Tolnai Népújság, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-13 / 265. szám
4 WÚJSÁG Segíts magadon ...! Mire jó a hulladék? A változó világban, az egyre emelkedő árak jócskán megnehezítik az iskolai kirándulásokat. Szervezze azt utazási iroda, vagy az osztályfőnök - a legolcsóbb maszek buszossal és a néhány evésre elég otthoni elemózsiával. Megritkultak azok a pénzszerzési lehetőségek, melyekben a diákság csoportosan részt vett, zsebpénzszerzési céllal. A hagyomány viszont kötelez, országot járni kell. .. Hogyan lehetne a diáktervek megvalósítását segíteni? - ezen tanakodtak a szedresi iskola felsős osztályfőnökei. A múlt tanévben nem volt hulladékgyűjtés, nosza, legyen most! A diákságot nem is kellett bíztatni. Gyorsan cselekedtek, jól előkészítettek mindent, így aztán kiskocsival, gumikerekes talicskával megindult a menet. Alighogy kirajzott az ifjúság, már jöttek is az első szállítmányok, aztán megállás nélkül a többi. Versenyre ment a gyűjtés, igyekezett hát mindenki. Gyűlt az öntöttvas, a bádog, az újság. Induláskor még a szülők is besegítettek: teherautón hoztak egy kiszolgált Trabantot, egy másik kocsit meg fejtetőn húzattak. Aztán lovaskocsival is jött a hulladék, meg kistraktoron, s kerékpáron a papír. Volt itt minden, ami a falusi udvarokban megtalálható: jobb időket megért répadaráló, hordóabroncs, kimustrált olajtartály, kiszolgált kályha, sőt még egy vasmacska is. Mire elérkezett a dél, a reggeli fürge diákokból fáradt tanulók lettek, s fejben kezdték összeadni az emlékezetükben megmaradt számokat, az előzetes teljesítményt. Másnap reggelre már ott díszelgett a hirdetőn a hivatalos lista, a megmért eredményekkel: győztes a 8/b 3208 kg-mal, második a 6/a 2046 kg-mal. Utánuk a többiek, a hordás, a gyűjtés arányában osztoznak a pénzen. Az egyik osztály a közeli napokban már fel is használja ezt az összeget, őszi kirándulásra megy, míg a többiek takarékba teszik, de csak tavaszig. Akkor válnak valóra a kirándulási álmok. Komád László Teltházas licitek Lesz még lehetőség jövőre is! Tolnán csütörtökön, Mözsön pénteken tartottak termőföldárverést, Tolnán közel 700 hektárt (21 ezer aranykorona értékben) kínáltak a gazdáknak, Mözsön körülbelül ennek a felét. Az igények, ahogy az már lenni szokott, alaposan meghaladták a kínálatot. Kárpáti András, a helyi földrendező bizottság elnöke arról tájékoztatott, hogy még több százra tehető azok száma, akik itt szeretnének területet vásárolni. Tolnán a felkínált szőlők elkeltek, és néhány kisebb tábla is, de nem értek a sor végére. Ugyanez várható Mözsön is, ahol a szintén teltházas licitálás lapzártakor még tart. Az érintettek szerencséjére a kormány csütörtöki ülésén meghosszabbította az eredetileg december 31-ig szabott határidőt, májusig. — Tehát még lesznek újabb árverések, ne idegeskedjen, aki most lemaradt? - kérdeztem Kárpáti Andrástól. — Kell hogy legyen Tolnán még két termőföldlicit is - válaszolta. — Egy kiegészítő árverés, melyet decemberre időzítettek az illetékesek, de szerintem most, hogy módosult a határidő, áthúzódik a jövő évre. Ezen az előző három körben elmaradt területek kerülnének kalapács alá. De még biztosan további igények is felmerülnek - ahogy eddig is -, meg az állami gazdasági földterületek is sorra kerülnek vélhetőleg, s így még egy árverés szükségeltetik majd. WgFotó: Degré Az utolsó sorban ... Bálint Zoltán is feliratkozik a licitálók listájára Játssz velünk! Nemcsak Tolnai, de a városkörnyéki települések polgárait, családjait is várják a szervezők november 14-én (vasárnap) 9-12-ig a sportcsarnokba, a „Játssz velünk!" viadalokra. A sport délelőtt az „Egészség" hónap része. TOLNA ÉS KÖRNYÉKE Padlások kincsei... A tekercs A medinai parasztasszonyok a két karjukon kívül a fejüket is használták teherhordásra. Ez akkor vált szükségessé, amikor a batyu nagy terjedelménél fogva nem biztosított jó fogást, azaz kézben vagy hónaljban kényelmetlen, vagy lehetetlen lett volna cipelni, így került hát a fejre a vinnivaló. Ezt a hordási módot is „meg kellett tanulni", mert ugyan a nyak izomzata bírta, de itt az egyensúlyozás is lényeges volt. A répalevéllel megrakott lazsnak, az aratáskor összeszedett kuszalék a tyúkoknak, a kukorica körül felszedett babszár, s minden más „rakomány" fejen való szállításába bizony bele kellett jönni. Sokszor mások segítségével, de legtöbbször a saját két karjával emelte fejére az asszony a terhet, ami bizonyos idő után fájdalmasan nyomta a fejtetőt. Ezt kivédendő, készítették a tekercset, a gyűrű alakú fejpárnát, 5-7 centiméter vastagságban. Ronggyal, disznószőrrel, ritkán gyapjúval alaposan kitömték. Kívülről trapéz alakú, különböző ruhacsíkokkal díszítésként bevonták. Medinán az volt a szokás, hogy minden nő a saját maga által készített tekercset használta. A férfiak fejen soha sem cipekedtek. Vállon, háton, hónaljban, vagy karon hozták-vitték a nagyobb, nehezebb terhet. Az anyák buzdították lányaikat a fejen való cipekedésre, mert az szerintük egyenes hát- és testtartást és főleg szép járást kölcsönzött a nőknek. Az a szóbeszéd is járta akkoriban errefelé: „vedd csak a fejedre, legalább nem leszel trampli". K.L. Zámbó Jimmy Tolnán A szervezők már készülnek a négyoktávos sztár, Zámbó Jimmy koncertjére. Ha minden összejön, Tolnán az utóbbi idők legrangosabb könnyűzenei eseménye van kilátásban november 24-én, szerdán, a városi sportcsarnokban. A babaarcúnak éppen nem mondható, de fantasztikus hangú, népszerűsége csúcspontján levő Jimmy valószínűleg telt ház előtt mutatja be műsorát. Az előadásra a tolnai művelődési házban kaphatók a jegyek, elővételben. 1993. november 13., szombat Fokozódik-e a közmegelégedés Bogyiszlón? Egy ifjú a „bakon" Polgármestert választottak Bogyiszlón, vasárnap, másodszori nekifutásra. Tóth István, független jelölt vált kiválasztottá. Tősgyökeres bogyiszlói, Baján, a vízügyi főiskolán szerzett diplomát, környezetvédelmi szakmérnök, jelenleg az államigazgatási főiskola levelezős hallgatója. Nős, egy kisgyermeke van. A '90-es önkormányzati választások óta alpolgármester, Sümegi Zoltán expolgármester távozása után „jegyzőpalánta" is, később az önkormányzat műszaki ügyeinek irányítója, a bogyiszlói gázprogram koordinátora. Ezeken a funkciókon kívül, a polgármesterhiányos időkben gyakorlatilag ő irányította az önkormányzat működését. — Van szerencsém a megye legfiatalabb polgármesterének gratulálni? - kérdeztem Tóth urat, aki ottjártunkkor még egynapos polgármester sem volt. — Ebben még nem tájékozódtam. De tényleg fiatal vagyok, még nem töltöttem be a 28-ik évemet. — Az Ön véleménye szerint mi okozta, hogy ilyen nagy létszámban vettek részt a bogyiszlóiak a második fordulóban, holott