egyik, hogy az a testület (illetve annak néhány tagja) egyszerűen semmibe veszi az apparátus, az osztályvezetők szakmai felkészültségét, segí­teni akarását. „Nem Báli úr fogja megmondani, hogy mire költsük azt a pénzt!" - jelszó­val. Másik okként pedig az anyagi megbecsülést hozza fel: a főiskolán lényegesen többet keres. A két indítékot egyforma súlyúnak említi, bár aki hallgatja, érzékelheti, hogy melyik játszotta a főszerepet. — Nézze, én 12 év után jöt­tem el a tolnai városházáról, mert korábban elfogadták a szakmai hozzáértésemet a döntéshozók, az utóbbi 3 év­ben viszont úgy tűnt, hogy semmit nem számít az én vé­leményem. Akadékoskodtak a jogszabályok részleteire hi­vatkozva, holott tudjuk, hogy a törvényt keretszabályozás­nak szánják a jogalkotók, sőt, még annak végrehajtási ren­deletében is kell lennie némi rugalmasságnak, hogy ne le­gyen megkötve keze-lába az azt alkalmazónak. A váltóke­zelő apámtól tudom, hogy ha ő minden apró-cseprő sza­bályt részletesen betartott volna, akkor megálltak volna a vonatok. Az az igazság, hogy országszerte érezhető a feszültség a kormány és a zömmel SZDSZ-es önkor­mányzatok között. Talán ez a magyarázata a tolnai képvise­lők viselkedésének, éjszakába nyúló vitatkozásának is. Én már sokszor arra gondoltam, hogy ezeknek nincs család­juk? Ahelyett, hogy célratö­rően megbeszélnék a lényegi dolgokat, aztán sietnének haza, üléseznek, marakodnak hajnalig. Ilyen környezetben nem lehet ésszerűen dolgozni, és a személyi felelősség is másként néz ki, sokszor elsik­kad, mert egy józan előterjesz­tést, döntést, a civakodó testü­let más irányba visz. Itt a főis­kolán úgy fogadtak, mint olyan szakembert, akinek kí­váncsiak a véleményére. A fő­igazgató úr vidékről betelefo­nált, hogy megérkeztem-e, felvettem-e a munkát, rend­ben van-e minden. Persze nem üdülni jöttem ide, de bí­zom abban, hogy jól fogom érezni magamat. Elképzelhető egyébként, hogy eljövetelem­nek „köszönhetően" javulni fog a testület és az apparátus viszonya Tolnán, mert most­­már látják, hogy tényleg ko­moly a probléma. Úgy hallot­tam, hogy az osztályvezetők máris kaptak fizetésemelést. Ami azonban „a dolognak" csak az egyik oldala ... Wessely TOVÁBB 1,2,3 Elkiabálni persze nem sza­bad, de a dolgok jelenlegi ál­lása szerint úgy tűnik, hogy október legelején nagy bulik, rendezvények, műsorok (ne­vezhetjük bárhogy) vannak ki­látásban Tolnán. A TOVÁBB SzT. a tolnai „művház" segít­ségével háromnapos rendez­vényt kíván szervezni, TO­VÁBB 1, 2, 3 címmel. A prog­ramok a TOVÁBB-tagokon kívül a környék, sőt a megye - elsősorban - fiatal(os) lakóit célozzák meg. Ebből követke­zően a TOVÁBB kiállítása mellett nagynevű előadók, együttesek, művészek szere­pelnek a meghívandók sorá­ban, de nem hiányozhatnak a vetélkedők, játékok sem, csakúgy, mint az amatőr cso­portok bemutatkozási lehető­ségei. Az esemény szervezés alatt áll, ezért nevek közlése még nem aktuális. Nem árt azonban figyelemmel kísérni a médiákat, hiszen a program másfél hónap múlva indul: TOVÁBB 1, 2,3. TOLNA ÉS KÖRNYÉKE Ha hó nincs, jó a sportudvar is Széntárolóból konditerem Bár Tolnán, az I. számú iskolá­ban szeptember­ben átadandó új tornaterem elvi­leg a város összes diákja testének nevelésére szol­gál, valószínűsít­hető, hogy a kö­zös lovak házai túrosodásának megakadályozása érdekében a gim­nazisták az új ta­névben is marad­nak muzeális ér­tékű tornatermük falai között. Tol­nán a második legszégyenlete­sebb tornaterem állaga egyre rom­lik, nemigen ér­demes már a fel­színét javítgatni, hiszen a mélyé­ben megbúvó gyógyíthatatlan­­ság egyre gyak­rabban és gyor­sabban szakítja fel a manapság már csak a lepel sze­repét betöltő kül­­csíny törékeny szépségét. Épp ezért a tol­nai gimi inkább a tavaly elkészült, szemre- és (test­nevelésre) való sportudvarát használja, amíg az időjárás en­gedi. Bár akad arra is példa, hogy olyankor is fehér átlátás, fe­kete klottis fociő­rült ifjak rúgják a bőrt az udvaron, amikor hó takarja a takaros pályá­kat, valamint a nátha is belefagy az ember szagló­­szervébe. De ott van még a széntá­rolóból átalakított (hja, a gázfűtés!) konditerem is, ahol szobakerék­pár, kondipad, fu­­tópad, bordásfa­lak, kézisúlyzók várják a szellemi fáradtságot fizika­ivá alakítani akaró (kénysze­rülő) diákokat. szájbak 1993. augusztus 21., szombat Tornacsarnok Faddon (is) Tornacsarnok itt, tornacsar­nok ott, örvendetesen szapo­rodnak e sportlétesítmények megyeszerte, országszerte. Lapunk igyekszik figyelem­mel kísérni a munkálatokat, régiónkban. Nem először adunk hírt a faddi tornacsar­nokról sem, mely a település központjában épül. Mint az Ódry Károly felvételeiből lát­ható, ezekben a napokban, he­tekben, a belső munkálatokat, a burkolást, a parkettázást végzik a kivitelezők. Együtt alkotni a többségiekkel Elitképzés, nemcsak cigányoknak Azzal keresett meg Domb­­rádi Horváth Géza, a Magyar­­országi Romák Liberális Szer­vezetének titkára, hogy nagy dologra készül Kölesden. Ő egy Budapesten élő festőmű­vész, aki életét a tehetségkuta­tásnak, felkarolásnak szenteli. Egy barátja hívta fel a figyel­mét a kölesdi táj szépségére, s annyira megtetszett neki a környék, hogy a roma szerve­zet, s mások anyagi támogatá­sával, megvásárolt egy 400 négyzetméteres területet a Zenge-hegyen. Az ottani két épület közül az egyiket le­bonttatta, a másikat eredeti formájában helyreállíttatta, s mögéje egy toldalékot is ké­szíttetett. Alkotótábor lesz itt, mely várhatóan szeptember 10-én nyit. Magyarország egészéről vár tehetséges fiatalokat. Sát­rakban szállásolja el őket, ét­kezést pedig a központi épü­letben biztosít számukra. Az idén csak egy turnust szervez, jövőre - a támogatás mértéké­től függően - többet. A tanári kar művészekből, pedagógu­sokból, humanista emberek­ből áll majd. — Erre az elitképzésre nemcsak a cigány ifjúság jöhet - mondta Dombrádi Horváth Géza -, hiszen a támogatást sem csupán a romáktól kap­juk. Az az elvem, hogy ha el­fogadjuk a köz pénzét, akkor mi se diszkrimináljunk. Anyám magyar, apám ci­gányprímás, én „jóban va­gyok" mindkét nációval, s szeretném, hogy azok, akik majd e táborban megfordul­nak, tudnának együtt élni, al­kotni, kiállítani. Kisebbségiek a többségiekkel, és fordítva. -Wy- Kirándulások tolnai nyugdíjasoknak A Tolnai Nyugdíjasok Ér­dekszövetsége két kirándulást szervez tagjainak a következő hónapban. Szeptember 20-án Tamásiba, szeptember 27-én Bécsbe mennek. A részvételi díjakat termé­szetesen a nyugdíjasok pénz­tárcájához szabták. Jelent­kezni a tolnai művelődési házban lehet, augusztus 31-től kezdődően minden kedden. Az érdeklődők délelőttönként találják meg a helyszínen a nyugdíjasok érdekszövetsé­gének képviselőjét, akitől bő­vebb felvilágosítást is kérhet­nek a kirándulásokkal kapcso­latosan. Generális vizitáció Népfőiskola Medinán? A húszas évek közepe táján volt utoljára generális vizitá­ció a faluban, amikor Ravasz László református püspök el­látogatott Medinára. Hetven év elmúltával most ismét megtörtént a „csoda", a református egyházkerület leg­főbb elöljárója, dr. Hegedűs Lóránt püspök meglátogatta a medinai híveket. Az istentiszteleten, a püs­pök úr közel egyórás beszé­dében egyházpolitikai kérdé­sekkel foglalkozott: a nemzeti érzésekkel, nemzetünk nagy sorskérdéseivel, az abortus­­­szal, a mind inkább teret nyerő egykeséggel, s a fiatalok körében mind több áldozatot követelő-szedő kábítószere­zéssel. Az istentisztelet kere­tében - melyen más vallású lelkipásztorok is megjelentek - dr. Tóth Gyula tengelici or­vos, a Tolnai Református Egyházmegye főgondnoka és Szabó József, a medinai ven­déglátók gondnoka köszön­tötte a püspököt és a kíséreté­ben levő Szemerei László es­perest, a megye lelkészeit és a vendégeket. Délután került sor az egy­házmegyei értekezletre, az időszerű kérdések megtárgya­lására, a püspökkel való négy­­szemközti beszélgetésekre. A vezető elöljárót közvet­lenségéért, emberi közelségé­ért hamar szívükbe fogadták a vendéglátók és a meghívottak. Megtekintett mindent, meg­hallgatott mindenkit, kíváncsi volt mindenre. A medinai re­formátusoknak pedig megvolt minden okuk, hogy domborít­sanak. Hiszen a kétszázötven adófizető hívő sokat tett a templomért, a parókiáért, an­nak környezetéért és a nya­ranta itt működő gyermektá­borért. Kívül-belül meszelés, ablakok, ajtók cseréje, padok felújítása, festés, a kupola bá­dogozása, a parókia kőmű­vesmunkája, a tábori zu­hanyzó kialakítása, a rozoga deszkakerítés lebontása és új­­racserélése. Ezek az utóbbi évek eredményei, közel egy­millió forint értékű munka. Vissza van még egy nagy álom: egy megyei konferen­cia-telep létrehozása. Ennek első lépcsője a már működő gyermektábor. Az elmúlt év­ben 120, az idén 320 általá­nos-, közép- és főiskolás ifjú szerzett itt elmélyültebb isme­reteket vallásáról. Szó van arról, hogy az egy­ház visszakapja a volt „refor­mátus iskolát", melyben most óvoda működik, valamint a már korábban megvásárolt telken - a községháza mellett - épületegyüttest alakítaná­nak ki konferenciák, megyei­ és országos gyűlések megtar­tására, s talán még egy népfő­iskola elhelyezésre is. Úgy, ahogy a püspök úr mondta: „kisugárzó ereje lenne a me­gyére, de távlatokban az egész országra", így vállalna részt a magyar kultúra terjesztésé­ben. Konrád László A püspök (zakóban) a medinai presbiterek között Padlások kincsei A mángorló Valamikor Medinán ken­dert is termeltek. A vágás, a zúzás, a tilolás, a rokkával való szálló fonás itt helyben történt. A vékony, egyenletes vastagságú fonalból a falut járó német takácsok vásznat készítettek, így lett a háztartá­sokba konyharuha, törölkö­zőkendő, lepedő, és a hatsze­les gatyák vászna ... A durva és sárgás vásznat a füves Sió-partra kiterítették, kanna­rózsával folyamatosan öntöz­ték, a tűző napon szárították, vagyis fehérítették. Ebből a parasztvászonból - tisztán kenderből - készült ruhadarabok jócskán megke­ményedtek mosás után. Ezt nem vasalták, helyette hasz­nálták a mángorlót, a mángor­lást, puhításként és fényesí­­tésként. A kb. egy méter hosszú, négy cm vastag nyújtófára fel­csavarták a puhítandó vász­nat, és a 70 cm hosszú, 15 cm széles, kis félköríves bordá­­zatú mángorlóval­­ jócskán rányomva - megforgatták, görgették. Két, három mán­gorlás után megfordították a vásznat, s másik irányba fel­tekerve többször ismételték. A falujáró takácsok olyan vásznat is szőttek, hogy a kender fonalát pamuttal ele­gyítették. E pamutvászonnak már jóval kevesebb mángorlás kellett, mint a parasztvászon­nak. K.L. Változások a tolnai üzemanyagtároló körül „Első Magyar Olajtároló Rt."-vé kereszte­lődöt Tolnán az egykori szovjet laktanya mel­letti üzemanyag­tároló telep, melyről június­ban írtunk la­punkban. Az a hír járja, hogy a tároló nemcsak nevet, hanem gazdát is cserélt. (Az Első Magyar Olajtároló Rt. csak üzemelteti a bázist.) Némi nehéz­ségek árán meg­tudtuk, hogy az új tulaj a Spekt­rum Kft. A cég ügyvezető igaz­gatója egy kis újságírói kiokta­tás után el­mondta, hogy je­lenleg változá­sok zajlanak a telepen, de üz­letpolitikai okokból nem tartaná szeren­csésnek kártyáik felfedését a nyilvánosság előtt, így kérte, egyelőre ne ír­junk ezekről. A telep vezetője pedig megígérte, mihelyt felold­ják az úri becsü­letszón alapuló hírzárlatot, készségesen áll lapunk rendel­kezésére. sk

Next