az első szavazás érvénytelen volt? — Két oka van. Az egyik, hogy a lakosságnak nem jó szó, hogy „bűntudata" volt, de valami ilyesmit érezhettek. Bennük dolgozott a kérdés: micsoda dolog, hogy nem mentünk el? A másik ok, szerintem, hogy az egyik riválisom erőteljes kampányt folytatott, amelynek hatására az ő tábora megszélesedett, viszont az őt nem kedvelők is többen jöttek el. — És Ön szerint miért gondolta azt a szavazók több, mint a fele, hogy Ön az alkalmas személy erre a posztra? — Valószínűleg azért, mert a bogyiszlói önkormányzat eddigi munkája sikeresnek mutatkozott, és az utóbbi hónapokban, amíg nem volt polgármesterünk, nem látszott meg, hogy itt számottevő hiány van. Az ügyek folyamatosan mentek, gyakorlatilag az én irányításommal. A fiatalságomat sem azonosították a hebehurgyasággal. És úgymond „fokozódott a közmegelégedés". Nem érte annyi támadás a hivatalt, így engem sem, kiegyensúlyozottabbá vált a közhangulat. — Milyen alapvető problémák várnak megoldásra a következő önkormányzati választásokig? — Fő feladatomnak a „közmegelégedés stabilizálását" tartom. Az utóbbi két évben voltak olyan ügyek, amik zavart keltettek a lakosság körében. Fontosnak tartom, hogy ezek rendeződjenek. Ilyen ügyekre a falunak nincs szüksége. Itt dolgozni kell. A konkrétumokra térve, mindegyik intézmény működését biztosítani kell, ez nagyon fontos. Ez elvileg egyszerűnek tűnik, de úgy érzem, hogy olyan körülmények között fogunk gazdálkodni, amelyek nem biztos, hogy ezt garantálni fogják. A megkezdett fejlesztéseket tovább kell vinnünk, be kell fejeznünk. Legalább néhány út szilárd burkolattal való ellátását is fontosnak tartom, van benn néhány pályázatunk. Túl nagy dolgokat viszont nem tervezhetünk. — A következő ciklusba átnyúló tervek megvalósítását is ön szeretné vezényelni Bogyiszlón? — Én ezt a ciklust szeretném egészségesen végigvinni. Azon, hogy utána mi lesz, nem gondolkodom. Nyilván ha lesznek sikerélményeim, pozitív vissszajelzéseket lapok, akkor folytatni fogom. — A lakosság bizalmát - úgy tűnik-megszerezte. És a munkatársaiét? — Az egyik munkatársam is jelölt volt a választásokon. A polgármesterünk távozása után nagyon sokan, - köztük én is - úgy vélekedtünk, hogy ő lenne a legalkalmasabb erre a feladatra. A jelölés kezdetének napjaiban viszont sokan megkerestek engem. Akkor én elmondtam neki, hogy, ha megkapom a szükséges számú jelölést, akkor elindulok a választáson, hozzáteszem, magamtól nem indultam volna el. Azóta is jóban vagyunk, de azért benne van egy kis csalódottság, hogy miért engedtük, hogy beleélje magát a lehetőségbe. Túl fogja tenni magát ezen, és remélem, jó kollégák maradunk.■— Hogy érzi magát egy nappal a választás után? — Szellemileg nagyon elfáradtam. Izgultam is, ez azt hiszem természetes. Egyébként nagyon jó érzés, de még nem tudtam megemészteni. Tartok a feladat nehézségeitől. Eddig is a kocsin ültem, de most felültettek a bakra, és ez egy kicsit más, mint előzőleg volt. sk Fotó: Ótós Réka MEGJELENT KÁRPÓTLÁS '93 A HVG Kárpótlás ’93 különszáma egyszerű példákkal, közérthető nyelven segít, hogy senki se kényszerüljön elkótyavetyélni kárpótlási jegyét, sőt, hogy azt a legtöbb nyereséggel hasznosíthassa. A HVG új különszáma valóságos használati utasítás a kárpótlási jegy felhasználásához. Keresse! Már kapható az újságárusoknál